A határozat elvi tartalma: Az uralkodó telek javára fennálló telki szolgalmi jog terjedelmét nem érinti az uralkodó telek térmértéknek változása, az továbbra is az egész telket és annak mindenkori birtokosát illeti meg. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.III.37.532/2017/
- A tanács tagjai: dr. Kovács András a tanács elnöke dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet előadó bíró dr. Fekete Ildikó bíró A felperes: (...) A felperes képviselője: (...) ügyvéd Az alperes: Borsod Megyei Kormányhivatal Az alperes képviselője: (...) jogtanácsos Alperesi beavatkozó: (...) Képviselője: dr. Tóth Tamás Zsolt A per tárgya: közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 24.K.27.670/2016/
- Rendelkező rész A Kúria a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 24.K.27.670/2016/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a Kúria a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek és az alperesi beavatkozónak fejenként 50.000-50.000 (ötvenezer-ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak helye nincs. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] [4] [5] A (...) hrsz-ú kivett telephely megnevezésű, 2 ha 9484 m2 nagyságú, valamint a (...) hrsz-ú kivett telephely megnevezésű 3 ha 702 m2 nagyságú ingatlan az alperesi beavatkozó (továbbiakban: beavatkozó) tulajdonában áll. A (...) hrsz-ú ingatlan tulajdoni lapjának első részére a
- július
- napján kelt 53164/
- számú határozattal került feljegyzésre 8 db felsőzsolcai ingatlant terhelő átjárási szolgalmi jog ((…)-(...) hrsz-ú). A beavatkozó
- február
- napján terjesztett elő kérelmet egyesített telekalakítási eljárás lefolytatása iránt a Miskolci Járási Hivatal Földhivatali Osztályán (továbbiakban: elsőfokú hatóság), melyhez csatolta a záradékolt változási vázrajzot, a telekalakítási helyszínrajzot, valamint az (...) Zrt. és az (...) Kft. hozzájáruló nyilatkozatát. Az elsőfokú hatóság
- március
- napján kelt és május
- napján jogerőre emelkedett 600037/
- számú határozatával a telekalakítást engedélyezte, megállapítva, hogy a változás után a csatolt vázrajz alapján kialakításra kerül a (...) külterület (...) hrsz-ú 6 ha 185 m2 területű telephely megnevezésű ingatlan. Ezt követően az elsőfokú hatóság
- május
- napján kelt 46660/
- számú összefoglaló határozatával a (...) hrsz-ú ingatlant megszüntette, a (...) hrsz-ú ingatlan területét 6 ha 186 m2-re változtatta. A (...) hrsz-ú ingatlant terhelő az (...) Kft. javára fennálló vezeték jogok, illetve az (...) Zrt. javára fennálló jelzálogjogok változatlan tartalommal az eredeti bejegyzések ranghelyén a (...) hrsz-ú ingatlan tulajdoni lapjára kerültek átjegyzésre, amint a (...) hrsz-ú ingatlant illető és 8 db (…)i ingatlant terhelő átjárási szolgalmi jogok átvezetésére is sor került a telekösszevonás átvezetése során a (...) hrsz-ú ingatlan tulajdoni lapjára. Ezen határozatát ugyanakkor az elsőfokú hatóság
- július
- napján kelt 52137/
- számú határozatával kiegészítette, és az átjárási szolgalmi jogra vonatkozó bejegyzésben valamennyi érintett ingatlan tulajdoni lapján feltüntette a „53164/2012.(07.05.) számú beadvány rangsorában" megjegyzést. Az elsőfokú határozattal szemben a felperes fellebbezést terjesztett elő, melyben mind az alap, mind az azt kiegészítő határozat megsemmisítését kérte, és a beavatkozó kérelmének elutasítását. Arra hivatkozott, hogy a határozatok jogszabálysértőek, mert a közhitelesség és az okirati elvet sértik azzal, hogy bejegyzésre alkalmas okirat nélkül a szolgalmi jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséről rendelkeztek oly módon, hogy a szolgalom terjedelme sem a határozatból, sem a szolgáló és uralkodó telek tulajdoni lapjából nem derül ki. Ezért hiánypótlási eljárás nélkül a teljes változásbejegyzési kérelmet el kellett volna utasítani. Alperes
- augusztus
- napján kelt 30217/
- számú határozatával az elsőfokú hatóság határozatát helybenhagyta. Kifejtette, hogy a kérelemmel érintett ingatlan-nyilvántartási eljárás során a (...) és (...) hrsz-ú földrészletek összevonására és az ingatlanok adataiban bekövetkezett változás átvezetésére került sor, amely nem jelentette jogok bejegyzését, vagy azok módosítását. Ennek figyelembevételével az ingatlan-nyilvántartás átvezetéséhez kizárólag az ingatlannyilvántartásról szóló
- évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.), illetve az Inytv. végrehajtásáról szóló 109/
- (XII.29.) FVM rendelet (a továbbiakban: Inytv.Vhr.) által előírt okiratokat kellett benyújtani. Az Inytv.
- §
(1)bekezdésére és az Inytv.Vhr. 65. §
(1)bekezdésére utalva megállapította alperes, hogy a változás átvezetéséhez szükséges okiratok az elsőfokú eljárás során benyújtásra kerültek, melyre tekintettel döntött az elsőfokú hatóság a változás átvezetéséről jogszerűen. A telekösszevonás alapján történt változásátvezetés nem eredményezett a szolgalmi jog tartalmát érintően érdemi változást, mivel az átjárási szolgalom a telekösszevonás előtt és után is ugyanúgy egyetlen ingatlan mindenkori tulajdonosát illeti meg, és változatlanul ugyanazt a 8 ingatlant terheli. A határozat kiegészítésére vonatkozó döntés alapján megállapítható, hogy nem új határozattal létesített szolgalmi jogról van szó, hanem a 2012-ben hozott határozattal bejegyzett jogok technikai okból szükséges átjegyzéséről, a helyrajzi szám változása miatt. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [6] [7] [8] A jogerős határozattal szemben a felperes terjesztett elő keresetet, kérte a határozatnak az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését. Álláspontja szerint a (...) hrsz-ú ingatlan javára a felperes tulajdonában álló ingatlanokat terhelő szolgalmi jog átjegyzése jogszabálysértően történt. Az elsőfokú hatóság a határozatát ugyan kiegészítette a rangsorhellyel, azonban az ingatlannyilvántartásba bejegyzett jog terjedelme nem tévesztendő össze azzal. Az Inytv.
- §-ára, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 5:
- §-ában foglaltakra utalással hangsúlyozta, hogy az útszolgalom terjedelmére nézve a határozat pontos adatokat nem tartalmaz, ezért az jogszabálysértő. A másodfokú határozat indokolásától eltérően a (...) hrsz-ú ingatlant megillető szolgalmi jog valóban a teljes uralkodó telekre vonatkozott, ezért nem kellett a területnagyságot sem a szerződésnek, sem a határozatnak tartalmaznia. Ehhez képest a telekegyesítés során az uralkodó ingatlan területmérete mintegy a duplájára nőtt. Ez esetben ahhoz, hogy a teljes változás átjegyzését követően a teljes ingatlant megillesse az útszolgalom, a szolgáló telek tulajdonosával történő megállapodás szükséges. Alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte arra hivatkozással, hogy az irányadó jogszabályi rendelkezések alapján a szolgáló telek mérete bír relevanciával. A szolgalmi jog szempontjából lényegtelen, hogy azt mekkora nagyságú ingatlan birtokosa gyakorolja. A beavatkozó az alperessel egybehangzóan szintén a felperes keresetének elutasítását kérte. Az elsőfokú ítélet [9] Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Rögzítette, hogy a bíróságnak abban kellett döntenie, hogy a telekegyesítés alapján az ingatlan adataiban bekövetkezett változás átvezetésére jogszerűen került-e sor. Hivatkozott a Ptk. 5:
- §
(1)bekezdésére, az Inytv.Vhr. 12. §
(1)-
(4)bekezdésére, valamint az Inytv. 28. §
(1)bekezdésére. [10] Kifejtette, hogy a telki szolgalmi jog bejegyzése esetén a szolgalmi jogok terjedelme tekintetében a bejegyzés során a szolgáló telek egészére, vagy a telek egy részére is bejegyezhető az ingatlant terhelő szolgalmi jog. Ugyanakkor az uralkodó telek mértékénél ilyen előírás nincs. A felperesi érveléssel ellentétben mindebből következően megállapítható, hogy a telekalakítás során a telekegyesítés folytán kialakított ingatlan esetén nem merült fel az uralkodó telek mértékének meghatározása annak ellenére, hogy a telekegyesítés folytán a korábbi (...) hrsz-ú ingatlant megillető útszolgalmi jog bejegyzése a telekegyesítéssel kialakított (...) hrsz-ú ingatlanra került átvezetésre. Az alperes helyesen mutatott rá arra, hogy az elsőfokú hatóság alaphatározatot kiegészítő határozata egyértelművé tette, hogy a szolgalmi jog keletkezésének időpontja és annak terjedelme körében a korábbi, a bejegyzés alapjául szolgáló 53164/
