A határozat elvi tartalma: A szülői felügyeletet közösen gyakorló szülők megegyezésének hiányában az óvodaválasztás tárgyában a gyámhivatal jogosult dönteni. Ezen döntés a szülők szülői felügyeleti jogát, a különélő szülők kapcsolattartását semmilyen módon nem érinti. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélet Az ügy száma: Kfv.III.37.692/2017/
- A tanács tagjai: Dr. Kovács András a tanács elnöke . Fekete Ildikó előadó bíró . Mudráné dr. Láng Erzsébet bíró A felperes: felperes neve () Képviselője: dr. Baross Attila Zoltán ügyvéd () Az alperes: alperes nevea () Képviselője: főosztályvezető Alperesi beavatkozó: dr. Alperesi beavatkozó () A per tárgya: óvoda kijelölés határozat felülvizsgálata tárgyában hozott közigazgatási A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.K.27.101/2017/
- Rendelkező rész A Kúria a Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi 3.K.27.101/2017/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi a Kúria a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra - 30.000 (harmincezer) forint kereseti és 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] A felperes és az alperesi beavatkozó házasságából
- december 12-én kiskorú gyermekük született. A szülők házassága megromlott a bontóperi eljárás a Győri Járásbíróságon P.21.095/
- szám alatt folyamatban van. A szülők életközössége
- január 25-én szakadt meg, ekkor a felperes elköltözött az utolsó közös lakásból. A gyermeket azóta az alperesi beavatkozó édesanya neveli, aki időközben munkát vállalt Budapesten
- július 1-től. Az alperesi beavatkozó
- júniusától életvitelszerűen Budapesten él gyermekével.
- szeptember 20-án a Tatabányai Járási Hivatalnál kérelmet terjesztett elő a kiskorú gyermek óvodai elhelyezését illetően, mivel a felperessel nem tudtak megegyezni ebben a kérdésben. A alperes neveTatabányai Járási Hivatala a
- november
- napján kelt KE-06C/GYAM/2836-22/
- számú határozatával a gyermek óvodájának megválasztására irányuló kérelem ügyében úgy döntött, hogy kiskorú számára a Óvodát () jelölte ki. A felperes fellebbezett a határozat ellen, amelynek elbírálása során az alperes a
- január
- napján kelt KE-016/24-3/
- számú másodfokú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A kereset és ellenkérelem [3] [4] [5] A felperes keresetében az alperes határozatának felülvizsgálatát és az elsőfokú határozatra kiterjedő hatályon kívül helyezését, továbbá az elsőfokú hatóság új eljárásra kötelezését kérte. Álláspontja szerint a hatóság nem tisztázta a tényállást, nem vette figyelembe, hogy a gyermeknek volt óvodája Győrben. A hatóság az óvodát meg sem kereste, úgy döntött a két intézmény között. Véleménye szerint az erőszakosabb szülő egyoldalú lépésének legitimálása nem lehet a feladata a gyámhatóságnak. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Az alperesi beavatkozó az alpereshez csatlakozva szintén a kereset elutasítását kérte. A bíróság ítélete [6] A bíróság a felperes keresetét alaptalannak értékelte és elutasította azt. Ítéletének indokolásában az Alaptörvény XXV. cikkére, XXVIII. cikkére hivatkozással kifejtette, hogy az ügyben lefolytatta a bizonyítási eljárást és áttanulmányozta a becsatolt közigazgatási iratokat. Személyesen meghallgatta a felperesi édesapát és az alperesi beavatkozó édesanyát is. Ennek alapján megállapította, hogy a peres felek gyermeke az életközösség megszakadása óta az anyával él, az ő háztartásában tartózkodik. A peres felek között a Győri Járásbíróság előtt bontóperi eljárás van folyamatban, ezen pernek tárgya a gyermek feletti szülői felügyeleti jog gyakorlásának megállapítása is. Azt is megállapította a bíróság, hogy az életközösség megszakadását követően az édesanya
- június hónaptól Budapesten él a [7] [8] gyermekkel és ott vállalt munkát. A gyermek azóta a Budapesti Brunszvik Teréz Budavári Óvodába jár. Hivatkozott a bíróság a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 4:
- §
(1)és
(2)bekezdésére, a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásokról szóló 149/1997.(IX.10.) Korm.rendelet (a továbbiakban: Gyer.)
- §-ára, a Ptk. 4:
- §-ára és 4:
- §-ára. Kifejtette, hogy a perbeli esetben a közvetítői eljárást az édesanya nem kérte csak az apa. Ez azonban nem kötelező, a közvetítői eljárás csak kezdeményezhető, ezért nem szegett jogszabályt az elsőfokú hatóság, amikor mellőzte ezen eljárást. Ennek megfelelően rendelkezik a Gyer. 30/A. §
(1)bekezdése is. Hangsúlyozta a bíróság, hogy a gyámhatóság a szülők megegyezése hiányában köteles volt dönteni a gyermek óvodájának kijelölése miatt. A kijelölésnél kizárólag a gyermek érdekét vette figyelembe és a gyermek jelen élethelyzetét. A gyermek jelenlegi érdeke pedig az volt, hogy az édesanya, mivel Budapestre költözött és a gondozásában van jelenleg is a gyermek, ezért Budapesten kerüljön kijelölésre az az óvoda is, ahol a gyermek tartózkodik. Ez tehát a jelenlegi, pillanatnyi élethelyzet, amelyet a gyámhatóság vizsgálni tudott. A mindennapi utazás a győri óvodába Budapestről a bíróság álláspontja szerint sem szolgálta volna a kiskorú gyermek érdekét. Egyebekben pedig, mivel a szülők között a szülői felügyeleti jog is vitás ebben a kérdésben a házassági bontóperi eljárás fog végső soron döntést hozni. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [9] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését kérte, a keresetében foglaltakat fenntartotta. Sérelmezte és jogszabálysértőnek tartotta, hogy sem az alperes, sem az elsőfokú hatóság nem értékelte sehogyan a kialakult tény helyzetet. A gyermek érdekének tényleges védelmét egyáltalán nem tette szemponttá a közvetítői eljárás mellőzésével a Ptk. 4:147. §
(1)bekezdés sérelmével, a megszokott környezetből való kiszakítás elkerülését azaz a Legfelsőbb Bíróság
- számú irányelvét nem vette figyelembe. A tényállás nem került tisztázásra és azt a határozatok sem rögzítik, ez pedig a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
- évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)
- §
(1)bekezdés e) pontját sérti. Kifogásolta, hogy nem került értékelésre és az ítéletben sem kifejtésre, hogy a beavatkozó anya egyértelműen jogellenes módon, írásbeli tiltakozása ellenére először megváltoztatta a gyermek óvodáját ténylegesen, majd ezen tényt követően fordult a gyámhivatalhoz, aki már ezen jogellenes tényre alapítva és indokkal hozta meg döntését. Álláspontja szerint jogszerű magatartás az lett volna, ha az óvodaválasztás körében megegyezés hiányában a hatóság döntését kéri a beavatkozó, majd ezen döntés alapján jár el. [10] Az alperes és az alperesi beavatkozó tartalmilag felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult. A Kúria döntése és jogi indokai [11] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [12] A Kúria álláspontja szerint a bíróság megfelelő alapossággal feltárta és rögzítette ítéletének indokolásában az ügyben irányadó tényállást és abból az idevonatkozó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával helytálló jogi következtetést vont le, azzal a Kúria is egyetértett. [13] Kiemeli a Kúria, hogy a felülvizsgálati eljárás során a Pp. 270. §
(2)bekezdése és 272. §
(2)bekezdése értelmében kizárólag a jogerős ítélet jogszerűsége vizsgálható, a Pp. 275. §
(2)bekezdésének megfelelően a felülvizsgálati kérelemmel érintett körben. [14] Mindenekelőtt szükségesnek tartja hangsúlyozni a Kúria, hogy a perben felülvizsgált közigazgatási eljárás tárgya csak és kizárólag a kiskorú gyermek óvodájának kijelölése volt. Az e tárgyban született határozatok jogszerűségi felülvizsgálata képezte a bíróság feladatát. A Kúria álláspontja szerint helyesen hivatkozott e körben a bíróság az idevonatkozó alaptörvénybeli és Ptk-beli rendelkezésekre, valamint a Gyer. előírásaira. [15] A felperes felülvizsgálati kérelme és további, felülvizsgálati eljárásbeli előkészítő iratai kapcsán leszögezi a Kúria, hogy sem a gyámhatósági eljárásnak, sem a közigazgatási pernek nem volt tárgya a szülői felügyeleti jog gyakorlása, az arra jogosult személyében való döntés, a gyermek elhelyezése, tartózkodási helyének meghatározása. A felperes által felvetettek messze túlmutattak a jelen eljárásban eldöntendő kérdésen. Itt a gyámhivatalnak kizárólag a Gyer. 26. §
(1)bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, az alperesi beavatkozó kérelmére, a gyermek óvodájának meghatározásáról kellett döntést hoznia. Ez sem a kapcsolattartás szabályozásának, gyakorlásának, megvalósulásának módját és időtartamát, sem a gyermek elhelyezését, semmilyen módon nem érintette. A perbeli ügyben pusztán arról volt szó, hogy a szülők a közös szülői felügyelet gyakorlása során az óvodaválasztás kérdésében nem tudtak megállapodni és ennek hiányában az édesanya a gyámhivatal döntését kezdeményezte. [16] A perben rendelkezésre állt iratanyag alapján megállapítható volt, hogy az ügy elbírálásához szükséges mértékben az első- és másodfokú hatóság körültekintően feltárta a tényállást, értékelte és mérlegelte a rendelkezésére állt bizonyítékokat és döntését a gyermek mindenek felett álló érdeke szem előtt tartásával hozta meg. [17] Hangsúlyozza a Kúria, hogy ténykérdés volt, hogy a
- életévét betöltött gyermek
- júniusától életvitelszerűen édesanyjával, az alperesi beavatkozóval együtt Budapesten él. Ehhez képest teljes mértékben érthetetlen és megvalósíthatatlan lett volna azon felperesi javaslat, hogy továbbra is Győrben járjon óvodába. Az óvoda megválasztására vonatkozó kérelem elbírálásakor a gyámhivatalnak az akkor fennálló helyzetből, a gyermek és szülei életkörülményeiből kellett kiindulnia és csak is a törvény által számára biztosított hatáskörébe járhatott el. Nem vitás, hogy az óvoda meghatározásáról döntést kellett hozni, a kérelem benyújtásának időpontjára és a gyermek életkorára is tekintettel a szülők megegyezésének hiányában -, ez azonban a szülők közötti bontópert, a szülői felügyelet gyakorlásának mikéntjét semmiképp sem érintette. Minden tekintetben egyetértett a Kúria a bíróságnak a gyámhivatali és a polgári peres eljárás elhatárolására vonatkozó érvelésével is. [18] Megjegyzi a Kúria, hogy a felperes felülvizsgálati kérelmében megsértettként jelölte meg az ügyben alkalmazott jogszabályi rendelkezéseket azonban nem fejtette ki, hogy a jogerős ítélet azokat mennyiben és milyen módon sérti. A fentebb kifejtettek szerint a felülvizsgálati eljárásban kizárólag a jogerős ítélet jogszerűsége volt vizsgálható, az első- és másodfokú közigazgatási eljárásra vonatkozó kifogásokat már a bíróság a perben elbírálta. [19] A Kúria álláspontja szerint a bíróság helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy az alperes határozata nem jogszabálysértő és jogszerűen döntött a felperesi kereset elutasításáról a Pp.
- §
(1)bekezdésének megfelelően. [20] Minderre tekintettel a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet nem jogszabálysértő a felülvizsgálati kérelemmel érintett körben, ezért azt a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [21] A Kúria felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el. [22] Az alperes a felülvizsgálati eljárásban perköltséget nem igényelt, az alperesi beavatkozó személyesen járt el, perköltségigényt nem jelzett, ezért a perköltségről való rendelkezést a Kúria mellőzte. [23] Észlelte ugyan akkor a Kúria, hogy a bíróság nem intézkedett a kereseti illeték viseléséről. Az eljárás tárgyi illetékfeljegyzési jogos, illetékmentességet nem élvez, a felperes személyes költségmentességet nem kapott. Minderre tekintettel a tárgyi illeték feljegyzési jog folytán le nem rótt kereseti és felülvizsgálati eljárási illeték viselésére a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése értelmében köteles, amelynek mértéke az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50. §
(1)bekezdésének megfelelően alakult. Budapest,
- május
- Dr. Kovács András sk. a tanács elnöke, Dr. Fekete Ildikó sk. előadó bíró, Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő