A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Galambos Tamás Ügyvédi Iroda (felperesi jogi képviselő címe.; ügyintéző: dr. Galambos Tamás ügyvéd) által képviselt felperes neve(felperes címe) felperesnek a dr. Vajda Sándor ügyvéd (alperesi jogi képviselő címe) által képviselt alperes neve. (alperes címe) alperes ellen változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
- szeptember 22-én kelt 33.G.42.595/2017/
- számú ítéletével szemben a felperes
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A felperes keresetében a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága Cg.01-09-274039/
- számú végzése elsődlegesen egészének, másodlagosan a 13/
- rovatot érintő részének hatályon kívül helyezését kérte a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló
- évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.)
- §
(1)bekezdése alapján. Előadta, hogy a perrel támadott végzéssel az alperes cégjegyzékéből törölt ügyvezetőként a perindításra jogosult. A végzés alapjául szolgáló iratok jogszabályba ütközését állította, és arra hivatkozott, hogy Sz. P. vezérigazgatóként nem járhatott el az alperes egyedüli tagja, a ... H. H. Zrt. (a továbbiakban: Zrt.) képviseletében, ezért a
- július 21-én kelt tagi határozat és a határozaton alapuló
- sorszámú változásbejegyzést elrendelő végzés jogszabályba ütközik. Kifejtette, hogy a Zrt.
- július 21-i közgyűlésén a határozatképesség megállapítása, a határozathozatal és a részvényesi jogok gyakorlása a Zrt. létesítő okiratába, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) egyes rendelkezéseibe ütközött, ezért a Sz. P. a Zrt. vezérigazgatójává megválasztó közgyűlési határozat érvénytelen. Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Előadta, hogy a felperes kizárólag a
- sorszámú végzés őt érintő, az ügyvezetői tisztségből törlő 13/
- rovat tekintetében jogosult a perindításra. Felhívta a figyelmet, hogy a Ctv.
- §
(3)bekezdésében foglaltak ellenére a felperes a keresetében olyan jogszabálysértésre nem hivatkozott, amelyet az eljárt cégbíróságnak észlelnie kellett volna. A felperes által a kereset ténybeli alapjául előadottak kizárólag az alperes tagjára, a Zrt.-re vonatkozóan tartalmaz előadást. Kifejtette, hogy az alperes által 2017. július 21-én meghozott tagi határozat tekintetében kizárólag azt kell vizsgálnia a Ctv. 22. §
(1)bekezdése szerint, hogy a határozatot meghozó Sz. P. a Zrt. cégjegyzékének adatai szerint azon a napon az alperes tagjának képviseletére jogosult volt-e. A Zrt. cégjegyzékének adatai szerint
- július 21-én az alperes egyedüli tagjának törvényes képviselője Sz. P. volt, ezért a
- sorszámú változásbejegyzést elrendelő végzés alapjául szolgáló okiratok megfeleltek a jogszabályi feltételeknek. A Fővárosi Törvényszék a
- szeptember 22-én kelt 33.G.42.595/2017/
- számú ítéletével a felperes keresetét elutasította és kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 38.100 forint perköltséget. Az ítélete indokolásában ismertette a Ctv.
