A határozat elvi tartalma: A jogerős pénzbírságot kiszabó határozatok miatti felszámolói névjegyzékből történő törlés esetén nem a pénzbírság alapját képező mulasztás megvalósulásának az időpontja, hanem a bírság kiszabásának időpontja a meghatározó a hatály szempontjából. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.VI.37.136/2018/
- A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Gyurán Ildikó előadó bíró, Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet bíró A felperes: A felperes képviselője: Dr. Baumgartner Péter ügyvéd () Az alperes: alperes neve() Az alperes képviselője: főosztályvezető A per tárgya: felszámolói névjegyzékkel kapcsolatos közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálati kérelem száma:
- Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- október
- napján kelt 7.K.33.740/2016/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi 7.K.33.740/2016/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 70.000,- (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A Kormány
- április 15-én meghirdetett nyilvános felhívására benyújtott eredményes pályázatával a felperes - aki megelőzően is felszámolói névjegyzékben szerepelt -
- január 30-án az új felszámolói névjegyzékbe felvételre került. [2] [3] A Fővárosi Törvényszék a 23.Fpk.01-11-
- számú eljárásban
- szeptember 25-én kelt és a Fővárosi Ítélőtábla döntésével
- január 15-én jogerőre emelkedett végzésével felperest 500.000,- forint pénzbírsággal sújtotta. Ezt követően a Fővárosi Törvényszék
- december 18-án meghozott és
- február 15-én jogerőre emelkedett 11.Fpk.01-2010-
- számú felszámolási eljárásban a felperest szintén 500.000,- forint pénzbírsággal sújtotta. Ezt a bírságot felperes
- május 3-án megfizette. A Fővárosi Törvényszék
- november 30-án kelt 7.Fpk.01-09-
- számú eljárásában a felperessel szemben 300.000,forint pénzbírságot szabott ki, mely döntés a Fővárosi Ítélőtábla
- július
- napján kelt végzésével emelkedett jogerőre. Az alperes
- szeptember 7-én kelt FNVH/21731/2016-NFM számú határozatában felperest a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló
- év XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 27/C. §
(4)bekezdés szerinti felszámolói névjegyzékből törölte hivatkozással arra, hogy két éven belül háromszor jogszabálysértés vagy mulasztás miatt felszámolási eljárásban eljáró bíróság jogerősen pénzbírsággal sújtotta. A kereseti kérelem [4] A felperes eljárásiés anyagi jogi jogszabálysértésekre hivatkozással keresettel támadta az alperesi határozatot kérve annak hatályon kívül helyezését. Elsődleges érvelése szerint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 72. § e) pontja, 1. §-a, 50. §
(1)és
(4)bekezdése, valamint 39. §
(1)bekezdésében foglaltak sérültek a hatósági eljárásban. Egyben arra is utalt, hogy a 7.Fpk.01-09-004349/
- számú ügyben a pénzbírság alapját képező mulasztását az alperes által hivatkozott jogszabályhely hatálybalépését megelőzően -
- február 22-én követte el. A visszaható hatályú jogalkotás tilalmába ütközne, ha azt alkalmazni kellene a hatálybalépést előtt létrejött jogviszonyokra. Vitatta alperes hatáskörét és illetékességét az ügyben, hiszen a felszámolók névjegyzékéről szóló 114/2006.(V.12.) Kormányrendeletben (a továbbiakban: Korm.r.) nem lett megjelölve, hogy melyik az a közigazgatási szerv, amely betöltheti a felhasználók névjegyzékét vezető szerv szerepét. Az alperes nem tekinthető a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium önálló szervezeti egységének, hiszen nem miniszteri kabinet, nem titkárság és nem is főosztály. Az elsőfokú ítélet [5] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította. Indokolásában felhívta a Korm.r.
- §
(1), 5. §
(1)bekezdés i) pontját, miszerint az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter által vezetett minisztérium önálló szervezeti egységként kijelöli a felszámolók névjegyzékét vezető szervet, illetve kifejezetten nevesíti is az alperest. Ennek megfelelően a Minisztérium SZMSZ-ének
- számú függeléke értelmében országos hatáskörrel jár el a felszámolói névjegyzék vezetéssel összefüggő hatósági eljárásokban és a feladatkörébe tartozó közhiteles hatósági nyilvántartások vezetésével összefüggő hatósági eljárásokban. Ekként megállapította, hogy a felperesnek az alperes hatásköri és illetékességi kifogásai nem alaposak. Figyelemmel a Korm. r. szabályaira, ha két éven belül legalább háromszor jogerősen pénzbírsággal sújtják a felszámoló szervezetet, az alperesnek törölni kell a felszámolói névjegyzékből. Megállapította, hogy
- január 15-én,
- február 5-én és
- július 6-án jogerős végzésekkel pénzbírsággal sújtották a felperest. A közigazgatási bíróságnak nem volt arra hatásköre, hogy bármilyen módon vizsgálja az eljáró bíróságok által hozott pénzbírságot kiszabó végzéseknek a jogszerűségét. Az pedig irreleváns volt, hogy azokról a felperes mikor szerzett tudomást. A felperes előzetes döntéshozatali, valamint alkotmánybírósági eljárásának indítványozása kapcsán hivatkozott az EUMSZ
- és
- számú cikkére, egyik kérelmet sem tartva teljesíthetőnek. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [6] A jogerős ítélettel szemben felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet kérve az ítélet és az alperesi határozat hatályon kívül helyezését. Felülvizsgálati kérelmében megismételte a keresetében foglaltakat, vagyis jogsértésként fogalmazta meg, hogy az alperes határozata sérti a jogalkotásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.)
- §
(2)bekezdését, Cstv. 27/D. §
(1)bekezdését, Korm.r. 4. §
(1)bekezdését és Alaptörvény XV. cikk, valamint M. cikkét. Egyben az alperesi határozat nem tartalmaz a Ket.
- §-ában rögzített tartalmi elemeket, alperes nem tett eleget a Ket.
- §-ában és
- §-ában foglalt tényállás feltárási kötelezettségének és a Ket.
- §
(1)bekezdésében foglaltak is sérültek. Álláspontja szerint a határozat indokolása súlyos hiányosságokat tartalmaz, a hatóságnak konkrétan meg kellett volna jelölnie azokat a rendelkezéseket, amelyeken a határozata nyugszik. Ellenben abból nem derül ki, hogy az egyes ügyekben melyik napon tájékoztatta a Fővárosi Törvényszék és a Fővárosi Ítélőtábla a jogerős bírságot kiszabó döntésekről, vagyis felperes számára ellenőrizhetetlenek az alperesi határozatban foglaltak ténybeli megalapozottsága. A Korm.r. 5. §
(1)bekezdés i) pontja
- március 15-től hatályos, amely ellentétes az Alaptörvény XV. cikkével és M. cikkével is hiszen visszamenőleges hatállyal szankcionálták. A Korm.r. különbséget tesz a felszámolói névjegyzékbe újonnan bekerült felszámoló szervezetek, valamint a korábban is felszámoló tevékenységet végző szervezetek között, torzítja a gazdasági verseny feltételeit, kedvezőbb helyzetbe hozza [7] az új felszámoló szervezeteket. Ismételten hivatkozott arra, hogy alperes hatáskör hiányában hozta meg határozatát, hiszen nem minősül önálló szervezeti egységnek. Az alperes illetékessége sem jogszabályban, sem alperes határozatában hivatkozott alapító okiratban nincs meghatározva. Alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását indítványozta. A Kúria döntése és jogi indokai [8] [9] A felperes felülvizsgálati kérelme nem alapos. A Pp.
