Bfv.1381/2017/6 – Kúria

(1)bekezdés b) pontjára alapított felülvizsgálat alaptalan, mert a 2001. évi XIV. törvény 2. §

(2)bekezdése alapján a jogi személlyel szemben pénzbírság alkalmazása nem volt törvénysértő. KÚRIA Bfv.I.1381/2017/6.szám A Kúria Budapesten, a

1. év tanácsülésen meghozta a következő február hó
2. napján tartott v é g z é s t: A csődbűncselekmény bűntette és más bűncselekmény miatt folyamatban volt büntetőügyben a II.Kft. jogi személy - jogi képviselője útján - előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Nyíregyházi Járásbíróság 16.B.267/2014/
3. számú és a Nyíregyházi Törvényszék 2.Bf.441/2016/
4. számú ítéletét a II.Kft. jogi személyre vonatkozó részében hatályában fenntartja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Nyíregyházi Járásbíróság a
5. február
6. napján kihirdetett 16.B.267/2014/
7. számú ítéletével bűnösnek mondta ki I. rendű terheltet társtettesként elkövetett csődbűncselekmény bűntettében [
8. évi IV. törvény
9. §

(1)bekezdés

1. a)és
2. b)pont,

(2)bekezdés], bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében [1978. évi IV. törvény 274. §

(1)bekezdés c) pont]. Ezért halmazati büntetésül egy év nyolc hónap - végrehajtásában három év próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre ítélte, öt évre eltiltotta a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselői tisztség betöltésétől; I. rendű terheltet egy rendbeli sikkasztás bűntettének [1978. évi IV. törvény 317. §

(1)bekezdés,

(5)bekezdés a) pont] vádja alól felmentette. A bejelentett fellebbezések folytán eljárt Nyíregyházi Törvényszék a

1. március
2. napján kelt 2.Bf.441/2016/
3. számú ítéletével a járásbíróság ítéletét részben megváltoztatta, I. rendű terhelt cselekményeit társtettesként elkövetett csődbűncselekmény bűntetteként [Btk.
4. §

(1)bekezdés

1. a)és
2. b)pontja,

(2)bekezdés a) pont], továbbá bűnsegédként elkövetett közokirat- hamisítás bűntetteként [Btk. 342. §

(1)bekezdés c) pontja] minősítette. Az I. rendű terhelttel szemben a járásbíróság által kiszabott szabadságvesztést két évre, a végrehajtás felfüggesztésének próbaidejét négy évre felemelte. A Nyíregyházi Törvényszék az ügyész indítványára a II.Kft.-vel, mint jogi személlyel szemben intézkedésként a 2001. évi CIV. törvény (Jszbt.) 2. §

(1)bekezdés a) pontja alapján 6.000.000 forint pénzbírságot is kiszabott. Egyebekben a Nyíregyházi Járásbíróság ítéletét helybenhagyta. A jogerős ügydöntő határozatok ellen a II.Kft. jogi képviselője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 416. §

(1)bekezdés b) pontjában írt okból a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény (továbbiakban Jszbt.) 24. §

(3)bekezdése alapján. Az indítványozó álláspontja szerint a jogi személlyel szemben indítványozott pénzbírság intézkedés alkalmazását az ügyészi indítvány a sikkasztás bűntettéhez kötötte, azonban e bűncselekmény miatt emelt vád alól a bíróság az I. rendű terheltet felmentette; emellett az I. rendű terhelt által, mint a I.Kft. ügyvezetője által elkövetett csődbűncselekmény semmilyen összefüggésben nem kapcsolódik a II.Kft.-hez, mint újonnan létrehozott jogi személyhez. Ahhoz, hogy a Jszbt. 2. §

(1)bekezdése szerint az ügyvezető által elkövetett bűncselekmény kapcsán a jogi személy is szankcionálható legyen, az szükséges, hogy a vezető tisztségviselő az adott jogi személy tevékenységi körében kövesse el a bűncselekményt, amelyből a jogi személynek vagy vagyoni előnye keletkezik, vagy az ügyvezető cselekménye ilyen vagyoni előny szerzését célozza. Jelen ügyben azonban az I. rendű terhelt cselekvőségét, melyért jogerősen elítélték, a I.Kft. ügyvezetőjeként fejtette ki, a csődbűncselekményt e gazdasági társaság ügyvezetőjeként követte el. A hitelezői igények meghiúsulását célzó vagyonelvonás nem hozható összefüggésbe az újonnan alapított céggel, ezen büntetendő tevékenység kívül maradt a II.Kft. tevékenységi körén, ekként az újonnan alapított gazdasági társaság nem tehető felelőssé az ügyvezető által más cég tevékenységi körében elkövetett bűncselekményért, mivel a jogszabály erre nem ad törvényi lehetőséget. Mindezekre tekintettel indítványozta, hogy a Kúria a Be. 427. §

