A határozat elvi tartalma: Nem valósul meg feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés azáltal, hogy az elsőfokú bíróság a tárgyalásról egyetlen tanú kihallgatásának idejére a nyilvánosságot indokolt határozat nélkül kizárja a tárgyalásról, ha azt a másodfokú bíróság oly módon orvosolja, hogy az elkövetési magatartás ezen részét kirekeszti a tényállásból. Kúria Bfv.I.1432/2017/
- szám A Kúria Budapesten, a
- év február hó
- napján megtartott tanácsülésen meghozta a következő v é g z é s t: A kábítószer-kereskedelem bűntette és más bűncselekmény miatt folyamatban volt büntetőügyben a terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Pesti Központi Kerületi Bíróság 3.B.33.607/2013/
- számú és a Fővárosi Törvényszék 31.Bf.13.460/2016/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás A Pesti Központi Kerületi Bíróság a
- október 7-én meghozott 3.B.33.607/2013/
- számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki 2 rendbeli kábítószer-kereskedelem bűntettében [Btk.
- §
(1)bekezdés], egyben az Egri Városi Bíróság
- április
- napján kelt és
- május
- napján jogerős 22.Fk.796/2009/
- számú ítéletével alkalmazott próbára bocsátást hatályon kívül helyezte és az ott megállapított magánokirat-hamisítás vétsége (
- évi IV. törvény
- §) miatt is halmazati büntetésül négy év szabadságvesztésre és négy év közügyektől eltiltásra ítélte, a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben határozta meg, és megállapította, hogy a terhelt abból legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra, továbbá vele szemben 262.000 forint vonatkozásában vagyonelkobzást rendelt el. Rendelkezett a járulékos kérdésekről is. A másodfokon eljárt Fővárosi Törvényszék a
- április 20-án kelt 31.Bf.13.460/2016/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a büntetést bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt is kiszabottnak tekintette, a vagyonelkobzás összegét 242.000 forintra változtatta, részben módosította a járulékos kérdésekre vonatkozó döntéseket, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A jogerős ügydöntő határozat ellen a terhelt védője nyújtott be tartalmát tekintve a Be.
- §
(1)bekezdés
- b)és
- c)pontjaira alapított - felülvizsgálati indítványt. Ebben kifejtette, hogy a bíróság megalapozatlan tényállás alapján téves bizonyítékértékelő tevékenység eredményeként fogadta el - az in dubio pro reo elv megsértésével - a terheltre legkedvezőtlenebb adatokat a kábítószer mennyisége tekintetében, ily módon a cselekmény jogi minősítése törvénysértő, és ehhez igazodóan a kiszabott büntetés is. Emellett álláspontja szerint eljárási szabályt sértett az első fokon eljárt bíróság azzal, hogy a 2015. október 1. napján megtartott tárgyaláson törvényes ok nélkül kizárta a nyilvánosságot. Mindezekre tekintettel a megtámadott helyezését és az elsőfokú bíróság indítványozta. határozat hatályon kívül új eljárásra utasítását A Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint a felülvizsgálati indítvány a bizonyítékok mérlegelését vitató és ezen alapulóan a cselekmény jogi minősítését és a büntetés kiszabását sérelmező részében a törvényben kizárt, míg az eljárási szabálysértésre hivatkozó részében nem alapos, ezért a megtámadott határozatok hatályában tartását indítványozta (BF.1368/2017/1.). A terhelt védője a Legfőbb Ügyészség nyilatkozatára tett észrevételében kifejtette, hogy kifejezetten az eljárási szabálysértések, így a bizonyítékoknak a terhelt terhére történt értékelése és a nyilvánosság elvének sérülése miatt nyújtott be felülvizsgálati indítványt, mindamellett továbbra is hivatkozott arra, hogy a bíróság helytelenül minősítette a terhelt cselekményét és eltúlzottan súlyos büntetést szabott ki vele szemben. A Kúria a megtámadott határozatokat - a Be. 424. §
(1)bekezdése alapján tanácsülésen eljárva - a Be. 423. §
(4)bekezdésének megfelelően a felülvizsgálati indítvány szerinti okok alapján, a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében vizsgálta felül. Emellett a Be. 423. §
(5)bekezdése szerint eljárva a 416. §
(1)bekezdés c) pontjában felsorolt - és az indítványozó által nem hivatkozott - esetleges más eljárási szabálysértésekre is tekintettel volt, azonban ilyen, a 373. §
(1)bekezdésének I.
- b)és
- c)pontjában, valamint II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott - feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező - eljárási szabálysértést nem észlelt. Felülvizsgálatra csak a Be. 416. §
(1)bekezdésében meghatározott okok alapján van lehetőség, ezen belül az
- a)és
- b)pont szerint büntető anyagi jogi szabálysértés, a
- c)pont szerint pedig - a Be. 373. §
(1)bekezdésének I.
