← Magyarország

Kfv.35294/2017/5 – Kúria

A határozat elvi tartalma:

Art. 24/B. §

(7)bekezdése egyértelműen kizárja

Art. 24/B.

§ szerinti törlést követően

adószám megállapítását, így nincs jelentősége annak, hogy

adószám törlésének oka már megszűnt. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete

ügy száma: Kfv.I.35.294/2017/5. A tanács tagjai: Dr. Darák Péter a tanács elnöke, Dr. Heinemann Csilla előadó bíró, Huszárné dr. Oláh Éva bíró A felperes: A felperes képviselője: Dr. Mester Csaba Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd dr. Mester Csaba)

alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatóság (alperes címe)

alperes képviselője: Dr. Vámos Ildikó jogtanácsos A per tárgya: adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 11.K.34.111/2016/

  1. Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi 11.K.34.111/2016/
  2. számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül

alperesnek 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg

államnak - külön felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1]

adóhatóság a felperes adószámának törlését rendelte el amiatt, hogy a felperesnél történt változás-bejegyzés

adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 24/C. §

(2)bekezdés ac) alpontjában szereplő akadályba ütközött.

akadállyal érintett tisztségviselőként

új ügyvezetőt, akadályhordozó cégként a H. Bt. jelölte meg, amelyben nevezett ügyvezető a változás bejegyzését megelőző 5 éven belül a cég adószámának törlésekor is vezető tisztségviselő volt. [2] A felperes eredeti adószámának visszaállítását kérte a hatóságtól. [3]

elsőfokú adóhatóság a felperes kérelmét elutasította. Nézete szerint

ügyvezető felperesi társaságba vezető tisztségviselőként történő bejegyzésétől, vagyis 2015. július 8. napjától

Art. 24/C. §

(2)bekezdés ac) alpontjában előírt 5 év még nem telt le.

t is rögzítette, hogy

5 éves időtartam a vezető tisztségviselőként történő bejegyzés napjától számítandó, nem

adószám ismételt megállapítására irányuló kérelem benyújtásának dátumától. [4] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes határozatával

elsőfokú határozatot helybenhagyta. Indokolása szerint a felperes

Art. 17. §

(1)bekezdés b) pontjának hatálya alá tartozik, így részére

adószám

Art. 24/B. §

(7)bekezdése szerinti törlését követően ismételten nem állapítható meg. A kereseti kérelem és

alperes védekezése [5] A felperes keresete szerint központi jelentősége van annak, hogy adószáma mely paragrafus alapján került törlésre. Esetében nem

Art. 24/B. §, hanem a 24/C. §

(2)bekezdés ac) alpontja alapján.

Art. 24/B. §

(7)bekezdése

adószám megállapítását kivételesen engedélyezi, ha

adószám törlésének oka már nem áll fenn. Hangsúlyozta, hogy

ügyvezető megbízatása megszűnt,

új ügyvezető

  1. szeptember
  2. napjától R. D. lett.

alperes álláspontjával ellentétben a 24/C. §

(2)bekezdés ac) alpontjában foglalt akadály

adószám megállapítására irányuló kérelem benyújtásának napját megelőző 5 éven belül nem állhat fenn, vagyis

5 év nem a vezető tisztségviselőként való bejegyzéstől számítandó. [6]

alperes ellenkérelmében fenntartotta határozatában foglaltakat, arra figyelemmel kérte a kereset elutasítását.

elsőfokú ítélet [7]

elsőfokú bíróság megalapozottnak. [8] Megalapozatlannak tartotta

t a felperesi hivatkozást, miszerint a törlés nem

Art. 24/B. §

(1)bekezdés alapján történt, ezáltal ugyanezek paragrafus
(7)bekezdése alapján

adószám a felperes keresetét nem tartotta visszaállítása iránti kérelme ne lett volna elutasítható. Elismerte, hogy

Art. 24-24/B.

§-ai valóban

adózó nyilvántartásba vételéhez kapcsolódó szabályozást, míg a 24/C-E. §ai

adóregisztrációs eljárásra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazzák. Ugyanakkor

Art. 24/D. §

(2)bekezdése a 24/B. §-ra visszautalással egyértelműen rögzíti, hogy amennyiben a változás miatt bekövetkezett a 24/C. §
(2)bekezdésében meghatározott akadály és annak elhárítása sikertelen, úgy jogkövetkezményeként

adóhatóság a 24/B. §-át alkalmazza. Figyelemmel arra, hogy a felperes

Art.17. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti adózónak minősül,

Art. 24/B. §

(7)bekezdése értelmében részére a 24/B. § szerinti törlést követően

adószám ismételt megállapítására nincs jogszabályi lehetőség.

