A határozat elvi tartalma: Ha a másodfokú nyilvános ülésre történt értesítés az iratok szerint szabályszerű, a terhelt eredményesen nem hivatkozhat arra, hogy nem tudott részt venni azon. KÚRIA Bfv.I.971/2017/
- szám A Kúria Budapesten, a
- év tanácsülésen meghozta a következő február hó
- napján tartott v é g z é s t: Az embercsempészés bűntette miatt folyamatban volt büntetőügyben a II. rendű terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Szegedi Járásbíróság 7.Be.1380/2015/
- számú ítéletét, illetőleg a Szegedi Törvényszék 2.Bf.1021/2015/
- számú ítéletét e terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárás során felmerült 25.400 négyszáz) forint bűnügyi költséget az állam viseli. (huszonötezer- A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben sem az indítványozó, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s II. rendű terheltet a Szegedi Járásbíróság a
- július
- napján megtartott bíróság elé állításos tárgyaláson meghozott 7.Be.1380/2015/
- számú ítéletében bűnösnek mondta ki társtettességben elkövetett embercsempészés bűntettében [Btk.
- §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
- a)és
- b)pont], ezért őt egy év hat hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és öt év Magyarország területéről való kiutasításra ítélte azzal, hogy a II. rendű terhelt a szabadságvesztés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A kétirányú fellebbezések alapján eljárva a Szegedi Törvényszék a 2016. május 24. napján meghozott 2.Bf.1021/2015/21. számú ítéletében a II. rendű terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát három évre súlyosította, egyebekben e terhelt tekintetében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A Szegedi Törvényszék másodfokú ítélete ellen a II. rendű terhelt nyújtott be tartalmilag a Be. 416. §
(1)bekezdés c) szerinti okra hivatkozással, felülvizsgálati indítványt. pontja Állítása szerint a másodfokú tárgyalásról nem kapott idézést, így védekezését nem tudta előterjeszteni. Ezen kívül kifogásolta, hogy tudomása szerint az elsőfokú tárgyaláson felfüggesztett börtönt kapott, ehhez képest a másodfokú bíróság által kiszabott végrehajtandó szabadságvesztést eltúlzottnak tartja. Ezt meghaladóan hivatkozott arra is, hogy az a személygépkocsi, amelyben ült, tetten érték, nem az övé, és nem tudott arról sem, hogy az ügy I. rendű terheltje milyen célból lépte át a határt. Magát a gépjárművet otthon kapta, és neki azt mondták, hogy azzal az I. rendű terhelt a családját kívánja szállítani. Hivatkozott arra is, hogy a gépkocsi utazóterében nem volt utasa. A Legfőbb Ügyészség a BF.992/2017/
- számú átiratában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartotta. Álláspontja szerint a rendelkezésre álló iratok szerint a Szegedi Törvényszék a II. rendű terheltet a
- március
- napján tartandó nyilvános ülésre idézte, a tértivevény tanúsága szerint az idézést a II. rendű terhelt személyesen vette át. Ezt követően a másodfokú bíróság a terheltet ismét idézte a
- május
- napjára kitűzött nyilvános ülésre, az idézést a terhelt élettársa vette át. A nyilvános ülésen pedig a II. rendű védője arról tájékoztatta a másodfokú bíróságot, hogy a terhelt kórházban van és a nyilvános ülés elmulasztása miatt igazolási kérelmet fog előterjeszteni. Ezért indítványozta, hogy a Kúria a Szegedi Járásbíróság elsőfokú, és a Szegedi Törvényszék másodfokú határozatát hatályában tartsa fenn. -.-.A felülvizsgálati indítvány alapján a Kúria a Be.
