Kfv.37476/2017/6 – Kúria

(2),

(5)és

(6)bekezdésében foglaltakat. Az Mttv. 39. §

(2)bekezdése megsértése körében kimondta, hogy felperes a

1. október 14-én sugárzott „Sportos”, valamint november 6-án sugárzott „Időjárás-jelentés” műsorszámait nem látta el a szükséges segédlettel, ezért a jogszerű megtartás követelményének megfelelően felhívta felperest, hogy tartózkodjék a jövőbeni jogsértésektől. Az Mttv.
2. §

(5)bekezdése kapcsán rögzítette, hogy

1. november 14-én a „Tények este” című műsorszáma során 2 perc 34 mp, „Sportos” című műsorszáma alatt 2 perc 14 mp, míg a „Tények délben” műsorszám alatt 46 mp, november 14-én és november 25-én sugárzott „Időjárás-jelentés” című műsorszám esetén 1 perc 21 mp felirathiány volt tapasztalható, ezért a felperessel szemben 760.000,- forint összegű bírságot szabott ki. Az Mttv.
2. §

(6)bekezdése kapcsán megállapította, hogy egyrészt felperes

1. október 14-én, 20-án, november 6-án, 14-én, 19-én, december 8-án, 14-én, 20-án és 25-én, összesen 69 alkalommal feliratozott társadalmi célú reklámjai előtt a médiaszolgáltatásban nem jelezte azt, hogy azok feliratozott formában is elérhetőek teletext szolgáltatáson keresztül. Ezért az elsőfokú hatóság 345.000,- forint összegű bírság megfizetésére kötelezte felperest. Szintén ezen jogszabályhelyre hivatkozással megállapította, hogy
2. október 23-án „Tények” című műsorszámban 18:17:13-18:18:58-ig terjedő időben másik hír szövege jelent meg, mint ami elhangzott, csakúgy, mint a
3. december 14-én sugárzott „Tények” című műsorszámban 18:14:58-18:15:23 közötti időtartamban, míg 18:15:26-18:15:41-ig 15 másodpercet késett a felirat, valamint olvashatatlanul pörgött, ezért a felperest 410.000,- forint bírság megfizetésére kötelezte. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes
4. július
5. napján kelt 954/
6. (VII. 19.) számú határozatával az elsőfokú döntést helybenhagyta. Alperes
7. november
8. napján kelt 1306/
9. (XI. 8.) számú határozatával határozatát akként módosította, hogy a „Sportos” című műsorszámra tett megállapításokat mellőzte. Ekként a felperessel szemben a
10. §

(5)bekezdésében foglaltak megsértésével kapcsolatosan kiszabott 760.000,- forint helyett 570.000,- forint összegű bírságot szabott ki. Egyebekben alperes a határozat megállapításait fenntartotta. Alperes kimondta, hogy felperes valamennyi hírműsorát köteles hallási segédlettel ellátni, a párizsi terrortámadással kapcsolatos különkiadás és a társadalmai célú reklám vonatkozásában is fennáll a feliratozási kötelezettsége. Az aszinkronitás egyértelműen értelemzavaró, a feliratozásnak ésszerűen elvárhatóan pontosnak kell lennie. Az alkalmazott jogkövetkezmények kapcsán helytállóan értékelte álláspontja szerint az elsőfokú hatóság, hogy nem minősülnek csekély súlyúnak és jogszerűen járt el, amikor az ismételtség esetén kizárta az Mttv. 186. §

(1)bekezdésében foglalt felhívás jogkövetkezmény alkalmazását. A kereseti kérelem [4] A felperes eljárásiés anyagi jogi jogszabálysértésekre hivatkozással keresettel támadta az alperesi határozatot kérve elsődlegesen alperes határozatának hatályon kívül helyezését, másodlagosan a határozat megváltoztatását oly módon, hogy a bíróság mondja ki, hogy a felperes nem sértette meg az Mttv. rendelkezéseit és rendelkezzen a kiszabott bírság törléséről. Az elsőfokú ítélet [5] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította. Indokolásában felhívta az Mttv. hivatkozott 39. §

