Győri Ítélőtábla Gf.II.20.048/2018/5/I. A Győri Ítélőtábla az Oppenheim Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek a dr. ... ügyvéd, kirendelt ügygondnok által képviselt alperes elleni perében - amely perbe a ... ... Ügyvédi Iroda által képviselt Alperesi beavatkozó 1 az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében beavatkozóként perbelépett - a Szombathelyi Törvényszék
- december
- napján kelt 13.G.40.042/2017/18/I. számú ítélete ellen a beavatkozó által
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán megtartott tárgyalás alapján meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú ítélet fellebbezett részét helybenhagyja. Kötelezi az alperesi beavatkozót, hogy 15 nap alatt fizessen a felperesnek 25.
- (Huszonötezer négyszáz) Ft másodfokú perköltséget. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A cégnyilvántartásba a Cg.... cégjegyzékszám alatt bejegyzett alperes neve a felperes és az alperesi beavatkozó tagságával működik, a 36 millió forint törzstőkéből a tagok egyenlő arányban részesednek. Az ügyvezetői tisztséget
- július
- napjáig az alperesi beavatkozó, míg ettől az időponttól a felperes egyedüli tagja és ügyvezetője, ... töltötte be. A
- május
- napján módosított társasági szerződés szerint a taggyűlést az ügyvezető vagy bármely tag hívhatja össze. (12.
- pont) A taggyűlés akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok 100%-a képviselve van. (12.
- pont) A határozathozatalnál - más esetek mellett - nem szavazhat az a tag, „amely tagnak, vagy a tulajdonos tagjának olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a társaságnak nem tagja vagy alapítója; illetve a tag vagy tulajdonos tag közvetlen vagy közvetett befektetését érinti, amelyben a társaság másik tagja nem érdekelt; aki a döntésben érdekelt más szervezettel tulajdonosi kapcsolatban áll; vagy aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. A társaság tagjai személyes érdekeltségnek tekintik a társaság tulajdonosainak a tulajdonosait - visszavezetve a tulajdonosokat a természetes személyekig, minden köztes tulajdonost figyelembe véve - illetve ügyvezetőit érintő kérdéseket". A 12.
- szerint a taggyűlés a határozatait egyhangú szavazattal hozza. A 13.
- pont szerint, amennyiben az ügyvezető bármely taggyűlési hatáskörbe tartozó kérdésben taggyűlési döntés nélkül tesz jognyilatkozatot, köteles a társaságnak 10 millió forint összegű kötbért fizetni. A
- június
- napján kelt meghívóval az alperesi beavatkozó, mint az alperes társaság tagja
- július
- napjának délelőtt 11 órájára taggyűlést hívott össze, a megismételt taggyűlés időpontját
- július
- napjának délelőtt 11 órájában megjelölve. Napirendi pontként (1.) az ügyvezető beszámoltatását a társaság aktuális,
- első félévére vonatkozó pénzügyi helyzetéről; (2.) a társaság
- évi üzleti tervének ügyvezető általi rendelkezésre bocsátását és a taggyűlés általi megvitatását; (3.) a társaság rövid és középtávú fejlesztési javaslatainak ügyvezető általi ismertetését és taggyűlés általi megvitatását; (4.) a társaságban lévő tagi kölcsön állomány részletes és tételes ismertetését az ügyvezető által és ennek a taggyűlés általi megvitatását, döntés az esetleges megtámadásról; (5.) az ügyvezetővel, dr. ... val szemben 10 millió forint kötbér érvényesítése és előzetesen végrehajthatóvá nyilvánítását a társasági szerződés 13.
- pontja alapján, abból az okból, hogy
- október 12-én az felperes neve Kft. mint a társaság tagja és a társaság között
- október 12-én a taggyűlés előzetes jóváhagyása nélkül kölcsönszerződést kötött, így megsértette a társasági szerződés 12.1.f./, o./ és p./ pontjait; (6.) az ügyvezetővel, dr. ...val szemben 10 millió forint kötbérkövetelés érvényesítése és előzetesen végrehajthatóvá nyilvánítását a társasági szerződés 13.
