Győri Ítélőtábla Gf.II.20.185/2017/8/I. A Győri Ítélőtábla a Szabó Roland Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek a dr. Árpássy Zsolt ügyvéd által képviselt alperes ellen tisztességtelen piaci magatartás megállapítása és járulékai iránt indított perében a Győri Törvényszék
- május
- napján kelt 11.G.20.597/2014/86.szám alatti ítélete ellen a alperes által
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés és a felperes által Gf.
- sorszám alatt előterjesztett csatlakozó fellebbezés folytán - megtartott tárgyalás alapján - meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatja és · megállapítja, hogy az alperes a felperes műanyag-labda gyártási technológiája és ügyféllistája felhasználásával megsértette a felperes üzleti titkát; · kötelezi az alperest a jogsértés abbahagyására és a további jogsértéstől eltiltja; · kötelezi az alperest, hogy a www.....com <http://www.....com> honlapja főoldalán 90 napon át tegye közzé a jogerős ítélet rendelkező részét, és azt egyben küldje meg az 1) ..., 2) ..., 3) ..., 4) ...., 5) ...., 6) ...., 7) ..., 8) ...., 9) ...., üzleti partnereinek. Ezen túlmenően - a per főtárgya tekintetében - az elsőfokú ítéletet helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy a magyar államnak az illetékügyben eljáró hatóság külön felhívására fizessen meg 1.417.
- (Egymillió - négyszáztizenhétezer - hatszáztíz) Ft le nem rótt fellebbezési illetéket. Mellőzi az elsőfokú ítélet perköltség viselésére kötelező rendelkezését, egyben kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 1.673.
- (Egymillió-hatszázhetvenháromezerhatszáznyolcvanöt) Ft első- és másodfokú perköltséget. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A felperes jogelődje a ... Kft. a
- év végén kezdte meg a műanyag labdák gyártását telephelyén a dán ... cégtől megvásárolt gépekkel és technológiai ismeretekkel. A felperes jogelődje alkalmazta
- június
- napjáig utóbb üzemvezetői munkakörben ... t - ,
- június
- napjáig utóbb üzemvezető helyettesként ... ot - és
- július 9-ig elektroműszerész munkakörben ... ot. A cégnyilvántartásba a Cg.... cégjegyzékszám alatt bejegyzett alperes gazdasági társaság a
- április
- napján kelt létesítő okirattal jött létre, ... féltestvére, ... egyedüli tagságával és ügyvezetői tisztségével. A társaság
- február
- napjától ..., ... és ... tagságával működött, az utóbbi az ügyvezetői tisztséget is betöltötte. Az alperes gazdasági társaság megalakulásától kezdődően kizárólag műanyag labda gyártásával foglalkozik. Az alperes a műanyag labda gyártását a felperes labdagyártási technológiájához nagyon hasonló, extruziós üreges test gyártással végzi, amelynél az extruder szerszámot a sűrített levegő benyomását megelőzően nem teljesen zárják össze. A felperes kilenc külföldi műanyag labdavásárló partnere a
- évtől kezdődően már az alperestől szerezte be a műanyag labdákat. A ... Kft.
- október 22-én a felperesre ruházta át a műanyag labdák gyártására irányuló üzletágát. Így a labdák gyártásához szükséges gépeket és berendezéseket, a technológiával kapcsolatos mindennemű jogosultságot. Az üzletágat eladó egyben a felperesre engedményezte jelen perben érvényesített valamennyi követelését. A felperes módosított keresetében elsődlegesen a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló
- évi LVII. törvény (Tpvt.) 86.§
(2)bekezdés a/ pontja alapján annak megállapítását kérte, hogy az alperes megsértette a Tpvt.4.§-át vagy 2.§-át; kérte kötelezni az alperest a Tpvt.86.§
(2)bekezdés b/ pontja alapján a jogsértés abbahagyására és kérte a további jogsértéstől eltiltását; a 86.§
(2)bekezdés c/ pontja szerint kérte kötelezni az alperest, hogy saját költségén adjon elégtételt az ítélet rendelkező része alperes honlapján történő közzétételével és üzleti partnereinek való megküldésével; továbbá a 86.§
(2)bekezdés f/ pontja szerint kérte, hogy az alperes szolgáltasson adatot a jogsértéssel érintett áruk előállításában, forgalmazásában résztvevőkről, valamint az ilyen áruk terjesztésére kialakított üzleti kapcsolatairól. A 86.§
(2)bekezdés e/ pontja alapján kérte kötelezni az alperest 17.720.174.Ft kártérítés megfizetésére. Másodlagosan a Ptk.84.§
(1)bekezdés a/ pontja alapján kérte annak megállapítását, hogy az alperes megsértette a Ptk.81.§
(1)bekezdését; a 84.§
(1)bekezdés b/ pontja alapján kérte kötelezni az alperest a jogsértés abbahagyására és a további jogsértéstől eltiltását kérte; a 84.§
(1)bekezdés c/ pontja szerint kérte kötelezni az alperest, hogy a saját költségén adjon elégtételt a felperesnek az ítélet rendelkező része alperes honlapján történő közzétételével és üzleti partnereinek való megküldésével. Kérte továbbá kötelezni a 84.§
(1)bekezdés e/ pontja szerint az alperes 17.720.174.Ft kártérítés megfizetésére. Kereseti álláspontja szerint az alperes a felperes jogelődjétől tisztességtelen módon szerezte meg a labda üzletágának gyártási know-how-ját, és ügyfél-listáját, amelyek a Tpvt.4.§
(3)bekezdés a/ pontja és 81.§
(1)bekezdése alapján üzleti titoknak minősülnek.
- február és július hónap között a felperes székhelyéről ellopták a műanyag labdagyártó gép fő alkotórészei egyes alkatrészeit és a nyomozást követően ...val, ...dal és ...dal szemben az ügyészség vádat emelt. ... alperesi ügyvezető a felperestől megszerezte az ügyfélkörének listáját. A felperes gyártási technológiája és ügyféllistája jogellenes megszerzése nélkül a felperes korábbi vevői az ugyanazon típusú műanyag labdákat nem az alperestől vásárolták volna meg. Az alperes tisztességtelen piaci magatartása jellegét tekintve folyamatos, azt a mai napig szakadatlanul folytatja. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Vitatta, hogy a felperes korábbi munkavállalói, ..., ... és ... a felperes jogelődjével olyan munkaszerződést kötöttek volna, amely írásbeli, anyagi ellenjuttatást tartalmazó versenytilalmi megállapodást tartalmazott volna. Vitatta, hogy a felperes által alkalmazott gyártási technológia know-how-nak minősülne. Vitatta, hogy a felperes ügyfél-listáját megszerezte volna, a felperes egyes vevői az alpereshez a hibás minőségű felperesi termékek miatt pártoltak át. A felperes által igényelt kártérítés összegét amiatt vitatta, mert a felperes nyereségcsökkenése a
- évet követően nem kizárólag az alperestől rendelő vevők elpártolásával áll egyenes arányban Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel és csatlakozó fellebbezéssel támadott ítéletével az alperest kötelezte 17.720.174.Ft kártérítés, továbbá a perköltség megfizetésére, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Határozata indokolásában elsődlegesen a Munka törvénykönyvéről szóló
- évi XXII. törvény (Mt.) 3.§
(5)-
