Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.21.095/2017/4/II. A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Bodolai László ügyvéd (címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a dr. Nagy János ügyvéd (címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen képmásper miatt indult perében a Fővárosi Törvényszék
- május
- napján kelt 40.P.23.117/2016/
- számú ítéletével kiegészített,
- október
- napján kelt 40.P.23.117/2016/
- számú ítélete ellen az alperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét azzal a pontosítással hagyja helyben, hogy az alperes a ... internetes oldalon ... napján „..." címmel megjelent cikkben felhasznált, a felperest ábrázoló, sorrendben a 6., 8., 12.,
- képek törlésére köteles. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 15.000 (tizenötezer) forint + áfa másodfokú perköltséget, továbbá a Magyar Államnak külön felhívásra 48.000 (negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy az általa kiadott ... internetes oldalon ... napján „..." címmel megjelent cikkbe ágyazottan a felperest ábrázoló, a cikkben sorrendben a 7., 11.,
- számú fényképeket 3 napon belül törölje a cikkből, és a további jogsértéstől a jövőre nézve eltiltotta. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 50.000 + 13.500 forint áfa, mindösszesen 63.500 forint ügyvédi munkadíjat és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal külön felhívására 36.000 forint feljegyzett illetéket. A
- sorszámú kiegészítő ítéletével az ítélet rendelkező részét akként egészítette ki, hogy az alperes a cikkben a sorrendben a
- számú, a cikk
- oldalán szereplő fényképet is 3 napon belül törölje a cikkből. Az elsőfokú bíróság határozatának indokolásában hivatkozott a Ptk. 2:
- §-ára, a 2:
- §
(1)bekezdésére, a Ptk. 2:51. §
(1)bekezdése d) pontjára, valamint a Pp. 346/A. §
(1)bekezdésére, és Pp. 346/B. §
(1)bekezdésére. Rögzítette, hogy a felperes a pert megelőző kérelmet határidőben terjesztette elő, azt az alperes nem teljesítette, így a felperes jogosult volt arra, hogy a fényképfelvételek törlését kérje a perben. A felperes nem minősül közéleti szereplőnek, a cikkben való szerepeltetése pedig a szövegkörnyezettel együtt értékelve számára sérelmes. A felhasznált képeken az arcát kitakarták, azonban azokon a felperes közelről, a teljes alakját mutatva látható, ezért a nyilvánosság szűkebb köre, aki ismeri, könnyen azonosíthatja őt. Mindemellett a képek szöveges aláírásai között a felperes és házastársa nevét, valamint a házastársa hivatali beosztását is szerepeltette az alperes, így felismerhetősége könnyebbé vált. A jogsértés tényén nem változtat az, hogy nem az alperes volt az, aki a képfelvételeket készítette, mivel azok engedély nélküli felhasználása is jogsértő. A Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján rendelkezett a perköltség viseléséről, melynek összegét a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet alapján állapította meg. Az ítélettel szemben az alperes terjesztett elő fellebbezést, melyben az elsőfokú határozat megváltoztatását, a kereset elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását kérte. Előadta, hogy az elsőfokú bíróság kizárólag azt vizsgálhatta volna, hogy a perbeli fényképfelvételeket az alperes jogszerűen használta-e fel. Az ábrázolás módja, illetve a szövegkörnyezet tartalma irreleváns, azok a kereset elbírálása szempontjából jelentőséggel nem bírnak. Hangsúlyozta, hogy a felperes egyetlen felvételen sem ismerhető fel, márpedig ennek hiányában a képmás jogosulatlan felhasználásának törvényi tényállása sem valósul meg, így a kereset elutasításának van helye. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú eljárás során előadottakat változatlanul fenntartva, az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. A fellebbezés nem alapos. A Fővárosi Ítélőtábla az eljárással kapcsolatosan az alábbiakra kíván rámutatni: A Pp. XXI/A. fejezetében szabályozott, a képmáshoz és hangfelvételhez való jog érvényesítése iránt indított per, figyelemmel a hatályba lépés óta eltelt időre is, nem tekinthető gyakori pertípusnak. Ezen eljárás - hasonlóan a sajtó-helyreigazítási eljáráshoz - két szakaszból áll. A Pp. 346/A. §
(1)bekezdése szerint a perindítást megelőzi egy előzetes eljárás, amely eljárásnak a címzettje a kép felhasználója, illetve készítője. A peres szakaszra vonatkozó 346/B. §
(1)bekezdése szerint a pert azon személlyel szemben kell megindítani, aki az előzetes eljárásnak a címzettje volt. Amennyiben esetlegesen ezen személy egyébként perbeli jogképességgel nem rendelkezik, akkor is a 346/B. §
(3)bekezdése alapján félként jár el. A fenti jogszabályhelyek alapján egyértelmű, hogy a per alperesének ugyanazon személynek kell lennie, aki az előzetes eljárás címzettje volt, akitől a felperes a Pp. 346/A. §
(1)bekezdése szerinti következmények alkalmazását kérte. Jelen eljárásban a keresetlevélhez csatolt melléklet szerint a felperes a perindítást megelőző kérelmét a ... szerkesztőségének küldte meg, majd miután a sérelem nem került orvoslásra, alperesként a ...-t jelölte meg. Ezen felperesi eljárás általánosságban nem felelt meg a Pp. 346/A. §
(1)bekezdés és a 346/B. §
(1)bekezdésében foglalt azon feltételnek, miszerint nem lehet más a peres eljárás alperese, mint a perindítást megelőző kérelem címzettje. A Fővárosi Ítélőtábla hangsúlyozza, hogy az elsőfokú eljárás során az alperes nem vitatta azt, hogy a felperes eljuttatta hozzá a Pp. 346/A. §
(1)bekezdés szerinti előzetes kérelmét, ezért ezt a másodfokú bíróság tényként fogadta el. A másodfokú bíróság arra is rámutat, hogy a képmáshoz való jog érvényesítése iránt indított per tárgya az, hogy a képmás készítése, illetve felhasználása jogszerű volt-e, ezért a jogsértés megítélése szempontjából nincsen jelentősége, hogy felhasznált képmás és az azzal illusztrált szöveg milyen társadalmi megítélés kiváltására alkalmas. Mindezek előrebocsátásával a másodfokú elsőfokú bíróság döntésével és határozatának jogi indokolásában foglaltakkal egyetértett, ezért az elsőfokú határozatot a Pp. 253. §
(2)bekezdése és a Pp. 252. §
(3)bekezdése szerint annak helyes indokai alapján helybenhagyta. A jogvitában alkalmazandó jogszabályi rendelkezéseket a elsőfokú bíróság teljeskörűen ismertette, így azokra a másodfokú bíróság csupán visszautal. Az alperesi fellebbezés vonatkozásában a Fővárosi Ítélőtábla hangsúlyozza, hogy a felperes a fényképfelvételeken felismerhető abból az okból kifolyólag is, hogy bizonyos fényképfelvételek alatt a teljes neve, munkahelye és foglalkozása, valamint a házastársa teljes neve és betöltött tisztsége is feltüntetésre került. Mindezek alapján függetlenül attól, hogy a képeken az arca felismerhetetlenné tételre került, a felperes nemcsak a szűk ismeretségi köre, hanem bárki számára felismerhetővé vált, ezáltal a képmás védelméhez fűződő személyiségi jogát az alperes megsértette. A felperes a jogsértésre tekintettel a Pp. 346/B. §
(4)bekezdés alapján alappal kérte a Ptk. 2:51. §
(1)bekezdés d) pontja szerinti felróhatóságtól független szankció alkalmazását, a képek törlését. Az elsőfokú bíróság ítéletében a sérelmezett képeket tartalmazó cikk megjelenésének időpontját, valamint az egyes törölni szükséges képek sorszámát is tévesen tüntette fel, így e körben a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét pontosította. Mivel az alperes fellebbezése eredményre nem vezetett, ezért köteles megfizetni a másodfokú perköltséget, melynek mértékét a Fővárosi Ítélőtábla mérlegeléssel állapította meg a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3)és
(5)bekezdése és 4/A. §-a alapján. Ugyancsak az alperes viseli a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt fellebbezési illetéket, melyről a másodfokú bíróság a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése szerint határozott. Budapest,
- november
- . Hercsik Zita s.k. a tanács elnöke Dr. Fintha-Nagy Péter László s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Kovács Éva s.k. bíró