A határozat elvi tartalma: Közigazgatási perben a szabad bizonyítékértékelés elve érvényesül. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság í t é l e t e

ügy száma: Kfv.V.35.409/2017/4. szám A tanács tagjai: Dr. Lomnici Zoltán a tanács elnöke Dr. Kurucz Krisztina előadó bíró Dr. Kárpáti Magdolna bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője: dr. Zvara Ágnes ügyvéd

alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága

alperes képviselője: dr. Bácskai Ágnes jogtanácsos A per tárgya: adóügyben általi felülvizsgálata hozott közigazgatási határozat bíróság A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes

elsőfokú bíróság határozatának száma: Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

1. március
2. napján kelt 8.K.27.251/2016/
3. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria

Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 8.K.27.251/2016/19. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi

alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 75.000 (

az hetvenötezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A felülvizsgálati eljárási illetéket

állam viseli.

ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Megyei Adó- és Vámigazgatósága (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a felperesnél 2010.-

1. [2] [3] évekre személyi jövedelemadó (szja), százalékos egészségügyi hozzájárulás (eho), valamint magánszemélyek jogviszony megszűnéséhez kapcsolódó egyes jövedelmeinek külön adója adónemekre bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzésének eredményeként a
2. április
3. napján kelt határozatával a felperest összesen 5.101.309 Ft adókülönbözet, 5.740.346 Ft adóbírság és 1.115.851 Ft késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte. A fellebbezés folytán eljárt alperes a
4. július
5. napján kelt határozatával

elsőfokú határozatot helybenhagyta.

alperes határozatának indokolása szerint

elsőfokú hatóság megállapította, hogy a felperes vagyongyarapodásával és

életvitelére fordított kiadásaival nem volt arányban

adómentes, a bevallott és bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett jövedelmeinek

együttes összege, ezért helytállón

adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 109.§

adó alapját becsléssel állapította meg, és a fedezetlen kiadásokat a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 4.§

alperes megsértette a tényállás tisztázási kötelezettségét, a becsatolt okirati bizonyítékait csak részben vizsgálta, figyelmen kívül hagyta a

1. évre végzett ellenőrzés eredményeit. Előadta, hogy
2. november
3. napján ingatlan adásvételi előszerződést kötött T. G.-val, vételár részletet is fizetett a részére. A szerződés

onban meghiúsult, mert

ingatlan tehermentesítését

eladó határidőre nem teljesítette, így a vételárrészt 2009. december 10-én visszakapta. Kérte volt szerződéses partnere tanúkénti meghallgatását, becsatolta

okiratszerkesztő ügyvédtől beszerzett előszerződést. Jogerős határozat [6] [7]

elsőfokú bíróság jogerős ítéletével

alperes határozatát -

elsőfokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezte, és

elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte. A per során

alperes a 2017. március 21-én kelt határozatával módosította a határozatát - megváltoztatva

elsőfokú határozatot -,

adókülönbözetet 3.524.556 Ft,

adóbírságot 4.557.782 Ft, a késedelmi pótlékot 722.091 Ft összegben határozta meg. A módosítás oka

volt, hogy felperes a perben magánszakértői véleményt csatolt,

további bevételeit igazoló bizonylatokat is tartalmazott, amelyeket

alperes elfogadott. [8]

elsőfokú bíróság szerint a felperes helytállóan hivatkozott arra, hogy a hatóság a tényállás tisztázási kötelezettségét megszegte. Jelentőséggel bír

