íéPécsi Ítélőtábla Gf.IV.40.008/2018/
- szám A Pécsi Ítélőtábla a ... kamarai jogtanácsos által képviselt felperes neve (címe) felperesnek - a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen szerződés részleges érvénytelenségének megállapítása és 212.083.657 forint és járulékai megfizetése iránt indított perében a ... Törvényszék
- július
- napján kelt .... számú ítélete ellen az alperes részéről
- sorszám alatt, valamint a
- július
- napján kelt .../
- számú kiegészítő ítélet ellen az alperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta az alábbi í t é l e t e t: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság .../
- számú kiegészítő ítéletével kiegészített ítéletét fellebbezett részében - helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 750.000 (hétszázötvenezer) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás A peres felek között
- május hó
- napján .... szám alatt jogcím-átvezetési szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerződés jött létre
- július hó
- napja 6:00 órától
- július hó
- napja 6:00 óráig terjedő hatállyal. A szerződés
- pontja szerint a szolgáltatás díját a Get (
- évi XL. törvény) 106.§-a szerint a felhasználó igénye alapján az engedélyes által külön díj ellenében végezhető kiegészítő szolgáltatások köréről és díjairól szóló Miniszteri Rendelet tartalmazza. Ezen rendelet hatálybalépéséig a szerződés I. számú melléklete szerinti díjak kerülnek felszámolásra. A szerződés I. számú mellékletének
- pontja szerint a jogcím-átvezetési szolgáltatás díja 0,003 forint/MJ. A
- pont értelmében a jogcím-átvezetési díjat annak a rendszerhasználónak kell megfizetnie, aki a földgázszállító rendszer valamely betáplálási vagy kiadási pontján, vagy az ...-n földgáz feletti rendelkezési jogot más rendszerhasználónak átad. A
- pont szerint a földgázrendszer használati díjak megállapításáról szóló 31/2009.(VI.25.) KHEM rendelet 2.§
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpont aaa-aag, aai-aam jelölése, valamint a 2.§
(1)bekezdés
- a)pont
- ac)alpont acd jelölése szerinti fizikai pontokon jogcím-átvezetéssel érintett földgázmennyiség után jelen melléklet 1. pontja szerint szolgáltatási díj 100%-át, az ...-n pedig a szolgáltatási díj 50%-át kell megfizetni az Üzemi- és Kereskedelmi Szabályzatban rögzített eljárás szerint. Felperes az alperesnek 2013. június és 2014. június között 212.083.657 forint jogcím-átvezetési szolgáltatási díjat fizette meg. A ... 2014. június 30. napján kelt .... számú határozatában megállapította, hogy 2013. május hó 1. napjától kezdődően nem állnak fenn az alperes, mint szállítási rendszer üzemeltető által a jogcímátvezetési szolgáltatás díjköteles szolgáltatásként történő nyújtásának jogszabályi feltételei. Kötelezte az alperest, hogy jogcím-átvezetési szolgáltatás nyújtásáért díjat ne számítson fel a határozat jogerőre lépésétől kezdődően. Kötelezte az alperest az Üzletszabályzat jogcím-átvezetési szolgáltatás igénybevételére vonatkozó 4.9. mellékletének, valamint az Üzletszabályzat jogcímátvezetési szolgáltatásra vonatkozó részeinek módosítására a határozat jogerőre emelkedésétől számított 2 hónapon belül. Az alperes a határozat bírósági felülvizsgálata iránt keresetet terjesztett elő. Felperes módosított keresetében annak megállapítását kérte, hogy a felek között 2013. május 31. napján létrejött jogcím-átvezetési szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerződésnek a szolgáltatás díját megállapító 3. pont 2. bekezdése, és az ehhez kapcsolódó I. számú melléklet érvénytelen. Kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest 212.083.657 forint és járulékai jogcímátvezetési díj visszafizetésére. Hivatkozott arra, hogy a jogcím-átvezetési szolgáltatás az alapszolgáltatás része, ezért az alperes jogszabályba ütköző módon kötötte ki a szerződésben a díjat, a szerződés 3. pont 2. bekezdése, és az ehhez kapcsolódó I. számú melléklet a Ptk.200.§
(2)bekezdése alapján mint jogszabályba ütköző rendelkezés semmis. Hivatkozott arra, hogy az alperes a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (Get) 103.§ (2.c) bekezdés, 106.§ a) pont, 104.§
(5)bekezdése megsértésével szerepeltette általános szerződési feltételeiben a jogcím-átvezetési szolgáltatás díját, és jogszabálysértő módon rendelkezett a felek között létrejött szerződésben is a szolgáltatás díjáról. Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult hivatkozással arra, hogy a jogcímátvezetési szolgáltatás választható szolgáltatás, melynek feltételeit a piaci viszonyok alapján a rendszer üzemeltetők maguk alakíthatják. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével megállapította, hogy a felek között
- május
- napján létrejött jogcím-átvezetési szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerződésnek a szolgáltatás díját megállapító
- pont
- bekezdésének azon rendelkezése, hogy „ezen rendelet hatálybalépéséig jelen szerződés I. számú melléklete szerinti díjak kerülnek felszámolásra", valamint az ehhez kapcsolódó I. számú melléklet 1-
- pontjai érvénytelenek. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 212.083.657 forintot és ezen összegnek 5.853.565 forint kamatát, ezt meghaladóan, a további késedelmi kamatigény tekintetében a keresetet elutasította, és kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 1.500.000 forint perköltséget. Kifejtette, hogy a perbeli időszakban hatályos 17/2013.(IV.30.) NFM rendelet a jogcím-átvezetési szolgáltatást nem határozta meg olyan szolgáltatásként, amelyet az alperes külön díj fejében nyújthatott volna, a jogcímátvezetési szolgáltatás megnevezését, feltételeit, díját nem tartalmazta, azonban a szabályozás hiányát nem lehet úgy értelmezni, hogy az alperes maga határozhatja meg a szolgáltatás feltételeit és díját, az NFM rendelet „hallgatása" ilyen jogszabályi felhatalmazással nem jár, hanem az a következménye, hogy az alperes a jogcím-átvezetési szolgáltatásért a perbeli időszakban díjat nem számolhat fel, ezért az alperes azzal, hogy egyoldalúan, önhatalmúlag vezette be a jogcím-átvezetési szolgáltatás díját, jogszabálysértő módon járt el, a díjkövetelés kikötése ellentétes a Get 103.§
(2)bekezdés
- c)pontjával, 106.§
- a)ponttal, 17/2013.(IV.30.) NFM rendeletben foglaltakkal, a felek szerződésének a díjra vonatkozó része jogszabályba ütközik, illetve jogszabály megkerülésével kötötték a szerződést, ezért a Ptk.200.§
(1)bekezdése szerint semmis. Utalt arra, hogy az ÁSZF 13.
- pontja alapján a részleges érvénytelenség a szerződés többi rendelkezését nem érinti. Alaptalannak találta az alperes azon hivatkozását, hogy díjfizetés hiányában ellenszolgáltatás nélkül maradó szolgáltatás esete állna fenn, az alperes helyzetére az 1/2010.(VI.28.) PK vélemény szerint a jogalap nélküli birtoklás szabályait megfelelően kell alkalmazni, lehetőség van az eredeti állapot helyreállítására, ezért az alperes köteles a jogcím-átvezetési szolgáltatási díjak visszafizetésére. Alaptalannak találta az alperes azon hivatkozását is, hogy a szerződést díj kikötése nélkül nem kötötték volna meg, figyelemmel arra, hogy korábban,
- május
- napján az alperes azonos tartalmú szerződést díjfizetési kötelezettség nélkül kötött a felperessel. Kifejtette, hogy a perbeli esetben a Ptk.301/A.§
(2)bekezdése szerinti késedelmi kamat fizetésére vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók, az 1/2010.(VI.28.) PK vélemény 9. pontja alapján egyenértéki kamat megfizetésére köteles az alperes a Ptk.237.§
(3)bekezdésére figyelemmel. A perköltségnél a felperes által lerótt illetéket vette figyelembe. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott, 26. sorszámú kiegészítő ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek további 1.500.000 forint perköltséget hivatkozással arra, hogy a felperest képviselő jogtanácsos munkadíjáról nem rendelkezett. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést. Az ítélet ellen előterjesztett fellebbezésben az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, és a kereset elutasítását kérte hivatkozással arra, hogy a perbeli időszakban a 17/2013.(IV.30.) NFM rendelet nem tartalmazta a jogcím-átvezetési szolgáltatást, ezért nem tartozott a Get 103.§
(2)bekezdés
- c)pontja és a 106.§
- a)pontja alapján a hatósági árú szolgáltatások közé, tehát a jogcím-átvezetési szolgáltatást és díját a hatósági áras szolgáltatásokra vonatkozó rendelkezés nem szabályozta, a szolgáltatás választható szolgáltatás volt, díját a rendszerüzemeltető alperes maga alakíthatta ki, ezért nem jogszabálysértő a felek között létrejött szerződés díjra vonatkozó rendelkezése. Utalt arra, hogy az elsőfokú bíróság hatáskör hiányában döntött a jogerős hatósági határozattal jóváhagyott rendelkezés jogellenességéről, mivel a hivatal az alperes üzletszabályzatát, mely a jogcím-átvezetési szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerződésmintát is tartalmazza, jóváhagyta. Kiemelte, hogy a lényeges elem - szolgáltatásért járó ellenszolgáltatás - érvénytelensége az egész szerződés érvénytelenségét eredményezi, az eredeti állapot azonban nem állítható helyre, mert ha az alperesnek nem jár a díj, és azt visszafizeti, akkor a felperes részére nyújtott szolgáltatás ellenszolgáltatás nélkül marad. Az alperes a kiegészített ítéleti rendelkezést arra hivatkozással támadta fellebbezésében, hogy a felperesnek a kereset alaptalansága folytán perköltség nem jár. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. A fellebbezés nem megalapozott. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást az alábbiakkal kiegészíti: A ... Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság .../42. számú ítéletével az alperes neve (jelen per alperese) által a hivatal határozatának felülvizsgálata iránt előterjesztett keresetet elutasította. A ... Törvényszék .../5. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a ... 2014. június 30. napján kelt .... számú határozatát hatályon kívül helyezte. A Kúria .../12. számú ítéletével a ... Törvényszék .../5. számú ítéletét megváltoztatta, és a ... Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság .../42. számú ítéletét helybenhagyta. A Kúria határozatában az alábbi megállapításokat tette: „{27} A Get 106.§
- a)pontja értelmében a miniszter rendeletben állapítja meg a rendszerüzemeltető és az egyetemleges szolgáltató által a felhasználó vagy az engedélyes igénye alapján külön díj ellenében végezhető szolgáltatások körét és díjait. A felperesnek az alperes által jóváhagyott Üzletszabályzata is hasonló rendelkezést tartalmazott (II.6.4.). Az Üzletszabályzat 4.9. melléklet 3. pontja alapján a felperes a rendelet hatálybalépéséig számolhatta fel a jogcím átvezetési szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerződés 1. számú melléklete szerinti díjakat. A 17/2013.(IV.16.) NFM rendelet hatálybalépése után díjat csak a rendelet alapján lehet kérni, s mivel ilyen díjat a 2013. május 1-jén hatályba lépett jogszabály nem tartalmazott, a díj nem volt felszámítható. Helyesen értelmezte az alperes a Get 106.§
- a)pontját akkor, amikor azon álláspontra helyezkedett, hogy a rendszerüzemeltető ebben a minőségében csak olyan szolgáltatásokat nyújthat az engedélyes részére - annak igénye alapján - külön díj ellenében, amelyet a miniszter rendelete tartalmaz. Az ilyen szolgáltatások díjazását is a miniszteri rendelet határozza meg. A Get ezen rendelkezése annak a szabályozási célnak az elérését szolgálta, hogy a rendszerüzemeltető által az engedélyeseknek külön díj ellenében nyújtott szolgáltatása szoros, miniszteri rendeletben megjelenő közhatalmi kontroll alatt legyen, mivel így volt biztosítható az, hogy a természetes monopóliumként működő rendszerüzemeltető valóban csak az indokolt költségeket érvényesíthesse díjaiban. {28.} A Vhr.78.§
(2)bekezdése alapján a rendszerüzemeltető által nyújtott választható szolgáltatásokat, az alkalmazandó szerződéses feltételeket és díjakat az Üzletszabályzatban kell rögzíteni. Helyesen érvelt azzal az I. rendű alperesi beavatkozó, hogy a Vhr. ezen rendelkezését a Get 106. a) pontjával, mint magasabb szintű jogszabályi rendelkezéssel együttesen kell értelmezni. A rendszerüzemeltető a Vhr.78.§
(2)bekezdése szerinti kötelezettségének teljesítése során ebben a viszonylatban csak olyan szolgáltatásokat rögzíthet - a szerződéses feltételek meghatározásával - az Üzletszabályzatában és csak olyan díjazás mellett, amelyet a Get 106.§ a) pontja szerinti miniszteri rendelet tartalmaz. A rendszerüzemeltető a Vhr.78.§
(2)bekezdése alapján csak annyiban jogosult szabad elhatározásából, miniszteri rendelet és szabály nélkül az Üzletszabályzatában szolgáltatásokat meghatározni és azokra díjat előírni, amennyiben a Get éppen hatályos rendelkezése az adott szerződő partner vonatkozásában a szolgáltatások körének és díjának meghatározását nem utalja miniszteri rendelete. {29} Leszögezi a Kúria, hogy a Get 106.§
- a)pontja szerinti miniszteri rendelet, azaz a 17/2013.(IV.30.) NFM rendelet 2014. október 1-jétől hatályos 2.§-ában tartalmazta a jogcím átvezetési szolgáltatást. Ezen időpontot megelőzően a felperes a Get 106.§
- a)pontja alapján nem nyújthatta külön díjért ezt a szolgáltatást, az alperes helyesen alapozta határozatát ezen jogszabályi rendelkezésekre. Az ezzel ellentétes jogerős ítéletbeli okfejtés téves. Ebből levezetve megalapozatlan a jogerős ítéletnek azon megállapítása is, hogy amennyiben a rendszerüzemeltető nem szedhetne díjat a jogcím-átvezetési szolgáltatás nyújtásáért a miniszteri rendelet adott rendelkezésének hatályba lépéséig, akkor a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás közötti egyensúly felbomlana. Ezzel ellentétben mindaddig, amíg egy szolgáltatás a Get 106.§
- a)pontja szerint külön díj ellenében nyújthatóvá nem válik, addig annak ellenszolgáltatását a rendszerhasználati díj képezi. Ha a miniszteri rendelet alapján külön díj ellenében nyújthatóvá válik, annak költségei onnantól a rendszerhasználati díj meghatározása során nem vehetők figyelembe, így annak ellenszolgáltatása a miniszteri rendeletben meghatározott külön díj lesz. Ez az értelmezés áll összhangban a Get 106.§
- a)pontja rendelkezésével. {30} Hangsúlyozza azt is a Kúria, hogy az Üzletszabályzat alapján a jogcím átvezetési szolgáltatásért a felperes a miniszteri rendelet hatálybalépéséig szedhetett díjat. A rendelet hatálybalépése, azaz 2013. május 1. után ezt a díjat nem lehetett szedni az Üzletszabályzatra hivatkozással. Díj alkalmazására ezek után csak a miniszteri rendelet alapján volt mód, és mivel a rendelet csak 2014. október 1-jétől határozta meg a szolgáltatási díjat, 2013. május 1. és 2014. október 1. között nem volt jogszerű módja a jogcím-átvezetési szolgáltatásért való díj szedésének." Az így kiegészített tényállásra figyelemmel helyes érdemben az elsőfokú bíróság jogcím-átvezetési szolgáltatási szerződés részleges érvénytelenségét megállapító, és az alperest a felperes által e jogcímen megfizettet díj és kamatai visszafizetésére kötelező részítéleti rendelkezése, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.253.§
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Mellőzi a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság részítélete indokolásából a jogszabályba ütközés tekintetében kifejtett jogi indokolást, és a szerződéses rendelkezés érvénytelenségének megállapítását az alábbiak szerint indokolja. Felperes keresetét a régi Ptk.200.§
(2)bekezdésére alapította, hivatkozása szerint a jogcímátvezetési szolgáltatás díjának kikötése jogszabályba ütközött. A szerződéskötési szabadság régi Ptk.200.§
(1)bekezdésében rögzített elvéből eredően a felek általában szabadon dönthetnek a szerződéseik megkötéséről és azok tartalmáról. Ennek megfelelően a régi Ptk. kötelmi jogra vonatkozó rendelkezései általában szerződést pótló, diszpozitív jellegű szabályozást tartalmaznak. A szerződéskötési szabadságnak azonban vannak bizonyos korlátai, és az egyik ilyen korlátozást jelentik a régi Ptk.200.§
(2)bekezdésében foglaltak, amely szerint nem áll fenn a szerződéskötési szabadság akkor, ha jogszabály tiltja az eltérést valamely rendelkezéstől (BH2012. 241., BH2012. 220.). A Get 109.§-a értelmében (a felek szerződésének időpontjára tekintettel 2013. május 10-június 28. napja közötti hatályos szöveg) a 103.-108.§-ban foglalt rendelkezések megsértése esetén a hivatal
- a)megtiltja a jogszabályt sértő díj, illetve ár alkalmazását, és egyidejűleg kötelezi az engedélyest a jogszerű ellenérték alkalmazására, valamint
- b)kötelezi az engedélyest a 103.-108.§-ban foglalt rendelkezések megsértésével elért többlet bevétel jegybanki alapkamat tárgyévi éves átlagával növelt összegének a sérelmet szenvedett fél részére történő visszatérítésére, ha pedig ennek személye nem állapítható meg, az engedélyes által ellátott valamennyi felhasználó, felhasználó hiányában az engedélyessel jogviszonyban álló rendszerhasználók részére történő visszatérítésére, és
- c)bírságot szabhat ki. A perbeli esetben az idézett jogszabályi rendelkezések értelmében annak a kérdésnek az eldöntése, hogy a jogcím-átvezetési szolgáltatásért díj kikötése jogszabálysértő-e, a Get 109.§-a alapján a ... hatáskörébe tartozott - ahogy ezt a .....Ítélőtábla .../4. számú, a per tárgyalását felfüggesztő végzésében is kifejtette -, a jogszabálysértés tényét a Hivatal állapíthatja meg. A kiegészített tényállás szerint ... 2014. június 30. napján kelt .... számú határozatában megállapította, hogy 2013. május hó 1. napjától kezdődően nem állnak fenn az alperes, mint szállítási rendszer üzemeltető által a jogcím-átvezetési szolgáltatás díjköteles szolgáltatásként történő nyújtásának jogszabályi feltételei. Kötelezte az alperest, hogy jogcím-átvezetési szolgáltatás nyújtásáért díjat ne számítson fel a határozat jogerőre lépésétől kezdődően. Kötelezte az alperest az Üzletszabályzat jogcím-átvezetési szolgáltatás igénybevételére vonatkozó 4.9. mellékletének, valamint az Üzletszabályzat jogcím-átvezetési szolgáltatásra vonatkozó részeinek módosítására a határozat jogerőre emelkedésétől számított 2 hónapon belül. A határozat felülvizsgálata iránti közigazgatási eljárás - a felülvizsgálati eljárásra is kiterjedően - lezárult. A Kúria a felülvizsgálati határozatában - a kiegészített tényállásban idézettek szerint - hangsúlyozta, hogy a 17/2013.(IV.16.) NFM rendelet hatálybalépése után díjat csak a rendelet alapján lehet kérni, s mivel ilyen díjat a 2013. május 1-jén hatályba lépett jogszabály nem tartalmazott, a díj nem volt felszámítható, az Üzletszabályzat alapján a jogcím-átvezetési szolgáltatásért a jelen per alperese a miniszteri rendelet hatálybalépéséig szedhetett díjat, a rendelet hatálybalépése, azaz 2013. május 1. után ezt a díjat nem lehetett szedni az Üzletszabályzatra hivatkozással. Díj alkalmazására ezek után csak a miniszteri rendelet alapján volt mód, és mivel a rendelet csak 2014. október 1-jétől határozta meg a szolgáltatási díjat, 2013. május 1. és 2014. október 1. között nem volt jogszerű módja a jogcímátvezetési szolgáltatásért való díj szedésének. A fentiekből tehát az következik, hogy a ... a Get 109.§
- a)pontja alapján a jogcím átvezetési szolgáltatásra vonatkozó díj kikötését - jogerősen - jogszabálysértőnek találta, és annak alkalmazását megtiltotta. A továbbiakban abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy a díjkikötés jogszabályba ütközése megalapozza-e a felek közti polgári jogi szerződés érvénytelenségét is. A régi Ptk.200.§
(2)bekezdése értelmében semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve, ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz. A szerződés semmisségét nem csak a polgári jogi norma megsértése alapozza meg, hanem más jogági norma megsértése is. Amennyiben a szerződés a polgári jogi jogviszonyokat szabályozó más jogági jogszabály olyan kötelező rendelkezésébe ütközik, amely lényegi módon szabályozza a jogviszony létrejöttével kapcsolatos eljárást, a képviseleti jogosultságot, a szerződés tartalmát, tárgyát vagy egyéb más lényeges körülményeket, akkor a régi Ptk.200.§
(2)bekezdése alapján a szerződés semmissége állapítható meg még akkor is, ha maga a jogszabály ezt a szankciót kifejezetten meg fűzte a megsértéséhez (EBH
- 1117., BH
- 220., Kúria .../
- szám). A földgázellátás szerződéses viszonyai a földgáz versenypiac kialakítása, az energiahatékonyság és az energiatakarékosság elvének a fenntartható fejlődés érdekében történő érvényesítése, a felhasználók biztonságos, zavartalan, megfelelő minőségű és átlátható költségszerkezetű földgázellátása, a magyar gázpiacnak az európai közösség egységesülő gázenergia piacaiba történő integrációja, és mindezek megvalósítását biztosító objektív, átlátható és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő szabályozás (Get. preambulumba) szempontjainak figyelembevételével részletesen szabályozottak. A Get. lényegi módon szabályozza a jogviszony létrejöttével kapcsolatos eljárást, a szerződés tartalmát, tárgyát, és azt, hogy mely szolgáltatásért lehet, és milyen mértékű díjat felszámítani. Ez a szabályozás a gázpiaci szereplőkre kötelező, eltérést nem engedő, a polgári jogi szerződések tartalmára is irányadó szabályozás, melytől való eltérés tiltott szerződési tartalomnak minősül. A perbeli esetben - ahogy azt a Kúria ítélete is rögzíti - a jogcím-átvezetési szolgáltatásért külön díj nem volt felszámítható, az alperes e szolgáltatásért külön díjat nem szedhetett, a díj kikötésére vonatkozó szerződéses rendelkezése ezért jogszabályba ütköző, és a Ptk. 200.§
(2)bekezdése szerint. A fenti indokkal helyes az elsőfokú bíróság szerződés érvénytelenségét megállapító ítéleti rendelkezése. Az érvénytelenség jogkövetkezményei és annak indokai tekintetében a másodfokú bíróság az elsőfokú bírósággal egyetért. Utal azonban arra, hogy nincs jelentősége az érvénytelenség jogkövetkezményének levonása során - mivel a maga a díjkikötés ütközik jogszabályba -, hogy a teljes szerződés, azaz a szolgáltatás nyújtására vonatkozó szerződéses rendelkezés is, vagy csak a díjkikötésre vonatkozó rendelkezés érvénytelen, mivel a teljes érvénytelenség esetén, az eredeti állapot helyreállíthatóságának hiányában - mivel az alperes szerint a felperes a kapott szolgáltatást, a jogcím-átvezetést nem tudja visszaszolgáltatni - alkalmazható hatályossá nyilvánítás sem eredményezné azt, hogy alperes a díjat megtarthatja. A jogcím-átvezetési szolgáltatást jogszabály rendelkezése nem tiltja, az alperes ezt a szolgáltatást a perrel érintett időszakot megelőzően is nyújtotta díjkikötés nélkül. A kereskedelmi ügyletek eredményes átvezetésének hiányában a földgázpiac nem működhet, ezért a felperesnek, mint kereskedőnek a jogcím-átvezetési szolgáltatást igénybe kellett vennie, az alperesnek pedig mivel a 4.§
(2)bekezdés f) pontja szerint a rendszerüzemeltetők informatikai rendszerével történő adatcserére alkalmas, a kereskedelmi platformmal vagy az egyensúlyoz platformmal, valamint a szervezet földgázpiaci engedélyes adatforgalmi és informatikai rendszerével való együttműködésre alkalmas informatikai platformmal rendelkeznie kellett, ezt a szolgáltatást biztosítania kellett. A kereset tárgyát képező időszakban viszont - a Kúria ítéletéből következően - csak az alapszolgáltatás részeként nyújthatta ezt a szolgáltatást, és annak ellenszolgáltatását a rendszerhasználati díj képezte, a jogcím-átvezetési szolgáltatásért tehát díjat a szerződés hatályosság nyilvánítása esetén sem igényelhetne. A közigazgatási per jogerős befejezését követően folytatott másodfokú eljárás során az alperes a per tárgyalásának felfüggesztését kérte a jogerős ítélettel szemben előterjesztett alkotmányjogi panasz elbírálásáig, ezt a kérelmet azonban a másodfokú bíróság alaptalannak találta. A Pp.152.§
(2)bekezdése szerint a per tárgyalásának felfüggesztését olyan folyamatban lévő polgári per, vagy a bíróság hatáskörébe tartozó más polgári eljárás alapozza meg, melynek tárgya a per érdemére kiható előzetes kérdés. Az alkotmányjogi panasz alapján az Alkotmánybíróság által folytatott eljárás nem polgári per, és nem a bíróság hatáskörébe tartozó más polgári eljárás, az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz befogadásáról a
- évi CLI. törvény 29.§-a szerint még nem is döntött a perbeli esetben, nincs tehát jelenleg olyan eljárás folyamatban, amelynek tárgya a jelen per jogalapjának párhuzamos vizsgálata. Az alkotmányjogi panasz nem a jogerős ítélet felülbírálatára irányuló eljárás, az Alkotmánybíróság nem a jogcím-átvezetési szolgáltatás jogalapját, hanem a
- évi CLI. törvény 28.§
(2)bekezdése alapján a bírói döntés alkotmányosságát vizsgálhatja. Amennyiben az alkotmányjogi panasz folytán a közigazgatási ügyben hozott döntés megsemmisítésre kerül, a megismételt eljárás során hozott új határozat alapján az alperes a jelen eljárásban hozott jogerős ítélettel szemben a Pp.260.§
(1)bekezdés a) pontja alapján perújítási kérelmet terjeszthet elő. Az érdemi döntés elleni fellebbezés alaptalansága folytán alaptalan volt az alperes fellebbezési támadása a kiegészített, perköltségről rendelkező ítéleti döntés ellen is. Az alperes fellebbezése eredménytelen volt, ezért a másodfokú bíróság a Pp.78.§
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperest a felperes másodfokú perköltsége megfizetésére, melynek mértékét a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3.§
(5)bekezdése alapján állapította meg. Pécs,
- május
- Dr. Kovács Ildikó s.k. a tanács elnöke, Dr. Gyöngyösiné dr. Antók Éva s.k. előadó bíró, Dr. Berki Csilla s.k. bíró