(6)bekezdései alapján megállapította, hogy az alperesnél tagsági jogviszonyt létesítő korábbi felperesi munkavállalók (..., ... és ...) nem kötöttek a felperesi jogelőddel ellenértékre vonatkozó kikötést tartalmazó versenytilalmi megállapodást. Másodsorban a törvényszék egyetértett az alperes védekezésével abban, hogy a felperes nem a labdagyártó üzletágát átruházó ... Kft. általános jogutódja. Így a perbeli jogelődjét megillető személyhez fűződő jog, az üzleti titokvédelem esetében a felperes nem az üzletágat átruházó cég jogutódja. Erre figyelemmel az alperessel szemben az üzleti titok megsértése, tisztességtelen módon megszerzése miatt az objektív jogvédelmi eszközöket nem érvényesítheti. Így a törvényszék a kereset alapján csak azt vizsgálta, hogy fennállnak-e a kártérítés Ptk.339.§
(1)bekezdésében meghatározott törvényi feltételei. A lefolytatott tanú (... vallomása) - és írásszakérőti bizonyítás adatai alapján a bíróság megállapította, hogy ..., az alperes ügyvezetője „csalárd" módon szerezte meg a felperes vevőlistáját, nyilvánvalóan abból a célból, hogy a vevőket az alpereshez csábítsa. Az alperes tagjaival szemben folyamatban lévő büntetőeljárásban született jogerős ítélet hiányában azt viszont a bíróság nem állapította meg, hogy a felperes labdagyártó technológiájához tartozó alkatrészeket tulajdonítottak volna el az alperes tagjai. A perben kirendelt ... műanyagipari szakértő, a felperes megbízásából eljáró dr. ... szakértő és az alperes által megbízott dr. ... műanyagipari szakértő szakvéleményének egybevetése alapján úgy ítélte meg, hogy a felperes műanyag labdagyártási technológiája üzleti titoknak minősül. Elvetette az alperes magánszakértője azon véleményét, hogy jelen esetben a szakirodalomban széles körben publikált komplex műanyag feldolgozó tevékenységről lenne szó. A törvényszék a könyvszakértői bizonyítás lefolytatását követően a felperes kilenc üzleti partnere „elpártolása" és azt követően az alperestől való rendelése folytán a felperes
- évi kiesett árbevételét összegét 2013-ban 5.517.607.Ft-ban, a
- évben 6.017.473.Ft-ban, a
- évben 6.192.094.Ft-ban határozta meg. (Együtt: 17.720.174.Ft) *** Elsődlegesen az elsőfokú ítélet megváltoztatása és a kereset teljes elutasítása, míg másodlagosan annak hatályon kívül helyezése iránt az alperes terjesztett elő fellebbezést. Jogorvoslati kérelmét egyrészt arra alapította, hogy megítélése szerint a törvényszék álláspontjával szemben a perben nem került bizonyításra az, hogy a felperes vevői listáit ... szerezte meg. A törvényszék nem bírálta el azt az alperesi észrevételt az eljárása során, amely szerint a kinyomtatott ügyfél-listán miként szerepelhet olyan dátum, amelynek időpontjában ... már fél éve nem dolgozott a felperes jogelődjénél. Másodsorban vitatta a bíróság által kirendelt ... igazságügyi szakértő szakvéleményét, amelyre megítélése szerint nem lehet tényállást alapítani. Az ítélet ugyanis nem rendelkezik arról, hogy az alperes által megbízott műanyagipari szakértő véleményét miért nem fogadta el. A kirendelt szakértő kompetenciájához erős kétség fűződik, mivel véleménye szerint az 1969-1970 években gyártott alkatrészek tekintetében nincs különbség a mostaniakhoz képest. A szakértő arra is véleményt adott, hogy az alperes által gyártott labdák fényessége az anyagösszetételben keresendő, nem pedig a felületkezelési eljárásban. Nem vetette össze az ítélet ... vallomását sem a többi szakértővel. Nem igazolt az ügyben az „ok-okozati összefüggés", ezért a könyvszakértő által meghatározott teljes összeg semmiképpen sem állapítható meg. Nem bizonyos ugyanis, hogy az alperesi tevékenység megkezdése nélkül a felperesnél maradtak volna az üzleti partnerek vagy továbbra is tőlük rendeltek volna meg árut. A felperes csatlakozó fellebbezésében részben az elsőfokú ítélet indokolása megváltoztatását - ; továbbá az elsőfokú ítélet keresetet részben elutasító rendelkezésének megváltoztatásával a Tpvt.4.§-a vagy 2.§-a megsértése miatt a Tpvt.86.§
(2)bekezdése a-c, e-f/ pontjaira, illetve a Ptk.84.§
(1)bekezdés a-c, e/ pontjaira alapított keresetének való helyt adást kérte. A felperes jogorvoslati kérelme szerint a törvényszék tévesen értelmezte a BDT 2010/2328 szám alatt közzétett eseti döntésben foglaltakat, mivel a felperes éppen a közzétett határozatban kifejtettek szerint módosította a végleges keresetét. Az üzletág átruházására kötött szerződést és a perbeli jogutódlást követően ugyanis nyilvánvalóvá vált, hogy az alperes a jogellenes magatartását a
- évben továbbra is folytatta, amelynek eredményeként a felperes kárt szenvedett el. Emiatt indítványozta a felperes a
- július
- napján kelt beadványában a 2013.,
- üzleti évben elszenvedett veszteségein túl a
- üzleti év eredménye vizsgálatát is. Az üzletág átruházás időpontjától kezdődően ugyanis a felperes vált a műanyaglabda gyártáshoz kapcsolódó know-how jogosultjává, így az üzleti titokhoz kapcsolódó jogvédelem
- október
- napját követően a felperest a saját jogán és nem a felperes perbeli jogelődjének jogutódjaként illeti meg. A BDT 2010/2328 szám alatti eseti döntésben kifejtettek szerint a know-how szintjét elérő technológiai megoldások üzleti titokvédelem alá esnek és az azt megszerző személy válik a titokvédelem alanyává. A fellebbezési tárgyaláson csatlakozó fellebbezését annyiban pontosította, hogy az alperes www.....com <http://www.....com> című honlapján kérte az elégtételt adó közlemény közzétételét fél éven keresztül, és az ítélet rendelkező részét az üzleti titok megsértését követően a már nem a felperesi jogelődtől vásároló kilenc üzleti partnernek kérte megküldeni. Adatközlést az alperes valamennyi üzleti partneréről kért. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet alperesi fellebbezéssel támadott rendelkezései helybenhagyását kérte. Előadta, hogy az ügyfél-lista ... általi megszerzését az írásszakértői - és könyvszakértői bizonyítás, valamint ... tanúvallomása is alátámasztja. ... igazságügyi műszaki szakértő véleményét az alperes az elsőfokú eljárás során másik szakértő kirendelése indítványozásával vitathatta volna, ilyen indítványa azonban az alperesnek nem volt. A könyvszakértői bizonyítás alkalmas volt az üzleti titoksértés és a felperes kára közötti okozati összefüggés meghatározására, mivel az feltárta a felperesi veszteséget, azzal párhuzamosan az alperesi bevétel-növekedést. Az alperes a csatlakozó fellebbezésre előterjesztett fellebbezési ellenkérelmében - tartalmilag - az elsőfokú ítélet csatlakozó fellebbezéssel érintett rendelkezései helybenhagyását kérte. Csatolta a fellebbezési tárgyaláson ... és ...
- október 23-i telefonbeszélgetésének leiratát, mellyel azt kívánta bizonyítani, hogy a perbeli ügyféllistát ... szerezte meg és pénzért kívánta értékesíteni. *** Az elsőfokú bíróság a helyesen megállapított tényállásból helyes jogkövetkeztetésre jutva kötelezte az alperest az üzleti titoksértéssel okozati összefüggésben felmerült elmaradt üzleti haszon megfizetésére, tévedett viszont akkor, amikor teljes egészében alaptalannak ítélte a felperes módosított, az üzleti titok alperes általi felhasználása miatt az objektív jogkövetkezmények alkalmazására irányuló keresetét. Ezért a fellebbezés alaptalan, míg a csatlakozó fellebbezés túlnyomórészt alapos. Az elsőfokú bíróság által helyesen alkalmazott Tpvt.4.§
(1)bekezdése szerint tilos a Ptk-ban meghatározott üzleti titkot tisztességtelen módon megszerezni vagy felhasználni, valamint jogosulatlanul mással közölni vagy nyilvánosságra hozni. A 4.§
(2)bekezdése alapján az üzleti titok tisztességtelen módon való megszerzésének minősül az is, ha az üzleti titkot a jogosult hozzájárulása nélkül, a vele üzleti kapcsolatban - ideértve az üzletkötést megelőző olyan tájékoztatást, tárgyalást és ajánlattételt is, melyet nem követ szerződéskötés - vagy bizalmi viszonyban - így különösen munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy tagsági viszonyban álló személy közreműködésével szerezték meg. Az idézett törvényhelyeket alkalmazva a törvényszék a lefolytatott műszaki szakértői bizonyítás eredményét okszerűen mérlegelve állapította meg azt, hogy a felperes által alkalmazott műanyaglabda-gyártási technológia - know-howként (Ptk.86.§
(4)bekezdés) - üzleti titoknak minősül. (Ptk.81.§
(2)bekezdés) A törvényszék a fellebbezésben foglaltakkal szemben nem eljárásjogi szabálysértéssel, hanem - az ellentétes szakmai véleményeket tartalmazó kirendelt szakértő (...) szakvéleményét és az alperes megbízásából eljáró dr. ... magánszakvéleményét ütköztetve - helyesen fogadta el a műszaki szakkérdésben a kirendelt szakértő véleményét. (30.,
- szám alattiak) ... igazságügyi vegyész szakértő az írásbeli szakvéleményében, illetve a tárgyalási meghallgatása során részletesen és meggyőzően cáfolta az alperesi magánszakértő azon véleményét, hogy az alperesi cég egy - üzleti titoknak nem minősülő, a szakirodalomban széleskörűen publikált - komplex műanyag-feldolgozó tevékenységet használt volna fel. (13/A/1) Helyesen a felperes gyártási technológiája a szakemberek számára nem közismert (
- szám, ... szakértő véleménye) és a felperesi/alperesi technológia azonosságából következően az alperes - a felperes jogelődje volt munkavállalóján keresztül megszerezte és felhasználta a jogelőd labdagyártási technológiáját. A kirendelt igazságügyi szakértő személyes meghallgatása során kiegészített szakértői vélemény nem aggályos (Pp.182.§
(3)bekezdés), így azt a törvényszék a Pp.206.§
(1)bekezdésében meghatározott értékelési elvek figyelembevételével helyesen fogadta el az ítélkezésének alapjául. A fellebbezésben a kirendelt szakértő véleményéből kiragadott azon résznek, amely szerint az
- években gyártott alkatrészek és a maiak között nem értékelt különbséget a szakértő, a kompetenciáját illetően nem volt jelentősége. A kirendelt szakértő ugyanis csak arra adott véleményt, hogy a labdagyártás technológiájában az
- évektől nem történt olyan nagy változás, amely miatt jelentősége lenne annak, hogy a felperesi jogelőd gépeit ebben az időszakban gyártották. Ok nélkül kifogásolta a fellebbezés ... tanú vallomása (
- tjk.) összevetésének elmaradását a kirendelt szakértő véleményével. A tanú ugyanis vallomása szerint labdagyártással nem foglalkozott (
- oldal), hanem műanyag fröccsöntéssel és korábban flakonfúvással. Így vallomása nem tartalmazott olyan adatot, amely érintette volna a szakértő azon véleményét, hogy a felperes jogelődje labdagyártási technológiája sajátos, közismertté nem vált műszaki ismeretnek minősül. A fellebbezés az iratokkal - így: ... tanú vallomásával (
- tjk.) és az igazságügyi írásszakértő véleményével (
- szám) - ellentétesen hivatkozott arra, hogy a perben nem került bizonyításra, hogy a felperesi vevőlistát (ügyféllistát) ..., az alperes ügyvezetője szerezte meg. Az ügyféllista megszerzése szempontjából annak nem volt jelentősége, hogy a felperes által csatolt listán (18/F/1) olyan nyomtatási dátum (
- december 13.) szerepel, amikor ... munkaviszonya a felperesi jogelődnél már megszűnt. Az üzleti titkot (Ptk.81.§
(2)bekezdés) jelentő vevőlista megszerzése időpontjának az üzleti titoksértés (Tpvt.4.§
(1)bekezdés) szempontjából nem volt jelentősége, ... a munkaviszonya megszűnését követően is hozzájuthatott a listához. Végül a fellebbezésben kifejtettekkel szemben a kiegészített könyvszakértői vélemény (62.,
- szám alattiak,
- tjk.) nem csupán a felperes jogelődjétől az alpereshez „átpártolt" kilenc vevő megrendeléseinek elvesztésére vezette vissza a 2013-
- évek felperesi (jogelődi) bevétel kiesését és eredménycsökkenését. A könyvszakértői vélemény kifejezetten kitért arra, hogy az eredménycsökkenést nem csupán az okozta, hogy a korábbi vevők egy része már az alperestől vásárolt. A könyvszakértő megállapította, hogy a műanyaglabda-gyártásból és értékesítésből származó bevétel - és nyereségcsökkenésben más ok is szerepet játszott és „az alpereshez átpártolt vevők miatti árbevétel kiesés és az ebből származó nyereség elmaradása hozzájárult a labda üzletág eredményének csökkenéséhez, de a nyereségcsökkenés mértéke nem áll egyenes arányban ezzel a bevétel kieséssel és nyereség elmaradással. Az üzletági nyereség jelentős csökkenésének fő oka (…) a költségek növekedése és a piac szűkülése." (
- szám
- oldal) A szakvéleményben tehát a könyvszakértő kifejezetten vizsgálta és csupán a felperesi jogelőd vevőinek megszerzésével okozati összefüggésben álló eredménycsökkenést határozta meg. Ezzel összefüggésben az ítélőtábla annyiban korrigálja az elsőfokú ítélet indokolását (
- oldal
- bekezdés), hogy az igazságügyi könyvszakértő nem árbevétel kiesést, hanem - a költségekkel csökkentett és kártérítésként követelhető - a károkozó magatartással okozati összefüggésben álló elmaradt üzleti hasznot munkált ki. A felperes a csatlakozó fellebbezésében ugyanakkor kellő alappal érvelt azzal, hogy a perbeli jogelődjével a ... Kft-vel
- október
- napján kötött üzletág átruházási szerződést követően megvalósított alperesi jogsértés miatt a felperes már nem csupán engedményesként, hanem a saját jogán, az önálló személyhez fűződő joga megsértése miatt (Ptk.81.§
(2)bekezdés) érvényesíthet igényt. Így a Tpvt.86.§
(2)bekezdésében meghatározott objektív jogvédelmi eszközökkel is élhet. Arra ugyan a törvényszék - a BDT 2010.2328 szám alatt közzétett eseti döntésben foglaltakat is értékelve - helyesen mutatott rá, hogy a felperes nem a részére üzletágat átruházó ... Kft. általános jogutódja, és így a perbeli jogelődjét megillető személyiségi jogi igényeket nem érvényesítheti. Arra azonban a bíróság már nem volt tekintettel, hogy az üzletág átruházást követően már a felperes vált a kizárólagos jogosultjává annak a sajátos - know-how-nak minősülő - védelemben részesülő (Ptk.86. §
(4)bekezdés) labdagyártási technológiának, amelynek ezt követő felhasználásával az alperes már a felperes üzleti titkát, mint személyhez fűződő jogát (Ptk.81.§
(2)bekezdés) sértette meg. Így a felperes (saját jogán) az üzleti titok tisztességtelen felhasználása (Tpvt.4.§
(1)bekezdés) miatt az objektív jogvédelmi eszközök (Tpvt.86.§
(2)bekezdés) alkalmazására is igényt tarthatott. A fellebbezési tárgyaláson a felperes a másodfokú bíróság kérdéseire a Tpvt.86.§
(2)bekezdése a/,b,c/ és f/ pontjaira alapított módosított keresetét pontosította. (Megjegyzi az ítélőtábla, hogy a kereset által érintett időszakban, 2015-ben az adatszolgáltatásra kötelezés objektív szankcióját a törvény nem a 86.§
(2)bekezdés f/ pontjában, hanem a 86.§
(2)bekezdés g/ pontjában tartalmazta, így az ítélőtábla a keresetet ezen pont alkalmazására irányuló igényként bírálta el.) A felperes a Tpvt.86.§
(2)bekezdés a/ pontja alapján a módosított keresetében (83. szám) annak megállapítását is kérte, hogy az alperes a felperes műanyag labda gyártási technológiája és ügyfél- listája megszerzésével, felhasználásával megsértette a felperes üzleti titkát. A megállapításra irányuló keresetrészből a gyártási technológia és ügyfél-lista megszerzésére vonatkozó kérelem amiatt nem teljesíthető, mert az alperes nem a felperes, hanem perbeli jogelődje, a ... Kft. sérelmére szerezte meg a gyártási technológiát és az ügyféllistát. A felperes személyhez fűződő joga sérelmével csupán az alperes annak felhasználását követte el.] A keresetpontosításban a felperes az elégtételt adó közlemény, az ítélet rendelkező része közzétételét az alperes www.....com <http://www.....com> című honlapján, fél éven keresztül kérte közzétenni. (86.§
(2)bekezdés c/ pont) Az ítélőtábla megítélése szerint a jogsértés súlyára és a 86.§
(2)bekezdése b/ pontja szerinti jogkövetkezmény (az abbahagyásra kötelezésre és az eltiltásra figyelemmel) ennél rövidebb, 90 napos időszakra is elegendő a nyilvánosságot biztosító honlapon az ítélet rendelkező részének közzététele. Alappal követelte ugyanakkor a felperes az elégtételt adó ítélet rendelkező része megküldését a perbeli jogelődjétől az alpereshez átpártolt kilenc vevő részére. Alaptalannak ítélte ugyanakkor az ítélőtábla az adatszolgáltatásra kötelezés (Tpvt. 86.§
(2)bekezdés g/ pont) iránti módosított keresetet. A felperes ugyanis csupán a törvény (86.§
(2)bekezdés g/ pont) szövegével egyezően kérte kötelezni az alperest az adatszolgáltatásra, keresetét a másodfokú tárgyaláson sem konkretizálta a felperes üzleti titka felhasználásával kialakított üzleti kapcsolatokra vonatkozó adatok közlésére. A parttalanul megjelölt adatszolgáltatásra kötelezés iránti kereset nem minősül határozott kereseti kérelemnek (Pp.121.§
(1)bekezdés e/ pont), érdemben csak akkor lett volna elbírálható, ha a felperes konkrétan meghatározza azt az adat-kört, amelynek megismerésére a jogsértéssel okozati összefüggésben igényt tart. (EBH 2005.1315 II. pont) Az ilyen módon határozatlan adatszolgáltatásra kötelezés iránti kereset megítélésénél arra is figyelemmel kellett lenni, hogy a keresetben megjelölt egyes objektív szankciók alkalmazására teljeskörűen - csak az eset körülményeihez képest van lehetőség. (EBH 2001.421) A perbeli esetben a felperes már értesült az alperes azon üzleti partnerei (vevői) adatairól, amelyek a perbeli jogelődjétől pártoltak át az alpereshez az üzleti titok megsértése folytán. Az ezen túli partnerek így: az anyag- és szolgáltatás beszállítók - adatai megismeréséhez fűződő érdekét a felperes a módosított keresetében nem jelölte meg. Így erre figyelemmel is alaptalan az objektív jogkövetkezmények alkalmazására vonatkozó kereset ezen része. Ezekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.253.§
(2)bekezdése alapján részben megváltoztatta és a Tpvt. 86.§
(2)bekezdés a/ pontja szerint megállapította, hogy az alperes a felperes műanyag labda gyártási technológiája és ügyfél-listája felhasználásával megsértette a felperes üzleti titkát; a 86.§
(2)bekezdés b/ pontja alapján kötelezte az alperest a jogsértés abbahagyására és a további jogsértéstől eltiltásra; a 86.§
(2)bekezdés c/ pontja szerint kötelezte az alperest, hogy a honlapja főoldalon át 90 napon át tegye közzé a jogerős ítélet rendelkező részét és azt egyben küldje meg a hozzá átpártolt kilenc vevőnek. Ezt meghaladóan - a per főtárgya tekintetében - az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Mellőzte az elsőfokú ítélet perköltség viselésére vonatkozó rendelkezés és a másodfokú megváltoztató ítélet folytán meghatározható pernyertességi aránynak megfelelően a perköltségviselésről új határozatot hozott. A felperes a kétfokú eljárásban túlnyomórészt pernyertesnek minősül, pervesztessége csak a megállapítási keresete egy része esetében jelentkezik. Így a Pp.78.§
(1)bekezdése alapján igényt tarthat az elsőfokú eljárásban felmerült előlegezett szakértői díjból (637.685 Ft) és az ügyvédi munkadíjból álló perköltsége megfizetésére. Ez utóbbi összegét az ítélőtábla a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3.§
(2),
(6)bekezdései alapján az áfával növelt 762.000 Ft-ban állapította meg. (1.399.685 Ft elsőfokú perköltség) A másodfokú eljárásban a felperes jogi képviseletével felmerült ügyvédi munkadíjat az ítélőtábla az R.3.§
(2),
(5)-
(6)bekezdései alapján az áfával növelt 254.000 Ft-ban határozta meg, mely másodfokú perköltséget 274.000 Ft-ra növelte a lerótt 20.000 Ft fellebbezési illeték. (1.673.685 Ft első- és másodfokú perköltség) A részbeni pervesztessége következményeként a felperes viselni köteles a lerótt 36.000 Ft kereseti illetéket. Az ítélőtábla az ítélet írásba foglalása során észlelte, hogy a kihirdetett ítélete nem rendelkezett az alperes által le nem rótt 1.417.610 Ft fellebbezési illeték viseléséről. Ezt a hiányosságot az írásba foglalás során orvosolva, a Pp.225.§
(6)bekezdése alapján az ítéletet hivatalból kiegészítette és kötelezte az alperest a le nem rótt fellebbezési illeték viselésére. G y ő r ,
- október
- Dr. Szalai György sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül kiadó: Dr. Ferenczy Tamás sk. előadó bíró Dr. Maurer Ádám sk. bíró