íéPécsi Ítélőtábla Pf.IV.20.027/2018/
- szám A Pécsi Ítélőtábla a dr. Kovács Barbara párfogó ügyvéd által képviselt felperes neve (címe) felperesnek - Német és Tímár Ügyvédi Iroda által képviselt alperes neve (címe) alperes ellen szerződés létre nem jöttének megállapítása iránt indított perében a ....... Törvényszék
- szeptember hó
- napján kelt .../
- számú ítélete ellen a felperes részéről 37.,
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta az alábbi í t é l e t e t: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 42.000 (negyvenkettőezer) forint másodfokú perköltséget. A pártfogó ügyvéd díját teljes egészében a pervesztes felperes viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás A
- december hó
- napján kelt adásvételi szerződés szerint felperes megvásárolta az alperestől az ... forgalmi rendszámú ... típusú személygépkocsit. A
- pont értelmében, amennyiben a felperes az adásvételi szerződés
- pontjában meghatározott teljes vételárat határidőben nem fizeti meg, a felek úgy tekintik, hogy a vevő a teljesítést megtagadta, és az eladó minden további fizetésre történő felszólítás nélkül a szerződéstől elállhat, továbbá a felperes kötelezi magát arra, hogy ebben az esetben a vételár 10 %-ával egyező mértékű meghiúsulási kötbért fizet az alperesnek. A
- december hó
- napján kelt autóbeszámítás tárgyában létrejött okirat szerint: beszámított autó: ..., beszámítási érték 300.000 forint, az ... gépkocsi vételára 1.599.000 forint. A vételár nem került kifizetésre. Az alperes
- március hó
- napján az adásvételi szerződéstől elállott, és a felperest 10 % mértékű meghiúsulási kötbér megfizetésére hívta fel. Alperes kérelmére ... közjegyző ...... szám alatt fizetési meghagyást bocsátott ki felperessel szemben 159.900 forint és járulékai mértékű kötbérre. A fizetési meghagyás 2013.június hó
- napján jogerőre emelkedett. Alperes a felperessel szemben .... szám alatt kiállított végrehajtási lappal végrehajtási eljárást kezdeményezett. A felperes pontosított keresetében a
- december hó
- napján kelt adásvételi szerződés létre nem jöttének megállapítását kérte hivatkozással arra, hogy az okiraton szereplő aláírás nem tőle származik, az okirat nem tartalmazza a vételárat és a gépjármű lényeges adatait (
- számú kereset). Kérte továbbá annak megállapítását, hogy az alperes megsértette a magánélethez, jóhírnévhez, emberi méltósághoz fűződő személyiségi jogát, személyes adat védelméhez való jogát, kérte, hogy a bíróság tiltsa el az alperest a további jogsértéstől, kötelezze méltányos elégtétel nyújtására és 2.000.000 forint sérelemdíj megfizetésére (
- számú kereset). Ez utóbbi kereset körében arra hivatkozott, hogy az alperes a
- évi CXII. törvény (Infotv.) 5.§ megsértésével személyi adatait kiadta jogi képviselőjének, majd a fizetési meghagyásos, illetve a végrehajtási eljárásban a közjegyzőnek, végrehajtónak, hogy az alperes megalapozatlanul követelt kötbért, valótlan, értelmetlen állításra indított fizetési meghagyást, végrehajtási eljárást, eljárása súlyosan sértette személyiségi és emberi jogait, az alperes magatartása közrejátszott munkaviszonya megszűnésében. Alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az
- számú kereset tekintetében az aggálytalannak ítélt igazságügyi írásszakértői vélemény alapján megállapította, hogy a
- december hó
- napján kelt adásvételi szerződésen a névaláírás a felperes kezétől származik. Utalt arra, hogy a gépjárművek adásvételére kötelező tartamú blanketta szerződés nincs, az adásvételi szerződés érvényesen létrejött. A
- számú kereset tekintetében döntését azzal indokolta, hogy az alperes az adásvételi szerződés alapján kezdeményezte a fizetési meghagyásos és a végrehajtási eljárást, önmagában hatóság, közjegyző, bíróság előtti eljárás kezdeményezése személyiségvédelmi per megindítására nem ad alapot. Utalt arra, hogy a jogerős fizetési meghagyás ítélet hatályú, végrehajtható okirat. Kifejtette, hogy a személyes adatok jogi képviselő részére történő átadása, illetve a közjegyzői, végrehajtási eljárásban felhasználása nem jogsértő, a
- évi L. törvény (Fmtv.) 20.§ szerint a felperes adatai megadhatóak. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, a keresetnek helyt adó döntés meghozatalát kérte. Hivatkozott arra, hogy
- december hó
- napján nem járt az alperesnél,
- december hó
- napján kizárólag egyeztetni kívánt, szerződéskötési szándéka nem volt, adásvételi szerződést nem írt alá, az okiraton feltüntetett tanúkkal nem találkozott. Kiemelte, hogy az adásvételi szerződésben vételár nem szerepelt, foglaló nem került átadásra, az adásvételi szerződés a lényeges tartalmi elemek hiányában semmis. Utalt arra, hogy a szerződés megkötésekor tévedésben volt, amely részben alperesi megtévesztés következménye. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság nem tett megfelelő lépéseket az általa kért tanúk megidézése érdekében figyelemmel arra, hogy a tanúk az alperes munkavállalói, az alperes címéről megidézhetőek lettek volna. Kiemelte, hogy az alperes hatalmával visszaélve személyiségi jogait, emberi méltóságát, becsületét megsértette. A másodfokú eljárás során tanúbizonyítási indítványt terjesztett elő a szerződéskötést megelőzően a tárgyalásokra, illetve az azt követő időben történt e-mailváltásokra és tárgyalásokra vonatkozóan. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. A fellebbezés nem megalapozott. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, és a helyesen megállapított tényállásból helyes jogkövetkeztetést vont le, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.253.§
(2)bekezdés, Pp.254.§
(3)bekezdése szerint helyes indokai alapján helybenhagyta. A fellebbezéssel összefüggésben a másodfokú bíróság kiemeli az alábbiakat: Alaptalanul hivatkozott a felperes arra, hogy a
- december hó
- napján kelt adásvételi szerződésen szereplő aláírás nem tőle származik, nem tett szerződéses nyilatkozatot, ezért a szerződés nem jött létre. Az okiraton a felperes névaláírása szerepel, és két tanú az okiraton igazolta, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előttük írta alá, ezért a Pp.196.§
(1)bekezdés b) pontja szerint teljes bizonyító erejű magánokirat. A magánokirat valódiságát az okirattal bizonyító félnek csak akkor kell bizonyítania, ha az ellenérdekű fél azt kétségbe vonja, vagy a bíróságnak van kételye az okirat valódisága felől. A teljes bizonyító erejű magánokirat esetében első lépésként mindig az okiraton szereplő aláírások létrejöttének körülményeit kell vizsgálni (Kommentár a Polgári Perrendtartásról szóló
- évi III. törvényhez). Amennyiben bebizonyosodik, hogy az aláírás valódi, az okiratot teljes bizonyító erejű magánokiratként kell figyelembe venni. Az aggálytalan és ellentmondás mentes igazságügyi írásszakértői vélemény egyértelműen igazolta, hogy az adásvételi szerződésen szereplő aláírás a felperestől származik, az okiratot ezért valódinak kell tekinteni. A felperestől származó aláírás folytán az okirat teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy a kiállító felperes az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetőleg elfogadta, magára kötelezőnek ismerte el. A felperes által kért tanúbizonyítás az okiraton szereplő aláírás valódiságával szembeni ellenbizonyításra nem alkalmas, ezért a másodfokú bíróság a bizonyítási kérelmet elutasította. Utal e körben a másodfokú bíróság arra, hogy a fellebbezésben kifejtettekkel ellentétben nem
- december hó
- napján került aláírásra a szerződés, hanem
- december hó
- napján, ebben az időpontban pedig a felperes saját nyilatkozata szerint is járt az alperesnél. Tévesen hivatkozott a felperes arra, hogy az adásvételi szerződésben lényeges tartalmi elem vételár - kikötése nem történt meg. A szerződés
- pontja szerint a felperes a gépjárművet a szerződés mellékletét képező szerződéskötési és átadási feltételekben rögzített vételáron vásárolja meg. A mellékletként csatolt okirat az 1.599.000 forint vételárat tartalmazza, az egyéb tartalmi kifogások tekintetében pedig helyesen foglalt állást úgy az elsőfokú bíróság, hogy a gépjármű adásvételi szerződéssel szemben a régi Ptk. kötelező tartalmi követelményeket nem támaszt, a szerződés akár szóban is megköthető lett volna. A felperes fellebbezési eljárás során történt hivatkozását a megtévesztésre, tévedésre érdemben vizsgálni nem lehetett. A felperes a ... Törvényszéken
- január hó
- napján előterjesztet keresetben a szerződést nem támadta meg, semmisség megállapítását kérte, de a kereset jogalapjaként a megtévesztés, tévedés törvényi tényállását, a régi Ptk.210.§
(1)bekezdését megjelölte. Az elsőfokú bíróság felhívta a arra, hogy az érvénytelenségi kereset körében pontosítsa, hogy a keresettel támadott adásvételi szerződés régi Ptk.200.§
(2)bekezdése szerinti semmisség körében mely jogszabályba ütközésére hivatkozik, és felhívta arra is, a régi Ptk.210.§
(1)bekezdésére alapított érvénytelenség körében jelölje meg, hogy a szerződés megkötésekor mely lényeges körülmény tekintetében volt tévedésben. A hiánypótlásra felhívás kiterjedt arra is, hogy jelölje meg, hogy a szerződés érvénytelenségének (létre nem jöttének) mely jogkövetkezményét kéri alkalmazni, terjesszen elő erre irányuló határozott kereseti kérelmet. Felperes a hiánypótlási felhívásra kizárólag a szerződés aláírásának és tartalmi elemeinek hiányára hivatkozott, tévedés, megtévesztés tekintetében tényállítást nem tett, keresetet nem terjesztett elő, ezért a fellebbezésben új ténybeli és jogi alapra - megtévesztés, tévedés - már nem térhet át, a keresetváltoztatást a Pp.247.§
(1)bekezdése kizárja. A felperes fellebbezése alaptalan volt, ezért a Pp.78.§
(1)bekezdése alapján köteles viselni az alperes másodfokú eljárásban felmerült költségét, azzal, hogy a felperest képviselő pártfogó ügyvéd díjának viselésére teljes egészében a felperes köteles. A feljegyzett illetéket a felperes költségmentessége folytán a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 14.§-a szerint az állam viseli. Pécs, 2018. május 16. Dr. Kovács Ildikó s.k. a tanács elnöke, Dr. Gyöngyösiné dr. Antók Éva s.k. előadó bíró, Dr. Berki Csilla s.k. bíró