Bfv.586/2017/7 – Kúria

(1)bekezdés

1. a)és
2. c)pontjára alapított felülvizsgálat részben kizárt, mert a tényállást támadja, részben alaptalan, mert a Be. 373. §

(1)bekezdés III.a. pontja szerinti eljárási szabálysértés nem állapítható meg. KÚRIA Bfv.I.586/2017/7.szám A Kúria Budapesten, a

1. év november hó
2. napján tartott tanácsülésen meghozta a következő v é g z é s t: A csalás bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban volt büntetőügyben az I. rendű terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Fonyódi Járásbíróság 9.B.28/2013/124/I. számú és a Kaposvári Törvényszék 2.Bf.292/2016/
3. számú ítéletét I. rendű terheltre vonatkozó részében hatályában fenntartja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Fonyódi Járásbíróság a
4. március
5. napján kihirdetett 9.B.28/2013/124/I. számú ítéletével az I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki 2 rendbeli csalás bűntettében [Btk.
6. §

(1)bekezdés,

(3)bekezdés a) pont], 2 rendbeli zártörés bűntettében [Btk. 287. §

(2)bekezdés] és 3 rendbeli bűnsegédként elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében (Btk.

1. §). Ezért mint különös visszaesőt, halmazati büntetésül 1 év 8 hónap szabadságvesztésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön és abból feltételes szabadságra nem bocsátható. Rendelkezett továbbá a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről. I. rendű terhelt és védője által felmentés végett bejelentett fellebbezés folytán eljáró Kaposvári Törvényszék a
2. október
3. napján meghozott 2.Bf.292/2016/
4. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét az I. rendű terheltre vonatkozóan megváltoztatta, a Nagykanizsai Városi Bíróság 5.B.123/2009/
5. számú ítéletének végrehajtása során engedélyezett feltételes szabadságot megszüntette, pontosította a terhelt lakcímét és személyi igazolvány számát, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A jogerős határozatok ellen az I. rendű terhelt védője a Be.
6. §

(1)bekezdés

1. a)és
2. c)pontjára hivatkozással terjesztett elő felülvizsgálati indítványt. Az indítványozó álláspontja szerint az eljárt bíróságok I. rendű terhelt bűnösségét a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapították meg, mert a csalás bűntettét nem követte el, a terheltnek a kölcsönszerződések megkötésekor és a hitel igénylésekor nem állt szándékában megtéveszteni a pénzintézeteket, emellett reális lehetősége lett volna a törlesztő részletek fizetésére, ezért vonatkozásában a jogtalan haszonszerzési célzat sem állt fenn. A hamis magánokirat felhasználása és a zártörés esetében a tényállás iratellenes, a terhelt védekezését és az azt alátámasztó bizonyítékokat a bíróság figyelmen kívül hagyta. Kifogásolta, hogy az eljárt bíróságok indokolási kötelezettségüknek sem tettek eleget, ugyanis az ítéletek indokolásából nem derül ki, hogy a bíróság az érdemi döntésben kifejeződő jogi álláspontját mire alapozta. Ezért elsődlegesen indítványozta, hogy a Kúria a Be. 427. §

(1)bekezdés a) pontjára figyelemmel a megtámadott határozatokat változtassa meg és az I. rendű terheltet mentse fel az ellene emelt vád alól. Másodlagosan a Be. 428. §

(1)bekezdése alapján a Fonyódi Járásbíróság 9.B.28/2013/124/I. számú és a Kaposvári Törvényszék 2.Bf.292/2016/

1. számú ítéletének hatályon kívül helyezését és a Fonyódi Járásbíróság új eljárásra utasítását kérte. A legfőbb ügyész átiratában kifejtett álláspontja szerint a felülvizsgálati indítvány Be.
2. §

(1)bekezdés a) pontjára alapított részében kizárt, mert a csalás, a hamis magánokirat felhasználása és a zártörés esetében a tényállás támadására és a bizonyítékok bíróság által történt értékelésének sérelmezésére a felülvizsgálati eljárásban nincs törvényes lehetőség. Emellett arra utalt, hogy a felülvizsgálati indítványban az eljárási szabálysértésre történő hivatkozás sem alapos, mert a bíróság indokolási kötelezettségének megsértése nem állapítható meg. Indítványozta ezért, hogy a Kúria a megtámadott határozatokat az I. rendű terheltre vonatkozó részében hatályában tartsa fenn (BF.610/2017.). A felülvizsgálati indítvány részben kizárt, részben nem alapos. A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 423. §

(4)bekezdésében írtaknak megfelelően a felülvizsgálati indítványban megjelölt okra figyelemmel bírálta felül; emellett tekintettel volt ugyanezen törvényhely

(5)bekezdése alapján a Be. 416. §

(1)bekezdés c) pontjában megjelölt, feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező esetleges eljárási szabálysértésekre is. A Be. 416. §

(1)bekezdés a) pontja alapján a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen akkor van helye felülvizsgálatnak, ha a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével került sor. A Be. 423. §

(1)bekezdése szerint ugyanakkor a felülvizsgálati eljárásban a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó, a felülvizsgálati indítványban ez a tényállás nem támadható; bizonyításnak pedig nincs helye. Erre figyelemmel a Kúria a megállapított tényálláshoz még annak esetleges megalapozatlansága esetén is kötve van és a felülvizsgálat során a vitatott jogkérdések kizárólag az alapeljárásban megállapított tényállás alapján bírálhatók el. A bizonyítékok eltérő értékelésére, eltérő következtetés levonására, illetve ilyen célból az ítélet hatályon kívül helyezésére nincs törvényes lehetőség. A felülvizsgálati indítványban az I. rendű terhelt védője az eljárt bíróságok által megállapított tényállást támadta, a bizonyíték-értékelő tevékenységet kifogásolta, amennyiben az igazságügyi könyvszakértőnek a teljesítő képességére levont - és az ítéleti tényállásban megállapított - következtetéseit vitatta. Ugyanilyen okból nem eredményezheti a felülvizsgálati eljárás elrendelését a jogtalan haszonszerzési célzat megállapítását kifogásoló érvelés. A jogtalan haszonszerzési célzattal történt megtévesztő magatartás ténybeli alapjainak vitatása lényegében a bizonyítékok értékelésének sérelmezésén keresztül az irányadó tényállás támadása miatt a törvényben kizárt. A hamis magánokirat felhasználása vétségeként minősített cselekmények esetében a terhelti védekezés és az azt alátámasztó tanúvallomások figyelmen kívül hagyása miatti kifogás úgyszintén a bizonyítékok értékelésének mikéntjét vonja kétségbe és ezáltal támadja a bűnösség megállapítását. A zártörés bűntette esetében a felülvizsgálati indítványban hivatkozott iratellenesség, a bizonyítottság hiánya és ezekből következően a megtámadott határozatok tényállásának esetleges magalapozatlansága - az előbb kifejtettek miatt - úgyszintén nem képezheti felülvizsgálati eljárás tárgyát. A Be. 416. §

(1)bekezdés c) pontja alapján a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen akkor is felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság határozatának meghozatalára a Be. 373. §

(1)bekezdés I.

1. b)vagy
2. c)pontjában, illetve II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor. A Be. 373. §

(1)bekezdés III. a) pontja alapján hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés valósul meg, ha a bíróság a bűnösség megállapítása, a felmentés, az eljárás megszüntetése, a cselekmény jogi minősítése, vagy a büntetés kiszabása, illetve az intézkedés alkalmazása tekintetében indokolási kötelezettségének oly mértékben nem tett eleget, hogy emiatt az ítélet felülbírálatra alkalmatlan. Az indítványban megjelölt ok csak akkor vezethet - felülvizsgálati eljárásban is - hatályon kívül helyezéshez, ha szoros összefüggésbe hozható a bűnösség megállapításával, a felmentéssel, az eljárás megszüntetésével, a jogi minősítéssel, a büntetés kiszabásával, illetve az intézkedés alkalmazásával. A Be.

