Bf.598/2017/11 – Szegedi Ítélőtábla

(1)bekezdés

1. fordulat] és más bűncselekményekben, ezért őt halmazati büntetésül 1 év 10 hónap szabadságvesztésre és 1 év közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 3 évre felfüggesztette. Az I. rendű vádlottat társtettesként elkövetett testi sértés vétsége [Btk.
2. §

(1)és

(2)bekezdés] miatt emelt vád alól felmentette. I.rendű vádlott neve I. r. vádlott a másodfokú eljárás során elhalálozott. Erre figyelemmel az ítélőtábla a

1. április
2. napján kelt és
3. május
4. napján jogerőre emelkedett Bf.II.598/2017/
5. számú végzésével a Szolnoki Törvényszék
6. április
7. napján meghozott 8.B.887/2016/
8. számú ítéletét hatályon kívül helyezte és az eljárást megszüntette I.rendű vádlott neve I. r. vádlott vonatkozásában. A törvényszék III.rendű vádlott neve III. r. vádlottat bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett közlekedés biztonsága elleni bűntettben [Btk.
9. §

(1)bekezdés

1. fordulat], társtettesként elkövetett garázdaság bűntettében [Btk.
2. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés

1. a)és
2. d)pontjai], társtettesként elkövetett rongálás bűntettében [Btk. 371. §

(1)bekezdés 2. fordulat,

(3)bekezdés a) pont] és 2 rb. társtettesként elkövetett testi sértés vétségében [Btk. 164. §

(1)és

(2)bekezdés]. Ezért III.rendű vádlott neve III. r. vádlottat mint többszörös visszaesőt halmazati büntetésül 2 év 4 hónap szabadságvesztésre és 3 évre a közügyek gyakorlásától eltiltásra ítélte. A szabadságvesztést fegyházban rendelte végrehajtani. Megállapította, hogy III.rendű vádlott neve III. r. vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. Elrendelte a Kunszentmiklósi Városi Bíróság 6.B.71/2007/

1. számú ítéletével kiszabott 2 év börtön, valamint a Veszprémi Városi Bíróság 11.B.668/2009/
2. számú ítéletével kiszabott 1 év 3 hónap börtön végrehajtását. V.rendű vádlott neve V. r. vádlottat bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett garázdaság bűntettében [Btk.
3. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés

1. a)és
2. d)pont] és 2 rb. társtettesként elkövetett testi sértés vétségében [Btk. 164. §

(1)és

(2)bekezdés]. Ezért V.rendű vádlott neve V. r. vádlottat halmazati büntetésül 1 év 2 hónap szabadságvesztésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 2 évre felfüggesztette. Megállapította, hogy a szabadságvesztést - annak esetleges végrehajtása esetén - börtönben kell végrehajtani és abból az V. r. vádlott legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. VI.rendű vádlott neve VI. r. vádlottat bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett garázdaság bűntettében [Btk. 339. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés

1. a)és
2. d)pontja] és társtettesként elkövetett testi sértés vétségében [Btk. 164. §

(1)és

(2)bekezdés]. Ezért VI.rendű vádlott neve VI. r. vádlottat - halmazati büntetésül - 1 év szabadságvesztésre ítélte, amelynek végrehajtását 2 évre felfüggesztette. Megállapította, hogy a szabadságvesztést - annak esetleges végrehajtása esetén börtönben kell végrehajtani és abból a VI. r. vádlott legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Kötelezte az I., II. és III. r. vádlottakat magánfél neve1 magánfél részére kártérítés címén 731.000.Ft egyetemlegesen történő megfizetésére, valamint az államnak felhívásra 43.860.-Ft illeték megfizetésére. VI.rendű vádlott neve VI. r. vádlott által és magánfél neve2d magánfél által előterjesztett polgári jogi igény érvényesítését egyéb törvényes útra utasította. A Szolnoki Törvényszék Gazdasági Hivatalánál Bj.29/2017/

1. sorszám alatti tégladarabot,
2. sorszám alatti kardot és
3. sorszám alatti viperát elkobozta. A 2., 3., 5-
4. sorszám alatti tárgyak lefoglalását megszüntette és azok közül a
5. sorszám alatti rövid ujjú inget magánfél neve1 részére, míg a
6. sorszám alatti autópumpát egyéb érdekelt neve1 részére kiadni rendelte, a
7. sorszám alatti papucs, az 5-
8. szám alatti DNS maradványok és üvegtörmelék, a
9. sorszám alatti bot és a
10. sorszám alatti rövidnadrág megsemmisítését rendelte el. Kötelezte a vádlottakat külön és egyetemlegesen az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére. Az azt meghaladó bűnügyi költség vonatkozásában megállapította, hogy azt az állam viseli. Az első fokú ítélet ellen fellebbezést jelentett be - az ügyész III.rendű vádlott neve III. r. vádlott terhére hosszabb tartamú, fegyházban végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása, - III.rendű vádlott neve III. r. vádlott és védője egyezően elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés, V.rendű vádlott neve V. r. vádlott felmentés, V.rendű vádlott neve V. r. vádlott védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés, VI.rendű vádlott neve VI. r. vádlott fellebbezése okának és céljának megjelölése nélkül, VI.rendű vádlott neve VI. r. vádlott védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhébb büntetés kiszabása céljából. A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség a Bf.296/2016/4-IV. számú átiratában az ügyészi fellebbezést annak indokaival egyezően fenntartotta, a védelmi fellebbezéseket nem tartotta alaposnak. A tényállás kiegészítésére, a jogi indokolás körébe tartozó bírói gyakorlatra történő hivatkozásokra, valamint a bűnösségi körülményekre tett észrevételei mellett az első fokú ítélet megváltoztatását és III.rendű vádlott neve III. r. vádlott szabadságvesztés büntetése tartamának súlyosítását, egyebekben az első fokú ítélet I., III., V. és VI. r. vádlottak vonatkozásában való helybenhagyását indítványozta annak megállapításával, hogy a Szolnoki Törvényszék a
11. november
12. és november
13. napján Kecskeméten tartott tárgyalást. A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség képviselője a másodfokú nyilvános ülésen az ügyészi fellebbezést fenntartotta. III.rendű vádlott neve III. r. vádlott védője a fellebbezési nyilvános ülésen elsődlegesen felmentés, másodlagosan a büntetés enyhítése iránt előterjesztett fellebbezését változatlanul fenntartotta. Ennek körében arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság a konfliktust kiváltó bűncselekmény részeseinek vallomását is bizonyítékként fogadta el, amely vallomások értékelésekor a megállapított tényekből további tényekre helytelenül következtetett [Be.
14. §

(2)bekezdés d) pont]. Indítványozta, hogy az ítélőtábla az ítéleti tényállás alapjául III.rendű vádlott neve III. r. vádlottnak a nyomozás során tett vallomását és az első fokú bírósági szakban tett nyilatkozatait és észrevételeit fogadja el. Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság a III. r. vádlott észrevételeinek jelentős részét és az általa előterjesztett bizonyítási indítványokat figyelmen kívül hagyta. A büntetés enyhítése iránt előterjesztett fellebbezésének indokolása körében nyomatékos enyhítő körülményként indítványozta figyelembe venni a bűncselekmény elkövetése óta bekövetkezett időmúlást, a jogos védelmi helyzetet és azt, hogy a III. r. vádlott az öngyilkosságot elkövetett fia, I.rendű vádlott neve I. r. vádlott után maradt unoka eltartásáról is gondoskodik. V.rendű vádlott neve V. r. és VI.rendű vádlott neve VI. r. vádlottak védője a fellebbezési nyilvános ülésen is előterjesztette az első fokú eljárásban már előterjesztett bizonyítási indítványát tanú neve1 és tanú neve2 tanúk ismételt kihallgatására és szembesítésére vonatkozóan. Indítványozta továbbá III.rendű vádlott neve III. r. vádlottal szemben folyamatban lévő újabb büntetőeljárás iratainak beszerzését és ismertetését. A III. r. vádlott ezen ügyben jelenleg előzetes letartóztatásban van, és ezen ügyben IV.rendű vádlott neve - a jelen ügy IV. r. elítéltje - a jelen ügyre vonatkozóan is nyilatkozott. Ezen nyilatkozat alkalmas arra, hogy új megvilágításba helyezze az ügyet, és lényegesen eltér a jelen eljárásban terheltként tett vallomásától. Az V.-VI. r. vádlottak védője a fellebbezési nyilvános ülésen az elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhébb büntetés kiszabása érdekében bejelentett fellebbezését az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítására irányuló indítvánnyal kiegészítve, fenntartotta. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint nem tett eleget az indokolási kötelezettségének és a megállapított tényállás részben ellentétes az iratok tartalmával. Az első fokú ítélet

1. tényállási pontja vonatkozásában álláspontja szerint az állapítható meg, hogy az V. és VI. r. vádlottak védekezését az I., II., III. r. vádlottak támadása előzte meg. Az V. és VI. r. vádlottak elhárító magatartása volt a válasz az I., II., III. r. vádlottak támadására. A támadás jogtalan jellegére tekintettel megillette a védekezés joga az V. és VI. r. vádlottakat. Hivatkozott e körben a Kúria 4/
2. BJE határozatának indokolására, amely szerint a jogos védelmi helyzet mindaddig fennáll, ameddig a megtámadott okkal tarthat a támadás megkezdésétől, vagy annak folytatásától. Hivatkozott arra is, hogy a BJE határozat szerint a korábbi,
3. számú Irányelv III. részének
4. pontjában az arányossággal kapcsolatban kifejtettek a továbbiakban nem alkalmazhatók, vagyis az elsőfokú bíróság nem vizsgálhatta volna, hogy az elhárító magatartás nem idézett-e elő aránytalanul nagyobb sérelmet, mint amelyet a jogtalan támadás okozott volna. Mindezekre figyelemmel a
5. tényállás vonatkozásában a jogos védelmi helyzet valamennyi konjunktív törvényi feltétele fennáll, így az az V. és VI. r. vádlottak vonatkozásában megállapítható. Ezért az elsőfokú bíróság iratellenesen jutott arra az álláspontra, hogy V.rendű vádlott neve V. r. és VI..rendű vádlott neve VI. r. vádlottak vonatkozásában a jogos védelmi helyzet nem állapítható meg, mert maguk is a jogtalanság talajára helyezkedtek. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság nem vizsgálta a Btk.
6. §

(1)bekezdése szerinti tévedés lehetőségét sem. Az elsőfokú bíróság szerint az V. és VI. r. vádlottak a jogtalanság talajára helyezkedtek, ezért vizsgálnia kellett volna ezen vádlottak vonatkozásában, hogy a valóságos helyzet téves felismerése folytán abban a tudatban cselekedtek-e, hogy ellenük, illetve VI. r. vádlott hozzátartozói ellen jogtalan támadást intéztek, vagy ilyennel közvetlenül fenyegették őket (vélt jogos védelem). A büntetések enyhítésére vonatkozó fellebbezése indokául rámutatott arra, hogy az elsőfokú bíróság nem tett eleget a belső arányosság követelményének, és a bűncselekmények elkövetése óta eltelt jelentős idő értékelésekor nem vette figyelembe, hogy az az I. és III. r. vádlottak magatartása miatt következett be, miután gyakran rendre kellett utasítani őket, valamint a tárgyalásról kiutasítást alkalmazni. Indítványozta továbbá V.rendű vádlott neve V. r. és VI.rendű vádlott neve VI. r. vádlott előzetes bírósági mentesítését is. Az ítélőtábla a fellebbezéseket nem találta alaposnak. A Be. 348. §

(1)-

(2)bekezdése és Be. 349. §

(1)bekezdése alapján eljárva az ítéletnek a fellebbezésekkel érintett vádlottakra vonatkozó részét az azt megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a lényeges eljárási szabályok megtartásával, hatályon kívül helyezést megalapozó eljárási szabálysértés nélkül folytatta le a tárgyalást. Ami a másodfokú eljárásban előterjesztett bizonyítási indítványokat illeti, egyik teljesítését sem tartotta szükségesnek, illetve lehetségesnek az ítélőtábla. Az elsőfokú bíróság a tényállás felderítési feladatának eleget tett, ennek keretében a vád tárgyát képező lényeges releváns tényekre az elbíráláshoz szükséges körben és mélységben a bizonyítást felvette. További bizonyítás felvételének helye nem volt. Megfelelő indokát adta a törvényszék annak, hogy miért utasította el az V. és VI. r. vádlottak védőjének tanú neve1 és tanú neve2 tanúk közötti szembesítés elrendelésére irányuló bizonyítási indítványát, amelyet a másodfokú bíróság is osztott. III.rendű vádlott neve III. r. vádlottal szemben indult újabb eljárásban IV.rendű vádlott neve IV. r. elítélt által tett vallomástól pedig nem várható a jelen eljárásban megállapítottól eltérő tényállás megállapítása, ezért az erre vonatkozó bizonyítás felvételét az ítélőtábla szükségtelennek tartotta. Az ítéleti tényállás

1. pontja kapcsán III.rendű vádlott neve III. r. vádlott beismerő vallomást tett és I.rendű vádlott neve I. r. vádlott is beismerte a cselekmény elkövetését. Megfelelő indokát adta az elsőfokú bíróság, hogy ezen tényállás kapcsán miért nem találta alátámasztottnak azt, hogy a bűncselekménynek az volt az előzménye, amelyre a III. r. vádlott többször is hivatkozott, hogy magánfél neve1 sértett a vádlottak közé hajtott, és felborította a bográcsot. Megalapozott ténybeli következtetést vont a törvényszék arra, hogy a sértett gépkocsijával hátramenetben közlekedett, tehát mozgásban volt az I., II. és III. r. vádlottak cselekménye közben. Az igazságügyi műszaki szakértői vélemény alapján megalapozott megállapítást tett az elsőfokú bíróság a rongálási kár kapcsán, és megfelelően megindokolta azt, hogy III.rendű vádlott neve III. r. vádlottnak a védekezésével szemben miért azt fogadta el a tényállás alapjául. Az elsőfokú bíróság a bizonyítékok értékelése körében III.rendű vádlott neve III. r., V.rendű vádlott neve V. r. és VI.rendű vádlott neve VI. r. vádlottak jogos védelmi helyzetre hivatkozó és a bűncselekmény elkövetését tagadó vallomásaival szemben a tényállás
2. pontja vonatkozásában az ügyben érdektelennek tekinthető tanúk, így tanú neve1 körzeti megbízott, tanú neve3 polgárőr, tanú neve4 és tanú neve5 mentősök, továbbá tanú neve6, tanú neve7 és tanú neve7 tanúk vallomása, a mobiltelefonok forgalmazásáról készült híváslista, az orvosszakértői vélemény és a szakértő tárgyalási előadása, a rendőri jelentés, hivatalos feljegyzésnek az adatai alapján állapította meg. Ennek körében vizsgálta, hogy a tanúk egy része a ... család érdekeltségi körébe tartoztak (ifj. tanú neve8, egyéb érdekelt neve1, magánfél neve2d, tanú neve9) illetve más részük III.rendű vádlott neve III. r. vádlott „bevonuló buliján" vettek részt mint a család ismerősei (pld. tanú neve2). A törvényszék a kihallgatott tanúk egymásnak ellentmondó vallomásait értékelve logikus magyarázatát adta annak, hogy miért kezelte azokat fenntartással. Az iratok tartalmának megfelelően részletezte a releváns tanúvallomásokat és eleget tett indokolási kötelezettségének arra vonatkozóan, hogy az egyes vallomásokat milyen körben fogadta el. A fenti bizonyítékok körültekintő mérlegelését követően megalapozott ténybeli következtetést vont le arra, hogy a vádlottak egymást kölcsönösen bántalmazták, és jogos védelmi helyzetre ezért alappal egyikük sem hivatkozhat. Az elsőfokú bíróság a beszerzett bizonyítékokat az iratok tartalmának megfelelően és okszerűen értékelte, amely mérlegeléséről az ítéletben a felülbírálathoz szükséges mértékben eleget tett. Ezért a bizonyítékok mérlegelésén keresztül a tényállást támadó, jogos védelmi helyzetet megállapító és felmentést, illetve hatályon kívül helyezést célzó fellebbezések eredményre nem vezethettek. Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást a Be.
3. §

(1)bekezdés a) pontjára figyelemmel az iratok egybehangzó adatai alapján az alábbiak szerint egészítette ki és helyesbítette: A

1. oldal 3.) pontjában írt III.rendű vádlott neve III. r. vádlott korábbi, végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetésének próbaideje
2. május
3. napjáig, míg a 4.) pont alatti
4. szeptember
5. napjáig tartott. A kiegészítés azért vált szükségessé, mivel az elsőfokú bíróság III.rendű vádlott neve III. r. vádlott ezen szabadságvesztés büntetéseinek végrehajtását rendelte el, miután a III. r. vádlott a jelen eljárásban elbírált bűncselekményeket a próbaidők alatt követte el. Az ítélőtábla a III. r. vádlottnak az ítélet
6. oldal 6.) pontjában írt korábbi büntetését mellőzte a tényállásból, miután az a bűnügyi nyilvántartásban már nem szerepel [A Büntető Törvénykönyvről szóló
7. évi C. törvény (Btk.)
8. §

(2)bekezdése alapján]. Ugyanerre figyelemmel mellőzte a tényállásból a

1. oldal
2. bekezdésében megjelölt V.rendű vádlott neve VI. r. vádlott korábbi büntetését is. A
3. oldal
4. bekezdését és a
5. oldal
6. bekezdését a jogi indokolásba utalta, miután a jogi fogalmak formájában megjelenő következtetések a jogi értékelés körébe tartoznak, és azok nem ténymegállapítások. A
7. oldal alulról
8. (a
9. tényállás utolsó) bekezdését azzal egészítette ki, hogy magánfél neve1 magánfél a nyomozás során
10. augusztus
11. napján terjesztett elő polgári jogi igényt (nyomozati iratok I. kötet
12. old.). Osztva a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség álláspontját, az ítélet
13. oldal
14. bekezdését azzal egészítette ki, hogy I.rendű vádlott neve I. r. vádlott 62 cm pengehosszúságú karddal vágta meg VI.rendű vádlott neve VI. r. vádlott bal fülét, míg III.rendű vádlott neve III. r. vádlott egy 60 cm hosszú autópumpával támadt VI.rendű vádlott neve VI. r. vádlottra. Kiegészítette továbbá azzal, hogy VI.rendű vádlott neve VI. r. vádlott kezében tartott vipera, amellyel megütötte I.rendű vádlott neve I. r. vádlott hátát, 52,5 cm hosszúságú volt. Az első fokú ítélet tényállása a fenti helyesbítésekkel és kiegészítésekkel együtt a másodfokú eljárásban irányadó volt. A megalapozott tényállásból az elsőfokú bíróság okszerűen következtetett III.rendű vádlott neve III. r., V.rendű vádlott neve V. r. és VI.rendű vádlott neve VI. r. vádlottak bűnösségére, és a bűncselekményeiket is törvényesen minősítette. Az irányadó tényállás alapján III.rendű vádlott neve III. r. vádlott az utcán kiabálva szidalmazni kezdte a lakásában tartózkodó VI.rendű vádlott neve VI. r. vádlottat, vagyis ezen szóbeli provokatív magatartás miatt hívta a házhoz V.rendű vádlott neve V. r. vádlottat testvére, VI.rendű vádlott neve VI. r. vádlott telefonon, míg a VI. r. vádlott házastársa, egyéb érdekelt neve1 tanú neve1 körzeti megbízottat hívta, és tőle segítséget kért. Miután V.rendű vádlott neve V. r. vádlott a házhoz megérkezett, kimentek az utcára, ezt követően szóváltás és egymás szidalmazása után először V.rendű vádlott neve V. r., majd VI.rendű vádlott neve VI. r. vádlott lépett fel tettlegesen, és alakult ki verekedés a vádlottak között. Helyesen állapította meg a törvényszék, hogy nem hivatkozhat jogos védelmi helyzetre az, aki maga is a jogtalanság talaján áll. A Btk.
15. §

(1)bekezdése alapján nem büntetendő az a cselekmény, amely a saját, illetve más, vagy mások személye, javai, illetve a közérdek ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges. Osztotta az ítélőtábla a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség átiratában hivatkozott bírói gyakorlatra történt hivatkozásokat. Eszerint nem vehető igénybe jogos védelem verbális cselekményekkel szemben, és a kölcsönös kihívás elfogadása mindkét fél számára a jogtalanság állapotát hozza létre, illetve a támadás kiprovokálása megfosztja a védekezőt az elhárítás jogszerűségétől (4/

1. BJE határozat). Ennek szem előtt tartása alapján helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy az eltérő oldalon álló vádlottak valamennyien a jogtalanság talaján álltak, így kizárt bármelyikük javára is a jogos védelmi helyzet megállapítása (EBH2011.2393.). A verekedést egyértelműen III.rendű vádlott neve III. r. vádlott és I.rendű vádlott neve I. r. vádlott provokálta ki, amely magatartásra V.rendű vádlott neve V. r. vádlott a helyszínre hívta testvérét, majd kimentek az utcára és összeverekedtek a ... család tagjaival, amelynek során az élet kioltására is alkalmas eszközökkel támadtak egymásra. V.rendű vádlott neve V. r. és VI.rendű vádlott neve VI. r. vádlottak viperát és botot vettek magukhoz, így a kölcsönös tettlegességbe önként kapcsolódtak be, az utcára menve már eleve tisztában voltak azzal, hogy várhatóan verekedés lesz. A fentiekkel az ítélőtábla az első fokú ítélet jogi indokolását kiegészítette. Az első fokú ítélet
2. tényállási pontja vonatkozásában helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság az irányadó ítélkezési gyakorlat alapján, hogy a közlekedés biztonsága elleni bűntett és az ennek elkövetése során megvalósított rongálás, illetve garázdaság bűntette valóságos alaki halmazatot alkot, miután a garázdaság nemcsak dolog elleni erőszakban, hanem az azt követő verekedés során is megvalósul (BH
3. 252., BH
4. 223., BH
5. 292.). Osztva a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség átiratában írtakat, az ítélőtábla az első fokú ítélet jogi indokolását mindezzel ugyancsak kiegészítette. Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy az eljárás során beszerzett igazságügyi orvosszakértői vélemény megerősítette, hogy a cselekmény elkövetése során 8 napon belül gyógyuló sérülést szenvedett el I.rendű vádlott neve I. r., III.rendű vádlott neve III. r., valamint VI.rendű vádlott neve VI. r. vádlott (első fokú ítélet
6. oldal
7. bekezdés), amelyet az ítélőtábla azzal egészített ki, hogy a tényállás
8. oldal
9. bekezdésében írtak szerint V.rendű vádlott neve V. r. vádlott is 8 napon belül gyógyuló sérülést szenvedett el a cselekmény elkövetése során. Ami az elsőfokú bíróság által figyelembe vett bűnösségi körülményeket illeti, III.rendű vádlott neve III. r. vádlott esetén további súlyosító körülmény, hogy a cselekményeket önhibájából eredő ittas állapotban követte el (Kúria
10. BKv. II.
11. pont), míg VI.rendű vádlott neve VI. r. vádlott esetében mellőzte a súlyosító körülmények köréből a büntetett előéletre hivatkozást, figyelemmel a tényállás azon helyesbítésére, amely szerint a korábbi büntetését figyelembe venni már nem lehet. Erre tekintettel esetében további enyhítő körülmény a büntetlen előélete. Az alkalmazandó büntetési tétel III.rendű vádlott neve III. r. vádlott esetén a többszörös visszaesői minőségére és a halmazati büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezésekre is figyelemmel 3 hónaptól 6 év 9 hónapot el nem érő szabadságvesztés, a középmérték 3 év 6 hónapot el nem érő szabadságvesztés, míg V.rendű vádlott neve V. r. és VI.rendű vádlott neve VI. r. vádlottak esetén a halmazati büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezésekre is figyelemmel 3 hónaptól 4 év 6 hónapig terjedő szabadságvesztés, míg az irányadó középmérték 2 év 4 hónap 15 nap. Az elsőfokú bíróság a büntetések kiszabásakor tekintettel volt az időmúlásra, az enyhítő és súlyosító körülményekre és a vádlottak büntetései közötti belső arányosság követelményére is. Minderre figyelemmel törvényes nemű és arányos mértékű büntetéseket szabott ki, amelyeknek a lényeges enyhítésére, de a lényeges súlyosítására sem talált okot a másodfokú bíróság. Osztotta az ítélőtábla az elsőfokú bíróság álláspontját abban is, hogy V.rendű vádlott neve V. r. és VI.rendű vádlott neve VI. r. vádlottak esetén a büntetés célja a tényleges szabadságelvonás nélkül is elérhető, ezért nem tévedett, amikor a szabadságvesztés büntetések végrehajtását a Btk.
12. §

(1)és

(2)bekezdései alapján próbaidőre felfüggesztette. Ezen vádlottak esetén - miután a törvényszék elmulasztotta azt - az ítélőtábla vizsgálta, hogy az Alkotmánybíróság 8/

1. (IV. 17.) AB határozatában foglaltak alapján lehetőség van-e az előzetes bírósági mentesítésükre, és úgy ítélte meg, hogy a bűncselekmények halmazatára és jellegére tekintettel az előzetes mentesítésre nem érdemesek [Btk.
2. §

(1)bekezdés]. Osztotta az ítélőtábla az elsőfokú bíróság álláspontját abban is, hogy miután III.rendű vádlott neve III. r. vádlott, a terhére rótt bűncselekményeket a korábbi próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztések hatálya alatt követte el, ezért elrendelte a Kunszentmiklósi Városi Bíróság 6.B.71/2007/

1. számú ítéletével kiszabott, illetve a Veszprémi Városi Bíróság 11.B.668/2009/
2. számú ítéletével kiszabott szabadságvesztések végrehajtását. A fentiekre figyelemmel az elsőfokú bíróság ítéletének rendelkezései törvényesek, s ezért azokat az ítélőtábla a Be.
3. §

(1)bekezdésének megfelelően helybenhagyta azzal, hogy megállapította, hogy a Szolnoki Törvényszék

1. november
2. és november
3. napjain Kecskeméten tartott tárgyalást. Mivel magánfél neve1 magánfél
4. augusztus
5. napján a gépjárműben keletkezett kár és egyéb értékei, míg a Kecskeméti Törvényszék
6. számú jegyzőkönyv
7. oldal alulról a
8. bekezdésében rögzítettek szerint a gépjárműben keletkezett 731.000.-Ft kár, valamint 35.000.-Ft mobiltelefon értéke, illetve 150.000.-Ft arany nyaklánc értéke vonatkozásában is terjesztett elő polgári jog igényt, de az elsőfokú bíróság kizárólag a gépjárműben keletkezett 731.000.-Ft kár megtérítésére kötelezte, ezért a magánfél ezt meghaladó polgári jogi igényének érvényesítését egyéb törvényes útra utasítottnak tekintette az ítélőtábla. Észlelte a másodfokú bíróság, hogy a törvényszék V.rendű vádlott neve V. r. és VI.rendű vádlott neve VI. r. vádlottak által egyetemlegesen fizetendő bűnügyi költség összegének megállapítása során számítási hibát vétett, amelyet a másodfokú bíróság a rendelkező részben írtak szerint helyesbített. Mivel I.rendű vádlott neve I. r. vádlott vonatkozásában az ítélőtábla az első fokú ítéletet hatályon kívül helyezte és ezen vádlottra az eljárást megszüntette, ezért a I.rendű vádlott neve I. r. vádlott bűnügyi költség viselésére vonatkozó rendelkezések tekintetében az ítélőtábla az elsőfokú bíróságot különleges eljárás lefolytatására hívta fel. A másodfokú eljárásban eredménytelenül fellebbezett III.rendű vádlott neve III. r. vádlottat a Be.
9. §

(1)bekezdése alapján kötelezte a kirendelt védője díjával kapcsolatban felmerült 15.000.-Ft bűnügyi költség megfizetésére. A végzés elleni fellebbezési jog kizárása a Be.

1. §-án alapul. Szeged,
2. május
3. napján Dr. Mezőlaki Erik a tanács elnöke . Halász Edina előadó bíró . Nagy Erzsébet bíró A Szegedi Ítélőtábla Bf.II.598/2017/
4. számú végzése és a Szolnoki Törvényszék 8.B.887/2016/
5. számú ítéletének III.rendű vádlott neve III. r., V.rendű vádlott neve V. r. és V.rendű vádlott neve VI. r. vádlottakra vonatkozó, fellebbezések folytán felülbírált része a mai napon jogerős, és V.rendű vádlott neve V. r. és VI.rendű vádlott neve VI. r. vádlottak vonatkozásában fel nem függesztett részében - végrehajtható. Szeged,
6. május
7. Dr. Mezőlaki Erik a tanács elnöke