- (07.05.) számú határozat az irányadó. Mindebből megállapítható, hogy a változás átvezetésének időpontjában a szolgalmi jog terjedelmében az ingatlan-nyilvántartási eljárással összefüggő változás nem következett be. [11] A bíróság hangsúlyozta, hogy a földhivatal, mint regisztratív hatóság nem is jogosult a szolgalmi jog terjedelmében dönteni, így a szolgalmi jog alapításának időpontjában is az érintett felek megállapodása az irányadó. Megállapítható, hogy a szolgalmi jog terjedelme tekintetében kizárólag a szolgáló telek mértékére nézve ír elő a jogszabály iránymutatást. Amennyiben pedig az érintettek között a szolgalmi jog alapításakor, vagy azt követően vita merül fel annak terjedelmével összefüggésben, ennek elbírálása polgári bíróság hatáskörébe tartozik. [12] Rögzítette a bíróság, hogy a változás átvezetéséhez a hatóságnak a jogerős telekalakításra vonatkozó határozat és jóváhagyott változási vázrajz alapján kellett döntenie, tekintettel arra, hogy nem új szolgalmi jog alapítása merült fel, a szolgalmi jog átvezetéséhez egyéb okiratra nem volt szükség. A bíróság e körben utalt arra, hogy a felperes által hivatkozott, az ügy előzményeit érintő korábbi
- évi telekegyesítés, illetőleg azt megelőzően az ingatlanokat érintő adásvétel, művelésből történő kivonás a jelen perbeli jogvita eldöntése szempontjából nem bír relevanciával. A szolgalmi jog tartalmát érintően olyan változás nem történt, amellyel összefüggésben az ingatlan-nyilvántartási ügyben eljáró hatóságot terhelte volna további okiratok bekérése, vizsgálata. [13] A bíróság rámutatott, hogy a kiegészítő elsőfokú határozat alapján a tulajdoni lapról egyértelműen megállapítható, hogy a szolgalmi jog mely határozattal került bejegyzésre, és így a szolgalmi jog bejegyzésének időpontjában a szolgalmi jogra vonatkozó bejegyzés alapjául szolgáló okirat tartalma az irányadó elsődlegesen az uralkodó telekkel összefüggésben felmerült jogosultság kapcsán. Ha a felek között e körben egyetértés nem jön létre, úgy a felperes ezzel kapcsolatos igényét polgári eljárás során érvényesítheti. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [14] A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Kérte az elsőfokú bíróság ítéletét a jogerős alperesi határozatra és az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezni, és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására, új határozat hozatalára kötelezni. Fenntartotta álláspontját, mely szerint a tulajdonát képező utakra bejegyzett átjárási szolgalom a jelenlegi formájában jogszabálysértő, mind az ingatlan-nyilvántartás előírásait, mind a Ptk. szolgalomra vonatkozó anyagi jogi rendelkezéseit sérti. Egyébként pedig a szolgalmi jog tulajdoni lapon szereplő terjedelme vonatkozásában a felek között vita van. [15] Kifejtette, hogy már a megelőző eljárásban nyomatékkal hivatkozott arra, hogy telki szolgalom csak az ingatlan-nyilvántartás szerint önállónak minősülő ingatlanok terhére, illetve javára jöhet létre. Ez irányadó volt a korábbi (...) hrsz-ú ingatlan javára alapított útszolgalom esetében a korábbi Ptk.
- §
(1)bekezdés alapján, valamint az új Ptk. 5:
- §-a alapján is. Rámutatott, hogy ugyan az alperes hivatkozott arra, hogy a terjedelem kérdése kizárólag a szolgáló telek esetében merülhet fel, de ebből viszont az következik, hogy az uralkodó telek vonatkozásában semmilyen területi korlátozás nincs és nem is lehet. Tehát miután szolgalom alapítása csak önálló ingatlan javára jöhet létre, akkor telekegyesítés esetén sem állhat fenn olyan helyzet, amely szerint az átjárási szolgalmi jog az eredeti alapítást bejegyző 2012-es határozat szerinti tartalommal illeti meg a jelenlegi (...) hrsz-ú ingatlant, hiszen ez ebben a formában értelmezhetetlen. Mi a jogosultság terjedelme, ha a jelenlegi egyesített ingatlanokból kizárólag a (...) hrsz. alatti 2 ha 9484 m2 területű ingatlant illetett meg szolgalmi jog. [16] Felperes álláspontja szerint kizárólag abban az esetben illeti meg a (...) hrsz. alatti teljes ingatlant a perbeli szolgáló telek terhére szolgalmi jog, amennyiben okirat, jelen esetben ellenjegyzett vagy közokiratban foglalt megállapodás alapján a 2012-es bejegyzés alapjául szolgáló megállapodás módosításra kerül, illetve a megosztás utáni 3 ha 0702 m2 alapterületű ingatlanra vonatkozóan is szolgalom kerül alapításra, hiszen csak ezen esetben állhat fenn az a jogi helyzet, mely szerint az egyesítés után 6 ha 0186 m2 alapterületű, a (...) hrsz. alatti ingatlant, mint önálló és teljes ingatlant megilleti átjárási és útszolgalom a felperes tulajdonában lévő utak terhére. Ilyen megállapodás a felek között azonban nem jött létre. [17] A (...) hrsz. alatti uralkodó telki minőség nem keverhető össze az ingatlanra más jogosult javára bejegyzett szolgalmi jogokkal, nevezetesen a vezetékjogokkal, hiszen ezek vonatkozásában az ingatlan szolgáló telek, a vezetékjog terjedelmét az ingatlanok egyesítése valóban nem érintette. Megjegyezte még a felperes, hogy az alperes által hivatkozott 14.K.20.410/2012/
- szám alatti ítélet a felperes előtt nem ismert. [18] Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. Megerősítette jogi álláspontját és egyebek közt utalt arra, hogy nem felel meg a valóságnak, hogy a felperesnek ne lenne tudomása a 14.K.20.410/2012/
- számú ítéletről, mivel az ugyancsak telki szolgalmat érintő telekalakításban és szintén a felperes által indított közigazgatási perben született ugyanilyen tartalmú döntést tartalmazza. [19] A beavatkozó ugyancsak az ítélet hatályában fenntartását kérte. Kifejtette, hogy téves a felperesi álláspont, mely szerint az uralkodó telek mérete bármely jogi tényt érintene, illetve hogy az uralkodó telek területnagysága bárhol feljegyzésre kellene, hogy kerüljön. A felperesi jogi képviselő által is hivatkozottan az általa szerkesztett és ellenjegyzett szerződés értelme szerint is az összes szolgáló telek teljes területét terheli a szolgalom, így ebben változás nem történt. A szolgalmi jogot alapító szerződéseket egyik fél sem támadta meg, azt a szolgáló telek tulajdonosa nyilván magára nézve kötelezőnek ismeri el. A beavatkozó korábbi telekalakítása kapcsán sem került sor a szolgalmi jogot alapító szerződés módosítására, mivel erre nem volt szükség. A Kúria döntése és jogi indokai [20] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint nem alapos. [21] A Pp.