- §
(1)és
(2)bekezdésére figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A jogerős ítélet csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálható felül. [10] A Kúria mindenek előtt kiemeli, hogy az elsőfokú bíróság a törvényesen megállapított tényállásból helytálló jogi következtetést vont le, nevezetesen azt, hogy az alperesi határozat nem sérti a keresetben hivatkozott jogszabályhelyeket. [11] Alperes a tényállást teljes körűen feltárta, a bizonyítékokat okszerűen értékelte és határozatát a Ket. 72.§-ában foglaltaknak megfelelően indokolta. Nincs jelentősége, hogy a kiszabott bírságokról a felperes mikor szerzett tudomást, ugyanis tényként rögzíthető az, hogy a felperest két éven belül három alkalommal jogerősen pénzbírsággal sújtották jogszabálysértés, illetve mulasztás okán. Felperesnek a perben sem sikerült azt bizonyítania, hogy ezen pénzbírságokat kiszabó határozatok nem emelkedtek jogerőre, hiszen az átvételt egyértelműen alátámasztották a tértivevények és a postai megkeresések. A felperes esetében a jogerős pénzbírság kiszabását az alperes a közigazgatási iratok tartalma szerint is megfelelően igazolta, illetve annak jelen eljárásban előállt - a névjegyzékből való törlés kötelezettségében megtestesülés - jogkövetkezményét jogszerűen vonta le, szem előtt tartva Korm.r. 5. §
(1)bekezdés i) pontjában foglaltakat. [12] Mindhárom esetben a
- március
- napjától hatályos jogszabály módosítás után került sor a pénzbírság kiszabására már első fokon is, így a hivatkozott a Jat.
- §
(2)bekezdésében megfogalmazott visszamenőleges hatály tilalmába ütközés fel sem merül. E körben nem a pénzbírság alapját képező mulasztás megvalósulásának az időpontja az irányadó, hanem a bírság kiszabásának időpontja. [13] Nem fogadta el a Kúria felperesnek az alperes hatásköre és illetékessége hiányára történő hivatkozását sem. 2015. november 14. napjától kezdődően a Cstv. 84./A.§
(1a)bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a 343/2015.(XI.13.) Korm. rendelet módosítása folytán a Korm. rendelet 4.§
(1)bekezdése értelmében a felszámolók névjegyzékét vezető szervként a Kormány kifejezetten alperest jelölte ki, mint az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter által vezetett minisztérium - a rendeletben foglalt hatósági ügyek tekintetében nem utasítható - önálló szervezeti egységét, mely országos illetékességgel jár el, így felperes ezen kifogásai sem voltak megalapozottak. [14] A Kúria álláspontja szerint olyan alkotmányossági és európai uniós kérdés nem merült fel, mely akár az Alkotmánybírósághoz, akár az EU Bíróságához fordulást indokolta volna jelen ügyben. A felperest valójában mulasztása jogszabályban megfogalmazott szigorú következményeit kívánta a jogalkalmazó közigazgatási ügyben számon kérni, amely azonban sem a határozat, sem a jogerős ítélet jogszabálysértését nem eredményezheti. [15] A fentiekre tekintettel a Kúria az érdemben helyes elsőfokú ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta lévén az a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályhelyet sértette meg. A döntés elvi tartalma [16] A jogerős pénzbírságot kiszabó határozatok miatti felszámolói névjegyzékből történő törlés esetén nem a pénzbírság alapját képező mulasztás megvalósulásának az időpontja, hanem a bírság kiszabásának időpontja a meghatározó a hatály szempontjából. Záró rész [17] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdésére figyelemmel tárgyaláson kívül bírálta el. [18] A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt 70.000,- forint felülvizsgálati eljárási illetéket a pervesztes felperes a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján köteles megfizetni. [19] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. Budapest,
- április
- Dr. Sperka Kálmán sk. a tanács elnöke, Dr. Gyurán Ildikó sk. előadó bíró, Dr. Mudráné Dr. Láng Erzsébet sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő