Bfv.58/2018/6 – Kúria

(1)és

(2)bekezdés], ezért őt egy évre próbára bocsátotta. A védelmi fellebbezések alapján eljárva a Zalaegerszegi Törvényszék a

1. május
2. napján meghozott Bf.55/2017/
3. számú ítéletével az első fokú határozatot I. rendű terhelt tekintetében megváltoztatta, és őt a terhére megállapított bűncselekmény miatt megrovásban részesítette, egyebekben az első fokú ítéletet helybenhagyta. A jogerős határozatok ellen terjesztett elő a Be.
4. az I. §

(1)rendű terhelt és védője bekezdésének b) pontjára hivatkozva, felülvizsgálati indítványt. Indokaik szerint az I. rendű terhelt a cselekményt jogos védelmi helyzetben követte el, mert a terhelt és gyermeke a házuk előtti bejáró betonozásának munkáit végezték, amikor az ügy sértettje odament hozzájuk, provokált, támadott és az I. rendű terheltnek maradandó fogyatékosságot okozó testi sértést okozott. Ezt a Keszthelyi Járásbíróság a

1. május
2. napján meghozott 8.B.38/2017/
3. számú ítéletével meg is állapította, ez az ítélet a felülvizsgálati indítvány benyújtásakor még nem volt jogerős. Az I. rendű terhelt által a neki maradandó fogyatékosságot okozó súlyos testi sértés miatt a védekezése körében kifejtett könnyű testi sérülés miatt a Btk.
4. §-a szerinti büntetendőséget kizáró ok körébe vonható, ezért indítványozták a megtámadott ítéletek megváltoztatását és az I. rendű terhelt jogos védelem címén történő felmentését a könnyű testi sértés vádja alól. A sértett, magánvádló írásbeli észrevételében kifejtette, hogy a felülvizsgálati indítvány egyrészt a jogerős határozatokban megállapított tényállást támadja, másrészt az I. rendű terhelt nem volt jogos védelmi helyzetben, mert nevezett támadott a magánvádlóra gereblyével. Előadta, hogy a rossz viszonyuk azóta tovább romlott, az I. rendű terhelt magatartása és különböző, ellene irányuló jogi lépései miatt. Mindezek alapján azt kérte, hogy az I. rendű terhelt és védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványnak a Kúria ne adjon helyt, ellenben a Zalaegerszegi Törvényszék által időközben
5. január
6. napján meghozott Bf.433/2017/
7. számú végzésével helybenhagyott, a Keszthelyi Járásbíróság a
8. május
9. napján meghozott 8.B.38/2017/
10. számú ítélete ellen perújítási eljárást kezdeményezett. I. rendű terhelt és védője írásbeli felülvizsgálati indítványt fenntartották. észrevételükben a A felülvizsgálati indítvány elbírálására a Kúria a Be.
11. §

(1)bekezdése alapján tanácsülést tűzött ki, melyen a megtámadott határozatot a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálta felül; emellett vizsgálta a Be. 423. §

(5)bekezdésében meghatározott esetleges eljárási szabálysértéseket is, ilyet azonban nem észlelt. A Kúria elöljáróban megjegyzi: a felülvizsgálati indítványból megállapítható, hogy bár a bevezető részben az szerepel, hogy azt az I. rendű terhelt „meghatalmazott védőm útján" nyújtotta be, ugyanakkor a felülvizsgálati indítvány megfogalmazása - mivel minden esetben az I. rendű terheltet mint „vádlott"-at említi - nem hagy kétséget afelől, hogy azt a védő nyújtotta be. Az indítványt a terhelt védője írta alá. Ezért a Kúria úgy tekintette, hogy a felülvizsgálati indítványt az I. rendű terhelt és védője együttesen terjesztette elő. A felülvizsgálati indítvány részben a törvényben kizárt, részben nem alapos. A felülvizsgálat olyan rendkívüli jogorvoslat, amelyre kizárólag a Be. 416. §

(1)bekezdésében tételesen meghatározott okok alapján van lehetőség, ezen belül az

1. a)és
2. b)pont alapján büntető anyagi jogi szabálysértés, a
3. c)pont alapján pedig - a Be. 373. §

(1)bekezdésének I.