előbbiek alól

Art. 24/B. §

(7)bekezdésében kizárólag „egyéb esetben" enged kivételt, mely fordulat nyelvtani értelmezéséből világosan következik, hogy csak akkor alkalmazható, amennyiben

első fordulatban előírtak nem állapíthatók meg, vagyis, ha nem

Art. 17. §

(1)bekezdés b) pontjában említett adózóról van szó és nem áll fenn a 24/B. § szerinti törlés esete. [9]

elsőfokú bíróság álláspontja szerint

onban a perbeli ügyben mindkét feltétel teljesült. Szerinte

Art. 24/B. §

(7)bekezdésének utolsó mondata a 17. §
(1)bekezdés b) pontjában említett adózón kívüli adózók tekintetében rögzíti

adószám megállapításának kivételes eseteit. Miután

Art. 24/B. §

(7)bekezdésében rögzített kivételek a perbeli ügyre nem vonatkoztathatók, így annak megítélése szempontjából nincs jelentősége, hogy

Art. 24/C. §

(2)bekezdés ac) alpontjában foglalt, a vezető tisztségviselő kapcsán megállapított akadályra vonatkozó 5 éves határidő mikortól számítandó, illetőleg letelt-e.

ügyvezető személyében történő változás

adóregisztrációs eljárás során

adószám törlését megelőzően lett volna figyelembe vehető, ez

adószám helyreállítására irányuló kérelem elbírálása során nem vizsgálható. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [10] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet elsődlegesen a jogerős ítélet és

alperesnek

elsőfokú határozatra történő hatályon kívül helyezésével

elsőfokú adóhatóság új eljárásra történő kötelezése, másodlagosan a jogerős ítélet és

elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára történő utasítása érdekében. [11] Nézete szerint a támadott jogerős ítélet sérti

Art. 24/B.

(7)bekezdését, 24/C., 24/D.
(2)bekezdésében foglaltakat.

Art. 24/B. §

(7)bekezdése alapján a 17. §
(1)bekezdés b) pontjában említett adózó adószámát a 24/B. § alapján történő törlés esetén

adószám akkor állapítható meg, ha

adószám törlésének oka már nem áll fenn, avagy

adózó mulasztását teljes körűen pótolta. Nézete szerint a bírósági állásponttal ellentétben nem annak van jelentősége, hogy a felperes a 17. §

(1)bekezdés b) pontjába tartozó adózó-e, hanem, hogy

adószáma mely paragrafus alapján került törlésre, illetve amennyiben a 24/B. § alapján került sor

adószám törlésére, úgy

adószám törlésének oka fennáll-e még. [12] Állította, hogy a felperes adószáma nem a 24/B. § alapján került törlésre, hanem a 24/C. §

(2)bekezdés ac) pontja alapján. Ebből következően a felperes részére

adószám törlését követően adószám megállapítható.

Art. rendszertani felépítéséből következően a 24/B. §

adózó bejelentés szerinti nyilvántartásba vételével kapcsolatban tartalmaz rendelkezéseket, míg a 24/C. §

adóregisztrációs eljárásról és

eljárás során felmerült akadályokról rendelkezik. Így súlyos hibát vétett a bíróság, amikor a támadott ítéletében

t állapította meg, hogy a felperes adószáma

Art. 24/B.

§ alapján került törlésre, ugyanis a bíróság

Art. rendelkezéseit teljesen félre értelmezte és figyelmen kívül hagyta a jogszabály rendszertani felépítését.

Art. 24/B.

§ nem egyezik meg

Art. 24/C.

§-ával, ezen jogszabályhelyek különböző szakaszok, különböző rendelkezésekkel, különböző eljárások tekintetében.

Art. 24/D. §

(2)bekezdéséből

következik, hogy amennyiben

adózó mulasztását nem menti ki, a felszólításnak nem tesz eleget, akkor

adóhatóság a 24/B. § szerint jár el. Ez nem jelenti

t, hogy

adószám törlésére a 24/B. § alapján kerül sor, hanem a 24/C. § alapján a 24/B. § eljárásrendje szerint. Így a törlés továbbra is

adóregisztrációs eljárás szabályai szerint, a 24/C. § alapján történik meg. [13] Nem helytálló

a bírósági álláspont sem, hogy a 24/B. §

(7)bekezdése alapján

adószám ne lenne helyreállítható, hiszen ha

adószám törlésének oka már nem áll fenn, avagy, ha

adózó a mulasztást teljes körűen pótolta, vagy ha

(1)bekezdés d) pontja szerinti kezdeményező szerv ehhez hozzájárul,

megtehető. Ezzel összefüggésben

elsőfokú bíróság elmulasztotta vizsgálni, hogy a másodfokú döntés meghozatalát megelőzően a felperesi társaság a korábban sérelmezett akadályt elhárította, melynek okán

adószám törlésének oka már nem állt fenn. [14] Tévedett a bíróság

5 éves elévülési idő számításának kezdő időpontját illetően is. Ez

Art. 24/C. §

(2)bekezdés ac) pontja alapján

adószám megállapítására irányuló kérelem benyújtásának napját megelőző 5 év, vagyis a kérelem benyújtásának napját megelőző 5 éven belül nem állhat fenn a 24/C. §