- b)vagy
- c)pontjában, illetve a II-IV. pontjában felsorolt - eljárási szabálysértések miatt van lehetőség. E törvényi okok köre nem bővíthető. Ezért nincs lehetőség felülvizsgálatra a Be. 4. §
(2)bekezdésben írt - a bizonyítási teherre vonatkozó - szabály megsértésére hivatkozással. A Be. 423. §
(1)bekezdése szerint a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, az nem támadható. A tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, és ezen keresztül a bűnösség kérdésének a vitatására. A felülvizsgálati indítvány előterjesztője bizonyítékok nem megfelel értékelésére hivatkozott, ezen keresztül azonban a törvényi tilalom ellenére a tényállást támadta; a cselekmény jogi minősítését és a kiszabott büntetést az irányadó tényállástól eltérő tényekre hivatkozva vitatta; ez azonban a felülvizsgálatot nem teszi lehetővé. A Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontja szerint felülvizsgálati ok és egyben a Be. 373. §
(1)bekezdés II. f) pontja szerint feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, ha a tárgyalásról a nyilvánosságot törvényes ok nélkül zárták ki. A védő által ezen pontra hivatkozva terjesztette elő indítványát. Ennek kapcsán azonban - miután arra már korábban is hivatkozott - a fellebbezés során eljárt másodfokú bíróság helytállóan fejtette ki, hogy az elsőfokú bíróság eljárási szabályt sértett, amikor 2015. október l-jén úgy rendelt el „zárt tárgyalást" az 1. számú tanú kihallgatásának idejére, hogy annak nem jelölte meg a Be. 237. §
(3)bekezdése szerinti okát. Az
- számú tanút, aki a kihallgatását megelőzően jelezte, hogy fél a terhelttől, ezért a bíróság úgy hallgatta ki, hogy a Be.
- §
(2)bekezdésében foglaltakra utalással kihallgatása idejére a terheltet és a hallgatóságot is kiküldte a tárgyalóteremből, így azonban a nyilvánosság 237. §
(1)bekezdésében írt elve sérült. A bíróságnak a nyilvánosság kizárásáról indokolt határozatot kellett volna hoznia, melyet a Be. 238. §
(1)és
(4)bekezdéseiben írtak szerint nyilvánosan kellett volna kihirdetnie az előírt törvényes figyelmeztetések mellett. Ahogy azonban arra a törvényszék helytállóan utalt, a tanú védelmének a Be. VI. fejezet III. címében szabályozott eszközeire figyelemmel a tanú által hivatkozott indok méltánylása és elfogadása esetén alkalmazni lehetett volna az írásbeli vallomás megtételének engedélyezését [Be.
- § 5) bekezdés] vagy a feltételek fennállása esetén a zárt célú távközlő hálózat útján [Be. 244/A. §] történő kihallgatását. A nyilvánosság tárgyalásról való törvényes ok nélkül történő kizárása feltétlen hatályon kívül helyezési ok. Mivel azonban a nyilvánosság kizárása kizárólag az
- számú tanú vallomástételének idejére korlátozódott, az eljárási szabálysértés a tanú vallomásának bizonyítékok köréből a Be.
- §
(4)bekezdésében írtak értelmében történő kirekesztésével orvosolható volt, és ez a másodfokú eljárásban megtörtént. Az I/
- pont tényállására az
- számú tanú vallomásán kívül a terhelt cselekvőségére más terhelő adat nem volt, így a törvényszék az
- számú tanúval kapcsolatos elkövetési magatartást is kirekesztette a tényállásból, ezáltal 0,08 gramm tiszta hatóanyag-tartalommal csökkent a terhelt által értékesített amfetamin mennyisége. Mivel a hallgatóság eltávolításával, és ezáltal a nyilvánosság kizárásával megvalósult eljárási szabálysértés csak az eljárás egyetlen mozzanatára terjedt ki, és azt a másodfokú bíróság a terhelt számára legkedvezőbb módon orvosolta, - ahogy arra helyesen utalt a Legfőbb Ügyészség is - az ügydöntő határozat egészére nézve a hivatkozott eljárási szabálysértés nem állapítható meg, a megtámadott határozat hatályon kívül helyezésére sincs törvényes lehetőség, az ezt célzó felülvizsgálati indítvány nem megalapozott. Mindezekre tekintettel a Kúria a megtámadott határozatokat a Be.
- §-a alapján hatályában fenntartotta. A végzés elleni fellebbezést a Be.
- §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot a Be. 416. §
(4)bekezdés b) pontja kizárja. A felülvizsgálati indítvány ismételt benyújtásával kapcsolatos tájékoztatás a Be. 418. §
(3)bekezdésén alapul azzal, hogy ez esetben a Kúria - a Be. 421. §
(3)bekezdésére figyelemmel az indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,
- február
- Dr. Mészár Róza s. k. a tanács elnöke, Dr. Vaskuti András s. k. előadó bíró, Dr. Domonyai Alexa s. k. bíró A kiadmány hiteléül: Mátyás Gyöngyi bíróság ügyintéző