- §
(1)bekezdése alapján tanácsülést tartott, amelyen az indítványt - az állandó gyakorlata alapján - a tartalma szerint bírálta el. A felülvizsgálati indítvány részben a törvényben kizárt, részben alaptalan. A Be. 423. §
(1)bekezdése alapján felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, ami a felülvizsgálati indítvánnyal nem támadható. Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálat során a jogerős határozatban megállapított tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése nem vizsgálható, az eljárt bíróságok által levont jogi következtetések - így a bűnösség megállapításának, és a cselekmény jogi minősítésének - helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével bírálható el (BH 2004.102.). Ebből következően a felülvizsgálat során a tényállás helyessége, az ítélet megalapozottsága, a bizonyítékok értékelése nem bírálható felül. Így nem lehet a megállapított tényállástól eltérő vagy abban nem szereplő körülményre sem hivatkozni. Ezzel szemben az indítványozó a jogerős ítéletekkel megállapított tényállást támadta, amikor arra hivatkozott, hogy milyen célból kell az I. rendű terhelt által neki átadott gépkocsival Magyarországra jönnie. Ezen túlmenően azonban a Legfőbb Ügyészség helytállóan fejtette ki, hogy a másodfokú bíróság a
- március 8-ára kitűzött nyilvános ülésre a II. rendű terheltet idézte és a kitűző végzéshez csatolt nemzetközi tértivevény szerint az idézést a II. rendű terhelt
- október
- napján személyesen átvette. A
- március
- napjára kitűzött nyilvános ülést azért nem lehetett megtartani, mert azon a II. rendű terhelt védője szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg. Ekkor a törvényszék a nyilvános ülést
- május
- napjára halasztotta el, amelyre a II. rendű terheltet közvetlenül a lakcíméről írásban idézni rendelte azzal, hogy megjelenése nem kötelező. Ezt az idézést a tértivevény szerint a II. rendű terhelt élettársa vette át
- április
- napján. A Szegedi Törvényszék
- május
- napján másodfokú nyilvános ülést tartott, amelyen a II. rendű terhelt nem jelent meg, védője pedig azt közölte, miszerint védence élettársa jelezte, hogy védencének kórházba kellett vonulnia, mely vonatkozásában utólag igazolást fog csatolni. A fenti iratok alapján megállapítható, hogy a II. rendű terhelt azon kifogása, miszerint nem volt módja előterjeszteni a másodfokú eljárásban a védekezését, azért nem foghat helyt, mert a másodfokú bíróság által megtartott egyetlen nyilvános ülésen sem vett részt annak ellenére, hogy a magyar jogszabályok szerint idézése szabályszerűen megtörtént. Egyebekben pedig a Kúria rámutat, hogy a Be.
- §
(3)és
(4)bekezdése értelmében a nyilvános ülést a szabályszerűen megidézett terhelt távollétében is meg lehet tartani, és ha a nyilvános ülés eredményeként megállapítható, hogy a meghallgatása nem szükséges, a fellebbezés elbírálható. A nyilvános ülés elmulasztása miatt ugyanis igazolásnak nincs helye. Mindennek alapján pedig a Be. 373. §
(1)bekezdés II. d) pontja szerinti feltétlen eljárási szabálysértés nem valósult meg, a magyar jog alapján pedig a perújítás elrendelése csak azon a címen, hogy azon a szabályszerűen idézett terhelt nem tudott részt venni, kizárt. Mivel a Kúria a Be. 423. §
(5)bekezdése alapján nem észlelt más, hivatalból figyelembe veendő eljárási szabálysértést sem, a részben törvényben kizárt, részben alaptalan terhelti felülvizsgálati indítványt elbírálva a Szegedi Járásbíróság és a Szegedi Törvényszék támadott határozatát a Be. 426. §-a alapján hatályában fenntartotta. A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 3. §
(4)bekezdése, felülvizsgálatát pedig a Be. 416. §
(4)bekezdésének b) pontja kizárja. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 418. §
(3)bekezdésén alapul azzal, hogy a Kúria - a Be. 421. §
(3)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén - az elutasító határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,
- február
- Dr. Csák Zsolt s.k. a tanács elnöke, Dr. Soós László s.k. előadó bíró, Dr. Vaskuti András s.k. bíró A kiadmány hiteléül: TóthLné bírósági tisztviselő