← Magyarország

Pf.20216/2018/4 – Fővárosi Ítélőtábla

A Fővárosi Ítélőtábla I. rendű felperes jogi képviselőjének neve, címeltal képviselt I.rendű felperes neve (I. rendű felperes címe.) I. rendű, II.rendű felperes neve (II.rendű felperes címe) II. rendű, III.rendű felperes neve (III. rendű felperes címe III. rendű, IV.rendű felperes neve (IV. rendű felperes címe.) IV. rendű felperesnek, a alperes jogi képviselőjének neve, címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen határozat hatályon kívül helyezése iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék

  1. augusztus
  2. napján kelt 62.P.22.708/2015/
  3. számú ítélete ellen a felperesek részéről
  4. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felpereseket, együttesen fizessenek meg 15 napon belül az alperesnek 10.000 (tízezer) forint + áfa másodfokú költséget. A le nem rótt 48.000 (negyvennyolcezer) forint eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A felperesek a módosított keresetükben az alperes által
  5. május
  6. napján tartott közgyűlésen meghozott
  7. számú, az alapszabályt elfogadó, 18-
  8. számú, a tisztségviselőket visszahívó és megválasztó, valamint a
  9. számú, a szervezeti egységek jogi személyiségét megszüntető határozatok hatályon kívül helyezését kérték, törvénybe és alapszabályba ütközés miatt. Miután ezen határozatok törvénysértők, így megítélésük szerint az ezt követően hozott alperesi elnökségi határozatok, valamint a
  10. január 9-i,
  11. augusztus 12-i,
  12. november 16-i,
  13. május 31-i közgyűlés határozatai is törvénysértők, így azok hatályon kívül helyezését is kérték, megjelölve az egyes határozat számát. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a határozatai a
  14. május 29-i közgyűlést megelőzően elfogadott és így hatályos alapszabálya rendelkezéseinek, valamint a régi Ptk. (
  15. évi IV. törvény) rendelkezéseinek megfelelnek, figyelemmel arra, hogy még a régi Ptk. hatálya alatt működött
  16. május
  17. napján. A támadott közgyűlésen meghozott új alapszabályát a nyilvántartó bíróság bejegyezte, így annak külön további vizsgálata a jelen perbíróság hatáskörébe nem tartozik. Az elsőfokú bíróság az ítéletében a keresetet elutasította, és kötelezte a felpereseket, egyetemlegesen fizessenek meg az alperesnek 254.000 forint perköltséget, míg a le nem rótt 36.000 forint eljárási illeték az állam terhén marad. Az ítélet indokolása értelmében az alperes a hazai kerékpár sportok országos sportági szakszövetsége, melyben felperesi sportegyesületek tagsággal rendelkeznek. Az alperes
  18. május
  19. napján tartott közgyűlést, amelyen többek között a
  20. évi V. törvény (új Ptk.) hatálya alá helyezés céljából módosította az alapszabályát, valamint tisztújítást tartott. Az elsőfokú bíróság felhívta a
  21. évi CLXXVII. törvény (Ptké.)
  22. §-ának rendelkezéseit, az új Ptk. 3:
  23. §

(2)-
(3)bekezdését, 3:35-
  1. §-ait. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a
  2. május
  3. napján tartott közgyűlés időpontjában az alperes a régi Ptk. hatálya alatt működött, e közgyűlésnek és az új alapszabály elfogadásának az volt a célja, hogy az új Ptk. hatálya alá helyezze magát az alperes. Ebből következően e közgyűlést még az alperes
  4. évi alapszabályának rendelkezései szerint kellett megtartani, és
  5. §
(2)bekezdése volt irányadó az alapszabály módosítás elfogadására. Miután az alapszabályt elfogadó 14/
  3. számú közgyűlési határozatot a jelenlévő kilencvenhét tagból hetvenegy támogatta, a kétharmados szavazat többség megvolt, így a határozatot nem tartotta jogszabálysértőnek. A
  4. május 29-i közgyűlést teljes egészében, azaz az új alapszabály elfogadását követően is a
  5. évi alapszabály szerint kellett megtartani, hiszen az új alapszabály bejegyzés hiányában még nem volt alkalmazható. A felperesek az elfogadott új alapszabály tartalmát is támadták, mely körben kifejtette az elsőfokú bíróság, hogy a nyilvántartást vezető bíróság vizsgálta, az elfogadott alapszabály megfelel-e az új Ptk. rendelkezéseinek, és a Fővárosi Törvényszék 16.Pk.60.137/2001/
  6. számú,
  7. május
  8. napján jogerőre emelkedett végzésével bejegyezte az alperes új alapszabályát. Ebből következően megítélése szerint a felperesek nem kérhették az elfogadott alapszabály tartalmi hibáira és a nyilvántartást vezető bíróság hiánypótlási felhívására alapítva a 14/
  11. számú közgyűlési határozat hatályon kívül helyezését. Rámutatott, hogy a jelen perbíróság nem ellenőrző és felettes bírói fóruma a nyilvántartást vezető bíróságnak. Mivel az alapszabály nem törvénysértő, így a 15-
  12. számú közgyűlési határozatok hatályon kívül helyezésére sem kerülhetett sor, hivatkozva arra, hogy törvénysértő alapszabály egyes pontjait módosították. A tisztségviselők visszahívása és a tisztségviselők megválasztásáról a
  13. május 29-i közgyűlésen hozott határozatok tekintetében az elsőfokú bíróság utalt arra, hogy az alperes régebbi alapszabálya és jogszabály sem tiltja a tisztségviselő testületileg történő visszahívást nyílt szavazással. Kiemelte, hogy az alapszabály kifejezetten ilyen helyzetről nem rendelkezik, a testületileg történt visszahívásról szóló határozat esetében ellenszavazat nem volt. Az alkalmazandó alapszabály szerint a közgyűlés nyílt szavazással dönthet a tisztségviselő megválasztásáról, ezért az alapszabály szellemének megfelelőnek tartotta a tisztségviselőkről a szavazást. Rámutatott arra is, hogy senki, így a felperesek sem indítványozták a titkos szavazást. A tisztségviselők visszahívásáról szóló határozatot ellenszavaztat nélkül fogadta el a közgyűlés. Az alperesi alapszabály szerint fő szabály a nyílt szavazás, és csak szűk körben rögzített titkos szavazást, amit egyébként a szavazásra jogosultak 1/3-a bármikor indítványozhatott. Utalt a 13/
  16. közgyűlési határozatra, amely szerint nyíltan kívántak szavazni az alapszabály módosításáról. E határozatot a felperesek nem támadták és a közgyűlésen a szavazás módját, határozati tartalmát sem ellenezték. A 31/
  19. számú közgyűlési határozat tekintetében sem tartotta az elsőfokú bíróság megalapozottnak a keresetet, mert a jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységek megszüntetéséről már az új alapszabály elfogadásával döntött a közgyűlés, így nem új napirendi pontról történő szavazás volt, hanem egy adminisztratív jellegű, deklaratív aktus a korábbi döntés megerősítése, amely a hivatali ügyintézéshez szükséges volt. A
  20. május
  21. után hozott valamennyi elnökségi és közgyűlési határozatot a felperesek arra tekintettel támadtak, hogy szabálytalanul választották meg a
  22. május 29-i közgyűlésen az elnökséget és így minden további cselekmény szabálytalan amit az elnökség végzett, miután a
  23. május 29-i közgyűlésen hozott, keresettel támadott határozatokat nem helyezte hatályon kívül az elsőfokú bíróság, ezért ezen kereset sem lehetett megalapozott. Az elsőfokú ítélet ellen a felperesek fellebbeztek, az ítélet megváltoztatását, és a kereseti kérelmüknek megfelelő határozat meghozatalát kérték. Megítélésük szerint az ítéleti tényállásból hiányzik, hogy az alperes
  24. május 31-ig köteles volt az új Ptk.-ra áttérni, mert közhasznú szervezet volt. Ezért már 2014-ben módosította az új Ptk. szerint az alapszabályát, azonban változásbejegyzési eljárásban az alperes hibázott, ezért került
  25. évben napirendre ismét az alapszabály módosítás. Utaltak bírói gyakorlatként arra, hogy a törvény erejénél fogva az alapszabály módosításkor már alkalmazni kellett a ¾-es szabályt, és nem a módosított alapszabály korábbi rendelkezése szerint kellett eljárni. E körben a Fővárosi Törvényszék 16.Pk.60.147/2001/
  26. számú hiánypótló végzésében foglaltakra hivatkoztak. Vitatták, hogy az alperesnek a létesítő okirata módosításának bírósági nyilvántartásba vételét követően kell az új Ptk. szerint működnie, mivel a Ptk. és a Ptké. is alapvetően diszpozitív szabályokat tartalmaznak. Kifejtették, hogy a közgyűlés az elfogadásakor az alapszabályt azonnal hatályba léptette, és nem a régi alapszabály alapján, hanem az új alapszabály szerint folytatta munkáját. Az alapszabályok között lényeges eltérés van az elnökség számában, így az érvényes határozat hozatalt kétségessé tették és arra figyelemmel, hogy azok az összes határozatra kihatással voltak, amelyek jogorvoslata csak hatályon kívül helyezéssel lehetséges. Véleményük szerint egy hiánypótlás teljesítése, önkéntes módosítása egy korábbi határozatnak, a határozat törvénysértő voltának elismerését jelenti. Rámutattak arra, hogy mind a korábbi, mind a
  27. évben elfogadott alapszabály szerint a közgyűlés hatásköre az elnökség és a felügyelőbizottság megválasztása, visszahívása, a tisztségviselőket nem kollektív választással, hanem személyenként választják és hívják vissza. A testületi visszahívás megítélésük szerint sem az alapszabályok, sem a jogszabályok, sem a bírói gyakorlat alapján nem lehetséges. Vitatták azt a megállapítást, hogy a testületi visszahívásnak nem volt ellenszavazata, mivel 9 nem szavazó volt, miután 96 jelenlevőből 70 igen, 0 nem és 17 tartózkodott. A választás és visszahívás intézményét azonos súlyúnak, így azonos szabályok alkalmazását megkövetelőnek tartották. Hivatkoztak a sportról szóló
  28. évi I. törvény (Stv.)
  29. §-ára, amelynek alapján önálló napirendi pontként kellett volna megtárgyalni és dönteni a szervezeti egységek jogi személyiségével, azok megszüntetésével kapcsolatban. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte, annak helytállósága okán. Hangsúlyozta, hogy a régi Ptk. alapján működött még a
  30. május 29-i közgyűlés időpontjában. A
  31. évben tett kísérlet az alapszabály új Ptk. hatálya alá helyezésére nem vezetett eredményre, mivel a nyilvántartást vezető bíróság nem jegyezte be, ezért ahhoz joghatás nem kapcsolódik. Utalt a Ptké.
  32. §
(3)bekezdésére. Az új Ptk.-nak való megfelelés körében tartott közgyűlésre tehát a régi alapszabályt és a régi Ptk. rendelkezéseit tartotta alkalmazandónak, amelynek a közgyűlésen a keresettel támadott határozatok meghozatalakor a szavazás során is eleget tett. Az elfogadott új alapszabály alapján választotta meg az új tisztségviselőket, illetőleg az új alapszabály által megkövetelt szervezeti és működési változásokról rendelkezett. Hangsúlyozta, hogy az új alapszabály alapján a változásbejegyzési eljárásban a bíróság nyilvántartásba vette a változásokat. Amennyiben az ítélőtábla bármelyik támadott határozattal kapcsolatban megállapítaná a jogsértést, arra az esetre a Ptk. 3:37. §
(3)bekezdés alkalmazását kérte. Ezen túlmenően hangsúlyozta, hogy a bíróság a társadalmi szervezet határozatát a jövőre nézve semmisíti meg, illetőleg helyezi hatályon kívül, melyre figyelemmel a 2015. május 29-i támadott közgyűlési határozatok hatályon kívül helyezése a további támadott, később hozott határozatok törvényességét nem érinti. A Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 256/A. §
(1)bekezdés f) pontja alapján - a felek tárgyalás tartása iránti kérelme hiányában - az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezési kérelemhez kötötten tárgyaláson kívül bírálta felül. A fellebbezés az alábbiak szerint nem alapos. Az alperes országos sportági szakszövetség, amelynek működésére elsődlegesen az Stv. rendelkezései, és az Stv. alapján megfelelően irányadók a régi Ptk., illetve a Ptké.
  1. § rendelkezéseire is figyelemmel az új Ptk. rendelkezései. Az alperes a törvényi keretek között maga alkothatta meg alapszabályát, így működésére a saját maga által alkotott alapszabály rendelkezései is irányadók. A nyilvántartási adatok szerint az alperes a
  2. május
  3. napján tartott közgyűlésig az új Ptk.-ra nem tért át. Az ebben az időpontban hatályos Ptké.
  4. §
(1)bekezdése értelmében az új Ptk. hatályba lépését követő első létesítő okirat módosítással egyidejűleg köteles volt az alperes a létesítő okiratának mindazon rendelkezését felülvizsgálni, és szükség szerint módosítani, amelyek nem felelnek meg az új Ptk. szabályainak. A
(2)bekezdés szerint, ha a létesítő okirat egyéb okból is módosul, a szervezet az új Ptk.-nak megfeleltető rendelkezéseket akkor is köteles átvezetni. A 11. §
(3)bekezdés kimondta, hogy az
(1)bekezdés szerinti egyesület létesítő okirata
(1)bekezdés szerinti módosításának bírósági nyilvántartásba vételét, legkésőbb azonban
  1. március
  2. napját követően csak az új Ptk. rendelkezéseinek megfelelő létesítő okirat alapján és a Ptk. rendelkezéseinek megfelelően működhet. A
(4)bekezdés szerint a létesítő okiratnak az új Ptk. rendelkezéseinek megfelelő módosítását változásbejegyzési kérelemként kell a bírósághoz benyújtani. Az
(5)bekezdés értelmében a
(3)bekezdés szerinti időpontig a régi Ptk. alapján működik az egyesület, azonban nincs akadálya, figyelemmel a 11. §
(1)és
(2)bekezdéseire, hogy az új Ptk. rendelkezéseinek alkalmazásával módosítsa az okiratot, amiben a változásbejegyzési kérelemben utalnia is kell. Ezen rendelkezésekből következően a Ptké. 11. §
(3)bekezdésében foglalt kifejezett rendelkezésekre is figyelemmel, az új Ptk.-nak megfelelően módosított alapszabály bírósági nyilvántartásba vételét követően működhetett az alperes az új Ptk. rendelkezéseinek megfelelő létesítő okirat alapján és az új Ptk. rendelkezéseinek megfelelően. Azaz mindaddig, amíg az új Ptk. rendelkezéseinek megfelelően módosított alapszabályt a bíróság nyilvántartásba nem vette, és egyébként meghatározott végső törvényi határidő sem telt el, addig a Ptké. 11. §
(5)bekezdésére is figyelemmel az alperes a régi Ptk. alapján működhetett. Miután a
  1. május 29-i közgyűlési időpontig az alperes új Ptk.-nak megfelelően módosított alapító okirata bírósági nyilvántartásba vétele nem történt meg, a Ptké.
  2. § rendelkezéseinek egymásra tekintettel történő értelmezése alapján is, a
  3. május 29-i közgyűlést az alperesnek a régi Ptk. alapján és e közgyűlést megelőzően meghozott és hatályos alapszabálya szerint kellett összehívnia és megtartania. A fellebbezés alaptalanul hivatkozott arra, hogy az alperes
  4. május 31-ig köteles volt az új Ptk.ra átállni. Az új Ptk.-t hatályba léptető Ptké. fentiekben is hivatkozott rendelkezéseiből ilyen jogkövetkeztetés nem vonható le. A fellebbezésben felhívott
  5. CLXXV. törvény
  6. §
(5)bekezdéséből sem volt ilyen jogkövetkeztetés levonható, figyelemmel arra, hogy e törvényhely kizárólag a közhasznú jogállás tekintetében rendelkezett. A nyilvántartási adatok szerint az alperes közhasznú jogállásának megszüntetésére a 16.Pk.60.137/2001/
  1. számú végzéssel került sor. A közhasznú jogállásra vonatkozó jogszabályi rendelkezések függetlenek az új Ptk.-nak, illetőleg Ptké.-nek az új Ptk.-ra való átállásra vonatkozó rendelkezéseitől. A Fővárosi Ítélőtábla kiemeli, hogy a Pp.
  2. §
(1)bekezdése alapján más ügyben hozott határozat nem kötötte. A bíróságoknak a civil és egyéb szervezeteknek nem minősülő szervezetek bírósági nyilvántartásával kapcsolatban folytatott tanácskozásai az új Ptk.-ra való áttérés, és az új Ptk. rendelkezéseinek alkalmazhatósága körében éppen azt a bírói gyakorlatot rögzítette mint helytálló gyakorlatot, hogy a Ptké.
  1. § rendelkezéseire figyelemmel az új Ptk. rendelkezéseinek megfelelő működésre és az új Ptk. rendelkezéseinek az egyesület működésében való alkalmazására akkor kerülhet sor, ha az egyesület az új Ptk. rendelkezéseinek megfelelően módosította az alapszabályát és annak nyilvántartásba vétele megtörtént. A Ptké.
  2. §
(1)-
(5)bekezdés rendelkezéseiből, így különösen a
(3)bekezdésben foglaltakból nem vonható le olyan jogkövetkeztetés, amelyre a fellebbező hivatkozott, nevezetesen, hogy a törvény erejénél fogva, amikor az új Ptk.-nak megfelelően módosítja az egyesület az alapszabályát, már ezen alapszabály módosítás szavazásakor alkalmazni kell az új Ptk.-nak a szavazás módja és érvényessége körében előírt szabályait. A Ptké.
  1. § rendelkezéseiből éppen az következik, hogy az új Ptk.-nak megfelelően módosított alapszabály bírósági nyilvántartásba vételét követően működhet az egyesület az új Ptk. rendelkezéseinek megfelelően, és így az új Ptk. rendelkezéseinek megfelelően módosított alapító okirat alapján. A Ptké.
  2. §
(3)bekezdésére figyelemmel eltérő értelmezés az új Ptk. alkalmazhatóságára a sport egyesület illetőleg a sport szövetség működése körében nem tehető. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság a
  1. május 29-i közgyűlés összehívására, megtartására, az azon hozott fellebbezéssel támadott határozatok meghozatalára helytállóan alkalmazta a régi Ptk.-t és az alperesnek a
  2. május 29-i közgyűlés időpontjában hatályos
  3. alapszabályának rendelkezéseit. Az alperesnél
  4. május 29-ét megelőzően az új Ptk.-nak megfelelően módosított alapszabály nyilvántartásba vétele nem történt meg. Az Stv.
  5. §
(3)-
(5)bekezdései, valamint az alperes
  1. évi alapszabályának a közgyűlés határozat hozatalára vonatkozó
  2. §-ának rendelkezései alapján az alperes 14/
  5. számú határozata az alapszabály
  6. §
(2)bekezdésében foglalt, a jelenlévők 2/3-ára vonatkozó követelménynek megfelel. Emiatt a 14/
  3. számú határozat nem törvény és nem alapszabálysértő, ezért annak hatályon kívül helyezésének nem volt helye. Az alperes a 14/
  6. számú határozatával nemcsak az új Ptk.-nak feleltette meg az alapszabályát, hanem lényegében egy más szervezeti struktúrát fogadott el, és erre tekintettel teljes tisztújítást kívánt foganatosítani, figyelemmel arra is, hogy a tisztségviselők számát is meg kívánta változtatni. Az elnökség létszámának módosítása nincs közvetlen összefüggésben az új Ptk. rendelkezéseivel. Az alperesre elsődlegesen az Stv. rendelkezései az irányadók, és mögöttes szabályként megfelelő alkalmazással merül fel az új Ptk. rendelkezései alperesre vonatkoztatása. Ebből következően, mivel az alperes nem kizárólag az új Ptk.-nak megfelelő rendelkezéseket alkalmazott a 14/
  9. számú határozattal elfogadott alapszabályában, hanem egyúttal egyéb szervezeti módosításokat is kívánt végrehajtani, így ez utóbbiak körében nem volt törvényi akadálya annak, hogy az egyébként a közgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekről, mint a tisztségviselők visszahívásáról és új tisztségviselők választásáról is határozzon a közgyűlés. A kifejtettekből következően a nem az új Ptk. szerinti jogintézmények, illetőleg szervezeti struktúra tekintetében történő közgyűlési határozatok meghozatalának törvényi akadálya nem volt, arra az új Ptk.-nak megfeleltetett alapszabály nyilvántartásba vételének kihatása nem volt. A tisztújítás ugyanazon közgyűlésen történt, amelyen az új alapszabály elfogadása. A fentiekből következően a tisztségviselők visszahívása és az új tisztségviselők megválasztása vonatkozásában mind a szavazás módja, mind a határozatképesség, mind a szavazás eredményessége vonatkozásában még a
  10. évi alapszabály rendelkezései voltak alkalmazandók. Az alperes
  11. évi alapszabálya
  12. §
(3)bekezdése, 21. §
(6)bekezdése kifejezetten csak a tisztségviselők megválasztását szabályozza. A 24. §
(7)bekezdés csak azt rögzíti, hogy az elnökségi tagság megszűnhet visszahívással, ugyanakkor a visszahívásnak külön szabályait nem alkotja meg, csak a közgyűlés hatáskörénél rögzíti, hogy a közgyűlés hatáskörébe tartoznak a visszahívások. Utaló szabály sincs az alapszabályban arra, hogy a visszahívásra a tisztségviselők megválasztásának a szabályai alkalmazandók a határozat hozatal, illetőleg a határozat eredményessége tekintetében. Kifejezett jogszabályi rendelkezés hiányában az alperes az önkormányzatisága alapján szabályozhatta az alapszabályában a visszahívást, választást. Az alapszabályi szabályozottság hiányában az Stv.
  1. § rendelkezései az irányadók, amelyekkel azonban ellentétben nem állnak a
  2. évi alapszabály rendelkezései. Az alapszabály esetleges hiányosságait a bíróság nem pótolhatta. A bíróság csak a kifejezett jogszabály- és alapszabálysértést értékelhette a határozatok megtámadása iránti perben. Mindezek kiemelésével az alperesnek a 18/
  5. számú határozata, amellyel testületileg visszahívta az elnökségi tagjait, jogszabályba és alapszabályba nem ütközik. A másodfokú bíróság ugyanakkor e körben pontosítja az elsőfokú bíróság ítéletének indokolását, mivel a jegyzőkönyv szerint e határozatot 70 igen és 17 tartózkodás mellett fogadta el a közgyűlés, melyből következően, bár nemleges szavazat ténylegesen nem volt, azonban a 17 tartózkodás nem jelenti azt, hogy ellenszavazat nélkül fogadta el a közgyűlés a határozatot. Önmagában annak, hogy 94 jelenlévő közül a 70 igen és 17 tartózkodásra figyelemmel 7 tag nem adta le a szavazatát, ez a 7 szavazat nemleges szavazatnak nem tekinthető. Kizárólag az igen szavazatok voltak figyelembe vehetők, azonban a többségi határozat így is megállapítható volt, amely az alapszabály rendelkezéseinek a határozat érvényessége tekintetében megfelelt. Ezért ennek a határozatnak a törvénysértő jellege sem volt megállapítható. Az ezt követően 19-
  6. sorszám alatt hozott az tisztségviselők megválasztásáról szóló határozatok a
  7. évi alapszabály
  8. § rendelkezéseinek, különösen a
(3)bekezdés rendelkezéseinek megfeleltek, egyenként történt a szavazás, a választás, az egyenkénti jelöltnél a nyílt szavazás lehetősége fennállt, így az alapszabály 21. §
(6)bekezdésének is megfeleltek e határozatok. A másodfokú bíróság kiemeli, hogy az alapszabály kifejezett rendelkezései hiányában a szabályozási hiányosságból nem következik az, hogy a bíróság olyan értelmezést, kiterjesztő értelmezést adhatna az alapszabálynak, hogy a választás és visszahívás intézményének azonos súlya okán azonos szabályok alkalmazása szükséges mind a választásra, mind a visszahívásra. A bíróság a szabályozási hiányosságokat nem pótolhatja értelmezéssel sem. Az alapszabály módosítás elfogadásával, azaz a 14/2015.05.
  1. számú határozattal az alperes közgyűlése már elfogadta, hogy a szervezeti egységei jogi személyiségét megszünteti, így a 31/2015.05.
  2. számú határozat lényegében deklarálása az alapszabály módosítás körében elfogadott azon ténynek, hogy jogi személyiségű szervezeti egységei a jövőben nem lesznek az alperesnek. Ebből következően a
  3. számú határozat törvénysértő, illetőleg alapszabály sértő jellege sem volt megállapítható. Miután a felperesek a keresettel támadott
  4. május
  5. napján hozott közgyűlési határozatok törvény- és alapszabály sértő volta miatt támadták a további elnökségi és közgyűlési határozatokat, a
  6. május 29-i támadott határozatok törvénysértő illetőleg alapszabály sértő jellegének megállapíthatóságának hiányában ezen további határozatokat támadó kereset nem lehetett megalapozott. Egyéb ok nem került megjelölésre a további határozatok törvénysértő illetőleg alapszabály sértő jellege körében ezért azokat kereseti kérelem hiányában a bíróságnak már nem is kellett vizsgálnia. Ezért az elsőfokú bíróság megalapozottan utasította el a
  7. május
  8. napja után hozott, keresettel támadott elnökségi és közgyűlési határozatok hatályon kívül helyezésére irányuló keresetet. A fentiek kiemelésével és pontosítással az elsőfokú bíróság ítélete érdemben megalapozott volt, ezért azt a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 256/A. §
(6)bekezdés alapján alkalmazandó Pp. 253. §
(2)bekezdés értelmében helybenhagyta. A felperesek fellebbezése eredménytelen volt, ezért a fellebbezési eljárásban felmerült költségekről a Pp. 78. §
(1)bekezdés alapján kellett határoznia a Fővárosi Ítélőtáblának. Az alperest ügyvéd képviselte a fellebbezési eljárásban, aki ellenkérelmet terjesztett elő, és miután a fellebbezési eljárásban tárgyalás tartására nem került sor, ezért az ellenkérelem benyújtásával kifejtett tevékenység alapján a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3. §
(2),
(5),
(6)bekezdés és 4/A. §
(1)bekezdés szerint mérlegeléssel állapította meg az alperes oldalán felmerült ügyvédi munkadíjban megtestesülő költséget, amelynek megfizetésére a felpereseket kötelezte. A felperesek mint az alperes tagjai önállóan voltak jogosultak az alperes által hozott határozatok megtámadására, azaz a felperesek nem alkottak a Pp.
  1. § a) pontja szerinti egységes pertársaságot, így nem egyetemleges kötelezettek, ezért a másodfokú bíróság nem egyetemlegesen kötelezte a felpereseket az alperes javára a perköltség megfizetésére. Miután az elsőfokú ítéletnek a perköltségre vonatkozó rendelkezése e körben külön fellebbezéssel nem volt támadott, azt a másodfokú bíróság nem érinthette. A felperesek illetékmentessége folytán le nem rótt fellebbezési illeték viseléséről a Fővárosi Ítélőtábla az
  2. évi XCIII. törvény
  3. §
(3)bekezdés szerint alkalmazandó 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13. §
(1)bekezdés, és
  1. § alapján határozott. Budapest,
  2. április
  3. . Németh László sk. a tanács elnöke Dr. Merőtey Anikó sk. előadó bíró A kiadmány hiteléül: Dr. Buglyó Gabriella sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.