A határozat elvi tartalma: Érdekházasság megállapítása esetén az idegenrendészeti hatóság a tartózkodási engedély iránti kérelemnek nem adhat helyt. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.VI.37.456/2017/
- A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet előadó bíró, Dr. Gyurán Ildikó bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője: Dr. ... ügyvéd Az alperes: I.rendű alperes neve Az alperes képviselője: dr. ... jogtanácsos A per tárgya: idegenrendészeti ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálati kérelem száma:
- Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- február 3-án kelt 10.K.27.560/2016/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 10.K.27.560/2016/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 30.000.- (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 70.000.- (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
- október 12-én magyar állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagjaként tartózkodási kártya kiállítása iránti kérelmet terjesztett elő a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Észak-magyarországi Regionális Igazgatóságán (a továbbiakban: elsőfokú [2] hatóság). Kérelmét az elsőfokú hatóság a 106-4-7621/12/2015-Tk számú,
- január 11-én kelt határozatával a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Szmtv.)
- §
(2)bekezdés alapján elutasította, kiemelve, hogy a felperes a családi kapcsolatot a tartózkodási jogosultság megszerzése érdekében létesítette. Az elsőfokú hatóság egyben megállapította, hogy a felperes magyarországi tartózkodási joga megszűnt. Kötelezte a felperest, hogy Magyarország területét a határozat jogerőre emelkedését követő harmadik hónap utolsó napjáig hagyja el. A fellebbezéssel támadott elsőfokú döntést a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, mint a I.rendű alperes nevejogelődje (a továbbiakban: alperes) a 106-Tk-5199/8/
- számú,
- március 30-án kelt határozatával helybenhagyta. A kereseti kérelem [3] [4] A felperes keresettel támadta az alperes határozatát. Kérte annak az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra utasítását. Keresetében perköltséget is igényelt. A felperes szerint az alperes megsértette a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló
- évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)
- §
(1)bekezdés eb) pontját, amikor a jogorvoslati eljárás során indokolás nélkül mellőzte a felperes magyar állampolgár nagykorú gyermekeinek meghallgatását a családi együttélés vonatkozásában és továbbra is a felperes „idegenrendészeti előéletére” fókuszálva hozta meg döntését. Felperes sérelmezte, hogy az alperes súlyosan megsértette a Ket. 1. §
(1)bekezdését, az 50. §
(1)-
(6)bekezdéseit, továbbá az Szmtv. 14. §
(2)és 15. §
(1)és
(3)bekezdését. A felperes az elsőfokú bíróság előtti eljárás során az első tárgyaláson azt is kifogásolta, hogy a másodfokú eljárás során a helyszíni vizsgálatot az elsőfokú hatóság emberei foganatosították, ezért „az objektivitás megkérdőjelezhető”. Az elsőfokú ítélet [5] [6] A Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az indokolásban felhívta a Ket. 72. §
(1)bekezdés ea) pontját, a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 339/A. §-át, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló
- évi I. törvény végrehajtásáról szóló 113/
- (V.24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.)
- §-át, a Ket.
- §
(1)bekezdését, 20. §
(1)bekezdését, 22. §
(1)bekezdését, 26. §
(1)bekezdését, az Szmtv. 14. §
(2)bekezdését. Érvelése szerint ugyan az alperesnek a másodfokú eljárása során belföldi jogsegély alapján foganatosított helyszíni ellenőrzése jogszabálysértő, azonban ez az eljárásjogi szabálysértés az ügy érdemére nem hatott ki. Az alperes az irányadó tényállást helytállóan tárta fel, a rendelkezésére álló bizonyítékokat egyenként és összességében helyesen értékelte. A felperes kérelme csak formailag volt megfelelő. Nem igazolt a felperes és házastársa között a házassági életközösség fennállása, a szoros lelki, érzelmi, gazdasági kapcsolat, amely a kérelem tartalmi feltétele lenne, így a felperessel szemben az Szmtv. 17. (helyesen: 14.) §
(2)bekezdése alkalmazására jogszerűen került sor. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [7] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Kérte, hogy a Kúria változtassa meg az elsőfokú ítéletet és hozzon a keresetnek megfelelő új határozatot, vagy amennyiben erre nem lát lehetőséget, az elsőfokú bíróság ítéletét helyezze hatályon kívül és az elsőfokú bíróságot utasítsa új eljárásra és új határozat hozatalára. [8] A felperes szerint a jogerős ítélet sértette a Pp. 339. §
(1)bekezdését, valamint 339/A. §-át. [9] Kiemelte, hogy az alperes előtt folyt eljárásban foganatosított helyszíni ellenőrzésre az elsőfokú hatóság Engedélyügyi és Regisztrációs Osztályának belföldi jogsegély kérelem alapján sem volt sem hatásköre, sem illetékessége. Megítélése szerint ugyanis a másodfokú eljárás keretében foganatosított helyszíni ellenőrzésre a Ket. 106. §
(2)bekezdése, illetve a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalról szóló 162/1999. (XI.19.) Korm. rendelet 5. §
(1)bekezdésére alapozottan a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal központi szerveként működő Idegenrendészeti Igazgatóságnak, vagy a Ket. 26. §
(2)bekezdése alapulvételével - belföldi jogsegély keretében - a települési önkormányzat jegyzőjének lett volna jogszabályi felhatalmazása. A felperes szerint a hatáskör és illetékesség hiányában történő eljárás az egyik legsúlyosabb eljárásjogi szabálysértés, amely nyilvánvalóan kihat az ügy érdemére. A bírósági eljárásban - figyelemmel arra, hogy a bíróság a tartózkodási kártya iránti kérelmekkel összefüggésben reformatórius jogkörrel nem rendelkezik - nem orvosolható. A felperes szerint az elsőfokú bíróság bár kimondta, hogy az alperesi hatóság eljárási jogszabálysértést követett el ahelyett, hogy az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte volna, lényegében maga folytatta le a másodfokú eljárást, holott a közigazgatási perben kizárólag csak abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy az elsőfokú határozat jogszerű-e, illetve az alperes azt jogszerűen hagyta-e helyben. [10] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [11] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. [12] A Pp. 275. §
(1)és
(2)bekezdése szerint a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a felülvizsgálati kérelem keretei között, a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A jogerős ítélet csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálható felül. [13] A Kúria 2/2011. (V.9.) KK véleményében is kifejtettek szerint a kereseti kérelemhez kötöttség elve a közigazgatási perben is érvényesül. A bíróság csak a keresetlevélben megjelölt jogszabálysértést vizsgálhatja, kivéve, ha semmisségi okot észlel. A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata nem teljes körű, annak irányát a felperes által hivatkozott jogszabálysértés jelöli ki. A Pp. 335/A. §
(1)bekezdése értelmében a felperes a keresetét legkésőbb az első tárgyaláson [Pp. 141. §
(1)bek.] változtathatja meg. A keresetet azonban a közigazgatási határozatnak a keresetlevéllel nem támadott önálló - a határozat egyéb rendelkezéseitől egyértelműen elkülöníthető - rendelkezésére csak a perindításra nyitva álló határidőn belül lehet kiterjeszteni. [14] A felperes felülvizsgálati kérelmében kifogásolta, hogy a másodfokú eljárás keretében lefolytatott helyszíni ellenőrzésre az azt foganatosító szervnek belföldi jogsegély kérelem alapján sem volt sem hatásköre, sem illetékessége. A felperes ugyanakkor erre a körülményre a keresetlevelében nem hivatkozott, abban eljárásjogi jogszabálysértést egyáltalán nem jelölt meg. [15] Az elsőfokú bíróság előtt folyt eljárás során az első tárgyaláson konkrét jogsértés megjelölése nélkül e körben a felperes az alábbi nyilatkozatot tette: „Még szeretném azt jelezni, hogy a másodfokú eljárás során foganatosított helyszíni ellenőrzést is az elsőfokú hatóság emberei hajtották végre, így az objektivitás megkérdőjelezhető.” A másodfokú eljárás keretében zajlott helyszíni ellenőrzés szabálytalanságával kapcsolatos egyéb megjegyzés a felperes részéről a tárgyaláson nem hangzott el. E felvetés ugyanakkor a tartalma szerint legfeljebb a hatóság - felperes szerinti - elfogultságára utalt, nem pedig a helyszíni ellenőrzést foganatosító szerv hatáskörének és illetékességének hiányára. Az elfogultságra a felperes egyébiránt sem a közigazgatási eljárásban, sem a keresetlevelében nem tett utalást, ezzel kapcsolatban jogsértést nem jelölt meg, legelőször az első tárgyaláson említette. Konkrétan a hatáskör és az illetékesség hiányára pedig már csak a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott. [16] A Kúria megállapította - figyelemmel a Pp. 335/A. §
(1)bekezdésére -, hogy a felperes ezen első ízben a felülvizsgálati eljárásban felhozott hivatkozása tiltott keresetváltoztatásnak minősül, amit ily módon a felülvizsgálati bíróság érdemben nem bírálhatott el, de már az elsőfokú bíróság is szükségtelenül hozott döntést, foglalt állást e körben. Ennél fogva a Kúria az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásából ezen eljárási jogszabálysértéshez kapcsolódó részt mellőzi. [17] A felperes az alperesi határozatot az alapul fekvő tényállás mérlegelésének jogszerűségét megkérdőjelezve is vitatta. A felülvizsgálati bíróságnak e vonatkozásban arra a kérdésre kellett választ adnia, hogy az elsőfokú bíróság ítéletében helyesen foglalt-e állást arról, hogy az alperes mérlegelése alapján az Szmtv. 14. §
(2)bekezdésének alkalmazására jogszerűen került sor. [18] Az alperes határozata mérlegelési jogkörben hozott döntés volt. A Kúria 2/
- (XI.23.) KMK véleménye által is megerősítetten a mérlegelési jogkörben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálatának célja - a közigazgatási perek általános céljával összhangban - a határozat törvényességének elbírálása. [19] A Pp. 339/B. § szerint a mérlegelési jogkörben hozott közigazgatási határozat akkor tekinthető jogszerűnek, ha a közigazgatási szerv a tényállást kellő mértékben feltárta, az eljárási szabályokat betartotta, a mérlegelés szempontjai megállapíthatóak, és a határozat indokolásából a bizonyítékok mérlegelésének okszerűsége kitűnik. [20] Az Szmtv.
- §
(2)bekezdése szerint a harmadik országbeli állampolgár családtag tartózkodási joga megszűnik akkor is, ha a családi kapcsolat létesítése a tartózkodási jog megszerzése érdekében történt. A kialakult, egységes jogértelmezés szerint (Kfv.IV.37.188/2011/6., Kfv.II.37.574/2014/6., Kfv.III.37.022/2015/5.) a tartózkodási kártya megszerzése érdekében létesített családi kapcsolat alapján, ideértve a formális házassági életközösséget, tartózkodási kártya nem adható ki. A felülvizsgálati bíróság a döntésénél figyelemmel volt az Európai Unió Tanácsának 97/C 382/
- számú,
- december 4-i, az érdekházasságok ellen alkalmazandó intézkedésekről szóló állásfoglalására is, mely felsorolja azokat a tényezőket, amelyeket a hatóságnak az érdekházasság megállapításához vizsgálni kell. [21] A Kúria hangsúlyozza, hogy az elsőfokú hatóság és az alperes a házasság valóságos voltára nézve bizonyítást folytatott le, a tényállást körültekintően tisztázta, ezzel eleget tett a Ket.
- §
(1)bekezdésében foglalt kötelezettségének. A mérlegelés szempontjai megállapíthatóak az alperes határozatából: a felperes és házastársa nem beszélnek közös nyelvet; megismerkedésükkel, házasságkötésükkel kapcsolatban több kérdésben is ellentétesen nyilatkoztak; az elsőfokú hatósági eljárás során foganatosított helyszíni ellenőrzések során tapasztaltak alapján nem él életvitelszerűen együtt a felperes házastársával. [22] Ezen körülmények, illetve a tartózkodási engedély megszerzésével kapcsolatos „előélet” értékelése alapján a határozat indokolásából a bizonyítékok mérlegelésének okszerűsége kitűnik, megalapozott volt az alperes azon következtetése, hogy a házasság névházasság, amely csak a tartózkodási kártya megszerzése érdekében köttetett. A fentieket a hatóság bizonyítási eljárása alátámasztotta, melyet a felperes sem a közigazgatási eljárásban, sem a perben nem tudott megcáfolni. [23] A fentiekből is kitűnően az alperes mérlegelése megfelelt a Pp. 339/B. §-a szerinti követelményeknek, jogszerűen alkalmazta az Szmtv. 14. §
(2)bekezdése szerinti jogkövetkezményt. [24] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdését alkalmazva hatályában fenntartotta, mert az nem sérti a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályhelyeket. A döntés elvi tartalma [25] Érdekházasság megállapítása esetén az idegenrendészeti hatóság a tartózkodási engedély iránti kérelemnek nem adhat helyt. Záró rész [26] A felperes felülvizsgálati kérelmében kérte a felülvizsgálati kérelmének tárgyaláson történő elbírálását, ezért a Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(2)bekezdése szerint tárgyaláson bírálta el. [27] A Kúria a felülvizsgálati eljárásban felmerült alperesi perköltség megfizetésére a felperest a Pp. 270. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint kötelezte. [28] A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték viselésére a felperes a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése értelmében köteles, melynek mértéke az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50. §
(1)bekezdésének megfelelően alakult. [29] Az ítélet elleni felülvizsgálat lehetőségét a Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. Budapest,
- március
- Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke, Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet s.k. előadó bíró, Dr. Gyurán Ildikó s. k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő