Bfv.25/2018/5 – Kúria

(1)bekezdésének a),

1. b)és
2. c)pontjaira alapított felülvizsgálati indítványt nyújtott be. Ebben kifejtette, hogy a Fővárosi Ítélőtábla határozata a IV. rendű terheltet érintő részében a Be. 351. §

(2)bekezdés

1. a)és
2. c)pontjaiban írt okokból megalapozatlan. A tényállás nincs megfelelően felderítve, mivel a IV. rendű terhelt tudatának terjedelmére nem történt bizonyítás. A bíróságnak azt kellett volna vizsgálnia, illetve bizonyítania, hogy a IV. rendű terhelt tudata mire terjedt ki, a körülmények pedig kétségessé teszik, hogy akár egyenes, akár eshetőleges szándékkal valósította volna meg a bűncselekményt, így a bűncselekmény megvalósításához szükséges szándékosság hiányzik, a gondatlan elkövetést pedig a törvény nem rendeli büntetni. A IV. rendű terhelt bűnösségének megállapítására ily módon a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével került sor. Iratellenes a másodfokú bíróság azon megállapítása, mely szerint korábban nem történt hivatkozás arra, hogy az átvett pénz kötegelve volt, mivel mind a nyomozati szakban, mind pedig a bírósági eljárás során a IV. rendű terhelt rámutatott arra, hogy a készpénzben átvett pénzkötegek minden esetben össze voltak „bandázsolva" és egy perforált nejlonban voltak, látszott, hogy akkor vették ki a bankból. Ennek a ténynek relevanciája van az ügyben, hiszen alátámasztja a IV. rendű terhelt azon érvelését, hogy számára a pénz eredete mindvégig tisztázott volt. Mindezek miatt az ítéletben foglalt tényállás oly mértékben hiányos és iratellenessége folytán megalapozatlan, hogy abból a IV. rendű terhelt bűnösségére megalapozottan következtetni nem lehet. A bíróságok indokolási kötelezettségüknek sem tettek eleget, nem vizsgálták meg a releváns tényeket az üggyel kapcsolatosan, és nem vették figyelembe a IV. rendű terhelt korábbi hivatkozásait, és ennek okát sem adták. Mindezek miatt elsődlegesen a jogerős határozat megváltoztatását, és a törvénynek megfelelő határozat meghozatalát, másodlagosan a jogerős határozat hatályon kívül helyezését és az eljárás megismétlését indítványozta. A Legfőbb Ügyészség nyilatkozata szerint a felülvizsgálati indítványban írt érvek az irányadó tényállástól eltérő tényeken alapulnak, ami a Be. 423. §

(1)bekezdésében foglaltakkal ellentétes, ezért törvényben kizárt. Ugyancsak e törvényhellyel ellentétesek és ezért a törvényben kizártak a felülvizsgálati indítvány azon részei, amelyek a tényállás megalapozottságát vitatják, illetőleg az eljárt bíróságok bizonyítékokat értékelő tevékenységét kifogásolják. Az irányadó tényálláshoz képest ugyanakkor a felülvizsgálati indítvány alaptalan. Annak alapján ugyanis törvényesen került sor a IV. rendű terhelt bűnösségének megállapítására a pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztásának vétségében. A töretlen ítélkezési gyakorlat szerint az indokolási kötelesség felülvizsgálati eljárásra okot adó megsértése nem állapítható meg, ha az ügydöntő határozatokból kitűnik az eljárt bíróság(ok)nak a tényállás megállapításával összefüggő tényfeltáró és értékelő tevékenysége, továbbá az, hogy az érdemi döntésben kifejeződő jogi álláspontját - a bűnösséggel, a minősítéssel, a büntetéssel és/vagy intézkedéssel kapcsolatban mire alapozta. A bizonyítékok értékelése körében levont következtetések helyessége, az értékelés eredménye kívül esik a feltétlen eljárási szabálysértések körén, az tartalmilag az ügydöntő határozat megalapozottságának felülvizsgálati eljárásban meg nem engedett támadása (BH 2013.10.I.). A jelen esetben az eljárt bíróságok az indokolási kötelezettség teljesítése körében a fent megfogalmazott követelménynek eleget tettek, így a felülvizsgálati indítvány az indokolási kötelezettség megsértését támadó részében is alaptalan. Ezért azt indítványozta, hogy a Kúria a felülvizsgálati indítványnak ne adjon helyt és a megtámadott határozatokat IV. rendű terhelt tekintetében hatályában tartsa fenn (BF.75/2018/1.). .-.-. A Kúria a megtámadott határozatokat - a Be. 424. §