- pontja alapján az abból az okból, hogy a taggyűlés előzetes jóváhagyása nélkül jognyilatkozatot tett arra vonatkozóan, hogy az ... Kft. a társaság tulajdonát képező ... szám alatti ingatlant székhelyként határozatlan időre használja; (7.) az ... Kft. székhelyhasználatra vonatkozó nyilatkozat azonnali hatályú visszavonást és a cégbíróság felé történő bejelentését; (8.) dr. ... ügyvezető visszahívását, munkájának értékelését, esetleges kártérítési felelőssége megállapítását és annak előzetesen végrehajthatóvá nyilvánítását; (9.) Alperesi beavatkozó 1 ügyvezetővé történő kinevezését tűzte. A
- július
- napjára kitűzött taggyűlésen mindkét tag megjelent, a felperest ... meghatalmazott képviselte. Jelen volt Alperesi beavatkozó 1 tag képviseletében dr. ... ügyvéd, meghívottként dr. ... ügyvéd, a társaság könyvelője ... és ... a társaság műszaki igazgatója. A taggyűlés jegyzőkönyvét hangfelvétel útján rögzítették, arról egy 70 oldalas „hanganyag leírás" született. A megismételt taggyűlés kitűzött időpontjában,
- július 24-én délelőtt 11 órakor a társaság székhelyén csak Alperesi beavatkozó 1 társasági tag és meghatalmazottja, dr. ... ... ügyvéd jelent meg. Az alperesi beavatkozó a megismételt taggyűlés megnyitását követően megállapította, hogy a
- július 17-i taggyűlésen az ügyvezető, dr. ... kijelentette, hogy érvényes határozatok nem hozhatóak, mivel Alperesi beavatkozó 1 társasági tag a pótbefizetési kötelezettségének határidőn belül nem tett eleget, így szavazatokat nem adhat le. A
- július 17-i taggyűlésről jegyzőkönyv a mai napig nem készült. A megismételt taggyűlésen az egyedül megjelent Alperesi beavatkozó 1 tag az 1/
- (07.24.) határozattal döntött arról, hogy független könyvvizsgálót von be a társaság
- gazdasági év vonatkozásában keletkezett veszteségei okainak részletes feltárása érdekében; a 2/
- (07.24.) határozattal a taggyűlés a Ptk.3:105.§-a alapján 20 millió forint összegű kártérítést követelt dr. ... ügyvezetőtől, továbbá kötelezte dr. ... ügyvezetőt 10 millió forint kötbér megfizetésére; a 3/
- (07.24.) határozattal kötelezte dr. ...t arra, hogy a társaságnak fizessen meg 10 millió forint kötbért, mert taggyűlési jóváhagyás nélkül kölcsönszerződést kötött az felperes neve Kft-vel; a 4/
- (07.24.) határozattal 10 millió forint összegű kötbért követelt a társaság az ügyvezetőtől, mivel a jognyilatkozatával megsértette a társasági szerződés 12.1.m. pontját; az 5/
- (07.24.) határozattal a taggyűlés azonnali hatállyal visszavonta az ... Kft. részére az ügyvezető által jogosulatlanul tett nyilatkozatot és székhelytörlés iránti kérelemmel fordul a cégbíróság felé; a 6/
- (07.24.) határozattal a taggyűlés visszahívta dr. ... ügyvezetőt a tisztségéből és a 7/
- (07.24.) határozattal a taggyűlés Alperesi beavatkozó 1t ügyvezetővé választotta. A
- július
- napján megtartott megismételt taggyűlésen hozott határozatok alapján az alperes társaság - jogi képviselője útján -
- augusztus 24-én terjesztett elő változásbejegyzési kérelmet a cégbíróságon, melyben dr. ... ügyvezető cégnyilvántartásból törlését és Alperesi beavatkozó 1 ügyvezetőként bejegyzését kérte. A cégbíróság a
- szeptember
- napján kelt Cg..... szám alatti végzésével a változásbejegyzési eljárást a felperes által
- augusztus
- napján benyújtott törvényességi felügyeleti kérelem elbírálásáig, de legfeljebb 60 napra felfüggesztette. A törvényességi felügyeleti kérelemben a felperes a változásbejegyzési kérelem elutasítását kérte. A cégbíróság a
- október
- napján kelt Cgt..../
- szám alatti végzésével a törvényességi felügyeleti kérelmet elutasította, egyben a társaság
- augusztus
- napján Cg.... szám alatt benyújtott változásbejegyzési kérelmének „helyt adott". Határozata indokolása szerint a változásbejegyzési kérelem mellékleteként benyújtott
- július
- napján megtartott taggyűlésről készült jegyzőkönyv alapján az állapítható meg, hogy „az első taggyűlést minden részt vevő fél határozatképtelennek ismerte el, így a második taggyűlés megismételt taggyűlésként való megtartása nem ütközik jogszabályba, és így az azon elfogadott határozatok törvényszerűen kerültek elfogadásra". A cégbíróság
- november
- napján meghozott Cg.... szám alatti végzésével a Cg... szám alatt indult változásbejegyzési eljárást ismételten, jelen per jogerős befejezéséig felfüggesztette. A felperes az egyesített perben keresetében - egyrészt - az alperes
- július
- napján megtartott taggyűlése egyes határozatai hatályon kívül helyezését kérte a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (Ptk.) 3:36.§-a alapján. Így (1.) a
- gazdasági év vesztesége okainak teljeskörű vizsgálatára független könyvvizsgálót kijelölő - ; (2.) az ügyvezetővel szemben 10.000.000.Ft kötbér követelés érvényesítéséről és előzetesen végrehajthatóvá nyilvánításáról döntő - ; (3.) az ... Kft. székhelyhasználatát engedélyező nyilatkozat azonnali hatállyal visszavonó - ; és (4.) az ügyvezetőt visszahívó taggyűlési határozat felülvizsgálatát kérte. Másrészt kérte hatályon kívül helyezni a
- július
- napján megtartott megismételt taggyűlésen meghozott 1-7/
- (07.24.) számú taggyűlési határozatokat is. Keresetében a
- július
- napján megtartott taggyűlés egyes határozatai hatályon kívül helyezését amiatt kérte, mert azokról a társasági szerződés 12.
