Pf.20040/2018/4 – Debreceni Ítélőtábla

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.I.20.040/2018/4. szám A Debreceni Ítélőtábla a dr. Szabó Balázs Gábor ügyvéd ügyintézése mellett a Szabó Balázs Gábor Ügyvédi Iroda (címe szám) által képviselt felperes neve (címe) felperesnek - a dr. Szabó Tamás ügyvéd ügyintézése mellett a Pintér és Szabó Ügyvédi Iroda (címe) által képviselt I.rendű alperes neve (címe) I. rendű és a személyesen eljáró II.rendű alperes neve (címe) II. rendű alperesek ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a Debreceni Törvényszék 15.P.21.248/2017/12. számú ítélete ellen a felperes részéről 13. sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán - tárgyaláson kívül meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, a fellebbezett részét részben megváltoztatja, és megállapítja, hogy a felek között 2006. október 26. napján megkötött önálló zálogjogot alapító szerződés 6. pontjának alábbi rendelkezéséből az aláhúzott rész érvénytelen: „Bank köteles a biztosítótól kapott biztosítási összeget Zálogkötelezettek rendelkezésére bocsátani, hogy az Ingatlan helyreállítási költségeit fedezze, feltéve, hogy Zálogkötelezettek előbb a Bank számára ésszerű és elfogadható költségvetést készítenek a helyreállításokra vonatkozóan, kivéve, ha a Bank alapos okkal tarthat attól, hogy a Kölcsönszerződésből fakadó kötelezettségek nem kerülnek megfelelő teljesítésre." Az ítélőtábla megállapítja azt is, hogy ugyanezen szerződés 14. pontjának alábbi rendelkezéséből az aláhúzott rész érvénytelen: „A zálogtárgy ilyen módon történő értékesítése esetére Felek megállapodnak abban, hogy az Ingatlan legalacsonyabb eladási árának meghatározása céljából az Ingatlanról - a Bank birtokában lévő Ingatlanra vonatkozó értékbecslés felülvéleményezésére - értékbecslést készíttetnek a Bank által elfogadott két értékbecslő céggel, amelyből az egyiket a Bank, másikat a Zálogkötelezettek jelölik ki. A Bank az általa elfogadott értékbecslők listáját a kijelölésre vonatkozó felhívásával együtt megküldi a Zálogkötelezettek részére. Amennyiben a Zálogkötelezettek a kijelölésre vonatkozó felhívástól számított három munkanapon belül nem jelölnek ki értékbecslőt, akkor a Bank él a kijelölés jogával mindkét értékbecslő cég tekintetében." Mellőzi a felperes perköltségben való marasztalását, és kötelezi az I. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperes részére 12 700 (tizenkétezer-hétszáz) forint elsőfokú perköltséget. Az állam terhén maradó elsőfokú eljárási illeték összegét 9000 (kilencezer) forintra leszállítja, egyben kötelezi az I. rendű alperest, hogy fizessen meg az állam javára az illetékes adóhatóság felhívására 27 000 (huszonhétezer) forint elsőfokú eljárási illetéket. Ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az I. rendű alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 2159 (kétezerszázötvenkilenc) forint másodfokú perköltséget, az államnak pedig az illetékes adóhatóság felhívására 32 000 (harminckétezer) forint fellebbezési eljárási illetéket, egyben megállapítja, hogy 16 000 (tizenhatezer) forint fellebbezési eljárási illeték az állam terhén marad. Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás Az I. rendű alperes mint hitelező, valamint a felperes mint adós 2006. október 26. napján deviza alapú kölcsönszerződést kötöttek. A szerződés értelmében az I. rendű alperes 46 319,17 svájci frank, forintban kifejezve 7 500 000 forint összegű kölcsönt folyósított a felperes részére, aki kötelezettséget vállalt arra, hogy a kölcsön összegét 2006. november 26-tól kezdődően 240 hónap alatt részletekben fizeti vissza a hitelező részére. Ezzel egyidejűleg az I. rendű alperes mint zálogjogosult, valamint a felperes, illetve a II. rendű alperes mint zálogkötelezettek zálogszerződést kötöttek egymással, amelyben a szerződő felek az I. rendű alperes javára a perbeli kölcsönszerződésből fakadó követeléseinek biztosítékául zálogjogot alapítottak a x-i x1 helyrajzi szám alatt, ténylegesen a ..... szám alatt található, a felperes, illetőleg a II. rendű alperes egymás között ½-½ arányú közös tulajdonában álló ingatlanon. A zálogszerződés 6. pontjában a szerződő felek megállapodtak abban, hogy a zálogkötelezettek kötelesek a záloggal terhelt ingatlanra az adós kölcsönszerződésből származó fizetési kötelezettségeinek biztosítékául egy, a hitelező által elfogadható biztosító társaságnál - a jelen szerződés 3. pontjában rögzített ingatlan értékének erejéig - a jelen szerződés aláírását követően haladéktalanul vagyonbiztosítást kötni, a biztosítás kedvezményezettjeként a hitelezőt megjelölni és a biztosítási kötvényt másolati példányban a bankhoz eljuttatni. A hitelező vállalja, hogy a kölcsönszerződés szerződésszerű teljesítését követően kedvezményezetti minőségéről lemond. A biztosítási kötvény jelen szerződés elválaszthatatlan mellékletét képezi. Zálogkötelezettek a biztosítási díjat kötelesek folyamatosan fizetni. Zálogkötelezettek tudomásul veszik, hogy a zálogjog tárgyát képező ingatlanban keletkezett biztosítási esemény következtében összességében 300 000 forint biztosítási összeget meg nem haladó épületkár esetén, amennyiben a hitelező akként nyilatkozik, hogy igényt tart a biztosítási összegre, illetve annak meghatározott részére, úgy a biztosítási összeget, illetve annak a hitelező által igényelt részét a biztosító közvetlenül a hitelező részére folyósítja. A hitelező vállalja, hogy a 300 000 forintot meg nem haladó biztosítási összegre vonatkozó elsődlegességi nyilatkozatát a biztosító káreseményről a banknak küldött értesítése kézhezvételétől számított tizenöt napon belül megteszi. Amennyiben az ingatlanban 300 000 forint biztosítási összeget meghaladó káresemény következik be, úgy a biztosító a biztosítási összeget automatikusan a hitelező részére fizeti ki. A hitelező köteles a biztosítótól kapott biztosítási összeget a zálogkötelezettek rendelkezésére bocsátani, hogy az ingatlan helyreállítási költségeit fedezze, feltéve, hogy a zálogkötelezettek előbb a bank számára ésszerű és elfogadható költségvetést készítenek a helyreállításokra vonatkozóan, kivéve, ha a bank alapos okkal tart attól, hogy a kölcsönszerződésből fakadó kötelezettségek nem kerülnek megfelelően teljesítésre. Ha az adós nem teljesíti megfelelően fizetési kötelezettségeit, a hitelező csak e kötelezettségek maradéktalan teljesítését követően számol el az általa a biztosítótól kapott biztosítási összegekkel a zálogkötelezettek felé, illetőleg a hitelező jogosult a biztosítási összeget adós hátralékos tartozásának kiegyenlítésére fordítani. A zálogszerződés 13. pontjában a szerződő felek rögzítették, hogy az önálló zálogjogból való kielégítési jog megnyílik, amennyiben a zálogjogosult vagy zálogkötelezettek a jelen szerződést felmondják. A felmondás azonnali hatályú, amelynek következtében a zálogjogosult kielégítési joga a felmondás közlését követő első napon megnyílik. A zálogjogosult, illetőleg a zálogkötelezettek felmondással akkor élhetnek, ha (

1. i)a zálogjoggal biztosított követelés kötelezettje (adós) az esedékességkor szerződésszerűen nem teljesíti a zálogjoggal biztosított tartozásait, vagy (
2. ii)ha a zálogjogosult a kölcsönszerződést az abban megjelölt bármely ok miatt felmondja, továbbá (iii) ha a zálogtárgy romlása - akár a zálogtárgy állagromlása, akár egyéb ok miatt a zálogfedezet értékének csökkenése - olyan mértékű, hogy az a biztosított követelésének a zálogból való kielégítését veszélyezteti, és a zálogkötelezettek nem egészítik ki a zálogfedezetet a zálogjogosult felhívása ellenére a szükséges értékig. A zálogszerződés 14. pontjában a szerződő felek előírták, hogy a zálogjogosult a kielégítési jogát, az annak megnyíltát követő száznyolcvanhárom napon belül, bírósági végrehajtás mellőzésével úgy is gyakorolhatja, hogy a zálogtárgyat maga értékesíti vagy árverés szervezésével üzletszerűen vagy hivatalból foglalkozó személynek megbízást ad. A zálogtárgy ilyen módon történő értékesítése esetére a zálogjogosult a jelen pont szerinti értékesítés esetén - a zálogtárgy tulajdonosa helyett és nevében eljárva - jogosult a zálogtárgy tulajdonjogának átruházására, az erre vonatkozó adásvételi szerződés megkötésére és a vevő tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez a bejegyzési engedély megadására. A zálogjogosult vagy a zálogjogosult által az értékesítéssel megbízott köteles a zálogkötelezetteket az értékesítés előtt az értékesítés módjáról, helyéről és idejéről értesíteni. A zálogtárgy ilyen módon történő értékesítése esetére a felek megállapodnak abban, hogy értékbecslést készíttetnek az ingatlan legalacsonyabb eladási árának meghatározása céljából az ingatlanról - a hitelező birtokában lévő ingatlanra vonatkozó értékbecslés felülvéleményezésére a hitelező által elfogadott két értékbecslő céggel, amelyből az egyiket a hitelező, a másikat a zálogkötelezettek jelölik ki. A hitelező az általa elfogadott értékbecslők listáját a kijelölésre vonatkozó felhívásával együtt megküldi a zálogkötelezettek részére. Amennyiben a zálogkötelezettek a kijelölésre vonatkozó felhívástól számított három munkanapon belül nem jelölnek ki értékbecslőt, akkor a hitelező él a kijelölés jogával mindkét értékbecslő cég tekintetében. Az ingatlan eladási ára nem lehet alacsonyabb a jelen pontban részletezettek szerint kijelölt két értékbecslő cég értékbecslésében meghatározott likvidációs értékek (azonnali értékesítési piaci érték) számtani átlaga kilencven százalékánál. Az értékbecslés elkészítésének költsége az adóst terheli. A zálogtárgy értékesítésének bevétele a zálogjogosultat illeti meg, de köteles a zálogkötelezettekkel elszámolni, és a zálogtárgy értékesítéséből befolyt bevételnek a követelést, annak járulékait, valamint az értékesítéssel kapcsolatos egyéb költségeket meghaladó részét a zálogkötelezetteknek megfizetni. Amennyiben nem sikerül értékesíteni a zálogtárgyat az értékesítésre előírt határidő alatt és feltételek mellett, a felek e pontban foglalt megállapodása hatályát veszti a határidő lejártával. A zálogszerződés 19. pontjában a szerződő felek megállapodtak abban, hogy „amennyiben közöttük jogvita merülne fel a jelen szerződéssel összefüggésben, az ilyen jogviták esetére - a jelen pont következő bekezdésében meghatározott kivételekkel - a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság három választottbírából álló tanácsának kizárólagos illetékességét kötik ki. Jelen szerződés a választott bíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. tv. szempontjából egyben válaszottbírósági szerződésnek is minősül". A felperes, illetőleg a II. rendű alperes a kölcsönszerződést a dr. Sz.B. közjegyző mellett működő P-né G. E. közjegyző-helyettes által ellenjegyzett közokiratba foglalt egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozattal erősítették meg. A szerződő felek a kölcsönszerződést 2012. december 15-én módosították, amelyet illetően a felperes, illetőleg a II. rendű alperes 2013. január 14-én a dr. H. Á. közjegyző előtt .... szám alatt egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot tettek. Az I. rendű alperes a 2017. február 16-án kelt, dr. B. Zs. közjegyző által ellenjegyzett .... számú közokiratba foglalt jognyilatkozatával a kölcsönszerződést azonnali hatállyal felmondta arra való hivatkozással, hogy a felperes nem tett eleget a kölcsönszerződésből fakadó fizetési kötelezettségének. A felperes módosított kereseti kérelmében kérte, hogy az elsőfokú bíróság állapítsa meg, a szerződő felek által kötött zálogszerződés 6., 13., 14. és 19. pontjai tisztességtelenek, ebből következően érvénytelen szerződéses kikötésnek minősülnek. Álláspontja szerint a zálogszerződés 6. pontja azért tisztességtelen, mert e szerződéses rendelkezés alapján az I. rendű alperes úgy vált a biztosítási szerződés kedvezményezettjévé, hogy az adós, illetve a zálogkötelezettek irányában elszámolási kötelezettség terhelné a biztosítási összeg vonatkozásában, erre tekintettel a zálogkötelezettek nem tudják a biztosítási összeget az ingatlan helyreállítására fordítani. A zálogszerződés 13. pontja azon körülmény miatt tisztességtelen, hogy a szerződéses rendelkezés alapján a hitelező jogosulttá vált a törlesztőrészletek folyamatos növekedése mellett a zálogfedezet korlátlan mértékű kiegészítését kérni, illetőleg a hitelező jogosulttá vált a kölcsönszerződés felmondására egy olyan körülmény alapján - ha a zálogtárgy értéke csökken - , amelyet a kötelezetteknek nem áll módjában megismerni, mivel a hitelező egyoldalúan vált jogosulttá annak eldöntésére, hogy milyen mértékű a zálogtárgy romlása, és mely esetben hívhatja fel a kötelezetteket a zálogtárgy értéknek kiegészítésére, valamint a hitelező abban az esetben is jogosult a szerződést felmondani, amennyiben az árfolyamkockázatból fakadóan a kölcsönösszeg jelentősen megnövekedne, amelyre a kötelezetteknek nincs ráhatása anélkül, hogy a fedezet értékének az összege változna. A zálogszerződés 14. pontja is tisztességtelen szerződéses kikötésnek tekintendő, mert a hitelező jogosult az ingatlanforgalmi szakértők listáját összeállítani, amelyre a kötelezetteknek nincs ráhatása, a kötelezetteknek nincs lehetőségük vitatni az ingatlanszakértők által megállapított értéket. A felperes hivatkozott továbbá arra, hogy a zálogszerződés 19. pontjában meghatározott választottbírósági kikötés tisztességtelen, mivel a szerződésben nem hívták fel a kötelezettek figyelmét az eljárás jellegére, költségeire és eljárási szabályaira. Az I. rendű alperes elismerte az ellenkérelmében, hogy tisztességtelen a zálogszerződés 19. számú, választottbírósági kikötést magában foglaló rendelkezése. Ezt meghaladóan a felperes keresetének az elutasítását kérte, vitatta a felperes által előadottakat, mivel szerinte a zálogszerződés 6., 13. és 14. pontjai nem biztosítanak egyoldalú előnyöket az I. rendű alperes részére, világosan és érthetően vannak megfogalmazva, nem ellenkeznek a jogszabályok rendelkezéseivel, túlnyomó részben a vonatkozó jogszabályhelyek tartalmával azonos módon fogalmazták meg őket. A II. rendű alperes az eljárás során nem tett érdemi nyilatkozatot. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét részben alaposnak találta, és megállapította, hogy a felek által 2006. október 26. napján kötött zálogszerződés 19. pontja, mely választottbírósági kikötést tartalmaz, tisztességtelen szerződési feltételnek minősül. Ezt meghaladóan elutasította a felperes keresetét. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű alperesnek 38 100 forint perköltséget. Megállapította, hogy 36 000 forint illeték az állam terhén marad. Jogi indokolásában hivatkozott a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1959. évi Ptk.) 205/A. §-ának