(1)bekezdése alapján a Nyíregyházi Törvényszék, mint másodfokú bíróság ítéletét változtassa meg, és a Jszbt. 24. §

(5)bekezdése szerint a jogszabálynak megfelelő határozatot hozzon, ekként kérte a II.Kft. mint önálló jogi személlyel szemben történő intézkedés alkalmazásának mellőzését. Egyúttal a jogi személlyel szemben kiszabott pénzbírság végrehajtásának terjesztett elő kérelmet. felfüggesztése iránt A Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint a felülvizsgálati indítvány alaptalan. A törvényszék ugyan helytelenül tüntette fel a jogi személlyel szembeni intézkedés alapját képező jogszabályhelyet, mivel a II.Kft.-vel szembeni intézkedés alkalmazásának nem a Jszbt. 2. §

(1)bekezdés a) pontjában, hanem a 2. §

(2)bekezdésében meghatározott feltételei voltak megállapíthatók, a jogcím téves megállapítása azonban nem teszi törvénysértővé a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedést. Ezért a pénzbírság alkalmazásának a Jszbt. 3. §

(1)bekezdés c) pontja alapján helye volt. Mindezekre figyelemmel - mivel a pénzbírság összege a Jszbt. 6. §

(1)bekezdésében meghatározott keretek között maradt, az törvénysértőnek nem minősül - a Nyíregyházi Járásbíróság és a Nyíregyházi Törvényszék ítéletének hatályban tartását indítványozta (BF.283/2017/1.). A felülvizsgálati indítvány nem alapos. A Be. 416. §

(1)bekezdés b) pontja szerint téves minősítés vagy más anyagi jogi szabálysértés miatt felülvizsgálatnak akkor van helye, ha emiatt törvénysértő büntetés kiszabására vagy törvénysértő intézkedés alkalmazására került sor. A Jszbt. 24. §

(1)bekezdése szerint felülvizsgálatnak az ítélet a jogi személyre vonatkozó rendelkezése ellen a Be. 416. §

(1)bekezdés c) pontjában meghatározott eseteken kívül akkor van helye, ha a jogi személlyel szemben az intézkedés alkalmazására, vagy annak mellőzésére a büntető anyagi jog, vagy e törvény szabályainak megsértése miatt került sor. A Jszbt. 24. §

(3)bekezdése alapján a jogi személy képviselője hat hónapon belül terjeszthet elő felülvizsgálati indítványt az ítéletnek kizárólag a jogi személyre vonatkozó rendelkezése ellen. A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Jszbt. 24. §

(1)bekezdése és

(3)bekezdése alapján, a Be. 423. §

(4)bekezdésében írtaknak megfelelően a felülvizsgálati indítványban megjelölt okra figyelemmel bírálta felül; emellett tekintettel volt ugyanezen törvényhely

(5)bekezdése alapján a Be. 416. §

(1)bekezdés c) pontjában megjelölt, feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező esetleges eljárási szabálysértésekre is. A másodfokú bíróság által a Be. 351. §

(2)bekezdése szerint az iratok tartalma alapján kiegészített, irányadó tényállás lényege a következő: I. rendű terhelt

