Fővárosi Ítélőtábla 32.Pf.20.305/2018/4-II. A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Czeglédy és Társai Ügyvédi Iroda (címe, ügyintéző ügyvéd: dr. Fodor Tímea) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a Kosik Ügyvéd Iroda (címe., ügyintéző ügyvéd: dr. Kosik Barbara) által képviselt I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe.) I. rendű alperes és II.rendű alperes neve (II.rendű alperes címe.) II. rendű alperes ellen sajtóhelyreigazítás miatt indított perében a Fővárosi Törvényszék
- január
- napján meghozott 70.P.24.504/2017/
- számú ítélete ellen az I-II. rendű alperesek részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a II. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 15.000 (tizenötezer) forint + áfa másodfokú perköltséget és a Magyar Államnak külön felhívásra 48.000 (negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A ... hacker-csoport által kiszivárogtatott egyik dokumentum szerint a ... érdekeltségébe tartozó ... Institute elnevezésű szervezet kimutatást készített, a 2014-2019 közötti időszakban az európai parlamenti képviselők között található olyan személyekről, akik megbízható szövetségesnek tekinthetők. A listában szerepel a felperes is a róla nyilvánosan elérhető információkkal. Az I. rendű alperes által szerkesztett és a II. rendű alperes által üzemeltetett ....hu internetes sajtótermékben
- november 23-án „... hatmillió dollárral szállt be az előző EP-választásokba" címmel jelent meg írás. A cikk alcíme szerint a listában két magyar baloldali politikus szerepel. A lead szerint, a demokratikus koalíció politikusa, a felperes azon 226 európai parlamenti képviselő között szerepel „akik a 2014 és 2019 közötti parlamenti ciklusban az amerikai tőzsdespekuláns érdekeinek megfelelően tevékenykednek, némi apanázsért cserébe." A cikk szerint a
- november 4-én készített jelentés alapján ... az EP-választásokra 6,6 millió dollárt költött, ebből ún. ösztöndíjként 5,7 millió dollárt adott ki. A cikk ezt követően a ...höz köthető egyéb szervezetek tevékenységekről számol be, végül megemlíti, hogy nem véletlen, hogy a felperes szerepel azok között, akik szimpatizálhatnak a ... Alapítvány által képviselt célkitűzésekkel. A felperes
- november 28-án helyreigazítási kérelemmel fordult az I. rendű alpereshez, amelynek az alperes nem tett eleget. A felperes ezért
- december 11-én érkezett keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az I. rendű alperest helyreigazítási közlemény közzétételére, miszerint „
- november
- napján a www.....hu online felületünkön közzétett »... hatmillió dollárral szállt be az előző EP-választásokba« című online cikkünkben azt a valótlan tényt állítottuk, hogy felperes neve európai parlamenti képviselő ...től, illetve a hozzá köthető szervezetektől anyagi támogatást kapott, annak érdekében, hogy ... érdekeit képviselje az Európai Parlamentben." A felperes a II. rendű alperest a perköltség megfizetésére kérte kötelezni. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetének helyt adott. Kötelezte az I. rendű alperest, hogy az általa szerkesztett ....hu internetes sajtótermékben
- november 23-án megjelent „... hatmillió dollárral szállt be az előző EP-választásokba" című cikk címe alatt 5 napon belül, legalább 30 napra, de mindaddig, amíg a cikk elérhető tegye közzé a következő közleményt: „Helyreigazítás a »... hatmillió dollárral szállt be az előző EP-választásokba« című cikkünkben valótlanul állítottuk, hogy felperes neve európai parlamenti képviselő ...től, illetve a hozzá köthető szervezetektől anyagi támogatást kapott azért, hogy ... érdekeinek megfelelően tevékenykedjen az Európai Parlamentben." Kötelezte a II. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperes részére 25.400 forint perköltséget, valamint az állam javára külön felhívásra 36.000 forint le nem rótt illetéket. Az elsőfokú bíróság ítéletében ismertette a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló
- évi CIV. törvény (Smtv.)
- §
(1)bekezdését, a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (Pp.)
- §
(1)bekezdését, a Legfelsőbb Bíróság PK
- számú állásfoglalását. Nem fogadta el az alperesek azon hivatkozását, hogy a cikk alcíme nem vonatkozik a felperesre. Ebben ugyanis két baloldali, európai parlamenti képviselőről írnak, akik szerepelnek a támogatottak között. A támogató személye a cikk címéből és annak tartalmából is megállapíthatóan .... Az alcímben a felperes nevesítve nincsen, de a cikk első bekezdésében már igen, így az is egyértelmű, hogy az alcím a felperesre is vonatkozik. Ebből az következik, hogy a cikk alcíme azt állítja a felperesről, hogy ... által támogatott európai parlamenti képviselő. Ezt követően a cikk azt állítja, hogy a felperes szerepel abban a dokumentumban, amelyben azokat sorolják fel, akik az Európai Parlamentben ... érdekeinek megfelelően tevékenykednek. Az elsőfokú bíróság megállapítása szerint az állításnak van valóságalapja, hiszen a felperes valóban szerepel azon a listán, amelyet a megbízható szövetségesekről állítottak össze. Az I. rendű alperes azt is állította, hogy a listán szereplők ... érdekeinek megfelelően tevékenykednek, mely közlés azonban az alperesi állásponttal egyezően a felperes politikai tevékenységének értékelését fejezi ki, ezért véleménynyilvánításnak minősül. Ugyanakkor a felperes nem ezt, hanem azt sérelmezte, hogy a cikk állítása szerint ezen tevékenységéért ellenszolgáltatásban, támogatásban részesül ...től vagy a hozzá köthető szervezetektől. E körben az elsőfokú bíróság nem fogadta el az alperesi védekezést, ami arra vonatkozott, hogy itt a cikk arra utal, miszerint a felperes az Európai Parlamenttől kapott fizetés ellenében végzi a tevékenységét. A szövegösszefüggés alapján azt állapította meg, hogy az olvasó számára az derül ki ebből a közlésből, hogy a felperes a ...től kapott apanázsért cserébe, azaz a tőlük származó anyagi ellenszolgáltatás miatt fejti ki a megjelölt módon a képviselői tevékenységét. Ezt az értelmezést erősíti a következő mondat, amely a ...től származó ún. ösztöndíjakról szól. Mivel az alperesek arra vonatkozóan bizonyítékot nem jelöltek meg, hogy ezt az állításukat mire alapozzák, az elsőfokú bíróság a felperes keresetének helyt adott és helyreigazításra kötelezte az I. rendű alperest. A PK
- számú állásfoglalásban biztosított lehetőség alapján a helyreigazító közlemény szövegét az elsőfokú bíróság a felperesi kérelemtől eltérően állapította meg figyelemmel arra, hogy az pontosabban idézi az I. rendű alperes által közzétett cikk szövegét. A felperes pernyertességére tekintettel az elsőfokú bíróság a II. rendű alperest kötelezte a perköltség fizetésére, a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján. Az elsőfokú ítélet ellen az alperesek terjesztettek elő fellebbezést. Kérték, hogy a másodfokú bíróság elsődlegesen az ítéletet változtassa meg a felperes keresetét teljes egészében utasítsa el, és kötelezze a perköltség viselésére. Másodlagosan indítványozta az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítását. Fenntartották az elsőfokú eljárásban előadott azon védekezésüket, hogy a cikk leadje a felperesre vonatkozóan állítást nem tartalmaz. Hivatkoztak arra, hogy azt az elsőfokú bíróság is valónak fogadta el, hogy a felperes szerepel azon képviselők között, akik ... megbízható szövetségeseinek számítanak. Olyan állítás azonban a cikkben nem szerepel, hogy a felperes ezért közvetlenül ...től vagy hozzá köthető szervezetektől pénzt vagy ellenszolgáltatást kapna. Álláspontjuk szerint az, hogy a felperes ..., illetve a hozzá köthető, szervezetek érdekeinek megfelelően cselekszik okkal levont következtetés. Ezen következtetés alapos voltát alátámasztják az elsőfokú eljárás során a felperes Facebook oldaláról letöltött bejegyzések is. Ezen túlmenő olyan állítást, hogy a felperes a ... érdekeinek megfelelően végzett tevékenységért tőle díjazásban is részesül nem tartalmaz. Utaltak arra is, hogy a felperes a ... nevéhez szorosan kötődő ... nyári egyetemen is tartott előadást, mely előadás megtartásáért minden bizonnyal részesült ellenszolgáltatásban. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló tényeket helyesen értékelve, helytálló döntést hozott. Az alperesi fellebbezéssel összefüggésben azt emelte ki, hogy a cikk megnevezi azt a két politikust, akikről ír, köztük a felperest, ezért kereshetőségi joga egyértelműen fennáll. A cikkben szerepel az a kijelentés, hogy a felperes pénzt kap, mégpedig ...től, amikor azt írja „némi apanázsért cserébe" tevékenykedik. Hivatkozott arra, is, hogy az elsőfokú eljárásban el nem bírált új tényre, körülményre az alperesek nem hivatkozhatnak. Azt egyébként nem is támasztották alá semmivel, miszerint egy 2000 nyarán tartott előadásért ellenszolgáltatásban részesült volna. Ez ráadásul egy 14 évvel korábbi eseményről szól, a cikk viszont a 2014-es EP választásokról írt. A fellebbezés nem alapos. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság döntésével, az ítéletben kifejtett indokaival is egyetértett, azokat nem ismétli meg. Az alperesek fellebbezési érveit nem osztotta. Az elsőfokú bíróság a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma által a sajtó-helyreigazítási eljárások tárgyában kialakított
- számú állásfoglalása alapján helyesen értelmezte az alperesi cikket. A felperes által sérelmezett közléseket ugyanis nem formális megjelenésük, hanem valóságos tartalmuk szerint kell figyelembe venni, a sajtóközlemény egymással összetartozó részeit összefüggésükben kell értékelni, és az értékelésnél tekintettel kell lenni a társadalmilag kialakult közfelfogásra is. Azt is helyesen rögzítette, hogy a felperes nem azt kifogásolta, hogy őt a listán szereplőként, és mint ilyent ... szellemiségét osztó személyként nevezték meg, hanem azt, hogy azt állították róla, miszerint EP képviselői tevékenységét azért végzi úgy ahogyan, mert ennek fejében ...től juttatásban részesül. Az kétségtelen, hogy kizárólag nyelvtani szempontból, az egyes mondatokat külön-külön, önállóan értelmezve el lehet jutni az alperesek által a fellebbezésben és korábbi érdemi védekezésükben is kifejtett tartalomhoz. Ez azonban nem megfelelő elemzési mód. A cikk szerzője ugyanis egyértelműen megnevezte ki az a két EP képviselő, akikkel kapcsolatosan az az állítása, hogy szerepel a ... által támogatott, azaz valamilyen juttatásban részesített képviselők listáján. Ezek közül a felperes az egyik, aki „némi apanázs fejében" ténykedik az „amerikai tőzsdespekuláns" érdekében. Az írás ilyen módon egyértelmű és logikailag egyenes összefüggést teremt a juttatás és az Európai Parlamentben kifejtett felperesi tevékenység között. A „némi apanázs," ezért a közlés valóságos tartalma alapján nem lehet azonos az EP képviselőknek a képviselői munkájukért hivatalosan járó juttatással. Az alperes ezen túlmenően semmiféle bizonyítékot nem ajánlott fel arra vonatkozóan, hogy ...től vagy az általa támogatott bármely szervezettől a felperes bármiért is juttatást kapott volna. Helyesen hivatkozott a felperes fellebbezési ellenkérelmében e körben arra, hogy a fellebbezésben megemlített - tényleges bizonyítékkal azonban alá nem támasztott - eseményt, a felperes által a ...-n tartott előadást a Pp.
- §
(1)bekezdés alapján nem lehet figyelembe venni. Az azonban még érdemi elbírálhatósága esetén sem eredményezhetné a kereset elutasítását, figyelemmel arra, hogy az „előadás megtartásáért minden bizonnyal ellenszolgáltatásban részesült" hivatkozás bizonyítékként nem elfogadható. Azt pedig az alperes nem is indokolta, hogy a 2014-es EP választások ... általi valamiféle finanszírozása, milyen összefüggésbe hozható a felperes által a ...-n, 2000-ben tartott előadással. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság az Smtv. 12. §
(1)bekezdése alapján helytállóan kötelezte az I. rendű alperest a PK
- számú állásfoglalás alapján pontosított helyreigazítás közzétételére. Az alperesek fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért a másodfokú bíróság a Pp.
- § utaló szabályára tekintettel a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján kötelezte a II. rendű alperest, hogy a felperesnek a másodfokú eljárással összefüggésben felmerült és a felperesi képviselő ügyvédi munkadíjából álló perköltségét fizesse meg. Ennek összegét a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdésének a) pontja,
(5)bekezdése és 4/A. §
(1)bekezdése alapján állapította meg. A le nem rótt fellebbezési illeték viseléséről a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján döntött. Budapest,
- április
- dr. Kisbán Tamás s.k. a tanács elnöke dr. Kovaliczky Ágota s.k. előadó bíró dr. Istenes Attila s.k bíró