1. §-ában előírtakra figyelemmel a bíróság indokolásában köteles számot adni a döntéshozatali tevékenységéről, a felülbíráló bíróság pedig ezt köteles ellenőrizni. Ha a megtámadott határozat indokolása oly mértékben hiányos, hogy nem állapítható meg belőle, mire alapította a bíróság a döntését, akkor valósul meg az érdemi felülbírálat lehetősége, aminek következménye a hatályon kívül helyezés. A jogi indokolás körében hatályon kívül helyezés csak akkor következhet be, ha a jogi indokolás annyira hiányos, hogy nem állapítható meg belőle a jogi következtetés útján sem, hogy milyen jogszabályon alapul valamely büntetőjogi főkérdésben hozott döntés (1/
2. számú BK vélemény). Mindebből következően tehát a tárgyalt felülvizsgálati ok esetében nem vizsgálható a bűnösség megállapításának, a felmentésnek, az eljárás megszüntetésének, a jogi minősítésnek vagy a büntetés kiszabásának, illetve az intézkedés alkalmazásának anyagi jogi alapossága, helyessége (BH 2012.32.). A felülvizsgálati eljárásban az indokolási kötelezettség megszegésének vizsgálata során az indokolás helyessége már kívül esik a feltétlen eljárási szabálysértések körén, az tartalmilag az ügydöntő határozat megalapozottságának meg nem engedett támadása (BH 2017.48.). Ilyen feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés az elsőés a másodfokú vonatkozásában sem állapítható meg. bíróság határozata A Fonyódi Járásbíróság ítéletének
3. oldal
4. bekezdésétől kezdődően a
5. oldal
6. bekezdéséig bezárólag kimerítően és részletesen megindokolta, hogy mely bizonyítékokra alapítva állapította meg azt a tényt, hogy a terhelt azzal a célzattal igényelte a gépjárművek adásvétele során - valótlan tartalmú okiratok felhasználásával - a hitelösszegeket, hogy a fizetési szándékát illetően a hitelintézeteket tévedésbe ejtse és a sértetteknek kárt okozzon; továbbá pontosan rögzítésre került, mely bizonyítékok alapján volt kétséget kizáró módon megállapítható tényként az is, hogy az I. rendű terhelt a tulajdonában lévő három lefoglalt személygépkocsit a terhelt-társaival együtt a végrehajtás alól elvonta. Az elsőfokú bíróság tételesen megjelölte és elemezte a terhelt, illetve társai védekezésével szemben értékelt vallomásokat, okiratokat és a könyvszakértő véleményét. Megindokolta, hogy a terheltnek a teljesítési szándékára alapított védekezését mely bizonyítékok alapján vetette el. A másodfokú bíróság határozatában az indokolási kötelezettség teljesítését vizsgálta, megállapította, hogy az elsőfokú bíróság azt maradéktalanul teljesítette, kitért arra is, hogy a fellebbezésben és a felülvizsgálati indítványban hivatkozott érvelés, mely az I. rendű terhelt jövedelmi, vagyoni viszonyaira, teljesítő képességére hivatkozik, nem eredményezheti a megtévesztési szándék bizonyított tényének kétségbe vonását. Az elsőfokú bíróság ítéletében a bizonyítékok értékelése, összevetése valamennyi bűncselekmény esetében kimerítő, ezért a Kúria álláspontja szerint az eljárt elsőfokú bíróság indokolási kötelezettségének - mint ahogy azt a másodfokon eljáró törvényszék helytállóan megállapította - maradéktalanul eleget tett. Mindez pedig a felülvizsgálati eljárás során a Kúria számára is nyomon követhető volt, mivel a bíróságok a bizonyíték értékelő tevékenységük indokairól is számot adtak. Mindezekre figyelemmel a Kúria mivel olyan eljárási szabálysértést sem észlelt, amelynek vizsgálatára a Be.
7. §

(5)bekezdése alapján hivatalból köteles - a megtámadott határozatokat - a Be. 424. §

(1)bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva - a Be.

1. §-a szerint hatályában fenntartotta. A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be.
2. §

(4)bekezdése, felülvizsgálatát pedig a Be. 416. §

(4)bekezdés b) pontja kizárja. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos tájékoztatás a Be. 418. §

(3)bekezdés és a Be. 421. §

(3)bekezdésén alapul azzal, hogy ez utóbbi esetben a Kúria a felülvizsgálati indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,

1. november
2. Dr. Csák Zsolt s.k. a tanács elnöke, Dr. Domonyai Alexa s.k. előadó bíró, Dr. Soós László s.k. bíró A kiadmány hiteléül: TóthLné bírósági tisztviselő