- pontja ellenére nem született egyhangú határozat. A
- július
- napján megtartott, megismételt taggyűlés határozatai hatályon kívül helyezését pedig azért, mert arra a felperes és az ügyvezető meghívót nem kapott. Ez a taggyűlés megismételt taggyűlésnek azért nem tekinthető, mert a
- július
- napján megtartott taggyűlésen a leadható szavazatok 100%-a megjelent, az határozatképes volt. Az alperes és a beavatkozó ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. A beavatkozó azzal érvelt, hogy a
- július
- napján megtartott taggyűlésen az ügyvezető ellehetetlenítette a taggyűlés megtartását, a határozatok meghozatalát, a beavatkozót kizárta a szavazásból. Erről a taggyűlésről jegyzőkönyv nem készült. Hivatkozott a cégbíróság törvényességi felügyeleti kérelmet elutasító végzésére, amely szerint a hanganyag leirata nem követhető és nem állapítható meg, hogy születette
- július 17-én taggyűlési határozat. Megítélése szerint az alperes mindkét tagja kinyilvánította, hogy a
- július 17-i taggyűlés nem határozatképes. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével a
- július
- napján megtartott taggyűlésen meghozott 1-7/
- (07.24.) határozatait hatályon kívül helyezte, míg ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Határozata indokolásában megállapította, hogy a
- július
- napján megtartott taggyűlésen a társaság mindkét tagja megjelent, így a leadható szavazatok 100%-a képviselve volt, a taggyűlés „határozatképesnek minősíthető". A hanganyagról készített leiratból kivehető, hogy a tagok között vita volt, kinek van szavazati joga. Az a leiratból nem állapítható meg, hogy a tagok milyen határozatokat hoztak, ezért azokhoz joghatás nem fűződhet. Ettől függetlenül a taggyűlés határozatképes volt és olyan egyező nyilatkozat nem hangzott el, hogy a felek ezt a taggyűlést határozatképtelennek minősítették. Tekintve, hogy a
- július
- napján megtartott taggyűlésen a határozatok meghozatala nem igazolható, a felperesnek nincs mit megtámadnia, így a törvényszék az erre irányuló keresetet elutasította. A határozatképes
- július 17-i taggyűlést követően megismételt taggyűlés a Ptk.3:191.§
(1)bekezdése alapján nem tartható. Emiatt a
- július 24-i taggyűlés szabálytalan volt, így az ott meghozott határozatokat a bíróság hatályon kívül helyezte. Az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatása és a kereset teljes elutasítása iránt a beavatkozó terjesztett elő fellebbezést. Kérte egyben erre az esetre a törvényszék
- november
- napján kelt taggyűlési határozatai végrehajtását felfüggesztő végzése hatályon kívül helyezését is. Jogorvoslati kérelmében vitatta az elsőfokú ítélet azon megállapítását, hogy a
- július
- napján megtartott taggyűlés „határozatképesnek minősíthető". A taggyűlésen már abban is vita volt, hogy egyáltalán ki rendelkezik szavazati joggal. Az ügyvezető, dr. ... kifejtett álláspontja szerint a beavatkozó ebben az időpontban már nem rendelkezett tagsági joggal, mivel pótbefizetési kötelezettségét határidőn belül nem teljesítette. A taggyűlésen felvett hanganyagról készített leirat ellenőrizhetetlen, rekonstruálhatatlan. Önmagában az a tény, hogy két tag fizikailag egyszerre volt jelen a székhelyen, még nem jelenti azt, hogy a taggyűlés határozatképes lenne. A Ptk.3:193.§ szabályai ellenére az ügyvezető nem gondoskodott arról, hogy a taggyűlésről megfelelő alakisággal és tartalommal rendelkező jegyzőkönyv készüljön. Érvelése szerint amennyiben helyes dr. ... ügyvezető álláspontja és a beavatkozó Alperesi beavatkozó 1 nulla szavazati joggal rendelkezett, akkor úgy kell tekinteni, hogy Alperesi beavatkozó 1 jelen sem volt a
- július 17-i taggyűlésen. A hangfelvételről készült leirat jegyzőkönyvnek sem nevezhető, hiszen aláírásokat sem tartalmaz. Ez is a megismételt taggyűlés létjogosultságát támasztja alá. Mivel
- július
- napján határozatképtelen taggyűlés tartására került sor, ott határozatok nem születtek. Ezért helye volt
- július 24-én a taggyűlés megtartásának. Valójában a törvényszék sem tudta eldönteni, hogy mit is kezdjen a
- július
- napján megtörtént eseményekkel. A
- sorszám alatti végzésével először a határozatok végrehajtását felfüggesztette, majd az ítéletében a keresetet azzal az indokkal utasította el, hogy nem létező határozatokat nem lehet hatályon kívül helyezni. A törvényszék ítélete indokolásában is óvatosan fogalmaz, amikor azt rögzíti, hogy a
- július 17-i taggyűlés határozatképesnek „minősíthető". A beavatkozó egyetértett a cégbíróság törvényességi felügyeleti kérelmet elutasító, jogerős és végrehajtható végzésével, amely szerint a hanganyag leiratából a határozatképesség ténye sem állapítható meg egyértelműen. Ebben az esetben tehát két bíróság két ellenkező következtetésre jutott ugyanazon ténybeli alapból kiindulva; a cégbíróság nem minősítette határozatképes taggyűlésnek a
- július 17-i „eseményt", míg az elsőfokú bíróság ítélete azt határozatképesnek tartotta. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet fellebbezett része helybenhagyását és a beavatkozó másodfokú perköltségben marasztalását kérte. Kifejtett álláspontja szerint a Ptk.3:18.§-a alapján a taggyűlés határozatképessége egy egyértelmű ténykérdés, amely a döntésre jogosultak legfőbb szervi ülésen részvétele alapján megállapítható. A konkrét esetben a leadható szavazatok többsége, 100%-a jelen volt a taggyűlésen. A taggyűlés tehát határozatképes volt. A taggyűlés határozatképességére az ügyvezető által a beavatkozó szavazati jogával kapcsolatban kifejtett és a beavatkozó által már a taggyűlés során is vitatott álláspontja semmilyen kihatással nincs. Az ügyvezető jegyzőkönyv elkészítésével kapcsolatos mulasztása sem vezethet arra, hogy a taggyűlés határozatképtelennek minősüljön. Megítélése szerint a cégbíróság végzésének megállapítása jelen ügy eldöntésére nem bír kihatással. A cégbírósági határozat nem foszthatja meg a perbíróságot a Ptk.3:35.§-a alapján a társasági határozat felülvizsgálatára irányuló jogkörétől. Végül - arra az esetre, ha a másodfokú bíróság a
- július
- napján megtartott taggyűlést határozatképtelennek minősítené - kifejtette, hogy a 2/
- (07.24.) és a 7/
- (07.24.) taggyűlési határozatok jogellenesek, attól függetlenül, hogy ez a taggyűlés nem tekinthető megismételt taggyűlésnek. A 2/
- (07.24.) taggyűlési határozat olyan kérdésről döntött, amely a napirendi pontok között nem szerepelt. A Alperesi beavatkozó 1t ügyvezetővé választó 7/
- (07.24.) taggyűlési határozat pedig amiatt jogellenes, mert arról a személyesen érdekelt Alperesi beavatkozó 1 tag nem szavazhatott. Az Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezési kérelem és az arra előterjesztett fellebbezési ellenkérelem korlátai között (Pp.
- §
(3)bekezdése) bírálta felül, és megállapította, hogy a fellebbezés nem alapos. A törvényszék a helyesen megállapított tényállásból helyes érdemi jogkövetkeztetésre jutva helyezte hatályon kívül az alperes korlátolt felelősségű társaság
- július
- napján megtartott taggyűlésén meghozott határozatait. Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítélete fellebbezett része indokaival egyetértett, azokat részletesen megismételni nem kívánja, így azokra csak utal. (Pp.