(1)bekezdése alapján tanácsülésen eljárva - a Be. 423. §

(4)bekezdésének megfelelően a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján, a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében vizsgálta felül. Emellett a Be. 423. §

(5)bekezdése szerint eljárva a 416. §

(1)bekezdés c) pontjában felsorolt - és az indítványozó által nem hivatkozott - esetleges más eljárási szabálysértésekre is tekintettel volt, azonban ilyen, a 373. §

(1)bekezdésének I.

1. b)és
2. c)pontjában, valamint II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott - feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező - eljárási szabálysértést nem észlelt. A felülvizsgálati indítvány részben a törvényben kizárt, részben megalapozatlan. A Be. 423. §

(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó, az nem támadható. A tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, így az egyes vallomásoknak és ezen keresztül a bűnösség, valamint a jogi minősítés kérdésének a vitatására. A felülvizsgálati okok között sem az iratellenesség, sem az ítélet megalapozatlansága nem szerepel, ezért az indítvány előterjesztőjének a tényállás hiányosságaira, megalapozatlanságára utaló érveivel a Kúria érdemben nem foglalkozhatott. Ezért a felülvizsgálati indítványnak a bűnösség bírói mérlegelését vitató része a törvényben kizárt. A Be. 416. §

(1)bekezdés - védő által felhívott - c) pontja szerint felülvizsgálati ok és egyben a Be. 373. §

(1)bekezdés III. a) pontja szerint feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés az indokolási kötelezettség megsértése. A törvényhely szerint azonban az indokolási kötelezettség megsértése csak akkor eredményez felülvizsgálatot is megalapozó eljárási szabálysértést, ha a megtámadott határozat indokolása valamely tény- vagy jogkérdés kapcsán olyan mértékben hiányos, hogy abból nem állapítható meg, mire alapozta a bíróság a döntését. A védő által hivatkozottakkal szemben azonban az elsőfokú bíróság eleget tett a bizonyítékok értékelése, mérlegelése, a tényállás és a terhelt bűnösségének megállapítása kapcsán indokolási kötelezettségének, ahogy kellő mértékben számot adtak a bíróságok a cselekmények jogi minősítése és a büntetés kiszabása kapcsán is döntésükről. Az elsőfokú bíróság ítéletének

1. oldalán részletesen indokát adta a IV. rendű terhelttel kapcsolatos bizonyítékokat értékelő és mérlegelő tevékenységének, és ezt a másodfokon eljárt ítélőtábla is megalapozottnak találta (másodfokú végzés
2. oldal 6-
3. bekezdés,
4. oldal 1-
5. bekezdés). Az elsőfokú bíróság ítéletében továbbá részletesen számot adott a IV. rendű terhelt által elkövetett cselekmény jogi indokolásáról is (első fokú ítélet
6. oldal
7. bekezdés,
8. oldal
9. és
10. bekezdés). E körben helytállóan fejtette ki, hogy dr. Marinovszky Judit IV. rendű terheltet, mint az ügyvédekről szóló
11. évi XI. törvény
12. §

(1)bekezdése szerint ügyvédi tevékenységet végző személyt, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 1. §

(1)bekezdés m) pontja és a 23. §

(1)bekezdése alapján ügyfélátvilágítási és bejelentési kötelezettség terhelte, illetőleg ingatlan adásvétel, eladás előkészítésével és végrehajtásával összefüggésben végzett ügyvédi tevékenységet. A Magyar Ügyvédi Kamara által a

1. évi CXXXVI. törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére, az egyéni ügyvédek és egyszemélyes irodák részére kiadott,
2. július
3. napjától hatályos Egységes szabályzat a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adatok, tények, körülmények megállapításakor figyelemebe veendő szempontok között a 12.
4. pontjában az ingatlan adásvételével kapcsolatosan figyelembe veendő körülményként emeli ki különösen ha az eladó vagy a vevő elfogadható magyarázat nélkül a készpénzfizetéshez ragaszkodik, míg a 12.4.b. pontja a letéttel kapcsolatosan figyelembe veendő körülménynek tekinti, különösen a letét készpénzben való elhelyezését, amennyiben azt nem bankszámláról vették fel, vagy ha az ügyvéd a letétkezelési szabályzat tiltása ellenére a letétet nem konkrét, hanem általánosan megfogalmazott céllal fogadta el. Az irányadó tényállás szerint a IV. rendű terhelt ügyvédi letéti számlájára az I. rendű terhelt a 165 millió forintot készpénzben fizette be úgy, hogy a pénzösszeg jogcímét és az afeletti rendelkezési jogát nem igazolta. Ebben az esetben pedig - az egységes szabályzat rendelkezéseire is figyelemmel - gondatlanságra eredményesen nem hivatkozhat akkor, amikor a Pest Megyei Ügyvédi Kamara irányába a bejelentési kötelezettségének elmulasztásával megszegte e kötelezettségét. Amennyiben ugyanis a Magyar Ügyvédi Kamara Egységes szabályzatában megjelölt körülmények fennállása állapítható meg, akkor az ügyvéd köteles a bejelentési kötelezettségét teljesíteni, még akkor is, ha arról később kiderül, hogy alaptalan volt. Utóbbi esetben az Egységes szabályzat
5. pontja értelmében az ügyvédet - jóhiszeműsége esetén - akkor sem terheli felelősség a bejelentésért, ha az utóbb megalapozatlannak bizonyul. A pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása bűncselekmény Btk.
6. §, diszpozíciószerűségét kizárólag a bejelentési kötelezettség szándékos akár egyenes, akár eshetőleges - elmulasztása alapozza meg akkor, ha az elkövető tudatában van annak, hogy a
7. évi CXXXVI. törvény szerint ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettség terheli. A IV. rendű terhelt ezzel tisztában volt, észlelnie kellett, hogy a pénzbefizetés jogcíme az ingatlanok adásvételével foglalkozó I. rendű terhelt részéről igazolásra, alátámasztásra nem került, így a kamarai egységes szabályzat 12.
8. és 12.
9. pontjaiban írt, a pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására különösen utaló szempontok, körülmények merültek fel az eljárásában, ennek ellenére a törvényben előírt bejelentési kötelezettségének haladéktalan teljesítését elmulasztotta, a terhelt a megállapított körülmények mellett cselekményének, mulasztásának következményeibe belenyugodott. A másodfokú bíróságnak azon megállapítása is helytálló, hogy a 165 millió forint átvétele esetén - még azon védekezés elfogadása esetén is, hogy a pénzösszeg kötegelve volt - sem mentesülne a letét kezelője az alól a kötelezettsége alól, hogy a bank okiratát a pénz felvételéről elkérje és megnézze, hogy az valóban onnan származik. Így a felülvizsgálati indítvány az indokolási megsértésére hivatkozó részében megalapozatlan. kötelezettség Ezért a Kúria a megtámadott határozatokat IV. rendű terhelt tekintetében a Be.
10. §-a alapján hatályában fenntartotta. A végzés elleni fellebbezést a Be.
11. §

(4)bekezdése, a felülvizsgálatot a Be. 416. §

(4)bekezdés b) pontja kizárja. A felülvizsgálati indítvány ismételt benyújtásával kapcsolatos tájékoztatás a Be. 418. §

(3)bekezdésén alapul azzal, hogy ez esetben a Kúria - a Be. 421. §

(3)bekezdésére figyelemmel - az indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,

1. május
2. Dr. Csák Zsolt s.k. a tanács elnöke, Dr. Vaskuti András s.k. előadó bíró, Dr. Domonyai Alexa s.k. bíró A kiadmány hiteléül: TóthLné bírósági tisztviselő