SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Gf.III.30.002/2018/
- szám A Szegedi Ítélőtábla a Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Bihari Krisztina ügyvéd) által képviselt felperes neve, felperes lakcíme szám alatti székhelyű felperesnek – a Dr. Jakab Zoltán ügyvéd által képviselt alperes neve, alperes székhelye szám alatti székhelyű alperes ellen gépjármű törzskönyv kiadása iránt indított perében a Szegedi Törvényszék
- november
- napján kelt 11.G.40.090/2017/
- számú ítélete ellen az alperes által
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezésre tekintettel lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő Í T É L E T E T: Az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, megfellebbezett rendelkezését helybenhagyja. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. INDOKOLÁS A felperes, mint kölcsönbevevő, míg az alperes jogelődje (alperesi jogelőd neve), mint hitelező között
- március
- napján szerződés száma számon egyedi kölcsönszerződés jött létre a 7.803.430,- forint bruttó vételárú Mitsubishi Pajero kishaszongépjármű finanszírozására, melyhez a hitelező 5.462.401,- forint összegű kölcsönt nyújtott. A szerződés részét képezte a hitelező általános szerződési feltételeit tartalmazó ÜSZ
- számú üzletszabályzat. A szerződő felek mértékadó devizanemként a svájci frankot, míg az árfolyamváltozás elszámolási módjaként fix devizakonstrukciót jelöltek meg. A felperes kötelezettséget vállalt arra, hogy megfizet 96 hónapon keresztül havi 95.000,- forint törlesztőrészletet. A szerződés részévé vált üzletszabályzat (Üsz.) VI/
- pontja a kölcsönvevő kötelezettségei között rögzíti, hogy a kölcsönvevő köteles a hatósági nyilvántartásba a gépjármű forgalmi engedélyébe és a törzskönyvébe a hitelező javára a felek között létrejött szerződésnek megfelelően a vételi jogot és annak biztosítására az elidegenítési tilalmat bejegyeztetni, és ennek megfelelően úgy rendelkezni, hogy a hatóság a törzskönyvet, a korlátozás jogosítottja részére küldje meg. A VI/
- pont ehhez kapcsolódóan előírja: Amennyiben a törzskönyv bármely oknál fogva a kölcsönbevevő birtokába kerül, köteles azt haladéktalanul a hitelező részére értékküldeményként továbbítani. Az Üsz. IV/
- pontja értelmében: Amennyiben a kölcsönbevevő a kölcsönszerződésben foglalt valamennyi kötelezettségét teljesítette, úgy a hitelező köteles a gépjármű törzskönyvét és a korlátozó bejegyzések törléséhez szükséges nyilatkozatot kiadni. Az üzletszabályzat IV/
- pontja alapján a hitelező javára a gépjárműre a felek között létrejött opciós szerződéssel alapított opciós jog ún. zárt opció, azaz a hitelező opciós jogát az opciós szerződésben kikötött feltételek beálltától kezdődően gyakorolhatja az opciós szerződésben kikötött időtartam alatt. A hitelező a kölcsönszerződésből származó jogait és kötelezettségeit bármikor, indokolás nélkül azonos terjedelemben harmadik félre átruházhatja, jogi biztosítékként lekötheti, amelynek során jogosult a kölcsönbevevő adatait továbbítani, ez azonban a kölcsönbevevő jogait nem csorbíthatja. A szerződő felek a finanszírozott gépjárműre a kölcsönszerződés biztosítékául
- március
- napján külön alakiságú, az üzletszabályzattól eltérő tartalmú opciós szerződést kötöttek. Ennek
- pontja alapján a hitelező a vételi jogot a jelen szerződés aláírásától számított 5 éves időtartam alatt, de legfeljebb addig az időpontig gyakorolhatja, ameddig vele szemben a kölcsönszerződésből eredő tartozását a kölcsönbevevő maradéktalanul nem teljesítette. A
- pont szerint, ha a hitelező a megállapodás
- pontjában hivatkozott kölcsönszerződésben megjelölt bármely esedékességi időpontban – az esedékességet követő 15 napon belül – akár részben, vagy egészben nem tesz eleget valamely fizetési kötelezettségének, továbbá a kölcsönszerződés bármely oknál fogva felmondásra kerül, az alperes gyakorolhatja vételi jogát. Az opciós jog gépjármű-nyilvántartásba is bejegyzésre került, a gépjármű törzskönyvét az alperes tartja birtokában. Az alperes szerződéskori üzletszabályzata helyébe