, hogy

elsőfokú közigazgatási eljárás során a revízió részéről beszerzett nyilatkozathoz tartozó kérdőív nem tartalmaz olyan forrásokra vonatkozó kérdéseket, amelyeket

adózó a vizsgált időszakot megelőzően mástól kapott,

onban nem minősül sem megtakarításnak, sem kölcsönnek, pl.: adott vételár előleg/foglaló visszafizetése jelentőséggel bírhat a nyitó tétel meghatározása szempontjából. Ilyen irányú kérdéseket

onban a revízió a felpereshez nem intézett. [9]

elsőfokú bíróság tanúként meghallgatta

ingatlan eladóját, vizsgálta a felek között megkötött adásvételi előszerződést,

ingatlannal kapcsolatos bérleti szerződést, a vételár részletek megfizetését és visszafizetését igazoló okiratokat, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának

ingatlanra vonatkozó elővásárlási jogáról történt lemondó nyilatkozatát, felperes részéről a későbbiekben csere jogcímen

ingatlan tulajdonjogának megszerzését, és a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként igazoltnak értékelte

t, hogy

adásvételi előszerződés alapján megfizetett vételár részletek visszafizetésére

1. december
2. napján sor került, és ezen 4.500.000 Ft a felperes rendelkezésére állt
3. január
4. napján. [10] A tényállás feltáratlanságából eredően

alperesi határozat jogszabálysértő, a nyitótétel körében minden forrást

alperes nem vett figyelembe, ezért

elsőfokú bíróság a határozatokat hatályon kívül helyezte

zal, hogy a megismételt eljárás során

eladó által visszafizetett 4.500.000 Ft-ot a felállított forrás tábla 2010. január 1-jei nyitótételében

elsőfokú adóhatóságnak szerepeltetnie kell. E bevétel figyelembe vételével kell megállapítania a továbbiakban

t, hogy a vizsgált időszakban, avagy annak adott évében felperes a kiadásaihoz szükséges forrással rendelkezett-e avagy sem, és így a becslés alkalmazásának feltételei fennállottak-e. A felülvizsgálati kérelem [11]

alperes felülvizsgálati kérelmében

ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását kérte. [12] Álláspontja szerint a jogerős döntés sérti

Art. 97.§

adóellenőrzés során,

első- és másodfokú eljárásban a visszakapott előlegről nyilatkozatot nem tett.

adóhatóságnak tehát nem volt lehetősége a perben becsatolt bizonyítékok értékelésére, további bizonyítás lefolytatására, téves ezért

ítéleti megállapítás, hogy a hatóság nem folytatott le megfelelő bizonyítási eljárást. Jogsértően járt el

elsőfokú bíróság akkor, amikor elfogadta a felperes által elfogadott bizonyítékokat, ugyanis a felperes még a kereseti kérelmében sem jelölte meg konkrétan

on kifogását, hogy a 2010. évi nyitóforrásból

ingatlan adásvételi előszerződés meghiúsulásából származó összeg hiányzik, ennek említésére először

első tárgyalás során került sor. A felperes a 2009. évi végi készpénzátvételt, mint elévült időszakra vonatkozó szerzést jogsértően jelölte tehát meg,

elsőfokú bíróságnak pedig a felperes által benyújtott átvételi elismervényt formailag sem lehetett volna lehetősége hitelt érdemlő bizonyítékként elfogadni, mivel a becsatolt bizonyítékok nem feleltek meg a kötött bizonyítás szabályainak, nem alkalmasak a készpénz megszerzésének és teljes rendelkezésre állásának a bizonyítására. [13] A felperes érdemi ellenkérelmében

ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [14] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [15] A közigazgatási eljárás, a per teljes iratanyaga, a felülvizsgálati kérelemben és

ellenkérelemben foglaltak alapján a Kúria megállapította,

elsőfokú bíróság tisztázott tényállás alapján, a bizonyítékok okszerű mérlegelésével,

irányadó jogszabályok helyes alkalmazásával jogszerű döntést hozott. [16] Kifejti a Kúria, hogy

adóhatóság rendszeresen ellenőrzi

adózókat és

adózásban részt vevő más személyeket.

ellenőrzés célja

adótörvényekben és más jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítésének vagy megsértésének megállapítása [Art. 86.§

adóhatóság

ellenőrzés célját

Art. 87.§-ának

a) pont szerinti bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést folytatott. [17] A bevallások utólagos ellenőrzése során is

Art. 97.§-ának

adóhatóság volt köteles tisztázni és bizonyítani a tényállást.

Art. 109.§-ának

adóhatóság megállapítása szerint

adózó vagyongyarapodásával és

életvitelére fordított kiadásokkal nincs arányban

adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett jövedelmének együttes összege,

adóhatóság

adó alapját is becsléssel állapítja meg. Ez esetben - figyelemmel

ismert és adóztatott jövedelmekre is -

adóhatóságnak

t kell megbecsülnie, hogy a vagyongyarapodás és

életvitel fedezetéül a magánszemélynek milyen összegű jövedelemre volt szüksége.

Art. 108.§-ának

adóhatóság köteles bizonyítani, hogy a becslés alkalmazásának a feltételei fennállnak,

onban

Art. 109.§-ának

adózónak ahhoz, hogy a becsléssel megállapított adóalaptól való eltérést hitelt érdemlő adatokkal igazolja. A meghozott adóhatározatokkal szembeni jogorvoslat közigazgatási perben a felperes részére is biztosított volt (Art. 143.§

adóhatározatok bírósági felülvizsgálata iránti perben is a (a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény - a továbbiakban: Pp. 324.§-ának

okat a bíróság valónak fogadja el.

elsőfokú bíróság a Pp. 163.§

elsőfokú bíróság bizonyíték értékelése teljes körűen megfelelt, helytállóan vizsgálta a revízió kérdőívét is, megállapítását (milyen tartalmú kérdések nem találhatók a kérdőíven)

alperes nem cáfolta meg. [20] A felperes a Pp. 121.§

alperesi állításnak, hogy a felperes által a nyitótételre vonatkozóan a per során előtárt bizonyítékokat

elsőfokú bíróság nem értékelhette volna. [21]

Art. 109.§-ának

on lehetőség, hogy a közigazgatási eljárásban

adózó a becsléssel megállapított adóalaptól való eltérést hitelt érdemlő adatokkal igazolhatja, nem szünteti meg

t a Pp.-ben foglalt kötelezettséget, hogy ha

adózó pert kezdeményez a határozatok bíróság általi felülvizsgálata iránt, a perben a keresetét bizonyítani köteles (Pp. 164.§

elsőfokú bíróság

adásvételi előszerződésre vonatkozó, rendelkezésre álló bizonyítékok értékelésére köteles volt,

alperesi hivatkozás, hogy

adó megállapításához való jog elévülési idején túli időszakban (Art. 164.§) történt eseményeket és

okhoz kötődő bizonyítékokat kellett vizsgálat alá vonnia, a minősítése jogszerűségét nem érintette. [22] A Pp. 3.§

alperesnek közigazgatási perben a kötött bizonyításra vonatkozó előadása - amelyhez jogszabályhelyet a Pp.-ben meg sem jelölt meg - ezért nem alapos. [23] A Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a Pp. 275.§-ának

onban a felülvizsgálati kérelem alapján a Kúria nem állapított meg. [24]

elsőfokú bíróság a Pp. 221.§-ának

irányadó jogszabályokat. Tételesen, okszerűen, logikusan értékelte

egyes bizonyítékokat,

ok bizonyító erejét, majd összességükben is, és meggyőződése szerint állapította

t meg, hogy a kereset

előszerződéssel kapcsolatos részében alapos. A Kúria szerint

ítélet teljes körű, kiegészítést nem igényel, a bizonyítékok értékelése során

elsőfokú bíróság a Pp. vonatkozó jogszabályhelyeiben foglaltakat teljesítette, a felülvizsgálati kérelemben előadottak a bizonyítékok felülvéleményezését nem alapozták meg. [25] Mindezek folytán a Kúria a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályhelyeket nem sértette meg, a Pp. 275.§-ának

alperest a Pp. 270.§-ának

alperes felülvizsgálati perköltsége megfizetésére. [28] A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték viseléséről a Kúria a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986./VI.26./ IM rendelet 14.§-a alapján rendelkezett. [29] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálta el. , 2017. szeptember 14. . Lomnici Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr. Kurucz Krisztina sk. előadó bíró, Dr. Kárpáti Magdolna sk. bíró