G.20790/2017/4 – Balassagyarmati Törvényszék

Balassagyarmati Törvényszék 7.G.20.790/2017/

1. szám A Balassagyarmati Törvényszék …………... (………….... szám alatti lakos felperesnek - dr. Adamkó István (3100 Salgótarján, Füleki út 54.-
2. sz. alatti) ügyvéd által képviselt …………... Lakásszövetkezet (………….... szám alatti) alperes ellen taggyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránt a Balassagyarmati Törvényszéken indult perében meghozta a következő ítéletet: A törvényszék az alperes
3. március 7-én kelt
4. sorszámú taggyűlési - a reklámfelületekre vonatkozó - határozatát hatályon kívül helyezi. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 21.000,-(Huszonegyezer) forint perköltséget. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet a Balassagyarmati Törvényszéken lehet benyújtani a Fővárosi Ítélőtáblához címzetten. A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha az csak a perköltség viselésére, teljesítési határidőre vonatkozik, vagy az ítélet indokolása ellen irányult, illetve a felek ezt kérték, valamint, ha a másodfokú bíróság megítélése szerint az ügy eldöntése tárgyaláson kívül lehetséges. Az Ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező ennek hiányában a fellebbezés hatálytalan. Indokolás: Az alperes
5. március 7-én 16 óra 30 percre taggyűlést tűzött ki, melyre meghívó
6. március
7. napján kelt. A meghívó szerint négy napirendi pont szerepelt, az első a levezető elnök jegyzőkönyvvezetők választása, a második beszámoló a
8. évről, a harmadok napirendi pont a
9. évi terv és fedezete, a negyedik pedig a közös képviselő és küldött választása. A meghívó tartalmazza azt is, hogy ha a tagok 50%-a+1 fő nem jelenik meg az eredeti időpontot követő 15 perc múlva változatlan helyszínen és napirenddel lesz megtartva a közgyűlés, amely már a megjelentek számára tekintet nélkül határozat képes. A taggyűlésről készített kézírásos jegyzőkönyv szerint 16,30-ra kitűzött taggyűlés nem volt határozatképes, ezért 16,45-kor a meghívó szerint tartotta meg a taggyűlést az ………….... szám alatti szövetkezeti részegység. A jegyzőkönyv szerint hat darab határozat született, a napirendi pontnak megfelelően. Levezető elnök és hitelesítők megválasztása, a
10. évi beszámoló elfogadása, a harmadik határozat a
11. évi felújításra vonatkozott,. A
12. számú határozat szerint pedig a ház oldalfalára reklámfelületet igénybe venni csak legalább 10.000,-Ft/négyzetméter/év „díjért” lehet. Ezt visszamenőlegesen is érvényesíteni kell. Az
13. határozat a
14. évi költségvetés az előterjesztés szerinti elfogadásáról szólt. A
15. határozat pedig a közös képviselő és küldött megválasztásáról. A jegyzőkönyv ezen kívül mást nem tartalmaz, csak a jegyzőkönyvvezető, a levezető elnök és a két hitelesítő aláírását. Ugyanezen határozatok az ………….... szám alatti épület tekintetében a lakásszövetkezet honlapján is megtalálhatók voltak. A meghívó mellékletét képezte még az ………….... szám alatti épület
16. évi elszámolása és
17. évi terv táblázatosan. A bal oldali oszlopban bérleti díjként előirányzat volt 711.000,-Ft, az éves adat 634.740,-Ft és a következő évre tervezett 728.000,-Ft volt, a
18. pontnál egyéb bevételként előirányzat nulla, az éves adat 29.207 Ft, és a következő éves tervnél nem szerepel adat a bevételi tervben, tehát a reklámfelületből származó bevétel nem szerepel. A felperes keresetében a
19. március 7-én hozott határozatok közül a
20. sorszámú határozat hatályon kívül helyezését kérte, mivel a határozat jogszabálysértő módon jött lére. Hivatkozott arra, hogy a
21. pontban meghatározott a reklámfelületek igénybevételére vonatkozóan a meghívóban semmilyen utalás nem történt, így ilyen előterjesztést nem lehetett tárgyalni, vagy arról döntést hoznia a taggyűlésnek. A felperes szóbeli kereseti nyilatkozatában előadta, hogy az épületben működő vállalkozók táblái korábban kint voltak az épület külső falán, mintegy 6-8 tábla, fodrász és egyéb vállalkozó megjelölését tartalmazva. Jelenleg már csak a felperes két táblája van kint a falon, mert a többiek levették, vagy behelyezték a folyosóra, vagy megszüntették azt. Hivatkozott arra is, hogy a támadott határozat azért sem pontos, mert nem foglalkozott azzal az alperes, hogy a vállalkozó névtábláira is vonatkozik-e olyan szabályozás, ami a reklámfelületekre vonatkozik, mert álláspontja szerint ő nem reklámoz a falon, hanem mint vállalkozó a székhelyét jelölt6e meg. Utalt arra is, hogy