- §
(3)bekezdése) Az ítélőtábla a fellebbezésben felhozottakra kiemeli, hogy a beavatkozó jogorvoslati kérelmében kifejtettekkel szemben két külön eltérő megítélést igénylő jogi kérdés a korlátolt felelősségű társaság taggyűlése határozatképessége (Ptk. 3:18. §
(1)bekezdése), valamint az, hogy az adott határozat meghozatalánál ki rendelkezik szavazati joggal. (Ptk. 3:18. §
(2)bekezdése, 3: 19. §
(2)bekezdése) A Ptk. 3: 18. §
(1)bekezdése szerint a döntéshozó szerv ülése akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Ettől a diszpozitív törvényi szabálytól a Ptk. 3: 4. §
(2)bekezdése alapján eltérve az alperes korlátolt felelősségű társaság társasági szerződése 12.
- pontja úgy rendelkezik, hogy a taggyűlés akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok 100%-a képviselve van. A Ptk. 3:
- §
(2)bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha egy tag vagy alapító valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni. A Ptk. 3: 18. §
(1)-
(2)bekezdései együttes értelme szerint ha a kéttagú társaság valamely tagja valamely napirendi pont határozathozatalánál nem szavazhat (a szavazásból kizárt) őt a határozatképesség megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni, és így a leadható szavazatok 100%-a a másik tag szavazataira redukálódik. (BH
- 158.) A konkrét esetben tehát amiatt, mert az ügyvezető Dr. ... a beavatkozó szavazati jogát vitatta az egyes napirendi pontok tárgyalásakor, a
- július
- napjára összehívott taggyűlés a két tag jelenlétével határozatképes volt. Nem volt jelentősége annak sem, hogy a cégbíróság a felperes változásbejegyzési eljárás alatt benyújtott törvényességi felügyeleti kérelmét elutasító végzése indokolásában azt állapította meg, hogy a
- július 17 napján megtartott "első taggyűlést minden résztvevő fél határozatképtelennek ismerte el". A cégbíróság sajátos, együttes törvényességi felügyeleti eljárása alatt (a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló
- évi V. törvény (Ctv.)
- §) hozott végzéséhez és annak indokolásbeli megállapításához - a törvény kifejezett rendelkezése hiányában - anyagi jogerő (Pp.
- §
(1)bekezdése) nem fűződik.
- július
- napján így megismételt taggyűlés tartására a Ptk. 3:
- §
(1)alapján nem kerülhetett sor, ezért a törvénysértően megtartott taggyűlésen meghozott határozatokat a törvényszék jogszerűen helyezte hatályon kívül. Megjegyzendő, hogy a beavatkozó fellebbezésében maga is egyetértett az elsőfokú bíróság azon megítélésével, hogy a 2017. július 17.-i taggyűlés "hanganyag leírásából" nem állapítható meg a határozatok meghozatala. A Ptk. 3: 193. §
(1)bekezdése szerint a taggyűlésről készült jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a taggyűlés helyét és idejét, a jelenlévőket és az általuk képviselt szavazati jog mértékét, továbbá a taggyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, nyilatkozatokat és határozatokat, valamint az azokra adott szavazatok és ellenszavazatok számát, valamint a szavazástól tartózkodókat vagy az abban részt nem vevőket. Az esetbeli, hangfelvétel útján készült jegyzőkönyvből a szavazati joggal rendelkező jelenlévők száma, a taggyűlés határozatképessége és az egyes határozatok meghozatalához szükséges szavazatok aránya megállapítható volt. A taggyűlés levezetése során azonban - a leiratból kitűnően - az ügyvezető határozati javaslatokat nem tett fel szavazásra, formális szavazás sem történt az egyes napirendi pontokról. A határozatképes taggyűlésen a határozatok meghozatalának elmaradása, avagy azok rekonstruálhatatlansága még nem jelenti azt, hogy a napirendi pontokról megismételt taggyűlésen a jelenlévők számára tekintet nélkül szavazás tartható és taggyűlési határozat hozható. Ezekre figyelemmel az Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítélete fellebbezett részét a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A fellebbezés eredményre nem vezetett, ezért a fellebbező beavatkozó a Pp. 78. §
(1)bekezdése és 83. §
(1)alapján viselni köteles a másodfokú eljárás során felmerült saját és felperesi perköltséget. Ez utóbbi összegét az ítélőtábla a 32/2003. (VIII. 22) IM. rendelet 3. §
(3),
(5)bekezdései alapján az áfával növelt 25.400 Ft-ban határozta meg. G y ő r ,
- április
- Dr. Szalai György sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül kiadó: Dr. Ferenczy Tamás sk. előadó bíró Dr. Bajnok István sk. bíró