Gf.20187/2017/14 – Győri Ítélőtábla

Győri Ítélőtábla Gf.II.20.187/2017/14/I. A Győri Ítélőtábla a dr. Felperesi beavatkozó 4 I.r., Felperesi beavatkozó 1 II.r. és dr. Felperesi beavatkozó 2 III.r. beavatkozók által támogatott - a Dr. Barbalics Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek -a Neiger, Kókai, Papp Ügyvédi Iroda által képviselt alperes ellen közgyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránt indult perében a Tatabányai Törvényszék

1. január
2. napján kelt 27.G.40.028/2011/
3. számú ítélete ellen a felperes részéről 50., 51.,
4. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán megtartott tárgyalás alapján meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet helybenhagyja. Egyetemlegesen kötelezi a felperest és a III.r. felperesi beavatkozót, hogy 15 nap alatt fizessenek az alperesnek 63.
5. (Hatvanháromezer-ötszáz) Ft másodfokú perköltséget. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az alperes
6. augusztus
7. napjától csődeljárás alatt állt. Az alperes igazgatósága
8. január
9. napján kelt meghívóval
10. január
11. napjának délelőtt 10 órájára rendkívüli közgyűlést hívott össze. Napirendi pontként a csődeljárás alatti egyezségi javaslatról szóló tájékoztatót tűzte ki. Az alperes igazgatósága a
12. január
13. napján kelt,
14. január
15. napján postázott okiratban megküldte a részvényeseknek a közgyűlés napirendi pontjához kapcsolódó, az igazgatóság által készített írásbeli előterjesztést és határozati javaslatot. A közgyűlésen megjelent - mások mellett - a három darab törzsrészvénnyel rendelkező felperes képviseletében a III.r. felperesi beavatkozó és a szintén három darab törzsrészvénnyel rendelkező I.r. felperesi beavatkozó. A 3/
16. (I.28.) közgyűlési határozattal a közgyűlés egyhangúan megválasztotta a közgyűlés jegyzőkönyvvezetőjét, jegyzőkönyv hitelesítőit és a szavazatszámlálókat. A felperes és az I.r. beavatkozó ellenszavazatával a közgyűlés elfogadta a 4/
17. (I.28.) közgyűlés határozatot, amely tudomásul vette az igazgatóság
18. január
19. napjára összehívott hitelezői egyezségi tárgyaláson az alperes által előterjeszteni kívánt egyezségi javaslatról adott tájékoztatását. A felperes a
20. március
21. napján érkezett keresetében az alperes 4/
22. (I.28.) közgyűlési határozata hatályon kívül helyezését kérte. Kereseti érvelése szerint a vitatott közgyűlés határozat a gazdasági társaságokról szóló
23. évi IV. törvény (Gt.)
24. § /2/ bekezdésébe ütközik. Eszerint ugyanis az igazgatóság jelentésének lényeges adatait a közgyűlést megelőzően legalább 15 nappal köteles a részvényesek tudomására hozni. Ezzel szemben az igazgatóság a csődeljárás alatt álló alperes hitelezőivel tartandó egyezségi tárgyalásra az egyezségi javaslatra vonatkozó írásbeli előterjesztését és határozati javaslatát csak a közgyűlést megelőzően három nappal,
25. január 24-én postázta a részvényeseknek. A felperes a keresetét utóbb további felülvizsgálati okokkal is kiegészítette. Így megítélése szerint az igazgatóság által megküldött közgyűlési meghívó alaki hibában szenvedett, mivel az az igazgatóság eredeti aláírását nélkülözte, csak egy fénymásolt irat volt. Másrészt a közgyűlésen a Gt.
26. § /2/ bekezdése szabálya ellenére olyan személyek is részt vettek, akik arra nem voltak jogosultak. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását, a felperes és a beavatkozók perköltségben marasztalását kérte. Azzal védekezett, hogy a Gt.
27. § /2/ bekezdése alapján az igazgatóságnak a számviteli törvény szerinti beszámoló, valamint az igazgatóság arra vonatkozó jelentése lényeges adatait kell megküldenie a közgyűlést megelőzően legalább 15 nappal a részvényeseknek. A perbeli esetben nem volt tárgya a közgyűlésnek az alperes számviteli beszámolója, így az igazgatóságnak nem kellett megküldenie az ahhoz kapcsolódó jelentését a közgyűlést megelőzően legalább 15 nappal. A közgyűlésen az igazgatóság csupán tájékoztatta a részvénytársaság legfőbb szervét a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló
28. évi XLIX. törvény (Cstv.)
29. § /1/ bekezdés III. mondata alapján a csődeljárás során a hitelezőkkel kötendő egyezségi javaslatról, amelyről a közgyűlésnek nem is kellett döntenie. Az igazgatósági jelentés fogalmát a Gt.