22. óta engedéllyel vannak kint a táblái, amit annak idején látványtervvel együtt adott le a szövetkezetnél és szóban engedélyezték is, hogy azt felszerelje a fal külső felületére, amely egyébként fák takarásában van. Tehát nyilvánvalóan nem reklámozást szolgál az elhelyezésük. Nyilatkozata szerint a költségvetésre hivatkozással nem hozhat akármilyen határozatot az alperes, hiszen a költségvetésre mindent rá lehet fogni, mert azzal közvetve minden kérdés összefüggésben van. A költségvetésben szereplő bérleti díj nem azonos a reklámtáblákkal, mert az épületben több helyiséget is bérelnek, tehát a bérleti díj másra vonatkozik. Másrészt pedig, ha szabálytalannak tekintették volna az általa kihelyezett táblákat, akkor nyilvánvalóan fel hívták volna a szabálytalanság megszüntetésére, de egyszer sem hangzott el, hogy csak bérleti díj ellenében helyezheti el a vállalkozó a tábláit. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Írásbeli ellenkérelmében jogi képviselője útján arra hivatkozott, hogy a
23. évi terv és fedezete körébe tartozik a
24. számú határozat meghozatala a reklámfelületek bevétele kapcsán, mivel az bevételi tétel. A szövetkezet elnöke tárgyalási nyilatkozata szerint minden egyes folyosón ki van téve a házirendje a szövetkezetnek. erről külön nem kell tájékoztatni a lakókat, elolvashatják ha ott járnak. A házirend tér ki arra, hogy nem díjmentes az ilyen tábla elhelyezése. Tehát ezt a felperesnek is innen tudni kellett, külön értesítést erről nem kellett kapnia. A határozatnak a költségvetésen belüli elhelyezésével kapcsolatosan az volt az álláspontja hogy a költségvetés tervezetét megküldték a meghívóval együtt az érintetteknek, illetve az minden postaládába be volt dobva, tehát nem is hirdetménnyel közölték. Annak pedig ez a kiadásfedezet is része a reklámbevételek kapcsán, amit álláspontja szerint külön nem kellett meghirdetni. A törvényszék álláspontja szerint a kereset megalapozott. Az alperes web oldalán elérhető alapszabály 4.3 pontja szerint minden önálló elszámolási egység taggyűlést alkot, így a perbeli eseben a
25. szám alatti épület esetében is lehetett taggyűlést tartani. Annak határozatképességére a meghívó tartalmazott is tájékoztatást, így a másodszorra összehívott taggyűlés határozatképes volt. Nem felelt meg azonban a taggyűlésnek a felperes által sérelmezett határozata az irányadó szabályozásnak. Az alapszabály 4.3.
26. szerint a meghívóhoz mellékelni kell a szavazást igénylő kérdésben az írásos előterjesztést és a határozati javaslatot. Helyesen hivatkozott arra a felperes, hogy ez nem történt meg a reklámfelületek használata és a vállalkozó lakók tábláinak összefüggése kapcsán. A 4.4.10 pontra utalás az alapszabályban az igazgatóság határkörére vonatkozik, tehát nem a vitatott határozat tartalmi és formai megfelelőségére, erre alappal az alperes sem hivatkozhat védekezésében. Nem helytálló ezért az az alperesi védekezés, hogy ez a kérdés összefügg a költségvetéssel, ezért nem kellett külön határozati javaslat. Tartalmilag ugyanis ez nem költségvetési kérdés, hanem a felperes és a szövetkezet közötti vállalkozói táblák elhelyezésére vonatkozó vitás kérdés rendezése, amiben hozandó határozat tekintetében napirendi pontként való megjelölése mellett lehetett volna határozatot hozni írásbeli előterjesztés alapján. A költségvetés tervezet nem is tartalmaz ilyen bevételi tételt amit a határozatban jelöletek meg, ami azt eredményezi, hogy nem is lehet beleérteni a költségvetési szavazás körébe ezt a vitás kérdést, és a költségvetési tétel hiányában ilyen összegre nézve nem is volt elfogadó határozat, hanem ez a költségvetéstől függetlenül, napirndi pontól eltérő döntéshozatal volt. Alapos a felperes azon álláspontja is, hogy maga a határozat szövege sem egyértelmű az összegszerűség és visszamenőleges alkalmazás kapcsán. Ennek azonban annyiban nincs jogi jelentősége, hogy a határozat meghozatala maga volt szabályellenes a tartalmától függetlenül. A lakásszövetkezetekről szóló
27. évi CXV. törvény
28. §