A határozat elvi tartalma: Törvénysértően elrendelt kényszergyógykezelés mellőzése. KÚRIA Bfv.I.1303/2017/
- szám A Kúria Budapesten, a
- év tanácsülésen meghozta a következő január hó
- napján tartott í t é l e t e t: A garázdaság bűntette és más bűncselekmény miatt folyamatban volt büntetőügyben a Fővárosi Főügyészség felülvizsgálati indítványát elbírálva a Pesti Központi Kerületi Bíróság 15.B.XIII.13.096/2014/
- számú ítéletét megváltoztatja, és a terhelt kényszergyógykezelésének elrendelését mellőzi. Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A Pesti Központi Kerületi Bíróság a
- február
- napján kihirdetett és aznap jogerős 15.B.XIII.13.096/2014/
- számú ítéletével a terheltet a garázdaság bűntettének [Btk.
- §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés d) pont] és folytatólagosan elkövetett rongálás bűntettének [Btk. 371. §
(1)bekezdés,
(3)bekezdés a) pont] vádja alól felmentette, és elrendelte a terhelt kényszergyógykezelését. A jogerős határozat ellen a Fővárosi Főügyészség terjesztett elő a Be. 416. §
(1)bekezdésének b) pontjára hivatkozva, felülvizsgálati indítványt. Indokai a következők: A jogerős ítélet által megállapított tényállás szerint a terhelt a hasadásos elmebetegség üldöztetéses, megfigyeltetéses kiválasztottsági téves eszmékkel jellemzett formájában szenved, amely kóros elmeműködés mind az elkövetéskor, mind a határozat meghozatala idején képtelenné tette őt arra, hogy cselekménye következményeit felismerje, és ennek megfelelően cselekedjék. A terhelt esetében megalapozottan lehet tartani attól, hogy hasonló, személy elleni erőszakos bűncselekményt fog elkövetni. A terhelt
- november
- napján a Budapest, ... Volánbusz pályaudvar területén a metróállomáshoz vezető lépcsősornál lévő négy darab jegykiadó automata monitorjait a nála lévő üvegtörő kalapáccsal betörte, majd egy késsel több esetben a cselekményt észlelő, a helyszínre siető biztonsági őr felé szúrt. A biztonsági őr a terhelttel dulakodni kezdett, majd kicsavarta a kezéből a kést, melynek során az megsértette a jobb kisujját. A biztonsági őr a terheltet a forgalmi irodába kísérte, ahol, miután kiesett a zsebéből a terhelttől elvett kés, azt a terhelt ismét magához vette, és ismét két esetben a biztonsági őr felé szúrt. A biztonsági őrnek sikerült a szúró mozdulatok elől kihátrálnia az irodából, majd a segítségére siető három személlyel együtt dulakodást követően sikerült megfékeznie a terheltet. A rongálással okozott kár 1.333.500 forint volt, a biztonsági őr a sérelmére elkövetett könnyű tesi sértés vétsége miatt nem terjesztett elő magánindítványt. A terhelt
- december
- napján a Budapest, ... busz pályaudvaron odament a 8-as kocsiállásban lévő autóbuszhoz, és a nála lévő üvegtörő kalapáccsal betörte annak jobb oldalán lévő hét darab ablakát és egy darab üvegajtaját. A cselekmény következtében 768.350 forint rongálási kár keletkezett. A Fővárosi Főügyészség álláspontja szerint a terhelt kóros elmeállapot miatti felmentése törvényes volt, ám a kényszergyógykezelés elrendelésére a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével került sor, mert a bíróság által az elbíráláskor hatályos Btk.
- §
(1)bekezdés
- pontja az egész törvényre, így a kénszergyógykezelés feltételeit szabályozó
- §
(1)bekezdésre is kiterjedően meghatározza a személy elleni erőszakos bűncselekmények körét, és e felsorolás a garázdaság egyetlen alakzatát sem tartalmazza; így a személy elleni erőszakkal elkövetett garázdaság miatt kényszergyógykezelés nem rendelhető el. Ezért indítványozta, hogy a Kúria a Pesti Központi Kerületi Bíróság megtámadott határozatát változtassa meg, és a terhelt kényszergyógykezelésének elrendelésére vonatkozó ítéleti rendelkezést mellőzze. A Legfőbb Ügyészség a BF.895/2017/2. számú átiratában a Fővárosi Főügyészség felülvizsgálati indítványával egyetértve azt fenntartotta, és indítványozta a terhelttel szemben alkalmazott kényszergyógykezelés mellőzését. -.-.A felülvizsgálati indítvány elbírálására a Kúria a Be. 424. §
(1)bekezdése alapján tanácsülést tűzött ki, melyen a megtámadott határozatot a felülvizsgálati indítvánnyal érintett terhelt tekintetében a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálta felül; emellett vizsgálta a Be. 423. §
(5)bekezdésében meghatározott esetleges eljárási szabálysértéseket is, ilyet azonban nem észlelt. A felülvizsgálati indítvány alapos. Mint arra a felülvizsgálati indítványt előterjesztő Fővárosi Főügyészség megállapította, a Pesti Központi Kerületi Bíróság helyesen döntött az elbírálás időpontjára hatályba lépett új büntető törvény alkalmazásáról, mivel az a jogkövetkezményeket illetően a terhelt számára enyhébb elbírálást tesz lehetővé az alábbiak miatt: A Btk. 78. §
(1)bekezdése szerint személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetőjének kényszergyógykezelését kell elrendelni, ha elmeműködésének kóros állapota miatt nem büntethető, és tartani kell attól, hogy hasonló cselekményt fog elkövetni, feltéve, hogy büntethetősége esetén egyévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést kellene kiszabni. A Btk. 459. §
(1)bekezdésének
- pontjában foglalt értelmező rendelkezés szerint „e törvény alkalmazásában" személy elleni erőszakos bűncselekmény a népirtás [
- §
(1)bekezdés], az emberiesség elleni bűncselekmény [143. §
(1)bekezdés], az apartheid [144. §
(1)-
(3)bekezdés], a hadikövet elleni erőszak (
- §), a védett személyek elleni erőszak [
- §
(1)-
(2)és
(4)bekezdés], az egyéb háborús bűntett (
- §), az emberölés [
- §
(1)-
(3)és
(5)bekezdés], az erős felindulásban elkövetett emberölés (161. §), a testi sértés [164. §
(3)-
(6)és
(8)bekezdés], az emberrablás [190. §
(1)-
(4)bekezdés], az emberkereskedelem [192. §
(1)-
(6)bekezdés], a kényszermunka (
- §), a személyi szabadság megsértése (
- §), a kényszerítés (
- §), a szexuális kényszerítés (
- §), a szexuális erőszak [
- §
(1)-
(4)bekezdés], a lelkiismeret és vallásszabadság megsértése (
- §), a közösség tagja elleni erőszak [
- §
(2)-
(3)bekezdés], az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése (217. §), az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása [254. §
(1)bekezdés], a lázadás [256. §
(1)-
(2)bekezdés], a bántalmazás hivatalos eljárásban [301. §
(1)-
(2)bekezdés], a bántalmazás közfeladatot ellátó személy eljárásában [302. §
(1)-
(2)bekezdés], a kényszervallatás [303. §
(1)-
(2)bekezdés], a jogellenes fogvatartás (
- §), a hivatalos személy elleni erőszak [
- §
(1)-
(3)és
(5)bekezdés], a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak (
- §), a hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy támogatója elleni erőszak (
- §), a nemzetközileg védett személy elleni erőszak [
- §
(1)bekezdés], a terrorcselekmény [314. §
(1)-
(2)bekezdés], a jármű hatalomba kerítése [320. §
(1)-
(2)bekezdés], a rablás [365. §
(1)-
(4)bekezdés], a zsarolás (
- §), az önbíráskodás [
- §
(1)-
(2)bekezdés], a zendülés minősített esetei [442. §
(2)-
(6)bekezdés] és az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak [445. §]. A felsorolásban a Btk. 339. §
(1)bekezdésében meghatározott, de a
(2)bekezdés d) pontja szerint minősülő garázdaság bűntette nem szerepel. Következésképpen az ilyen büntetendő cselekményt megvalósító, ám kóros elmeállapota miatt nem büntethető elkövető kényszergyógykezelése a törvény által megkívánt egyéb feltételek megléte esetén sem rendelhető el (BH 2017. 211., [27] bekezdés). Ezért a Kúria a Fővárosi Főügyészség felülvizsgálati indítványának helyt adva, a Pesti Központi Kerületi Bíróság megtámadott határozatát a Be. 427. §
(1)bekezdés a) pont
- fordulata alapján megváltoztatta, és a terhelt kényszergyógykezelésének elrendelésére vonatkozó ítéleti rendelkezést mellőzte. A Kúria a
- szeptember
- napján meghozott Bfv.I.1303/2017/
- számú végzésével a kényszergyógykezelés végrehajtását már félbeszakította. Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Be.
- §-ának
(4)bekezdése, felülvizsgálatát pedig a Be. 416. §
(4)bekezdésének b) pontja zárja ki. Budapest,
- január
- Dr. Csák Zsolt s.k. a tanács elnöke, Dr. Soós László s.k. előadó bíró, Dr. Vaskuti András s.k. bíró A kiadmány hiteléül: TóthLné bírósági tisztviselő