SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.I.21.147/2017/
- szám A Szegedi Ítélőtábla a dr. Vidéki László ügyvéd által képviselt felperes neve(címe) szám alatti lakos felperesnek – a jogtanácsos neve (címe) által képviselt III. alperes neveIII. rendű alperes ellen személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása és nemvagyoni kártérítés iránt indított perében a Szolnoki Törvényszék
- november
- napján kelt 25.P.20.528/2017/
- számú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszámon előterjesztett fellebbezés folytán folyamatban lévő másodfokú eljárásban – tárgyaláson kívül – meghozta a következő ÍTÉLETET: Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, 15 nap alatt fizessen meg a III. rendű alperesnek 10.000,- (Tízezer) forint másodfokú eljárási költséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. INDOKOLÁS A felperes
- október 30-
- szeptember
- között előzetes fogvatartásban volt, illetőleg börtönbüntetését töltötte. Elhelyezésével összefüggésben a (város neve)-i Törvényszék 25.P.20.817/
- számú perében keresetet terjesztett elő emberi méltóságának megsértése miatt, melyben nemvagyoni kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az (I.rendű felperes neve) I. rendű, a (II.rendű felperes neve) II. rendű, valamint a (III.rendű alperes neve) III. rendű alpereseket. A bíróság
- sorszámú ítéletével a III. rendű alperessel szemben a pert megszüntette, míg az I. és II. rendű alperesekkel szembeni keresetet elutasította. A felperes az ítélet részbeni megváltoztatása, ennek körében kizárólag a III. rendű alperesre vonatkozó permegszüntető rendelkezés hatályon kívül helyezése érdekében fellebbezéssel élt, a döntés a további alperesekre jogerőre emelkedett. A Szegedi Ítélőtábla Pf.I.21.308/2016/
- számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintve, megfellebbezett rendelkezését hatályon kívül helyezte és ugyanezt a bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította. Indokolása szerint ha a felperes nem az őt megillető igényt érvényesíti, vagy nem azzal az alperessel szemben támaszt keresetet, akivel jogviszonyban áll, a jogvitát érdemben kell elbírálni és nem kerülhet sor a Pp.
- §
(1)bekezdés
- g)pontja, illetve a Pp. 157. §
- a)pontja alapján a per megszüntetésére. A megismételt eljárásban a felperes keresetét változatlanul fenntartotta, míg a III. rendű alperes annak elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Indokolásában hangsúlyozta, jelen esetben nincs olyan szabály, amely az államigazgatási szerv esetleg fennálló felelőssége esetén az állam helytállási kötelezettségét tenné elsődlegessé. A közhatalmi jogkörben eljáró állami szervek önálló jogképességük folytán önálló kártérítési felelősséggel rendelkeznek. Amennyiben az állam valamely szerve a rá vonatkozó jogszabályokat megszegi és ezzel kárt okoz, a polgári jogi kárkötelem az önálló jogalanyisággal rendelkező állami szerv és a károsult között jön létre. Az állam közvetlen kártérítési kötelezettsége kizárólag kártelepítő jogszabályi rendelkezés alapján áll fenn a jogszabály által meghatározott körben. Mivel a felperest a III. rendű alperessel szemben érvényesített jog jelen perben nem illeti meg, a kereseti kérelmet elutasította. Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, annak megváltoztatása és a kereset szerinti döntés meghozatala érdekében. A 2013. évi CCXL. törvény 5. §
(1)bekezdése alapján kifejtette, a alperes nevefeladata a jogszabályoknak megfelelő körülmények biztosítása a büntetés-végrehajtási intézetekben. A III. rendű alperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú bíróság ítéletének helyes indokai szerinti helybenhagyására irányult. A fellebbezés alaptalan. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, abból levont jogi következtetése is helytálló, ezért ítéletét az ítélőtábla a Pp. 253. §
(2)bekezdése és 254. §
(3)bekezdése alapján, helyes indokai szerint hagyta helyben. A fellebbezés kapcsán az alábbiakat emeli ki: A káresemény idején hatályos 1959. évi IV. törvény (rPtk.) 339. §
(1)bekezdése és 349. §
(1)bekezdéseinek alkalmazása szempontjából államigazgatási jogkörben okozott kárnak csak az államigazgatási jellegű, tehát a közhatalom gyakorlása során kifejtett szervező-intézkedő tevékenységgel, illetve ennek elmulasztásával okozott kárt lehet tekinteni. E tevékenységet az állam önálló jogi személyiségű, önálló felelősségű szervein keresztül fejti ki. Ha ennek során éri kár a károsultat, azt az adott szervvel és nem az állammal szemben érvényesítheti. A Kúria ezt az álláspontot több döntésében is részletesen kifejtette (Kúria Pfv.IV.20.680/2012/4., Pfv.IV.21.654/2015/11., Pfv.III.20.356/2017/3.). A rPtk. 28. §
(1)bekezdése szerint ugyanis az állam a vagyoni viszonyok alanyaiként minősül jogi személynek, kártérítési felelőssége kizárólag a vagyoni jogviszonyok körében áll fenn, ilyen minőségében viszont személyiségi jogot nem sértett, kárt nem okozott. Az állam közvetlen kártérítési felelőssége csak akkor vizsgálható, ha jogszabály kifejezetten így rendelkezik. A fellebbezésben hivatkozott, a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló
- évi CCXL. törvény rendelkezései a kereset tárgyává tett jogsérelmek tekintetében nem alkalmazhatóak, mert az
- január 1-jén lépett hatályba. A megjelölt sérelem kapcsán pedig az állam helytállási kötelezettségét kimondó – korábbi – jogi szabályozás nem létezik, az állam nem lépett, nem került közvetlen jogviszonyba a felperessel. A felperes tehát a bv intézettel fennálló jogviszonyban érvényesíthette a fogvatartással kapcsolatos jogait. A felperes fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért a Pp.
- §
(1)bekezdése szerint köteles a III. rendű alperes másodfokú eljárásban felmerült jogi képviseletével összefüggő költségének viselésére, melyet az ítélőtábla a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdés a) pontja, valamint
(5)és
(6)bekezdései alapján a kifejtett munkával arányosan, mérlegeléssel állapított meg. Az ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 256/A. §
(1)bekezdés f) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Szeged,
- április
- Dr. Kiss Gabriella s.k. a tanács elnöke Dr. Bánfalvi-Bottyán Csilla s.k. előadó bíró Dr. Bálind Attila s.k. táblabíró