- §
(1),
(2)és
(3)bekezdését, és abból indult ki, hogy a felperest a keresettel támadott
- sorszámú végzés azon része tekintetében illeti meg keresetindítási jog, amely rá rendelkezést tartalmaz. Megállapította, hogy a
- sorszámú végzés a cégjegyzék három rovatát érintette: a 8/
- rovatba a létesítő okirat módosításának időpontját, a 13/
- rovatba pedig az új ügyvezetőt, Sz. P. bejegyezte, tehát ezek a felperesre nem tartalmaztak rendelkezést, így a végzés hatályon kívül helyezése iránt e változások bejegyzése körében a felperes nem rendelkezik perindítási joggal. A cégjegyzék 13/
- rovatába bejegyezte a felperes ügyvezetői tisztsége megszűnésének időpontját, így a felperes e rendelkezésre vonatkozóan rendelkezik perbeli legitimációval. Az elsőfokú bíróság az alperes védekezésére figyelemmel azt vizsgálta, hogy a változásbejegyzési eljárásban a cégbíróságnak észlelnie kellett-e a felperes által a keresetében állított, az alperes egyedüli tagjával, a Zrt.-vel kapcsolatban állított jogszabálysértéseket. Az elsőfokú bíróság annak tulajdonított jelentőséget, hogy a felperes a változásbejegyzést elrendelő végzés alapjául szolgáló okiratok jogszabályba ütközésére nem, hanem kizárólag a Zrt. képviseletében fennálló jogszabálysértésre hivatkozott. A változásbejegyzés alapjául szolgáló, a Ctv. 39/B. §
(1)bekezdésének megfelelően csatolandó iratok között nem szerepelt olyan okirat, amely a Zrt.-re vonatkozik, ezért a felperes által a Zrt.-vel kapcsolatban állított jogszabálysértéseket a cégbíróság nem észlelhette, amit a felperes maga is elismert. Kitért arra is, hogy a cégjegyzék adatai alapján a Zrt. törvényes képviselője
- július 21-én Sz. P. vezérigazgató volt, aki az alperes egyedüli tagjának képviseletében határozatát jogszerűen meghozhatta, mert mindaddig jogszerűnek kell tekinteni az eljárását, amíg bíróság a létesítő okirat módosításának alapjául szolgáló határozatok érvénytelenségét meg nem állapítja, és azokat, valamint az azokon alapuló változásbejegyző végzéseket hatályon kívül nem helyezi. Mindezekre figyelemmel mellőzte jelen per tárgyalásának egyesítését a felperes által az alperes ellen a
- július 21-én hozott tagi határozatok hatályon kívül helyezése iránt indított per tárgyalásával. Az elsőfokú bíróság rögzítette, hogy a Polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §-a alapján törekednie kellett a per ésszerű időtartamon belül történő befejezésére, és a
- §
(2)bekezdése szerint köteles volt megakadályozni a perelhúzásra irányuló magatartást. A Pp. 141. §
(1)bekezdése szerint a tényállás az első tárgyaláson kideríthető volt és a tárgyalás elhalasztásának a bizonyítás lefolytatása keretében nem volt helye, mert a perben kizárólag jogkérdést kellett elbírálni: azt, hogy a felperes által a keresetlevélben állítottak alapján a cégbíróságnak észlelnie kellett-e jogszabálysértést a perbeli változásbejegyzési eljárásban. A fent kifejtettekre tekintettel a keresetet elutasította és a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján a pervesztes felperest kötelezte az alperes perköltségének megfizetésére, amelynek körében a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (a továbbiakban: R.) 3. §
(2)bekezdés a) pontja és a 4/A. §
(1)bekezdése szerint számított, általános forgalmi adót is tartalmazó ügyvédi munkadíj megfizetésére kötelezte a felperest. Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben a felperes nyújtott be fellebbezést, amelyben elsődlegesen annak megváltoztatásával keresete teljesítését, másodlagosan annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítását kérte. Érvelése szerint a Ctv.
- §-át nem lehet az elsőfokú bíróság jogértelmezésének megfelelően megszorítóan értelmezni. A felperes neve kizárólag a 13/
- rovatban kerül említésre, azonban a végzés többi része egyértelműen érinti a felperest és rendelkezést tartalmaz rá, mert a felperes az alperes egyedüli tagjának, a Zrt.-nek a részvényese és jogszerű vezérigazgatója is. A felperesre, mint az egyedüli tag részvényesére és vezérigazgatójára, egyben az alperes ügyvezetőjére, az egész végzés egyértelműen rendelkezést tartalmaz, ezért érinti őt a végzésnek valamennyi része. Álláspontja szerint nem elfogadható a Ctv.