(2),

(5),

(6)és

(7)bekezdéseit, továbbá

1. §-át. Az Mttv.
2. §

(2)bekezdése kapcsán rögzítette, az időjárás-jelentés segédlettel történő ellátása kötelező. Az

(5)bekezdés kapcsán megállapította, hogy a felirathiányok vitathatatlanul jelentős mértékű zavart okoztak a cselekmények figyelemmel követésében, befolyásolták az érthetőséget. A különkiadás jellegre történő hivatkozás kapcsán rögzítette, hogy az Mttv. 39. §

(5)bekezdés mérlegelést nem enged meg. A 39. §

(6)bekezdése kapcsán megállapította, hogy a társadalmi célú reklámot is kötelező feliratozni, ekként az erre történő felhívás is kötelező, továbbá a műsorszámok szövege feliratozott változatának is pontosnak kell lennie és a képernyő történéseivel szinkronban kell állnia. Célja ugyanis, hogy a hallássérült nézők az esélyegyenlőség jegyében ugyanúgy tudják élvezni a televíziós műsort, mint halló társaik. Ennek pedig ellentmond a feliratozás egy részének hiánya, pontatlansága miatt lemaradnak a történtekről. Az, hogy a képernyőn szereplő hír helyett feliratban egy másik hír jelent meg, e körben az aszinkronitás egyértelműen értelemzavaró volt, csakúgy, mint az is, hogy olvashatatlanul pörgött a felirat. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [6] A jogerős ítélettel szemben felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet kérve elsődlegesen az ítélet teljes, másodlagosan részleges hatályon kívül helyezését és a kereseti kérelemnek megfelelő döntés meghozatalát, illetve az elsőfokú bíróság új eljárásra kötelezését. Az Mttv. 39.§

(5)bekezdése körében hangsúlyozta, hogy a párizsi terrortámadás vis maior körülménynek tekintendő, és e körben közszolgálati kötelezettsége a pontos, időszerű és tárgyilagos hírszolgáltatás. A

(6)bekezdés sérelme kapcsán kiemelte, hogy a társadalmi célú reklám reklámnak minősül, [7] így hallási segédlettel történő ellátása nem kötelező, vagyis nem is szankcionálható e körben akadálymentesítés hiánya miatt. Az élő műsorszám, helyszíni bejelentkezés esetén a hang és kép között eleve időbeli késés áll fenn, a feliratozó, tolmács reakcióideje is késedelmet okoz, valamint az élő műsor miatt az is előfordulhat, hogy nem a korábban leírt szöveg hangzik el, ami az élő híradás sajátosságából ered. A hírműsorok célja az aktuális, objektív és időszerű tájékoztatás. Előadta, hogy a tényállás hiányossága okán megalapozatlan azon hivatkozása alperesnek, hogy a felirat nem állt összhangban a képernyő történéseivel, mivel e körben a jogsértést konkrétan nem jelölte meg, mint ahogyan azt sem, hogy a kifogásolt pontatlanságok mennyiben befolyásolták a műsorszámok megértését. Egyben álláspontja szerint a kifogásolt hibák csekély súlyú jogsértésnek minősülnek. Alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását indítványozta. A Kúria döntése és jogi indokai [8] [9] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 275. §

(1)és

(2)bekezdésére figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A jogerős ítélet csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálható felül. [10] A Kúria álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a törvényesen megállapított tényállásból helytálló jogi következtetést vont le, nevezetesen azt, hogy az alperesi határozat nem sérti a keresetben hivatkozott jogszabályhelyeket. [11] A perben nem volt vitás, hogy a feliratozás bizonyos esetekben teljesen hiányos volt, esetenként késett, olvashatatlanul pörgött. Nem osztotta a Kúria a felperes azon érvelését, hogy az általa akár nem kötelező jelleggel - feliratozott műsorszámok esetében nem áll fenn az Mttv. 39.§

(6)bekezdésében foglalt jogszabályi kötelezettsége. Amennyiben ugyanis a műsorszolgáltató a műsorszámot - akár kötelezően, akár önkéntesen - feliratozással látja el, úgy a médiaszolgáltatásban jelezni kell, hogy az érintett műsorszám az említett formában is elérhető a médiaszolgáltatáshoz kapcsolódó teletext szolgáltatáson. E körben objektív kötelezettség terheli. A műsorszámok szövege feliratozott változatának pontosnak kell lennie, és a képernyő történéseivel szinkronban kell állnia, az a műsorszámban elhangzottak rövidített összefoglalóját pedig abban az esetben tartalmazhatja, amennyiben a felirat - terjedelmére tekintettel - az elhangzottak követését nem tenné lehetővé. [12] A Kúria kiemeli, hogy mindig a konkrét tényállást kell vizsgálnia a feliratozásában és csak a megértést még nem zavaró késés tolerálható. E körben pedig helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a feliratcsúszások, eltérő feliratozások, felirat pörgések jelentős mértékű zavart okoztak a műsorszámok cselekményei figyelemmel követésében és az időjárás jelentés megértésében is. Az elsőfokú bíróság ennek okán is helyesen állapította meg, hogy a hatósági eljárásban a tényállás tisztázásra került, a hatóságok eleget tettek indokolási kötelezettségüknek. [13] A Kúria korábbi joggyakorlatától el nem térve (Kfv. II. 37.267/2016/8) hangsúlyozandó, hogy a szinkronitás többek között azért fontos, mivel a hallássérültek a feliratot használják segítségül a cselekmény megértéséhez, akiknek zavaró, ha eltérő vagy más tartalmú szöveg olvasható a feliraton, vagy a felirat teljesen hiányzik, illetve olyan késedelmes megjelenésű, hogy az események a tájékoztatás értelmezését zavarja. [14] A Kúria szintén nem fogadta el azt a felperesi érvet, hogy az élő műsorszám, helyszíni bejelentkezés miatt álltak elő a pontatlanságok, mivel élő adásban sem engedhető meg a követhetetlen tájékoztatás, valamint a párizsi terrortámadás körében is kiemeli, hogy a különkiadás sem mentesíti felperest az Mttv. 3.§-ában foglalt objektív felelősség alól. Azon közszolgálati kötelezettsége mellett, hogy pontos, időszerű és tárgyilagos hírszolgáltatást valósítson meg, ugyanolyan kötelezettsége a hallássérültek számára történő feliratozás is. [15] Alaptalanul hivatkozott felperes a jogsértések csekély súlyára is, e körben alperes nem az aznapi feliratozással ellátott műsorszámok teljes idejét, hanem a megvalósult jogsértéseket kellett figyelembe vegye. [16] A fentiekre tekintettel a Kúria az érdemben helyes elsőfokú ítéletet a Pp. 275. §

(3)bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta, lévén az a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályhelyeket nem sértette meg. A döntés elvi tartalma [17] Amennyiben a műsorszolgáltató a műsorszámot feliratozással látja el, úgy a médiaszolgáltatásban jelezni kell, hogy az érintett műsorszám az említett formában is elérhető az ahhoz kapcsolódó teletext szolgáltatáson. E körben objektív kötelezettség terheli. Záró rész [18] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §

(1)bekezdésére figyelemmel tárgyaláson kívül bírálta el. [19] A pervesztes felperes köteles az alperes részére a Pp. 270. §

(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78. §

(1)bekezdése alapján felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére 70.000,- forint összegben. [20] A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt 70.000,- forint felülvizsgálati eljárási illetéket a pervesztes felperes a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §

(2)bekezdése alapján köteles megfizetni. [21] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 271. §

(1)bekezdés e) pontja zárja ki. Budapest,

1. április
2. Dr. Sperka Kálmán sk. a tanács elnöke, Dr. Gyurán Ildikó sk. előadó bíró, Dr. Sugár Tamás sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő