A határozat elvi tartalma: Tartózkodási engedély belföldi előterjesztésének engedélyezésére irányuló méltányossági kérelem elbírálása során a magyarországi munkavégzés önmagában nem ad alapot a méltányosság gyakorlására. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.VI.37.698/2017/
- A tanács tagjai: dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, dr. Gyurán Ildikó előadó bíró, dr. Sugár Tamás bíró A felperes: felperes neve () A felperes képviselője: Izsó és Tóth Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Izsó István ügyvéd) Az alperes: Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal, mint a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal jogutódja (alperes címe) A felperes képviselője: jogtanácsos A per tárgya: idegenrendészeti határozat felülvizsgálata ügyben hozott közigazgatási A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A felülvizsgálati kérelem száma:
- Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- április
- napján kelt 20.K.32.428/2016/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi 20.K.32.428/2016/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 30.000 (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - felhívásra 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] A állampolgárságú felperes
- január 23-án C típusú egyszeri beutazásra és 14 napos tartózkodásra jogosító turista vízummal érkezett Magyarországra.
- február 2-án keresőtevékenység folytatása céljából tartózkodási engedély iránti kérelmet, ezzel egyidejűleg tartózkodási engedély iránti kérelem Magyarországon való előterjesztéséhez szükséges méltányossági kérelmet terjesztett elő az elsőfokú hatóságnál. A méltányossági kérelmét azzal indokolta, hogy Magyarországon munkalehetőséget kapott, itt szeretne élni, családja, barátai itt élnek. Hivatkozott továbbá arra, hogy amennyiben a tartózkodási engedély kérelmezése okán -ba kellene utaznia, úgy új állását elveszítené, a kiutazással együtt járó több hónapos ottlét jelentős többletköltséget okozna. Az elsőfokú hatóság határozatával a méltányossági kérelmet elutasította. Megállapította, hogy a felperes kérelmében nem igazolt olyan kivételes méltánylást érdemlő körülményt, amely megakadályozná őt abban, hogy kiutazzon -ba, és ott nyújthassa be tartózkodási engedély és tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum iránti kérelmét. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperesi jogelőd (a továbbiakban: alperes)
- március 29-én kelt 106-T-10971/2/
- számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Kifejtette, hogy a felperes sem a méltányossági kérelmében, sem pedig a fellebbezésében nem hivatkozott olyan körülményre, amely a tartózkodási engedély kiadása iránti kérelem Magyarországon történő érdemi vizsgálatát indokolja. Felperesnek lehetősége lett volna arra, hogy a C típusú vízum helyett tartózkodási engedély iránti kérelmet terjesszen elő, ezzel a lehetőséggel akkor nem élt. Önmagában pedig az, hogy a kérelmező Magyarországon tartózkodik, nem jelent automatikus lehetőséget magyarországi kérelmezésre. A kereset [4] A felperes eljárási és anyagi jogi jogszabálysértésekre hivatkozással keresettel támadta az alperes határozatát kérve annak bírósági felülvizsgálatát. Az elsőfokú bíróság ítélete [5] A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az indokolásban felhívta a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló
- évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) végrehajtásáról kiadott 114/2017.(V.27.) Korm.rendelet (a továbbiakban: Vhr.)
- §
(1),
(2),
(4)és
(4a)bekezdéseit. Érvelése szerint a kérelmezőnek a kivételes körülményeket igazolnia kell, amelyre nézve a Vhr. nem ad taxatív felsorolást, de valamely többletindokra, többlet tényállási elemre hivatkozni kell. A kivételes méltánylást érdemlő körülmény azonban nem eshet egybe az [6] engedély kiadása körében elvárt feltételek teljesülésével. A külföldi kérelmezés miatti kiutazás időtartama, anyagi vonzata önmagában nem értékelhető kivételes méltánylást érdemlő körülményként. A felperes nem igazolt olyan körülményt, amely megakadályozná őt abban, hogy kiutazzon és azt sem igazolta, hogy ebben az esetben magyarországi munkahelyét elveszítené. Az eljáró hatóságok megfelelően teljesítették a tényállás-feltárás és értékelési kötelezettségüket és a perbeli ügy szempontjából irreleváns, hogy más állampolgárok vonatkozásában milyen tartalmú döntések születtek, tekintettel az egyedi elbírálás kötelezettségére. Megállapította, hogy a felperes keresetében indokolás nélkül felhívott a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 37. §-a, 102.§
(2)bekezdése, 105.§
(1)
(2)bekezdése, a Ket. alapelvei megsértésre nem kerültek. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [7] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezése és a keresetnek való helytadás iránt. Álláspontja szerint az ítélet sérti a Vhr. 47. §
(4)bekezdés a) pontját,
(4a)bekezdését, a Ket. 1. §
(1)-
(2)bekezdését, 2. §
(3)bekezdését,
- §-át,
- §-át,
- §
(1)és
(6)bekezdését, 51. §
(1)bekezdését, 72. §
(1)bekezdését, 102.§
(1)
(2)bekezdéseit. [8] Hangsúlyozta, új munkalehetőségére, valamint az azzal összefüggésben méltányolható, személyén kívüli okokra - így a nagy földrajzi távolságra, hosszadalmas ügyintézésre, az utazással felmerülő indokolatlan többletköltségekre - alapítottan igazolta a kivételes méltánylást érdemlő körülményeit, a magyarországi munkaviszonya megszűnésének veszélye megalapozza a méltányossági kérelme elfogadását. Mivel pedig -ban nincs magyar külképviselet, így kizárólag -ban tudná kérelmét előterjeszteni. [9] Előadta, hogy az alperesi hatóság bizonyítási eljárást nem folytatott le, elmulasztotta személyes meghallgatását, a helyszíni ellenőrzést, így az egyedi ügy körülményeit nem vizsgálta. Nem valós az a hatósági megállapítás, hogy nem igazolt olyan kivételes méltánylást érdemlő körülményt, amely méltányossági kérelme teljesítéséhez szükséges. A Ket. 1. §
(2)bekezdése alapján a hatóságok nem vették figyelembe a költséghatékonyság elvét. [10] Alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartására tett indítványt. A Kúria döntése és jogi indokai [11] A felperes felülvizsgálati kérelme nem alapos. [12] A Pp. 275. §
(1)és
(2)bekezdésére figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelme elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A jogerős ítélet csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálható felül. [13] A Kúria megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a kereseti kérelemben hivatkozottak körében mindenre kiterjedő döntést hozott, az elsőfokú bíróság a helyesen és törvényesen megállapított tényállásból helytálló jogi következtetést vont. le. Az elsőfokú bíróság vizsgálta a közigazgatási eljárás teljes anyagát, a felek nyilatkozatait, beadványait, így a bizonyítékokat a Pp. 206. §
(1)bekezdése alapján a maguk összességében értékelte és helyesen állapította azt meg, hogy a kereset nem alapos. Jogszabálysértést ebben a körben a tényállás iratellenessége, a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen vagy a logika szabályaival ellentétes mérlegelés alapozhat meg, ilyen jogsértés azonban nem tárható fel. [14] A Vhr. 47. §
(1)bekezdése szerint a tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmet - a
(2)bekezdés és
(4)bekezdésben foglalt kivétellel - annál a konzuli tisztviselőnél vagy tartózkodási engedély iránti kérelem átvételére felhatalmazott egyéb helyen kell benyújtani, amely a kérelmező állandó vagy szokásos tartózkodási helye, illetve állampolgársága szerinti országban működik. [15] A Vhr. 47. §
(4)bekezdés a) pontja értemében a Magyarország területén tartózkodó harmadik országbeli állampolgár tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmét a szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságon is előterjesztheti, amennyiben a belföldi kérelmezést kivételes méltánylást érdemlő körülmény - különösen családegyesítés vagy gyógykezelés - indokolja. A Vhr. 47. §
(4a)bekezdése kimondja, a
(4)bekezdés a) pontja alapján a harmadik országbeli állampolgár a méltányossági kérelmet és a tartózkodás engedély iránti kérelmet a szálláshely szerint illetékes regionális igazgatóságon egyidejűleg terjesztheti elő. A regionális igazgatóság a méltányossági kérelemről nyolc napon belül határozattal dönt. A méltányossági kérelem elutasítása esetén a regionális igazgatóság a tartózkodási engedély iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. [16] A felperes hivatkozásával szemben egységes a bírói gyakorlat a tekintetben, hogy a kérelemre indult hatósági eljárásban a kérelmet az abban foglalt tartalommal és indokok alapján kell elbírálni, ezért nem kérhető számon a hatóságon a bizonyítás hiánya, a tényállás tisztázatlansága. E körben annak bizonyítása, valószínűsítése, hogy a felperes esetében kivételes méltánylást érdemlő körülmény áll fenn, a kérelmező felet terheli. Az ehhez szükséges bizonyítékokat a felperesnek kell szolgáltatnia a kérelme alátámasztásaként, vagyis további bizonyítási cselekményre, személyes meghallgatásra, helyszíni ellenőrzésre nincs szükség, ilyen kötelezettséget jogszabály nem ír elő, ezért a hatóságon nem is kérhető számon. [17] A magyarországi tartózkodás, a munkalehetőség, az országból történő kiutazás kötelezettsége, az ezzel együtt járó időveszteség, az ügyintézési határidő, és az okozott költség önmagában nem értékelhető olyan méltánylást érdemlő körülményként, amely a belföldi kérelmezést indokolná, különös figyelemmel arra, hogy nem magyarországi kérelmezés esetében ezen körülmények minden kérelmezőnél felmerülnek. [18] Ezen általános körülményekhez képest kell olyan többletkörülményre, többlet tényállási elemre hivatkoznia a kérelmezőnek, amely az átlagos nehézségeket meghaladóan a személyében jelentkezik. Ilyet azonban a felperes sem a keresetében, sem a felülvizsgálati kérelmében nem tudott megjelölni. Ekként a Kúria azt állapította meg, hogy az alperesi hatóság nem sértette meg a Ket. felperes által megjelölt rendelkezéseit, a bíróság pedig a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban Pp.) 164. §
(1)bekezdését. [19] Helyesen hivatkozott arra az elsőfokú bíróság, hogy a Vhr. 47. §
(4)bekezdés a) pontja különös méltánylást érdemlő körülmények körében példálózó felsorolást tartalmaz, ugyanakkor a felperes által megjelölt szempontok a kérelmezők többségénél fennállnak és azok nem minősülnek különös méltánylást érdemlőnek. Az egyedi ügy vizsgálata miatt más személyek ügyében hozott hatósági döntések nem relevánsak. [20] A Kúria a fentiekre tekintettel a Pp. 275. §
(3)bekezdését alkalmazva a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta, mert az nem sérti a felülvizsgálati kérelemmel megjelölt jogszabályhelyeket. Záró rész [21] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(2)bekezdésére alapozottan tárgyaláson bírálta el. [22] A pervesztes felperes a Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint köteles az alperes részére felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére. [23] A feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket a felperesnek kell megfizetnie a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdésére figyelemmel, amelynek összegét az Illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50. §
(1)bekezdése határozza meg. [24] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. Budapest,
- március
- Dr. Sperka Kálmán sk. a tanács elnöke, Dr. Gyurán Ildikó sk. előadó bíró, Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő