A határozat elvi tartalma: Az ingatlantulajdonos rendelkezési joga folytán a haszonélvezeti jogot magának fenntarthatja. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.III.38.047/2017/
- A tanács tagjai: . Kovács András a tanács elnöke . Rothermel Erika előadó bíró . Fekete Ildikó bíró Az I. rendű felperes: A II. rendű felperes: (...) (...) A felperesek képviselője: .Csillag Gusztáv ügyvéd Az alperes: Budapest Főváros Kormányhivatala Az alperes képviselője: (...) jogtanácsos A per tárgya: közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperesek A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, 27.K.33.138/2015/
- Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 27.K.33.138/2015/
- ítéletét, valamint az alperes 30519/1/
- számú határozatát, valamint az elsőfokú határozat haszonélvezeti jog bejegyzése iránti kérelmet elutasító részét hatályon kívül helyezi és e körben az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezi. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felpereseknek 100.000 (százezer) forint együttes perköltséget, és felülvizsgálati eljárási költséget. A 30.000 (harmincezer) forint kereseti és 70.000 forint felülvizsgálati illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. (hetvenezer) Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A Budapest (...) kerület (...) hrsz-ú ingatlan (a továbbiakban: perbeli ingatlan) a felperesek 1/2-1/2 tulajdonában állt. A perbeli ingatlanra felperesek, mint ajándékozók ajándékozási szerződést kötöttek lányukkal, dr. L.É.F.-val. A szerződés értelmében az ajándékozók a megajándékozott gyereküknek holtig tartó haszonélvezeti joguk fenntartásával adják ajándékba a perbeli ingatlant, aki az ajándék elfogadásáról nyilatkozott. A szerződés
- pontja tartalmazza az ajándékozók és a megajándékozott feltétlen és visszavonhatatlan bejegyzési engedélyeit. A megajándékozott kérelmében tulajdonjogának és a felperesek haszonélvezeti jogának bejegyzését kérte az elsőfokú hatóságtól. Az elsőfokú hatóság
- április
- napján kelt 63975/2/
- számú határozatával dr. L.É.F. tulajdonjogát ajándékozás jogcímén bejegyezte a perbeli ingatlan tulajdoni lapjára, egyidejűleg a felperesek haszonélvezeti jog bejegyzése iránti kérelmét elutasította arra hivatkozva, hogy az ajándékozási szerződés nem tartalmaz a haszonélvezeti jog alapítására vonatkozó megállapítást. Az elsőfokú hatóság határozatát az ingatlan-nyilvántartásról szóló
- évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.)
- §-ára,
- §
(1)bekezdés f) pontjára, 32. §
(3)bekezdésére, 39. §
(3)bekezdés a) pontjára és a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 5:
- §
(1)bekezdésére, és az 5:147. §
(5)bekezdésére alapította. A felperesek fellebbezése folytán eljárt alperes
- június
- napján kelt 319/1/
- számú határozatával az elsőfokú döntést helybenhagyta. Megállapította, hogy az ajándékozási szerződésben nem szerepel a haszonélvezeti jog megalapítására vonatkozó megállapítás, melynek folytán nem áll rendelkezésre olyan okirat, amely a bejegyezni kért haszonélvezeti jog keletkezését igazolná. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [2] A felperesek keresetükben az alperes határozatának megváltoztatását és javukra a holtig tartó haszonélvezeti jog bejegyzését kérték. [3] Az alperes ellenkérelmében fenntartva a határozatában foglaltakat, a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú ítélet [4] Az elsőfokú bíróság a felperesek keresetét elutasította. ítéletének indoklásában utalt az Inytv.
- §-ára,
- §-ára, és
- §-ára. Kifejtette, hogy az ingatlanra vonatkozó haszonélvezeti jog, annak ingatlan-nyilvántartási bejegyzésével keletkezik, az Inytv.
- §-a szerint pedig a haszonélvezeti jog bejegyzésének alapjául csak olyan okirat szolgálhat, amely igazolja haszonélvezeti jog keletkezését, melynek feltétele, hogy a felek a haszonélvezeti jogot megalapítsák, vagyis, hogy megegyezzenek a haszonélvezeti jog létrejöttében, vagyis a haszonélvezeti jog létrejöttéhez vezető közös egybehangzó nyilatkozatot tegyenek. A fentiek alapján az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az alperes döntése helytálló volt, mivel az ajándékozási szerződésben haszonélvezeti jog alapítása nem történt. A Ptk. 5:
- §
(1)bekezdésére hivatkozva megállapította, hogy az ingatlanon alapított haszonélvezeti jog létrejöttéhez az erre irányuló szerződésen felül, annak ingatlannyilvántartásba való bejegyzése is szükséges, azonban a perbeli esetben az állapítható meg, hogy a felperesek és a megajándékozott között létrejött ajándékozási szerződésben haszonélvezeti jog alapítására nem került sor. Az ugyanis, hogy a felperesek a szerződésben a haszonélvezeti joguk fenntartásáról rendelkeztek, illetőleg a megajándékozott az ajándékot elfogadta, nem elegendő a haszonélvezeti jog alapításához, és az alperes az „alapítás" kifejezés hiánya miatt megalapozottan utasította el a bejegyzési kérelmet. Az elsőfokú bíróság hivatkozott az EBH2010.2281. számú eseti döntésére, melyben a Legfelsőbb Bíróság azt is kiemelte, hogy az ingatlan tulajdonjogának átruházásakor az egyes tulajdonosi részjogosítványokat nem lehet visszatartani, ami a perbeli esetben azt jelenti, hogy az ajándékozó felperesek a haszonélvezeti jogot, mint tulajdonjog egyik részjogosítványát nem tarthatják vissza saját maguk számára. Az elsőfokú bíróság megjegyezte, hogy a perbeli esetben a felperesi hivatkozás ellenére az Inytv. 50. §
(1)bekezdésének megsértése nem történhetett meg, mert ezen szakasz alkalmazása fel sem merülhetett. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [5] A felperesek felülvizsgálati kérelmükben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését kérték azzal, hogy a felülvizsgálati bíróság kötelezze új eljárás lefolytatására az elsőfokú hatóságot. Álláspontjuk szerint az elsőfokú ítélet jogsértő, az ítéleti megállapítások tévesek, a haszonélvezeti jog nem a tulajdonjog részjogosítványa. E vonatkozásban az EBH.2010.
- számú elvi döntés egészen más tényállást tartalmaz, ezért jelen jogvitában nem alkalmazható. A felperesek kifejtették, hogy az ingyenes átruházás során tett átruházói fenntartás nem visszatartás, hanem olyan kikötmény, amely szerint úgy ruházza át a tulajdonos a dolgot ingyenesen, hogy azt az ő javára egy másik jog terhelje. A felperesek előadták, hogy a haszonélvezeti jog alapítása nem egy kötelezően alkalmazandó szerződési kifejezés, hanem jognyilatkozat. Mivel a perbeli esetben a megajándékozott elfogadta a felperesi fenntartást (kikötményt), elfogadta azt is, hogy egy másik önálló jog fogja terhelni tulajdonjogát, ezzel az „alapítás" megtörtént. A jogszabálysértések körében a felperesek hivatkoztak a Ptk. 6:
- §, 6:
- §, 5:
- §, 5:
- §, az Inytv.
- §
(3)bekezdésére és 50. §
(1)bekezdésére. [6] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte, álláspontja szerint az elsőfokú ítélet jogszerű, megfelel mind a jogszabályoknak, mind pedig a bírói gyakorlatnak. Az elsőfokú bíróság a bizonyítékokat összességében mérlegelte és részletesen megindokolta, a megállapított tényállás nem iratellenes, logikai ellentmondástól mentes, jogszabálysértés nem állapítható meg. Az alperes utalt a Legfelsőbb Bíróság BH1998.
- számú eseti döntésére. A Kúria döntése és jogi indokai [7] A felperesek felülvizsgálati kérelme alapos. [8] A Kúria álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a helyesen megállapított tényállásból téves következtetésre jutott a közigazgatási határozatok jogszerűségével kapcsolatban, döntésével és indokaival a felülvizsgálati bíróság nem ért egyet. [9] A Kúria a jelen ügyben felmerült jogértelmezési kérdésekre és az Elvi Bírósági Határozatok Hivatalos Gyűjteményében 2010.
- számon elvi határozatként közzétett döntésére tekintettel jogegységi eljárást kezdeményezett a tulajdonjog haszonélvezeti jog fenntartásával történő átruházása esetén a haszonélvezeti jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének értelmezésről. [10] A Kúria 1/2017.KMPJE számú jogegységi határozatában kimondta, hogy
- haszonélvezetet keletkeztet, ha a tulajdonos tulajdonjogát a saját maga javára szóló haszonélvezettel terhelten ruházza át.
- A tulajdonátruházó szerződésnek a haszonélvezeti jog fenntartásra irányuló küön jogcímet nem kell tartalmaznia.
- A fenntartott haszonélvezeti jog bejegyzéséhez nincs szükség sem külön okiratra, sem bejegyzési engedélyre.
- Az ingatlanügyi hatóság által fenntartott haszonélvezeti jogot a tulajdonjog bejegyzési kérelem teljesítésével egyidejűleg hivatalból jegyzi be.
- A jogegységi tanács az EBH 2010.
- számon közzétett határozatát elvi bírósági határozatként való fenntartását megszünteti. [11] A jogegységi döntéssel egyezően a Kúria a jelen perben rögzíti, hogy a tulajdonos szabad rendelkezési jogából eredően az egyes részjogosítványai felett is szabadon rendelkezik, ezért jogosult arra, hogy tulajdonjogát nem teljes körűen ruházza át, hanem bizonyos részjogosítványokat magának vagy másnak fenntartson. A haszonélvezeti jog a tulajdonjog mellett létező jogosultság, melyet szerződéses úton kizárólag a tulajdonos alapíthat. Amennyiben pedig a tulajdonos a tulajdonjogában meglévő haszonélvezeti jogot magának fenntartja a szó szoros értelmében alapításról nem is beszélhetünk. Ebből következően a haszonélvezeti jog bejegyzéséhez nem kell külön jogcím, az alapítással jön létre, a fenntartott haszonélvezeti jog pedig a tulajdonos által leválasztott jogok visszatartása útján keletkezik oly módon, hogy annak átruházására nem kerül sor. [12] Ami a bejegyzéshez szükséges külön okirat szükségességét illeti a jogegységi határozat úgy foglalt állást, hogy amennyiben a haszonélvezeti jog alapítására a tulajdon átruházással együtt kerül sor akkor a tulajdont átruházó szerződés az, amely a haszonélvezeti jog alapítását, illetve a tulajdonátruházó számára fenntartott haszonélvezeti jog keletkezését tanúsítja, ezért külön okiratra nincs szükség. [13] A bejegyzési engedély szükségessége vonatkozásában a KMPJE kifejtette, hogy a haszonélvezeti jog fenntartása esetén a tulajdonos magának bejegyzési engedély nem adhat, a tulajdonjogot haszonélvezettel megszerző pedig az Inytv. 49.§
(1)bekezdéséből fakadóan ugyancsak nem adhat engedély, mert a haszonélvezeti jogot nem ő keletkeztette, csak azt vette tudomásul, hogy a tulajdonjogot haszonélvezettel terhelten szerzi meg. [14] Az Alaptörvény 25. cikk
(3)bekezdése kimondja, hogy a jogegységi határozat a bíróságokra nézve kötelező. E rendelkezésnek az a következménye, hogy - amennyiben az ügy tárgyánál fogva szóba jöhet a jogegységi határozat alkalmazása - az adott ügyben, így a jelen ügyben is alkalmazása kötelező. [15] A jelen per tárgyát képező ügyben a felperesek (tulajdonos) a tulajdonjogában meglévő haszonélvezeti jogot magának fenntartották, e joguk a visszatartás útján keletkezett oly módon, hogy annak átruházására nem került sor. A tulajdont átruházó szerződés az, amely a tulajdonátruházó számára fenntartott haszonélvezeti jog keletkezését tanúsítja, ezért külön okiratra ebben az esetben sincs szükség. Végül a tulajdonjogot haszonélvezettel megszerző az Inytv. 49.§
(1)bekezdéséből fakadóan ugyancsak nem adhat bejegyzési engedélyt, mert a haszonélvezeti jogot nem ő keletkeztette. [16] A megismételt eljárásban az elsőfokú hatóságnak a benyújtott szerződés alapján a perbeli ingatlan tulajdoni lapjára a felperesek haszonélvezeti jogát be kell jegyeznie. [17] Minderre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275.§
(4)bekezdése alapján, hatályon kívül helyezte, és a Pp.339.§
(1)bekezdése alapján a felperesek keresetét alaposnak értékelve az alperes határozatát, az elsőfokú határozatnak a haszonélvezeti jog bejegyzése iránti kérelmet elutasító részére kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú hatóságot e körben új eljárásra kötelezte. Záró rész [18] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274.§
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [19] A pervesztes alperes a Pp. 270.§
(1)bekezdése folytán a felülvizsgálati eljárásban is alkalmazandó Pp. 78.§
(1)bekezdése alapján köteles a felpereseket együttesen megillető, a jogi képviselettel felmerült perköltségük és felülvizsgálati költségük megfizetésére, melynek összegét a Kúria a 32/2003.(VIII.22.)IM rendelet 3.§
(3)és
(5)bekezdése alapján állapította meg az elsőfokú és a felülvizsgálati eljárásban kifejtett munkára tekintettel. [20] Az alperes személyes költségmentessége okán a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt kereseti és felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986.(VI.26.)IM rendelet 14.§-a alapján az állam viseli. Budapest, 2018. április 17. Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke, Dr. Rothermel Erika s.k. előadó bíró, Dr. Fekete Ildikó s.k. bíró