30. /2/ bekezdése határozza meg. A perbeli esetben a csődegyezségi javaslathoz igazgatósági jelentést nem kellett készíteni. Az alperes Alapszabálya
31. pontja azt írja elő, hogy ilyen esetben az igazgatósági jelentésre a közgyűlés napját megelőzően 15 nappal a részvényeseknek iratbetekintést kell biztosítani. Ezt az alperes túlteljesítette, mivel az egyezségi javaslatát írásban megküldte a részvényeseknek. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével a keresetet elutasította, egyben kötelezte a felperest és a beavatkozókat, hogy egyetemlegesen fizessenek meg az alperesnek 196.850 forint perköltséget. Határozata indokolásában a többször módosított kereset elbírálásánál abból indult ki, hogy a Gt.
32. § /3/ bekezdésében meghatározott jogvesztő, 90 napos határidőn túl előterjesztett felülvizsgálati okok érdemi elbírálására jogi lehetőség nem volt. A törvény ugyanis nem teszi lehetővé a társasági határozat hatályon kívül helyezése iránti kereset előterjesztését a jogvesztő határidő elteltét követően az eredetitől eltérő, vagy azt kiegészítő más felülvizsgálati okra hivatkozással. A Gt. mint anyagi jogszabály kizárja a társasági határozat jogvesztő határidőn túli megtámadását, ezért a határidőn túl a Pp. keresetváltoztatásra irányadó
33. § /1/ bekezdése nem alkalmazható. (BH2011.287.) A jogvesztő törvényi határidőn belül előterjesztett kereseti érvelés esetében a törvényszék rámutatott, hogy a Gt.
34. § /2/ bekezdése a számviteli törvény szerinti éves beszámolót jóváhagyó közgyűlés esetében és nem általánosságban valamennyi közgyűlés tekintetében írja elő, hogy az igazgatóság a beszámoló - , valamint az igazgatóság jelentésének lényeges adatait közölje a részvényesekkel a közgyűlést megelőzően legalább 15 nappal. Rámutatott a bíróság, hogy felperes álláspontjával szemben a Gt.
35. § /2/ bekezdéséből sem következik az, hogy az igazgatósági jelentést általánosságban valamennyi közgyűlés tekintetében a közgyűlést megelőzően legalább 15 nappal meg kellene küldeni a részvényeseknek. A Gt.
36. § /2/ bekezdése az igazgatóság egyes, a számviteli beszámolóhoz kapcsolódó feladatait nevesíti, mivel a közgyűlés csak ezeknek a véleményeknek az ismeretében dönthet jogszerűen a számviteli beszámoló elfogadásáról. A törvényszék a jogvesztő határidőn túl előterjesztett felülvizsgálati okokat - a már kifejtett álláspontjától függetlenül - érdemben is vizsgálta és alaptalannak tartotta. A felperesi vitatásra figyelemmel a Pp.
37. §-a alapján vizsgálta az alperesi jogi képviselő képviseleti jogosultságát. Megállapította, hogy a törvényszék az alperesi jogi képviselő általános meghatalmazását a Pp.
38. §-a szerint peren kívüli eljárásban nyilvántartásba vette. A pernyertes alperes jogi képviseletével felmerült ügyvédi munkadíjat a törvényszék a 32/
39. (VIII.22.) IM rendelet (R.)
40. § /1/ bekezdése szerint az alperes által csatolt ügyvédi megbízási szerződés alapján vette figyelembe. Mivel a perben hozott ítélet jogereje a beavatkozóknak az alperessel szemben fennálló jogviszonyára is kiterjedt, ezért a törvényszék a Pp.
41. § /1/ bekezdése alapján a felperest és a beavatkozókat egyetemlegesen kötelezte az alperes perköltsége viselésére. Kifejtette a bíróság, hogy a Pp.
42. §-a szerint a perköltség viseléséről az eljárást befejező határozatában dönt, ezért az ügyvédi munkadíj ezt megelőzően még nem vált esedékessé. Így az ügyvédi munkadíj után fizetendő általános forgalmi adó mértékét is az ítélet meghozatalakori jogszabály szerint kellett meghatározni. Elsődlegesen az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése, míg másodlagosan annak megváltoztatása és a keresetének való helyt adás iránt a felperes terjesztett elő fellebbezést. Harmadsorban - az elsőfokú ítélet helybenhagyása esetére - kérte az alperes javára túlzott mértékben megállapított elsőfokú perköltség mérséklését. Jogorvoslati kérelmében elsődlegesen kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság anélkül tett megállapításokat az általa felhasználni indítványozott G.40.040/2009/
43. szám alatti ítéletről, hogy az ítéletet a per anyagává tett volna. A további dokumentum, amelyet a törvényszék elfogadott a tényleges vizsgálat nélkül, az alperes ügyvédi meghatalmazása. Mivel a felperes vitatta az ügyvédi meghatalmazás létét és törvényességét, a bíróságnak azt a per anyagává kellett volna tennie. Helytelennek tartotta az elsőfokú bíróság ügy érdemére vonatkozó megítélését is. Álláspontja szerint a Gt.
44. § /2/ bekezdése értelmezésével kapcsolatban elfoglalt elsőfokú bírósági álláspont teljesen ellentétes a Gt.
45. § /2/ bekezdésével. Ez utóbbi törvényhely ugyanis lehetővé teszi, hogy az igazgatóság ne csupán évente egyszer küldje el jelentését a részvényeseknek, hanem akár többször is. Az elsőfokú bíróság ítélete ezt a törvényhelyet kiüresíti. Vitatta, hogy keresetváltoztatásnak kellene tekinteni a felperes által benyújtott előkészítő iratokat és a tárgyalási előadásokat, ezek a Pp.
46. § /5/ bekezdés a./ pontja szerint nem tekinthetőek keresetváltoztatásnak. Figyelmen kívül hagyta a törvényszék, hogy a felperes semmisségi okokra is hivatkozott a közgyűlés határozattal kapcsolatban, melyet a bíróságnak hivatalból figyelembe kellett vennie, mivel a semmisségi okokra a Ptk.
47. § /1/ bekezdése alapján határidő nélkül lehet hivatkozni. Fenntartotta azon megítélését, hogy a per szoros kapcsolatban van a törvényszék előtt folyamatban volt 27.G.40.089/
48. szám alatti perrel. Kérte a másodfokú eljárásban is a két per egyesítését. A megjelölt perben eldöntendő kérdés a társaság alapszabálya azon rendelkezése, hogy az előterjesztéseket 15 nappal a közgyűlés kezdete előtt meg kell küldeni a részvényeseknek. Kifogásolta, hogy a bíróság figyelmen kívül hagyta azt az érvelését is, hogy a közgyűlésen olyan személyek is részt vettek, akiket sem a jogszabály (Gt.
49. § /2/ bekezdés), sem pedig az alapszabály nem hatalmazza fel a jelenlétre. A jelenlétre vonatkozó szabályok figyelmen kívül hagyásával meghozott közgyűlési határozat semmis, így érvénytelen a jegyzőkönyvvezetőt, hitelesítőket és szavazatszámlálókat megválasztó 3/
50. (I.28.) közgyűlési határozat is. Kifogásolta, hogy a bíróság nem teljesítette a felperes azon bizonyítási indítványát, hogy az alperes csatolja az igazgatóság ügyrendjét. Az ügyrend igazolhatta (vagy cáfolhatta) volna azt az alperesi védekezést, hogy a meghívó szabályszerű volt. Az eljáró bíró kizárásnak megtagadása miatt panasszal élt az azt elbíráló végzésekkel szemben. Az alperes részére megállapított perköltséget amiatt vitatta, mert az túlzó, a valóságtól elrugaszkodott és nincs összhangban a R. szabályaival. Kérte, hogy a másodfokú bíróság az alperes meghatalmazott jogi képviselője óradíját a R. szabályainak megfelelően maximum 5.000 forintban állapítsa meg. E körben kérte a tárgyalások időtartamából azt az időt levonni, amikor az alperes ügyvédje nem tartózkodott a tárgyaláson, vagy korábban elment. Rámutatott, hogy egyes munkadíjtételeket még 25 %-os Áfa-mértékkel kell elszámolni. A fellebbezési tárgyaláson jogorvoslati kérelme ezen részét úgy pontosította, hogy az elsőfokú perköltséget 73.
51. Ft-ra kérte leszállítani. Álláspontja szerint pervesztése esetén a beavatkozókkal nem egyetemlegesen, hanem arányosan kell kötelezni a perköltség viselésére. Célszerű az új eljárás lefolytatásának elrendelése amiatt is, mert a perben első fokon eljárt bíró nem nyilatkozott arról, hogy rendelkezik-e a jogszabályban előírt orvosi alkalmassági vizsgálattal, illetve a törvényszék az erre vonatkozó közérdekű adatigénylését megtagadta. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte, figyelemmel a helyesen megállapított tényállásra, a levont jogi következtetésre, és az eljárás során alkalmazott kioktatásra figyelemmel. Kérte a felperest és a III. r. beavatkozót kötelezni a másodfokú perköltség megfizetésére a már csatolt díjmegállapodás alapján, míg a másodfokú eljárásban nyilatkozatot nem tevő I.-II. r. beavatkozóval szemben nem igényelt másodfokú perköltséget. A III.r. felperesi beavatkozó a fellebbezési eljárás során előterjesztett nyilatkozatában a felperesi fellebbezéssel egyetértve kérte az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a keresetnek helyt adást. Az elsőfokú bíróság az eljárásjogi szabályok megtartásával megállapított helyes tényállás alapján, helytálló jogkövetkeztetéssel utasította el a keresetet, ezért a fellebbezés nem alapos. *** I. A törvényszék a felperes fellebbezési álláspontjával szemben nem sértette meg az elsőfokú eljárás lényeges szabályait, így emiatt nem volt helye az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésének a Pp.
52. §