- §
(3)bekezdésének az elsőfokú ítéletben foglalt értelmezése, amely szerint csak olyan jogszabálysértésre lehet a keresetben hivatkozni, amelyet az eljárt cégbíróságnak észlelnie kellett, mert a hivatkozott bekezdés a cégbíróságra vonatkozik. Ez az értelmezés azt eredményezi, hogy a cégbíróság alkalmazottjának helytelen döntése miatt bekövetkezett jogsértő bejegyzés miatt további jogsértő végzések továbbra hatályban maradhatnak, ami a Ctv. 22. §
(1)bekezdését sérti. Kifejtette, hogy a Ctv. 65. §
(3)bekezdése alapján a cégbíróságnak észlelnie kellett volna a Zrt.-vel kapcsolatosan a keresetlevélben részletesen leírt jogszabálysértéseket, azt, hogy a
- július 21-én megtartott közgyűlés összehívása nem volt szabályszerű, nem került sor meghívó kiküldésére, a közgyűlés nem volt határozatképes, mert nem volt jelen valamennyi részvényes. Így a közgyűlésen hozott valamennyi közgyűlési határozat és az alapszabály részvényeseket érintő módosítása érvénytelen. Mindezek következtében Sz. P. nem volt jogosult a Zrt., azaz az alperes tagjának képviseletében határozat meghozatalára. Előadta, hogy az általa a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága Cg.01-10-048855/
- számú végzésének hatályon kívül helyezése iránt indított 36.G.42.594/
- számú perben
- október 25-én kihirdetett ítélet megállapította, hogy a cégbíróság köteles lett volna a Zrt.
- júliusban benyújtott jogsértő változásbejegyzési kérelmét hiánypótlás kibocsátása nélkül elutasítani. Észlelnie kellett volna a cégbíróságnak, hogy a változásbejegyzési eljárásban benyújtott okiratok (alá nem írt jelenléti ív, közgyűlési jegyzőkönyv és a módosított alapszabály) semmilyen módon nem igazolják a
- július 21-i közgyűlés megtartásának jogszerűségét és a közgyűlés határozatképességét, így azon meghozott határozatok érvényességét sem. Sérelmezte, hogy a további folyamatban lévő pereket az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta annak ellenére, hogy keresetében kérte az alperes ellen a
- július 21-én hozott határozatok hatályon kívül helyezése iránt indított per tárgyalásával a jelen per tárgyalásának egyesítését. Arról is tájékoztatta az elsőfokú bíróságot, hogy a Zrt. ellen annak
- július 21-i közgyűlésén meghozott határozatok és alapszabály módosítás alapján benyújtott változásbejegyzési kérelemnek helyt adó végzés hatályon kívül helyezése iránt keresetet nyújtott be a Fővárosi Törvényszék előtt. Az alperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő. A fellebbezés megalapozatlan. Az elsőfokú bíróság a kereset eldöntéséhez szükséges bizonyítási eljárást lefolytatta, a tényállást helyesen állapította meg, és helytálló érdemi döntést hozott, annak indokaival a másodfokú bíróság egyetértett. A másodfokú bíróság a fellebbezésben foglaltakra figyelemmel az indokolást az alábbiakkal egészíti ki. A változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti perben a cégnyilvántartás közhitelességének sérelmét jelentő jogszabálysértés kiküszöbölésére irányuló közérdekű jog, illetve valamely magánjogi jogalany jogainak a jogszabályba ütköző változásbejegyző végzés általi háborításának megszüntetésére irányuló jog érvényesítésére kerül sor. A Ctv.
- §-a alapján a változásbejegyzést elrendelő végzés elleni perindítási jogosultság szigorú szabályokhoz kötött, a jogorvoslat csak meghatározott személyi körben biztosított, az ügyészen kívül kizárólag a végzéssel törölt vagy bejegyzett, nevesített személyek jogosultak. A perindításra jogosultak köre nem tágítható, a közvetett érintettség kereshetőségi jogot nem alapoz meg. Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a felperest a Ctv.
- §-ában meghatározott perindítási jog a végzésnek kizárólag arra a részére illeti meg, amely rá vonatkozóan nevesítve tartalmaz rendelkezést, ami az ügyvezetői minőségének, képviseleti jogának cégjegyzékből való törléséről szól. A Ctv.
- §-nak
(2)bekezdése a változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti per megindításának határidejét a végzés Cégközlönyben való közzétételétől számított 30 napban állapítja meg, amely határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A
(3)bekezdés értelmében az
(1)bekezdése alapján kezdeményezett perben a végzés vagy az annak alapjául szolgáló iratok jogszabályba ütközésére lehet hivatkozni, de csak arra, amelyet a változásbejegyzési eljárásban a cégbíróságnak észlelnie kellett volna. E rendelkezések értelmében a Ctv. 65. §
(1)bekezdése alapján indított per nem jelenti a cégbíróság változásbejegyzési eljárásának és határozatának teljes vizsgálatát. A perben eljáró bíróság csak azt a jogszabálysértést vizsgálhatja, amire a felperes a jogvesztő határidőben előterjesztett keresetlevelében hivatkozott. A cégbejegyzési és a változásbejegyzési eljárásban a cégbíróság kizárólag okiratok alapján hozhatja meg a döntését [Ctv. 32. §
(2)bekezdés], és a Ctv. 50. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó 39/B. §
(1)bekezdése szerint a változásbejegyzési kérelemhez a választott cégeljárás szerint szükséges iratokat kell csatolni. A Ctv.
- számú mellékletének I. pontja sorolja fel a bejegyzéshez (változásbejegyzéshez) a kérelem tartalmára tekintettel valamennyi cégnél kötelezően benyújtandó iratokat, míg a II. pontban feltüntetett iratok becsatolásának kötelezettsége a kérelem tartalmától függően az egyes cégformák bejegyzéséhez (változásbejegyzéséhez) szükséges okiratokra korlátozódik, amelyek hiánya esetén a cégbíróság hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül a kérelmet elutasítja. A Ctv.
- számú mellékletének I. és II. pontja az előbbiekkel megegyezően a valamennyi cégnél benyújtandó és az egyes cégformáknál előterjesztett bejegyzési (változásbejegyzési) kérelemhez mellékelten benyújtandó okiratokat nevesíti, de ezek hiánya esetén hiánypótlási eljárást kell lefolytatnia azok csatolása érdekében. A Ctv.
- §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó 46. §
(1)bekezdése alapján a változásbejegyzési eljárásban a cégbíróság azt vizsgálja, hogy a cégjegyzékbe bejegyzendő adatok, illetve a létesítő okirat, valamint a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem alapjául szolgáló, szükségszerűen benyújtandó okiratok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek. A vezető tisztségviselő személyében bekövetkező változás bejegyzésére irányuló eljárásban a cégbíróság ellenőrzi – egyebek mellett – a cégjegyzék adatait a tagok, vezető tisztségviselők, illetve cégvezetők vonatkozásában. A korlátolt felelősségű társaság ügyvezetőjének tisztségből történt visszahívásának cégjegyzékbe történő bejegyzéséhez a taggyűlés vagy az egyedüli tag határozata szükséges, ezt kell a változásbejegyzési kérelemhez mint alapul szolgáló okiratot mellékelni [Ctv.
- számú melléklet I.2.c) pont], és a cégbíróságnak a változásbejegyzési kérelem tárgyában a határozat meghozatalánál ezt az okiratot kell figyelembe vennie. A Ctv. 1-
- számú mellékletében nem szerepel a változásbejegyzési kérelmet előterjesztő cég tagjának vezető tisztségviselővé történt megválasztásával kapcsolatos okirat, így ilyen okirat csatolásának és vizsgálatának szükségessége fel sem merülhet. Az alperes a változásbejegyzési kérelem mellékleteként benyújtotta a változás alapjául szolgáló alapítói határozatot tartalmazó okiratot, amelyet az egyedüli tag cégjegyzékébe bejegyzett törvényes képviselője írt alá. Az Alaptörvény
- Cikkében előírtaknak megfelelő értelmezés szerint a jogbiztonság alkotmányos elvével nem áll összhangban egy adott kérdésben kialakult jogvita több eljárásban történő – esetleges eltérő tartalmú – jogerős eldöntése, így a Ctv.
- §
(1)bekezdés sem adhat alapot ennek lehetőségére. Mindezekre tekintettel a Ctv. 46. §
(1)bekezdése is csak úgy értelmezhető, hogy az okiratok jogszabályi megfelelőségének vizsgálata a cégeljárásban azokra a tartalmi kérdésekre korlátozódik, amelyekre a Ctv. feljogosítja a cégbíróságot. A cégbíróság a változásbejegyzési eljárásban sem a cég, sem a cég Zrt. cégformájú tagjának működése felett nem gyakorol hivatalból törvényességi felügyeleti jogkört, és a változásbejegyzési kérelmet előterjesztő cég működése felett is csak a Ctv. 74. §
(2)-
(4)bekezdésében meghatározott korlátokkal illeti meg a törvényességi felügyelet. Az alapító, illetve az egyedüli tag közgyűlése által hozott határozat szabályszerűsége abban az esetben vizsgálható, ha ellene az arra jogosult személy a Ptk. 3:
- §-ában biztosított jogával élve polgári peres eljárást indít, amelyben kéri a határozat hatályon kívül helyezését. Ugyanilyen vizsgálati jogkör nem illeti meg a cégbíróságot a Ctv.
- §
(1)bekezdése alapján, a cégbíróság ugyanezt a kérdést a nemperes változásbejegyzési cégeljárásban nem vizsgálhatja. A felperes a Ctv. 65. §
(2)bekezdésében meghatározott jogvesztő határidőn belül benyújtott keresetében a cégbíróság változásbejegyzést elrendelő végzésének jogszabálysértéseként kizárólag az alapító tagja által hozott alapítói határozatot aláíró személy képviseleti jogának hiányára hivatkozott. Ezt a kérdést a fentebb kifejtett okok miatt sem a cégbíróság a változásbejegyzési eljárásban, sem a változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránt indított perben eljáró bíróság nem vizsgálhatja. Mindezekből következik, hogy a jelen per tárgyává tett változásbejegyzést elrendelő végzés a felperes által megjelölt okból nem jogszabálysértő. A Ptk. 3:
- § értelmében a gazdasági társaság által meghozott határozatok a társaság működésére mindaddig irányadóak, amíg a bíróság a határozatok végrehajtását fel nem függeszti, illetőleg azokat ítéletével hatályon kívül nem helyezi. A gazdasági társaság által meghozott határozatok bírósági felülvizsgálata iránti perben és a változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti perben a bíróság ítéletének visszaható hatálya nincs. Az elsőfokú bíróság helyesen tartotta szem előtt, hogy a jelen pernek nem előkérdése sem az alapítói határozatok hatályon kívül helyezése iránti perben, sem a Zrt. közgyűlési határozatai hatályon kívül helyezése és az azon alapuló változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti perben hozott határozat tartalma, így a tárgyalás felfüggesztésének nem lehetett helye, és az ügyek tárgyalásának egyesítése sem volt indokolt. A változásbejegyzést elrendelő végzés jogszabálysértése körében a felperes fellebbezésében előadott újabb hivatkozásokkal a másodfokú bíróság a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján érdemben nem foglalkozhatott. Az elsőfokú bíróság a fentiek alapján a kereset elbírálásához szükséges bizonyítási eljárást lefolytatta, ezért az ítélet hatályon kívül helyezésének feltételei sem álltak fenn. Mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján az elsőfokú ítéletet – annak helyes indokai mellett – helybenhagyta. A sikertelenül fellebbező felperes a Pp. 239. §-a alapján alkalmazandó 78. §
(1)bekezdése értelmében köteles a saját másodfokú perköltségét viselni. Az alperes a másodfokú eljárásban nyilatkozatot nem tett, ezért nem merült fel olyan számításba vehető költsége, amelyről rendelkezni kellett volna. Budapest, 2018. március 14. Dr. Koday Zsuzsanna a tanács elnöke . Pusztai Anita. Bleier Judit előadó bíró bíró