(2)bekezdés ac) alpontjában foglalt akadály. A felperes, mint kérelmező
  1. július
  2. napján terjesztette elő adószám megállapítására irányuló kérelmét, így

5 évet ezen időponttól és nem a vezető tisztségviselőként történő bejegyzéstől (2015. július 8.) kellett volna vizsgálni. Kiemelte továbbá, hogy

akadályhordozó társaság adószámának törlését elrendelő határozattól számított 5 év

  1. december
  2. napján letelt, ennek okán megállapítható, hogy a felperesi adózó adószám megállapítására irányuló kérelem benyújtásakor

Art. 24/C. §

(2)bekezdés ac) pontjában foglalt akadály nem állt fenn. Így

elsőfokú hatóságnak

adózó adószámát helyre kellett volna állítania. [15]

alperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában való fenntartását indítványozta. a jogerős ítélet A Kúria döntése és jogi indokai [16] A felülvizsgálati kérelem alaptalan. [17] A Kúria megállapította, hogy

elsőfokú jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben foglalt okból nem jogszabálysértő. A közigazgatási perben a felperes

alperesi határozatot jogszabálysértésre tekintettel támadhatja, illetve hivatkozhat arra, hogy a hatóságok

alkalmazandó jogszabályokat tévesen értelmezték.

elsőfokú bíróság ítélete a felperes keresetében felvetett jogkérdésre válaszolt. [18] A perbeli jogvita megítélésében jelentős körülmény, hogy a felperessel szemben

akadály felmerülésekor már indult eljárás

akadály elhárítása érdekében, amely nem vezetett eredményre. A felperes

akadályt nem hárította el, így

eljárás ennek következtében

adószám törlésével zárult. A felperes nem a törlési eljárásban hozott határozat felülvizsgálatát, hanem

ezt követő

adószám visszaállítása iránti kérelemről szóló döntés felülvizsgálatát kérte. A felperes által benyújtott kérelem elbírálásakor a hatóságnak

t kellett vizsgálnia, hogy a jogszabály lehetőséget nyújt-e

adószám visszaállítására. Ebben

eljárásban nem volt jelentősége annak, hogy a jogszabályban említett határidő honnan számítandó, így nem tévedett

elsőfokú bíróság mikor ezt nem vizsgálta. Helytállóan mutatott rá arra is, hogy a felperesi adószám törlésére

Art. 24/B.

§-a szerinti eljárás keretében került sor, hiszen a törvény minden esetben erre

eljárásra utal vissza. [19] Ekként

adószám visszaállítása iránti kérelem elbírálásakor

Art. 24/B.

§-ban írtakat kellett vizsgálni. Ez elsőként

e §szerinti törlés esetére fogalmaz meg tiltást, mikor kifejezetten tiltja

adószám újbóli megállapítását, míg a másikaz egyéb esetekre tartalmaz ennél megengedőbb szabályozást. A Kúria megítélése szerint a felperes egyértelműen

első fordulat alá tartozik. Itt pedig kategorikus tiltást tartalmaz a jogszabály. [20] Mindezekre tekintettel a Kúria a Pp. 275. §

(3)bekezdése alapján eljárva a helytálló jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A döntés elvi tartalma [21]

Art. 24/B. §

(7)bekezdése egyértelműen kizárja

Art. 24/B.

§ szerinti törlést követően

adószám megállapítását, így nincs jelentősége annak, hogy

adószám törlésének oka már megszűnt. Záró rész [22] A felperes a Pp. 78. §

(1)bekezdése alapján köteles pervesztessége következményeként a felülvizsgálati perköltséget

alperes részére megfizetni. [23] A pervesztes felperes

illetékekről szóló

  1. évi XCIII. törvény (a továbbiakban Itv.)
  2. §

(1)bekezdés és 62. §
(1)bekezdés h) pontjában írtakra figyelemmel a felülvizsgálati eljárás illetékét köteles

államnak megfizetni a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §

(2)bekezdése alapján. [24] A Kúria a felülvizsgálati tárgyaláson bírálta el. kérelmet a felperes kérelme alapján Budapest,
  1. február
  2. dr. Darák Péter sk. a tanács elnöke, dr. Heinemann Csilla sk. előadó bíró, Huszárné dr. Oláh Éva sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.