- §
(1)-
(2)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének helye nincs. A Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a felülvizsgálati kérelem keretei között a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A felülvizsgálat tárgya a jogerős ítélet jogszerűségének megítélése. [22] A Ptk. 5:160. §
(1)és
(2)bekezdése szerint telki szolgalom alapján az ingatlan mindenkori birtokosa átjárás, vízellátás, vízelvezetés, pince létesítése, vezetékoszlopok elhelyezése, épület megtámasztása céljára, vagy az ingatlan mindenkori birtokosa számára előnyös más hasonló célra más ingatlanát meghatározott terjedelemben használhatja, vagy követelheti, hogy a másik ingatlan birtokosa a jogosultságából egyébként folyó valamely magatartásától tartózkodjék. Ha valamely föld nincs összekötve megfelelő közúttal, a szomszédok kötelesek tűrni, hogy az ingatlan mindenkori birtokosa a földjeiken átjárjon. [23] Az Inytv. 28. §
(1)bekezdése szerint az ingatlan adataiban bekövetkezett változás átvezetéséhez a külön jogszabályban meghatározott jogerős hatósági engedély,jóváhagyás igazolás, illetve megkeresés, az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmát érintő vltozás átvezetéséhez pedig jogszabályban meghatározott, ingatlanügyi hatóság által érvényes záradékkal ellátott változási vázrajz is szükséges. Az Fttv. 23. §
(1)bekezdésének
- a)és
- h)pontja, valamint a 14. §
(8)bekezdése alapján készített vázrajzot mindazoknak alá kell írniuk, akik a változás alapjául szolgáló okiratot aláírják. [24] Az Inytv.Vhr. 12. §
(1)-
(4)bekezdései szerint az ingatlant terhelő telki szolgalmi jogot egész ingatlanra, illetőleg annak természetben vagy területi mértékben meghatározott részére lehet bejegyezni. A bejegyzésben meg kell jelölni a szolgalmi jog tárgyát (átjárási, vízmerítési, vízvezetési, pinceszolgalom, stb.). Annál az ingatlannál, amelynek mindenkori tulajdonosát a telki szolgalmi jog gyakorlása megilleti (uralkodó telek), a tulajdoni lap I. részén kell utalni arra az ingatlanra, amelyre a telki szolgalmi jog gyakorlása vonatkozik (szolgáló telek). A telki szolgalmi jog jogosultjának név szerinti megnevezése helyett a tulajdoni lap III. részén utalni kell az uralkodó telekre, amelynek mindenkori tulajdonosát a szolgalmi jog gyakorlása megilleti. [25] A Kúria megállapította, hogy az elsőfokú jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben foglalt okból nem jogszabálysértő. A Kúria az elsőfokú bíróság ítéletének indokait osztja, annak ismétlése nélkül csupán a felülvizsgálati kérelemben foglaltakra tekintettel az alábbiakra mutat rá: [26] Helyesen döntött a közigazgatási hatóság és az elsőfokú bíróság is, amikor azt állapította meg, hogy az uralkodó telek összevonása kapcsán kialakult és ezáltal új helyrajzi számot kapott ingatlanra tekintettel nem volt szükség az alapul szolgáló szolgalmi jogi megállapodás módosítására. Nem volt szükség hiánypótlásra, további okiratok bekérésére, ahhoz, hogy a telekösszevonás megtörténtére tekintettel és azzal összefüggésben a már korábban (2012-ben) megalapított szolgalmi jog feltüntetésre kerülhessen. A jogszabály az uralkodó telek nagysága vonatkozásában, és annak módosulása esetére sem ír elő semmilyen külön speciális rendelkezést, csak a szolgáló telekre van ilyen (Inytv.Vhr. 12. §
(1)bekezdés), mely szerint egész vagy rész telekre is bejegyezhető a szolgalmi jog. [27] Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy nem történt olyan jellegű változás, amely az ingatlan-nyilvántartás adatainak módosítását kívánta volna meg, adatok, tények bejegyzésére nem került sor. Alappal hivatkozott az alperes is arra, hogy téves a felperes azon állítása, hogy a telekalakítás során az uralkodó telek megnövekedett területe jelentőséggel bír az átjárási szolgalmi jog gyakorlása vonatkozásában. Ez az álláspont az uralkodó és szolgáló telek tartalmának félreértelmezését mutatja. A telekalakítás átvezetését követően továbbra is egy önálló ingatlan mindenkori birtokosát illeti meg a telki szolgalmi jog, és változatlanul ugyanazon 8 ingatlant terheli. [28] Rámutat a Kúria, hogy a felperes által hivatkozott az ítélet indoklását érintő belső ellentmondás nem áll fenn. A bíróság jelen perben az ingatlanügyi hatóság jogerős közigazgatási határozatát vizsgálta felül, melyet jogszerűnek ítélt, mivel a telekegyesítés után létrejött új hrsz.-ú uralkodó telekre a korábban létrejött szolgalmi jog átvezethető volt oly módon, amint azt a hatóság tette. Ezt a megállapítást semmilyen értelemben nem rontja le a felperes által kifogásolt, az ítélet
- oldal első bekezdésében foglalt azon megállapítás és tájékoztatás, mely szerint a szolgalmi jog bejegyzése alapjául szolgáló okirat tartalma irányadó elsődlegesen az uralkodó telekkel összefüggésben felmerült jogosultság kapcsán, amennyiben azonban a felek között nincs egyetértés e körben, a felperes polgári perben érvényesítheti igényét. Ezzel a bíróság ugyanis nem mondott mást, minthogy az eredeti megállapodást az uralkodó telekkel kapcsolatos változás nem érintette. Esetleges változtatást, ha igényli, a felperes kezdeményezhet polgári eljárásban. [29] A Kúria egyetértett tehát az alperes és az elsőfokú bíróság jogi okfejtésével, a felperes nem tudott olyan jogszabályt megjelölni, amely az uralkodó telek területmértékének változásához jelen ügyben releváns jogkövetkezményt fűzne, amely a ténylegesen tett eljárási cselekményeken túli követelményeket (hiánypótlás, iratcsatolás, stb) támasztana ahhoz, hogy az átvezetés megtörténhessen, az uralkodó telek mindenkori birtokosa az átvezetést követően változatlan feltételekkel élhessen szolgalmi jogával. A felperes tehát jogszabálysértést igazolni nem tudott. [30] Minderre tekintettel a Kúria az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A döntés elvi tartalma [31] Az uralkodó telek javára fennálló telki szolgalmi jog terjedelmét nem érinti az uralkodó telek térmértéknek változása, az továbbra is az egész telket és annak mindenkori birtokosát illeti meg. Záró rész [32] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [33] Az alperest és az alperesi beavatkozót megillető perköltséget a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján a felperes viseli. [34] A felülvizsgálati eljárási illetéket az Illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50. §
(1)bekezdés szerinti mértékben a költségmentességről szóló 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján a felperes viseli. [35] Az ítélet ellen a Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja alapján további felülvizsgálatnak helye nincs. Budapest,
- május
- Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke, Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet s.k. előadó bíró, Dr. Fekete Ildikó s.k. bíró