- augusztus
- napjától a ÜSZ
- számú üzletszabályzat lépett. Az alperes a kölcsönszerződést
- november
- napján,
- december
- napjára szóló hatállyal felmondta az üzletszabályzat szerződésszegés jogkövetkezményeire vonatkozó rendelkezése alapján. A felmondó levél szerint a felperes felmondás napjáig esedékessé vált, meg nem fizetett tartozása 308.825,- forint, míg a szerződés megszűnésével esedékessé váló tartozása 2.950.403,- forint. Bejelentette egyúttal, opciós jogát is gyakorolni kívánja. A felperes a felmondó levelet
- december
- napján vette kézhez. A felperes keresetében az ... forgalmi rendszámú Mitsubishi Pajero személygépjármű törzskönyvének kiadására, valamint a gépjármű-nyilvántartásba alperes javára bejegyzett opciós jog törlésére irányuló hozzájáruló nyilatkozat megtételére kérte kötelezni az alperest. Keresetét azzal indokolta, hogy az opciós szerződés
- pontja, és az üzletszabályzat IV/
- pontja jogszabályba ütközik, illetve jogszabály megkerülését célozza, míg az opciós szerződés
- pontja tisztességtelenség miatt érvénytelen. Az alperes a kereset elutasítását, a felperes perköltségben marasztalását kérte. Arra hivatkozott, hogy a biztosítéki célú opció zárt opcióként került kikötésre. A törzskönyv birtokban tartása az opciós jogtól független atipikus biztosítéka volt a kölcsönszerződésnek. A felperes csak akkor jogosult a törzskönyv birtokba vételére, ha valamennyi fizetési kötelezettségének eleget tett. Az elsőfokú bíróság ítéletével a kereseti kérelemnek helyt adva kötelezte az alperest, hogy 15 nap alatt adja ki a felperesnek a perbeli gépjármű törzskönyvét, egyúttal pótolta az alperes javára bejegyzett opciós jog törléséhez szükséges hozzájáruló nyilatkozatot. A törzskönyv kiadása iránti kereset elbírálása során abból indult ki, hogy a kölcsönszerződés részét képező, utóbb módosított üzletszabályzat IV/
- pontja, bár valóban ún. zárt opciós szabályokat tartalmaz, azonban ehhez képest a felek egyedi vételi jog kikötést tartalmazó szerződést is aláírtak, melynek
- pontjában rögzítették, hogy a hitelező a vételi jogot a szerződés aláírásától számított 5 éves időtartam alatt gyakorolhatja. A bíróság a Ptk. 205/C. §-át alkalmazta a két egymással ellentmondó szerződési szabályra nézve, és azt állapította meg, hogy az egyedi opciós szerződésben kikötött feltétel vált a felek közötti jogviszony részévé. A felek által kikötött opciós jog, így nem tekinthető zárt opciónak, a vételi jog gyakorlására csak a szerződéskötéstől számított 5 éves időtartamon belül volt lehetősége a hitelezőnek. Erre azonban az alperesi hitelező részéről nem került sor, opciós joggyakorlást csak a szerződés
- év végi felmondásával egyidejűleg jelentett be, így az hatályosnak nem tekinthető. A törzskönyvbirtoklás jogát a bíróság az üzletszabályzat VI/1., valamint IV/
- pontjaiban rögzített szerződési szabályok egybevetése útján úgy tekintette, hogy az kizárólag az opciós jog biztosítására szolgált, nem önálló, atipikus szerződési biztosíték, e tekintetben utalt a Kúria irányadó eseti döntésére. Mindezek alapján az opciós jog megszűnése miatt, az annak biztosítására kikötött elidegenítési és terhelési tilalom is megszűnt, ami azzal a jogkövetkezménnyel jár, hogy az alperes a törzskönyvet már jogalap nélkül tartja magánál, így azt köteles kiadni a felperes részére. Az opciós jogra kikötött 5 éves idő elteltével ezen szerződési biztosíték is megszűnt, így törléséhez szükséges nyilatkozat megtagadása miatt indokolt volt, hogy a bíróság az e tekintetben is megalapozott keresetnek helyt adva pótolja az opciós jog törléséhez szükséges alperesi nyilatkozatot. Az ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, kérve annak részbeni megváltoztatását, és a törzskönyv kiadásra kötelezésének mellőzésével e tekintetben a kereset elutasítását. Az alperes fellebbezésében kiemelten idézte az üzletszabályzat IV/
- pontját, mely alapján állította, önálló biztosítékként került kikötésre a gépjármű törzskönyv alperesi birtokban tartásának joga, az nem az opciós szerződésnek, hanem a felek között létrejött egyedi kölcsönszerződésnek az önálló, atipikus biztosítéka, ennek megfelelőlen független az opciós jog megszűnésétől. A törzskönyv birtokban tartására mindaddig ő jogosult, amíg a kölcsönszerződésben foglalt valamennyi kötelezettségét a felperes nem teljesíti. Alperes nem vitatta, hogy a vételi jog egyik lehetséges megszűnési módja az 5 éves időtartam eltelte, ettől függetlenül azonban a törzskönyv birtoklási jog továbbra is megmarad. A felek éppen azért állapodtak meg abban, hogy a hitelező visszaszolgáltatási kötelezettsége kizárólag valamennyi fizetési kötelezettség teljesítése esetén áll be, mert így az opciós időszak leteltét követően is fenntarthatta alperes a törzskönyv birtokban tartására vonatkozó jogát. A felek ügyleti akarata kifejezetten erre irányult. Hangsúlyozta, a törzskönyv birtokban tartásának önálló, atipikus biztosítéki jellegét az üzletszabályzat VI/
- pontja is alátámasztja, mely kimondja, amennyiben a törzskönyv bármely oknál fogva a kölcsönbevevő birtokába kerülne, úgy azt haladéktalanul köteles kiadni a hitelező részére. E szerződési pont nem tartalmaz sem időbeli korlátozást, sem utalást az opciós jogra, e kötelezettség akkor is terheli a kölcsönbevevőt, ha az opció már letelt. Megjegyezte, az egyedi kölcsönszerződés szerint 120 hónap a kölcsön futamideje, mely meghaladja az opció törvényben rögzített maximális 5 éves időtartamát. Ez is indokolttá tette az egyedi atipikus biztosíték kikötését, ezért az nem tekinthető olyan bizonytalan szerződési feltételnek, melynek csak kiterjesztő értelmezéssel lehetne ilyen jelleget tulajdonítani. Megjegyezte, tudomása van a Kúria törzskönyvkiadással kapcsolatos legutóbbi határozatában kifejtett álláspontjáról, azonban a Pp.
- §
(1)bekezdés értelmében az eljáró bíróságnak minden esetben egyedi mérlegelési szabadsága van, a tényálláshoz igazodóan egy újabb jogvitában dönthet a Kúriától eltérő módon is a bíróság. Az alperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő. A fellebbezés nem alapos. Az alperes fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének kizárólag a törzskönyv kiadására vonatkozó rendelkezését sérelmezte, ezért a fellebbezés korlátaira tekintettel az ítélőtábla is csak e körben vizsgálta felül az elsőfokú bíróság döntését [Pp. 253. §
(3)bekezdés]. Az elsőfokú iratokból megállapíthatóan a peres felek a kölcsönszerződés biztosítására külön alakiságú, önálló opciós szerződést is kötöttek az alperes által finanszírozott gépjárműre, mely szerződés
- pontjában rögzítették az opciós jog gyakorlásának időpontját. A Ptk. 205/C. § alapján ezért nem az alperes által hivatkozott üzletszabályzat, hanem az opciós szerződésben szereplő feltétel vált a szerződés részévé, ennélfogva a felek által kikötött opciós jog nem tekinthető ún. zárt opciónak. A vételi jog gyakorlására az alperesnek az opciós szerződés megkötésétől (
- március 27.) számított 5 évig volt lehetősége, mely a nyitott opciós szabályozásnak felel meg (BDT2000/
- számon közzétett eseti döntés). Az kétségkívül megállapítható a nem vitatott peradatokból, hogy az opciós szerződés megkötésétől számított 5 év anélkül telt el, hogy az alperesi hitelező opciós jogát gyakorolta volna, e határidő elteltével pedig az opciós szerződés törvény által szabályozott hatálya letelt, a vételi jog ezzel megszűnt [Ptk.
- §
(3)bekezdés, Ptk. 374. §
(2)bekezdés, 375. §
(4)bekezdés]. A felperessel csak
- november
- napján közölt levélben bejelentett opciós joggyakorlás időpontját illetően lényeges tehát, hogy az 5 éves törvényi határidő a szerződéskötéstől számítandó, így az ekkorra már letelt. E határidőn túl gyakorolni kívánt opciós jogérvényesítésre irányuló nyilatkozat ezért joghatás kiváltására már nem volt alkalmas. Mindezekből kiindulva kellett a bíróságnak abban a kérdésben állást foglalnia, hogy a törzskönyv birtokban tartása a vételi joghoz kapcsolódó járulékos, vagy a kölcsönszerződés egészét érintő, egyedi atipikus biztosítéknak tekinthető-e. A Ptk.
- §
(1)bekezdésében megfogalmazott szerződési szabadság elvéből következően – ilyen tartalmú jogszabályi tiltás hiányában – nincs akadálya annak, hogy a kölcsön visszafizetésének atipikus biztosítékaként a felek kikössék a törzskönyv birtoklásának jogát mindaddig, amíg a kölcsönbe vevő a kölcsönszerződésből eredő fizetési kötelezettségeit nem teljesíti maradéktalanul. A perbeli esetben azonban a felek ilyen tartalmú megállapodást nem kötöttek. Az opciós szerződés Ptk. 207. §
(1)bekezdés szerinti helyes értelmezéséből az következik, hogy a felek a vételi jog – és nem a kölcsönszerződésből eredő fizetési kötelezettség – biztosítására kötötték ki az alperes javára az elidegenítési és terhelési tilalmat, a vételi jog tárgyát képező perbeli gépjárműre. Az Üsz. VI/
- pontja ezzel összhangban rendelkezik úgy, hogy a kölcsönbe vevő köteles a hatósági nyilvántartásba, a gépjármű forgalmi engedélyébe és a törzskönyvbe a hitelező javára – a felek között létrejött szerződésnek megfelelően – vételi jogot vagy a jelzálogjogot és annak biztosítására az elidegenítési és terheli tilalmat bejegyeztetni és ennek megfelelően úgy rendelkezni, hogy a hatóság a törzskönyvet a hitelező, mint a korlátozás jogosítottja részére küldje meg. Ezen szerződési feltétel tette lehetővé alperes számára a törzskönyv birtokba vételét. Ennek szövegezése és nyelvtani értelmezése azonban azt támasztja alá, hogy a peres felek a törzskönyv alperes részére történő megküldésével az alperes opciós jogát kívánták biztosítani. Ennek megfelelően a törzskönyv birtoklásához való jog az opciós joghoz kapcsolódó járulékos jogosultság, amely éppen a járulékos jellegére figyelemmel az opciós jog megszűnésével együtt szűnik meg. Az Üsz. IV/
- pontja az opciós szerződés
- pontjával együttesen értelmezve csupán annyit jelent, hogy ha a kölcsönbe vevő még az opciós szerződés 5 éves időbeli hatálya alatt teljesíti a fizetési kötelezettségeit, a hitelező (alperes) köteles kiadni a törzskönyvet és a korlátozó rendelkezések törléséhez szükséges jognyilatkozatot. Ez azonban nem jelenti egyúttal azt is, hogy az alperesi hitelező akkor is jogosult lenne önmagánál tartani a törzskönyvet, vagy megtagadni az elidegenítési és terhelési tilalom törléséhez szükséges nyilatkozatot, ha e jogosultságok alapjául szolgáló opciós joga már megszűnt. A Ptk.
- §
(1)és
(2)bekezdése szerint ugyanis a szerződési nyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan azt a másik félnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kellett. Ha pedig az általános szerződési feltétel, illetve fogyasztói szerződés tartalma e szabály alkalmazásával nem állapítható meg egyértelműen, a feltétel meghatározójával szerződő fél, illetve a fogyasztó számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni. A jogalkotó a Ptk. fenti rendelkezésével a pontatlan vagy bizonytalan szerződési szabály értelmezési kockázatát arra a félre terhelte, aki annak megfogalmazásáért felelős. Ebből következően, ha az alperesnek a IV/
- pontban írt szerződési kikötéssel az volt a célja, hogy a kölcsön visszafizetésének atipikus biztosítékaként mindaddig magánál tarthassa a kölcsönből finanszírozott gépjármű törzskönyvét, amíg az adós valamennyi fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, ezt a szándékát egyértelműen félreérthetetlenül így kellett volna megfogalmaznia az üzletszabályzatban, illetve a blanketta opciós szerződésben. Az érintett kikötések azonban annak tényleges megszövegezésük alapján csak kiterjesztő értelmezéssel tulajdonítható, az alperes által hivatkozottak szerinti tartalom, a kiterjesztő értelmezést viszont a Ptk.
