A határozat elvi tartalma: Érdekházasság megállapítása esetén az idegenrendészeti hatóság a tartózkodási engedély iránti kérelemnek nem adhat helyt. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.III.37.275/2017/
- A tanács tagjai: dr. Kovács András a tanács elnöke dr. Hajnal Péter előadó bíró dr. Fekete Ildikó bíró A felperes: (...) A felperes képviselője: Dr. Mauritz András Ügyvédi Iroda Izsó és Tóth Ügyvédi Iroda, Az alperes: Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal Az alperes képviselője: (...) jogtanácsos A per tárgya: idegenrendészeti ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 10.K.27.454/2016/
- Rendelkező rész A Kúria a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 10.K.27.454/2016/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a Kúria a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a Kúria a felperest, hogy fizessen meg az államnak - felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak helye nincs. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A vietnami állampolgárságú felperes
- november
- napján tartózkodási kártya kiállítása iránti kérelmet terjesztett elő arra hivatkozással, hogy
- június
- napján házasságot kötött V. B.. Az elsőfokú hatóság beszerezte a felperesnek a tartózkodási engedély iránti kérelem Magyarország területén történő előterjesztéséhez szükséges méltányossági kérelem elutasításáról szóló iratokat. A [2] [3] felperes „munkaszerződés-módosítás munkakörváltozás miatt" elnevezésű okiratot csatolt, de hat havi keresetigazolást nem tudott csatolni, helyette bankszámlakivonatokat és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár igazolását csatolta. Az eljárás során meghallgatták a felperest, V. B., és felperes sógorát V. J. is, továbbá helyszíni szemlét tartottak a felperes és felesége által használt lakásban. Az elsőfokú hatóság 106-2-79860/16/2015-Tk számú határozatával a felperes tartózkodási kártya kiállítása iránti kérelmét elutasította, egyben magyarországi tartózkodási jogának megszűnését állapította meg. Az
- december 4-i tanácsi állásfoglalás érelmében vizsgálta, hogy a felperes házassága érdekházasság-e vagy sem. A bizonyítékok értékelése alapján arra a megállapításra jutott, hogy a felperes érdekházasságot kötött azzal a kizárólagos céllal, hogy elkerülje a harmadik országok állampolgáraira vonatkozó belépési és tartózkodási szabályokat. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes 106-Tk-11963/4/
- számú
- május
- napján kelt határozatával az elsőfokú hatóság határozatát helybenhagyta. A személyes meghallgatások, bizonyítékok alapján rögzítette, hogy a kérelmező és házastársa nem beszélnek közös nyelven, alapvető információkkal sem rendelkeznek egymásról, ellentmondásosan nyilatkoztak kapcsolatuk elmélyüléséről, a külföldi előéletéről. Magyarországra érkezéséről az esküvői ételről és ruháról, családtagjaikról, egyéb személyes körülményeikről. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [4] [5] A felperes keresetében az alperes határozatának felülvizsgálatát és hatályon kívül helyezését, az alperes új eljárásra kötelezését kérte arra hivatkozással, hogy feleségével együtt él, érzelmi, szerelmi, házastársi életközösségben közösen gazdálkodnak, a közös jövőt is együtt képzelik el. Az alperes megsértette a a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
- évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)
- §
(1)bekezdését. Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte, fenntartotta határozatában foglaltakat és hivatkozott a Pp. 339/B. §-ában foglaltakra. Az elsőfokú ítélet [6] [7] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában hivatkozott a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény (a továbbiakban: Szmtv.) 14. §
(2)bekezdésére, mely szerint a harmadik országbeli állampolgár családtag tartózkodási joga megszűnik akkor is, ha családi kapcsolat létesítése a tartózkodási jog megszerzése érdekében történik. A felperes által hivatkozott Ket. 50. §
(1)bekezdésével kapcsolatban rögzítette, hogy a közigazgatási szervnek jelen esetben a tényállást kellő mértékű feltárási kötelezettsége teljesítése érdekében azon bizonyítékokat kellett beszereznie, illetve értékelnie, amely alapján megállapítható, hogy a családi kapcsolat létesítése a tartózkodási jog megszerzése érdekében történt-e vagy sem. A közigazgatási hatósági eljárásban beszerzésre kerültek az iratok, meghallgatták a felperest és feleségét, és tartózkodási helyükről is helyszíni jegyzőkönyv készült. A felperes indítványára a bíróság meghallgatta a feleségét és az anyósát, de V. J. tanúvallomása nem tartalmazott olyan többletkörülményt, amely alapján megállapítható lett volna, hogy a hatóság a tényállás-feltárási kötelezettségének nem tett eleget. A bíróság a felperest is meghallgatta, és szintén azt állapította meg, hogy nincs a felperes és a felesége által közösen beszélt nyelv, a felperes magyarul gyakorlatilag nem beszél, a felesége pedig vietnamiul nem ért. Ellentmondóan nyilatkoztak arról, hogy a felperes mikor költözött életvitelszerűen Szolnokra. V. B. úgy nyilatkozott, hogy körülbelül két hetente hétvégén látogatta meg őt a felperes, amely szintén gyengíti felperesnek azon állítását, hogy a családi kapcsolat létesítésére nem a tartózkodási kártya megszerzése érdekében került sor. [8] A Pp. 339/B. §-ára hivatkozással az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy csak abban az esetben helyezheti a hatóság határozatát hatályon kívül, ha a közigazgatási szerv a tényállást kellő mértékben nem tárta fel. A bíróság által foganatosított felperesi és tanúmeghallgatások alapján azonban nem merült fel olyan körülmény, amely alapján a közigazgatási hatóság határozatának megalapozatlanságát lehetett volna megállapítani, sőt ellenkezőleg még további ellentmondások kerültek felszínre. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [9] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a kereseti kérelmének teljes terjedelmében történő helyt adását indítványozta. Álláspontja szerint a személyes meghallgatás során csupán nem releváns kérdésekben nyilatkoztak ellentétesen házastársával. A helyszíni ellenőrzésen tapasztaltak is bizonyították kérelmének jogosságát. Az alperes a Pp. 339/B. §-ában foglalt rendelkezéseknek nem tett eleget, házastársával családi életközösség szoros érzelmi, gazdasági, lelki és fizikai kapcsolat hiányára tévesen következtetett a mérlegelés körében kirívó okszerűtlenség logikátlanság áll fenn. [10] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását indítványozta. A Kúria döntése és jogi indokai [11] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [12] A szabad mozgás és tartózkodási jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 14. §
(2)bekezdése szerint a harmadik országbeli állampolgár, családtag tartózkodási joga megszűnik akkor is, ha a családi kapcsolat létesítése a tartózkodási jog megszerzése érdekében történik. A Kúria a döntésénél figyelemmel volt az Európai Unió Tanácsának 97/C.382/
- számú
- december 4-ei állásfoglalására, mely az érdekházasságok ellen alkalmazandó intézkedésekről szól, és amelyben felsorolásra kerültek azok a tényezők, amelyeket a hatóságnak az érdekházasság megállapításához vizsgálni kell. [13] A Kúria megállapította, hogy a hatóság a határozatának meghozatala előtt vizsgálta a fenti állásfoglalásban felsorolt tényeket, és ezeket értékelve hozta meg döntését. A Pp. 339/B. §-a szerint mérlegelési jogkörben hozott közigazgatási határozat akkor tekintendő jogszerűnek, ha a közigazgatási szerv a tényállást kellő mértékben feltárta, az eljárási szabályokat betartotta, mérlegelési szempontjai megállapíthatók, és a határozat indokolásában a bizonyítékok mérlegelése jogszerűen kitűnik. [14] Az elsőfokú bíróság ítéletében mindezeket a körülményeket részletesen kifejtette, értékelte, a felperes és a tanúk által elmondottak figyelembevétele mellett hozta meg a keresetet elutasító döntését. A bizonyítékok mérlegelésén alapuló ítélet felülvizsgálattal eredményesen csak akkor támadható, ha a tényállás hibásan került megállapításra, vagy a bizonyítékok mérlegelése kirívóan okszerűtlen vagy iratellenes volt. A Kúria jelen ügyben ilyen hiányosságokat vagy kirívóan okszerűtlen mérlegelést nem tapasztalt, ezért a felülvizsgálati kérelem alaptalan volt. [15] A kifejtettekre tekintettel a Kúria a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Záró rész [16] A felperes felülvizsgálati kérelmében kérte a felülvizsgálati kérelmének tárgyaláson történő elbírálását. [17] A felülvizsgálati eljárásban felmerült alperesi perköltség megfizetésére a felperest a Pp. 270. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint kötelezte. [18] A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték viselésére a felperes a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése értelmében köteles, melynek mértéke az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50. §
(1)bekezdésének megfelelően alakult. Budapest,
- január
- Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke, Dr. Hajnal Péter s.k. előadó bíró, Dr. Fekete Ildikó s.k. bíró