1. b)vagy
2. c)pontjában, illetve a II-IV. pontjában felsorolt - eljárási szabálysértések esetén. A felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. A Be. 423. §

(1)bekezdése alapján felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, ami a felülvizsgálati indítvánnyal nem támadható. Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálat során a jogerős határozatban megállapított tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése nem vizsgálható, az eljárt bíróságok által levont jogi következtetések - így a bűnösség megállapításának, és a cselekmény jogi minősítésének - helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével bírálható el (BH 2004.102.). Ebből következően a felülvizsgálat során a tényállás helyessége, az ítélet megalapozottsága, a bizonyítékok értékelése nem bírálható felül. Így nem lehet a megállapított tényállástól eltérő vagy abban nem szereplő körülményre sem hivatkozni, és arra sincs mód, hogy a Kúria a bizonyítékokat átértékelve a jogerős határozatban írtaktól eltérő tényállást állapítson meg. E törvényi tilalommal szemben az indítványozók anyagi jogi törvénysértés címén valójában a tényállásban nem szereplő, attól eltérő körülményre jogos védelmi helyzet fennálltára hivatkoztak, így a tényálláshoz kötöttség szabályát figyelmen kívül hagyva kifogásolták a bűnösség megállapítását. A Keszthelyi Járásbíróság 8.B.170/2015/

1. számú ítéletében megállapított tényállás szerint ugyanis az I. rendű terhelt volt az, aki - bár a sértett provokálónak minősíthető magatartását követően - a kezében lévő gereblyével a sértett irányába ütött, aki a jobb kezét felemelve a támadást ugyan elhárította, azonban a gereblye feje eltört, és felsértette a sértett fejbőrét a jobb füle mögött. Ezt követően a felek dulakodni kezdtek, egyensúlyukat vesztve a közúti vízelvezető árokba estek, ott tovább dulakodtak, majd a sértett beleharapott az I. rendű terhelt orrába, abból egy darabot kiszakítva. Ugyanezt a történeti tényállást tartalmazza a magánvádló büntetőjogi felelősségét maradandó fogyatékosságot okozó súlyos testi sértés bűntettében megállapító, a Zalaegerszegi Törvényszék
2. január
3. napján meghozott Bf.433/2017/
4. számú végzésével helybenhagyott, a Keszthelyi Járásbíróság a
5. május
6. napján meghozott 8.B.38/2017/
7. számú ítélete is. Az irányadó tényállás alapján tehát az I. rendű terhelt javára a felülvizsgálati indítványban hivatkozott büntethetőségi akadály nem állapítható meg, mivel az irányadó bírói gyakorlat szerint, ha a vádlottak között kölcsönös szidalmazás után verekedésre kerül sor, mindkettőjük szándéka jogtalan támadó jellegű és ez okból egyikőjük sem hivatkozhat a jogos védelmi helyzet fennállására (BH 2004.93.). Ekként a Kúria - a Be.
8. §

(1)bekezdése szerint tanácsülésen eljárva - a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott határozatokat a Be.

1. §-a alapján hatályukban fenntartotta. Mivel a jelen felülvizsgálati eljárásban a Kúria az I. rendű terhelt és védője felülvizsgálati indítványát bírálta el, csupán a teljesség kedvéért jegyzendő meg, hogy a magánvádló által a Zalaegerszegi Törvényszék
2. január
3. napján meghozott Bf.433/2017/
4. számú végzése, illetve a Keszthelyi Járásbíróság a
5. május
6. napján meghozott 8.B.38/2017/
7. számú ítélete elleni perújítási indítványát nem a Kúriához, hanem a Zalaegerszegi Főügyészséghez kell írásban benyújtani. A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be.
8. §-ának

(4)bekezdése, felülvizsgálatát pedig a Be. 416. §

(4)bekezdésének b) pontja kizárja. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 418. §-ának

(3)bekezdésén alapul azzal, hogy a Kúria - a Be. 421. §-ának

(3)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén - az elutasító határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,

1. május
2. Dr. Csák Zsolt s.k. a tanács elnöke, Dr. Soós László s.k. előadó bíró, Dr. Vaskuti András s.k. bíró A kiadmány hiteléül: TóthLné bírósági tisztviselő