- §
(4)bekezdése kifejezetten tiltja. Mindezt figyelembe véve az Üsz. IV/
- pontja csupán azon esetek egyikét szabályozza, amikor a hitelező nem tagadhatja meg a törzskönyv kiadását. Nem vonható le azonban az érintett kikötés megfogalmazásából az a kiterjesztő következtetés, hogy a kölcsönadó akkor is jogosult lenne azt magánál tartani, ha e jogosultság alapjául szolgáló opciós joga megszűnt (Kúria Gfv.VII.30.049/2016., BH2017/13., BH2017/63., BH2017/
- számú eseti döntései). Az elsőfokú bíróság helyes döntése szerint a törzskönyv az opciós jog érvényesíthetősége érdekében került az alperes birtokába, az opciós jog megszűnésére tekintettel a törzskönyv birtokban tartásának joga is megszűnt, ezért azt az alperes köteles a felperesnek kiadni. Ebből a szempontból nincs jelentősége annak, hogy az alperes a felperessel kötött kölcsönszerződést a felperes fizetési késedelme miatt időközben felmondta, mert a szerződéskötéstől számított 5 év időközbeni eltelte miatt opciós joga megszűnt, e biztosítékkal már nem élhet. Az alperes jelen perben is érintett üzletszabályzatával kapcsolatban a Kúria korábban már több eseti döntést hozott, melyek egyezően, a vételi joghoz, valamint az elidegenítési és terhelési tilalomhoz kapcsolódó járulékos biztosítéknak minősítették a törzskönyv visszatartási jogot. A fellebbezési hivatkozással ellentétben a Kúria egyik döntésében sem minősítette úgy az alperesi üzletszabályzatot, hogy a régi Ptk.
- §
(1)bekezdés szerinti, konszenzuson alapuló megállapodás létrejött volna egy atipikus biztosítékadásra vonatkozóan. Ezt az álláspontját a Kúria a Pfv.VI.20.558/2016/
- számú ítéletében ismételten kifejtette, utalva még a Pfv.I.21.202/2015/4., valamint Gfv.VII.30.031/2016/
- szám alatti ítéletekre is. Az alperes fellebbezési hivatkozása nem helytálló, a Kúria több, egyező precedens értékű eseti döntésével szembemenő, egyedi üzletszabályzat-értelmezésre az ítélőtábla nem látott lehetőséget. A BH2017/
- szám alatt legutóbb közzétett eseti döntés tehát nem egyedi, hanem a Kúria több döntésében is megjelenő következetes, jogi álláspontot tartalmaz, így az továbbra is az irányadó bírói jogértelmezést tükrözi, az alperes jelen perben vizsgált üzletszabályzata és a blanketta opciós szerződés visszatérően vitatott érvényességű, és értelmezésű pontjai tekintetében. A fellebbezés kapcsán megjegyzi még az ítélőtábla, hogy a Pp.
- §
(1)bekezdése, mint alapelvi szintű eljárási szabály a polgári ügyben eljáró bíróság mérlegelési szabadságát biztosítja. A bíróság nincs kötve más személyek közt folyamatban volt perben megállapított tényálláshoz, és döntéshez, még akkor sem, ha a döntés azonos tényálláson alapul [Legfelsőbb Bíróság (Kúria) BH 2008/19 számon közzétett eseti döntés]. A Szegedi Ítélőtábla az egyező tárgyú perekben már korábban kialakított joggyakorlatát fenntartva, jelen perben is osztotta a felperes által sérelmezett, alperes által általános szerződési feltételként több szerződés megkötéséhez is alkalmazott szerződési kikötés tisztességtelenség, és jogszabályba ütközés miatti érvénytelenségével kapcsolatos jogi álláspontot [Ptk. 209. §
(1),
(2)bekezdés, 209/A. §
(2)bekezdés, Ptk. 374. §
(2)bekezdés, 375. §
(4)bekezdés], melynek jogkövetkezménye a törzskönyvkiadás elrendelése. A kifejtett indokolásbeli kiegészítések mellett az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintve a megfellebbezett rendelkezését a Pp. 253. §
(2)bekezdésre történt hivatkozással helybenhagyta. A másodfokú eljárás során a felperes fellebbezési ellenkérelmet írásban nem terjesztett elő, jogi képviselője a perben megtartott másodfokú tárgyaláson nem jelent meg, ezért költség felmerülése hiányában az ítélőtábla mellőzte részére a másodfokú eljárási költség megállapítását. Szeged, 2018. május 3. Dr. Gaálné dr. Jobbágy Ildikó s.k.. Dobler László s.k.. Béri András s.k. a tanács elnöke előadó bíró táblabíró