1. január
2. napjától kezdődően tagja és önálló képviseletre jogosult képviselője, míg a II. rendű terhelt tagja volt a ... Megyei Bíróság, mint cégbíróság által ... cégjegyzékszámon bejegyzett,
3. február
4. napjától
5. augusztus
6. napjáig ... szám alatti székhelyű Kft-nek. Az I.Kft.-nek
7. július hónapig 13.518.260 forint vállalkozási díj tartozása keletkezett ... cégjegyzékszám alatt bejegyzett III.Kft. felé. I. rendű és házastársa, a II. rendű terheltek annak érdekében, hogy a jelentős tartozástól szabaduljanak, elhatározták, hogy a Kft.-ben lévő üzletrészeiket értékesítik. Az I. rendű és II. rendű terheltek a III.Kft.-vel szemben fennálló, általuk is elismert tartozást nem kívánták megfizetni, ezért a gazdasági társaságot színleg értékesítették a III. rendű terheltnek; igyekeztek az I.Kft. felszámolásának elrendeléséig az összes vagyont a gazdasági társaságból kivonni azért, hogy a hitelezői igények kielégítésére fedezet ne álljon rendelkezésre. Az I.Kft.
8. február
9. napján 77.622.387 forint összegű tárgyi eszközzel és 39.227.356 forint pénzeszközzel rendelkezett.
10. szeptember
11. napján az I.Kft.-ben lévő üzletrészüket az I. rendű terhelt 2.500.000 forint, a II. rendű terhelt 500.000 forint névértéken értékesítette a III. rendű terheltnek. A III. rendű terheltnek nem állt szándékában a Kft.-t működtetni, a Kft. üzletrészének megvásárlásával kapcsolatos iratokat szívességből írta alá. A cégeladás után a Kft. gazdasági tevékenységet nem végzett, az ügyvezetőn kívül más bejelentett munkavállalója nem volt. A Kft. üzletrészének értékesítésére azért került sor, hogy az I. és II. rendű terheltek a tartozással terhelt cégtől szabaduljanak.
12. február
13. napján a III. rendű terhelt a Kft.-ben lévő üzletrészét névértéken 3.000.000 forintért értékesítette a IV. rendű terhelt részére. A IV. rendű terheltnek nem állt szándékában a Kft.-t működtetni, a Kft. üzletrészének megvásárlásával kapcsolatos iratokat csak aláírta, a Kft. üzletrészének értékesítésére azért került sor, hogy a III. rendű terhelt a cégtől szabaduljon. A Kft. gazdasági tevékenységet nem folytatott, bejelentett munkavállalója nem volt, az utolsó munkavállaló
14. október
15. napján kijelentésre került. A gazdasági társaság az új székhelyén soha nem működött, ott nem volt fellelhető. A cégnyilvántartás adataiban történő változás közzétételére
16. május
17. napján került sor. A Nyíregyházi Törvényszék
18. február
19. napján kelt ... végzésével megállapította az I.Kft. fizetésképtelenségét és felszámolását rendelte el. A fellebbezés folytán eljárt Debreceni Ítélőtábla
20. június
21. napján kelt ... számú végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. A felszámolás kezdő időpontja
22. június
23. napja. A felszámolási eljárásban hitelezői igényt jelentett be a 2.hitelező 1.733.124 forint, III.Kft. 13.753.853 forint, 3.hitelező 1.354.623 forint, I.Zrt. 3.161.688 forint, I.hitelező 572.165 forint, 4.hitelező 96.498 forint, mindösszesen: 20.671.941 forint összegben. A felszámolóbiztos a III. közbenső mérleget
24. június
25. napján készítette el. A felszámolónak eszközök nem kerültek átadásra, a felszámolási eljárás során 1.016.385 forint követelést sikerült behajtani.
26. június
27. napjáig a hitelezői igényekben annyi változás történt, hogy az I.Zrt. követelését engedményezte a II.Zrt. részére, az I.hitelező hitelezői igénye 3.445.110 forintra, az összes hitelezői igény 23.572.486 forintra módosult. I. rendű terhelt
28. július
29. napján 5.000.000 forint értékű törzstőkével megalapította és a ... Megyei Bíróság ... cégjegyzékszámon bejegyezte a ... székhellyel és ... szám alatti fiókteleppel a II.Kft.-t, melynek egyszemélyes tagja és ügyvezetője az I. rendű terhelt lett. A gazdasági társaság főtevékenysége talajmintavétel, próbafúrás volt. A I.Kft.-ből való vagyonkimentés érdekében az I. rendű terhelt utasította a III. rendű és a IV. rendű terhelteket, hogy a tartozásokkal rendelkező I.Kft. tárgyi eszközeit adják át az I. rendű terhelt által e célból alapított II.Kft.-nek. A színlelt üzletek során árbevétele nem keletkezett a I.Kft.-nek, az értékesített tárgyi eszközök ellenértéke nem került megfizetésre, I. rendű terhelt a II.Kft.-ben azonban összesen 10.418.000 forint összeget könyveltetett be az ... sorszámú kiadási pénztárbizonylatok alapján ezen eszközök beszerzéskori bruttó értékeként azért, hogy azt a látszatot keltse, hogy az eszközök kifizetésre kerültek. I. rendű, és II. rendű terheltek
30. szeptember
31. napjától
32. január
33. napjáig több részletben vettek ki készpénzt is az I.Kft. bankszámlájáról, mely magatartásukkal a társaság fizetésképtelenségét idézték elő és a hitelezői igények kielégítését teljes mértékben meghiúsították. A bűncselekmény elkövetése révén a II.Kft. az I.Kft. terhére összesen 14.768.000 forint vagyoni értékkel gazdagodott. .-.-.-.-.-. A Kúria a felülvizsgálati indítványnak a jogi személlyel szembeni intézkedést sérelmező, az intézkedés törvénysértő voltára hivatkozó érvelését nem találta alaposnak az alábbiak miatt. A Be.
34. §

(1)bekezdése szerint a felülvizsgálati eljárásban a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó és a felülvizsgálati indítványban ez a tényállás nem támadható. Erre figyelemmel a Kúria a megállapított tényálláshoz még annak esetleges megalapozatlansága esetén is kötve van, és a felülvizsgálat során a vitatott jogkérdések kizárólag az alapeljárásban megállapított tényállás alapján bírálhatók el. Ebből következően a bizonyítékok eltérő értékelésére, eltérő következtetés levonására, bizonyításra, illetve ilyen célból az ítélet hatályon kívül helyezésére nincs törvényes lehetőség. Az irányadó tényállás értelmében a II.Kft. a I.Kft. tulajdonát képező tárgyi eszközöket ellenérték nélkül szerezte meg. Bíró Mihály I. rendű terhelt a I.Kft. fizetésképtelenségét azzal idézte elő, hogy a I.Kft. vagyonát a II.Kft. javára vonta el, és ezzel a csődbűncselekmény bűntettét a I.Kft. tevékenységi körében követte el. A cégnyilvántartás adatai szerint a II.Kft. tagja és vezető tisztségviselője is a vagyon elvonását követően Bíró Mihály I. rendű terhelt volt. A Nyíregyházi Törvényszék ítéletének jogi indokolása rögzíti, hogy a jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazása a Jszbt. 2. §

(1)bekezdés a) pontján alapul, miszerint e törvényben meghatározott intézkedések szándékos bűncselekmény elkövetése esetén alkalmazhatók, ha a bűncselekmény elkövetése a jogi személy javára előny szerzését célozta vagy eredményezte, vagy a bűncselekményt a jogi személy felhasználásával követték el és a bűncselekményt a jogi személy vezető tisztségviselője vagy a képviseletre feljogosított tagja, alkalmazottja, illetve tisztségviselője, cégvezetője, valamint felügyelő bizottságának tagja, illetve ezek megbízottja a jogi személy tevékenységi körében követte el. A felülvizsgálati indítvány kifejtette, hogy a jogi személlyel szemben indítványozott pénzbírság intézkedés alkalmazását az ügyészség a sikkasztás bűntettéhez kötötte, mivel a Jszbt. 2. §

(1)bekezdés a) pontja alapján csak ekként nyílt jogi lehetőség intézkedés alkalmazására a II.Kft.-vel szemben. Mivel a sikkasztás bűntettében felmentő rendelkezés született, a II.Kft. vonatkozásában beálló vagyoni előny független I. rendű terhelt által az I.Kft. ügyvezetőjeként elkövetett csődbűncselekménytől. Az irányadó tényállás alapján azonban - mint ahogy arra a Legfőbb Ügyészség is helyesen hivatkozott - kétségkívül megállapítható, hogy az I. rendű terhelt az I.Kft. vezető tisztségviselőjeként e Kft. vagyonát a tényállásban írt vagyontárgyakat érintően az újonnan alapított II.Kft. javára szándékosan elvonta. A I.Kft. fizetésképtelenségét éppen ezzel a magatartásával idézte elő, a csődbűncselekmény bűntettében büntetőjogi felelőssége ezen magatartás folytán volt megállapítható. Az I. rendű terhelt az általa képviselt cég vagyonát egy újonnan, szintén általa képviselt cégbe történő vagyonátmentéssel csökkentette, mely a II.Kft. oldalán vagyongyarapodást eredményezett. A Nyíregyházi Törvényszék határozatának indokolásában az intézkedés alkalmazásának alapját helytelenül a 2. §

(1)bekezdés a) pontjában jelölte meg, mert a bűncselekményt az I. rendű terhelt nem az intézkedéssel érintett jogi személy tevékenységi körében, hanem az I.Kft. képviselőjeként, e társaság tevékenysége során valósította meg. A Jszbt. 2. §

(2)bekezdése szerint a jogi személlyel szembeni intézkedések alkalmazhatók akkor is, ha a bűncselekmény a jogi személy javára előny szerzését eredményezte, vagy a bűncselekményt a jogi személy felhasználásával követték el, és a jogi személy vezető tisztségviselője, vagy a képviseletre feljogosított tagja, alkalmazottja, illetve tisztségviselője, cégvezetője, valamint felügyelőbizottságának tagja a bűncselekmény elkövetéséről tudott. Kétségtelen tény az, hogy az I. rendű terhelt által elkövetett bűncselekmény a jogi személy javára előny szerzését célozta és azt is eredményezte. Mint ahogy az irányadó tényállás alapján az is nyilvánvaló, hogy mindkét jogi személy vezető tisztségviselőjeként a cégnyilvántartásba bejegyzett I. rendű terhelt a cselekmény elkövetéséről tudott, hiszen a bűncselekményt szándékosan, mégpedig - a hitelezők kielégítésének meghiúsítása végett, vagyonátmentési célzattal - egyenes szándékkal követte el. Emellett nem bír jelentőséggel az sem, hogy a jogi személy felelősségre vonását célzó indítványát az ügyész a csődbűncselekmény, vagy - a felmentést támadva - a sikkasztás bűntettében való bűnösség megállapítása mellett kérte. Az ügyész az elsőfokú bíróság ítéletével szemben az I. rendű terhelt terhére bejelentett fellebbezés mellett a jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazása érdekében is jogorvoslattal élt, így a másodfokú bíróság rendelkezése, a jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazása a Be. 354. § -a szerinti súlyosítási tilalom követelményét sem sértette. A Kúria álláspontja szerint a Legfőbb Ügyészség átiratában foglalt indítvány sem sérti a súlyosítási tilalmat, szemben az indítványozó észrevételében foglaltakkal. A felülvizsgálat körében ugyanis a Kúria nem változtatta meg a jogi személy terhére a megtámadott határozatokat, pusztán arra a megállapításra szorítkozott - egyetértve a Legfőbb Ügyészséggel -, hogy a pénzbírság alkalmazására törvényesen, de nem a megfelelő törvényi feltétel felhívásával került sor. A súlyosítási tilalom megsértése ugyanis kizárólag az érintett hátrányára, erre irányuló fellebbezés hiányában meghozott, megváltoztató döntés esetén állapítható meg. A jogi személlyel szemben törvényesen alkalmazott intézkedés vonatkozásában a feltétel jogcímére vonatkozó eltérő jogi álláspont kifejtése nem valósítja meg az indítványozó által megjelölt eljárási szabálysértést. A Jszbt. 6. §

(1)bekezdése alapján a jogi személlyel szemben kiszabható pénzbírság legnagyobb mértéke a bűncselekménnyel elért vagy elérni kívánt vagyoni előny értékének a háromszorosa, de legalább ötszázezer forint. A pénzbírság összegének meghatározása ezért törvényesen történt, hiszen a bűncselekmény a II.Kft. javára 14.768.000 forint értékű vagyon megszerzését eredményezte. Mindezek alapján megállapítható, hogy a jogi személlyel szemben kiszabott 6.000.000 forint összegű pénzbírság nem haladja meg a bűncselekmény elkövetésével elért előny értékének háromszorosát. Ekként a jogi személlyel szemben a Jszbt. 3. §

(1)bekezdés c) pontja szerinti pénzbírság alkalmazása indokolt és törvényes volt. A Kúria olyan egyéb eljárási szabálysértést nem észlelt, amelynek vizsgálatára a Be. 423. §

(5)bekezdése alapján hivatalból köteles és amelyre az indítványozók nem hivatkoztak. Ezért a kifejtettekre tekintettel a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt és a megtámadott határozatokat a II.Kft. jogi személy tekintetében a Be. 426. §-a alapján hatályában fenntartotta. A Kúria végzése elleni fellebbezést a Be. 3. §

(4)bekezdése, felülvizsgálatát pedig a Be. 416. §

(4)bekezdés b) pontja kizárja. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos tájékoztatás a Be. 418. §

(3)bekezdés és a Be. 421. §

(3)bekezdésén alapul azzal, hogy ez utóbbi esetben a Kúria a felülvizsgálati indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,

1. február
2. Dr. Csák Zsolt s.k. a tanács elnöke, Dr. Domonyai Alexa s.k. előadó bíró, Dr. Soós László s.k. bíró A kiadmány hiteléül: TóthLné bírósági tisztviselő