Pfv.20900/2017/10 – Kúria

(1), Alaptörvény I. cikk

(2), Alaptörvény I. cikk

(3), Alaptörvény VI. cikk

(1), Alaptörvény IX. cikk

(1), Alaptörvény IX. cikk

(2), Alaptörvény IX. cikk

(4),

1. IV. Tv.
2. §,
3. IV. Tv.
4. §,
5. IV. Tv.
6. §

(1),

1. IV. Tv.
2. §

(2),

1. V. Tv. 2:
2. §

(1),

1. V. Tv. 2:
2. §

(2),

1. V. Tv. 2:
2. § d),
3. V. Tv. 2:
4. §

(1),

1. V. Tv. 2:
2. §

(2)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság részítélete Az ügy száma: Pfv.IV.20.900/2017/10. A tanács tagjai: Dr. Baka András a tanács elnöke Dr. Pataki Árpád előadó bíró Dr. Kovács Zsuzsanna bíró A felperes: A felperes képviselője: Dr. Kende Péter Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Kende Péter ügyvéd) Az alperes(ek): I. rendű II. rendű Az alperes(

1. ek)képviselője: Balsai Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Balsai István ügyvéd) A per tárgya: személyiségi jog megsértése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél/felek: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 32.Pf.21.174/2016/6. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 40.P.21.831/2015/35. Rendelkező rész A Kúria a jogerős részítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezéseit hatályában fenntartja. Megállapítja, hogy a felperes az I. és II. rendű alperes felülvizsgálati eljárási költsége személyenként 20.000 (azaz húszezer) forint. A részítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes előzetes letartóztatásáig a ... vezetője volt. 2012. májusában a felperessel és másik három rendőri vezetővel szemben büntető eljárás indult vesztegetés gyanúja miatt a szervezet bűnözői körökkel összefüggésbe hozott ... kapcsolatban. A felperest a nyomozás során a vesztegetés mellett adatokkal való visszaéléssel [2] [3] [4] [5] és más bűncselekmények elkövetésével is meggyanúsították. Az eljárás során a vele szemben korábban alkalmazott kényszerintézkedéseken enyhítettek, majd vádemelésre került sor. A bírósági eljárás zárt tárgyalás mellett a jelenben is folyamatban volt. Az úgynevezett ... néven elhíresült eljárásról a nyilvánosság többször kapott tájékoztatást. Az I. rendű alperes üzemelteti a ... elnevezésű internetes hírportált. Ez a fórum 2012. július 26. és 2016. február 28. között számos cikkben foglalkozott a felperest érintő büntető üggyel, annak bizonyítékaival és a szervezet bűnözéssel kapcsolatban egyéb büntető ügyekkel. ... II. rendű alperes az I. rendű alperes egyik felelős szerkesztője. Az I. rendű alperes birtokába kerültek az ügyben keletkezett nyomozati iratok, illetve a büntető eljárásban bizonyítékként felhasználni kívánt video- és fényképfelvételek. A II. rendű alperes 2014. szeptember 1-jén az ... televíziós csatorna ... című műsorában riport alanyként szerepelt. Bemutatott a műsorban egy, az ügyészségtől kapott videót, amelyet úgy kommentált, hogy a felvételen az látszik, amikor az általa néven nevezett felperes átvesz egy táskát a büntető ügy másik vádlottjától, amelyben ötszázezer forint van és nem kétséges, hogy vesztegetési pénz van a táskában. Ezt követően a műsorba bejátszottak egy másik videofelvételt is, amelyen szerepel a felperes és a további felvételen szereplő másik vádlott kezében tartva egy iratot. A II: rendű alperes ezt a mozzanatot úgy magyarázta, hogy itt a felperes éppen titkos anyagot ad át a másik vádlottnak. A televíziós adás mellett a felperes a per tárgyává tett ötven újságcikket, ezek közül néhány cikk peresítésétől elállt. Ezek a cikkek a ... internetes portálon jelentek meg. A per tárgyává tett cikk a következők voltak: 1. „A pesti éjszaka titkai - ... is a nyomozók látókörében?" (2012. június 26.) 2. „... - alvilági leszámolásokról vallott a bűnbánó maffiózó" (2012. június 30.) 3. „...: ... és az olasz módszer - politikus és maffiózó néha egyet akar" (2012. július 17.) 4. „Kiengedték az előzetesből ..." (2013. május 30.) 5. „... megtört: terhelő vallomást tett a rendőr bűntársaira" (2013. június 3.) 6. „...: ... faggatott" (videóinterjú) (2013. június 5.) 7. „Egykori üzlettársa szerint ... rendőrspicli volt" (2013. július 5.) 8. „Bilincsben maradnak ... rendőrei" (2013. augusztus 1.) 9. „Hazamehettek ... „rendőrei"„ (2013. augusztus 8.) 10. „Még mindig megalapozott a gyanú a főrendőrök ellen" (2013. augusztus 9.) 11. „Szabálytalanul rúgták ki az egyik főrendőrt?" (2013. szeptember 11.) 12. „... megfigyeltette ... belügyminisztert" 13. „... kamura is fizetett milliókat a főrendőröknek" (2013. december 5.) 14. „Miniszterek kapnak ennyit - leleplező videók a korrupt rendőrökről" (2013. december 5.) 15. „Nagy vitát kavart a ...-videó" (2013. december 6.) 16. „Újra házi őrizetben a korrupcióval gyanúsított főrendőrök" (2013. december 18.) 17. „... a bíróság visszaküldte házi őrizetbe" (2013. december 19.) 18. „Döbestof PS - szavazzatok az év sztorijára" (2013. december 31.) 19. „Fedőneve: „Ravasz" - rendőrspicli volt ... jobbkeze" (2014. január 16.) 20. „Szigorúan titkos információkkal is segítették ... a főrendőrök „2014. január 21.) 21. „Hiába kérte ... és ... meghallgatását : ... elbukott a bíróságon" (2014. január 22.) 22. „Titkosított bűnügyi adatokat is kaptak ...?" (2014. január 31.) 23. „Egy volt alezredest már huszonegy bűncselekménnyel gyanúsítanak a ...-ügyben" (2014. február 8.) 24. „Újabb gyanúsított a ... felgyújtása ügyében" (2014. március 10) 25. „Hivatalosan is vége a ... ügy nyomozásának" (2014. március 31.) 26. „A ... volt vezetőjével kampányolt az ..." (2014. április 1.) 27. „... a főrendőrökre vallott .... ügyvédje szerint" (2014. április 12.) 28. „... ügy: jön a vádemelés" (2014. április 28.) 29. „... korrupt rendőrei ... is dolgoztak?" (2014. május 8.) 30. „Az elit kedvenc drogtanyájához kellett a főrendőri védelem ...?" (2014. május 12.) 31. „A ... birodalom tündöklése és bukása - Én vagyok ... a ... ura" (2014. július 11.) 32. „Vádat emelt az ügyészség az éjszaka császára és rendőrei ellen" (2014. augusztus 21.) 33. ... adása (lásd korábban) 34. „... birodalom tündöklése és bukása - azért fizetett milliókat, mert a rendőrök zsarolták?" (2014. szeptember 25.) 35. „A ... birodalom tündöklése és bukása. Riválisok: ... tette tönkre a magyar vendéglátást" (2014. november 6.) 36. „Családostól tűnt el a ... ügy koronatanúja" (2014. november 25.) 37. „Emberölés miatt állnak bíróság elé a ... biztonsági őrei" (2014. december 11.) 38. „Szavazzon az év alvilági sztorijára (2014. december 31.) 39. „Szerdán kezdik tárgyalni ... és korrupt rendőrei ügyét"' (2015. január 12.) 40. „... köpött volna, de nem vették komolyan" (2015. január 29.) 41. „... birodalom tündöklése és bukása - a börtönben akarták [6] megölni ..." (2015. február 5.) 42. „Parti harcok az éjszaka császárának birodalmában" (2015. február 14.) 43. „... szerint azért vették őrizetbe, mert terhelő vallomást tett több magas rangú rendőrre" (2015. április 24.) 44. „... birodalom tündöklése és bukása - a katonai elhárítás embere a diszkó pápa bizalmába férkőzött" (2015. június 2.) 45. „A ...-gyilkossággal és a ... ügy koronatanújának meghallgatásával folytatódnak a maffia-perek a bíróságon" (2015. augusztus 28.) 46. „A nomenklatúra ügyvédjét küldték a ...-ra a korrupcióval vádolt rendőri vezetők" (2015. szeptember 21.) 47. „... egykori főrendőr: a ... miatt nem megy a szex" (2015. november 5.) 48. „Az év bűnügyi sztorija" (2015. december 31.) 49. „Bőröndnyi fekete pénz, átvert külföldiek, lefizetett rendőrök - kitálalt ... volt bizalmasa" (2016. január 20.) 50. „Nem tudták ... bizonyítani a halálos gyújtogatást" (2016. január 28.) 51. „Tíz éve nem találják a Hajógyári Szigeten nyomtalanul eltűnt fiatal focistát" (2016. február 28.) A részleges elállásokra figyelemmel a jogerős ítélet utóbb negyvennégy cikkben állapította meg a per tárgyát az egy televíziós műsor mellett. A kereseti kérelem és az alperes(
2. ek)védekezése [7] [8] A felperes többször módosított keresetében kérte annak megállapítását, hogy az I. rendű alperes megsértette a becsületét, jóhírnevét és 2012. június 26-tól 2016. február 28-ig terjedő időszakban az általa megjelentetett cikkekben szereplő kijelentéseivel. Felperes az egyes cikkek tekintetében részletesen kifejtette, hogy az abban kifogásolt kijelentéseket milyen okból tartja sérelmesnek. Kérte annak megállapítását is, hogy a II. rendű alperes megsértette a becsületét, jóhírnevét a 2014. szeptemberi ... műsorban tett kijelentéseivel, amelyek szerint a felperes által átvett a táskában vesztegetési pénz volt, illetve, hogy a felperes titkos anyagokat adott át ... vádlottnak. A megállapításon túlmenően a felperes kérte, hogy a bíróság kötelezze az alpereseket, hogy valamennyi sérelmezett esetben távolítsák el a cikkeket az internetről, tiltsák el az alperest a további jogsértéstől. Kérte továbbá kötelezni a felpereseket bocsánatkérő levél megküldésére, amelyben kifejezik a jogsértések miatti sajnálkozásukat és azt, hogy a jövőben a hasonló jogsértés elkövetésétől tartózkodnak. Kérte továbbá, hogy a bíróság kötelezze negyvenhárom cikk kapcsán az I. rendű alperest jogsértésenként 200.000 forint és járulékai a 2016. február 28-i cikk kapcsán 500.000 forint nem vagyoni kár és kamatai megtérítésére. A II. rendű alperest 200.000 forint és annak járulékai megfizetésére kötelezni. Keresete jogalapjaként a régi Ptk. 76. §-át, 78. §

(1)és

(2)bekezdését, valamint a 84. §

(1)bekezdés a), b), c), d), és e), pontját, valamint a 339. §

(1)bekezdését jelölte meg. [9] A felperes sérelmezte több cikk vonatkozásában teljes nevének jogsértő feltüntetését, előadta, hogy a cikkek jó részében hiányzik az ártatlanság vélelmének megfelelő „gyanú szerint" vagy „nyomozás szerint" kitétel alkalmazása. Több esetben kifogásolta, hogy a cikkekben egyidejűleg más, illetve korábbi jogsértő tartalmakat az I. rendű alperes elérhetővé tett. Sérelmezte azt is, hogy az I. rendű alperes több esetben a gyanúsításban, a vádban nem szereplő, a felperes által el nem követett cselekményekre vonatkozó adatokat közölt, illetve híresztelt. A felperes kifogásolta azt is, hogy rá nézve az eljárás adatainak nem megfelelő, valótlan adatok is közlésre kerültek. Külön kifogásolta, hogy az előzetes letartóztatásáról döntésre kitűzött tárgyalásra kíséréséről készült fényképfelvételt, ahol megbilincselve látható, illusztrációként több esetben felhasználták nevének kiírásával együtt. Felperes szerint őt az I. rendű alperes híradásaiban jogellenesen nevezte „korrupt" rendőrnek, „megvesztegetett rendőrnek", „... rendőrének", „házi rendőrnek", „ragadóskezű főzsernyáknak", „korrupt gazembernek" miközben őt jogerősen nem ítélték el. Felperes külön kifogásolta azt, hogy különleges személyes adatait tartalmazó videóinterjút közölt az I. rendű alperes, illetve tett elérhetővé, amelyben szerepelt a ... közölt interjú, illetve ... interjúja. [10] A felperes külön kifogásolta azt, hogy az I. rendű alperes a nyomozás irataiból különleges bűnügyi, illetve egészségügyi adatokat közölt, a nyomozás során készült fotókat tett közzé, illetve külön kifogásolta azt, hogy a jelen ügyben tartott tárgyalás kapcsán pszichés zavarát, szexuális életére való közlést tett az I. rendű alperes. [11] A felperes kifogásolta azt is, hogy az alperesek az ügyészségtől kapott videót valótlan állításokkal mutatták be, nem bizonyított, hogy a közöltekkel ellentétben a felperes ült a kocsiban és hogy pénz volt a felvételen szereplő zacskóban. Az ügyészségtől kapott videó leleplezőként való bemutatása sérti az ártatlanság vélelmét, őt bűnösnek mutatja be, a készítésekor a videó legfeljebb csak a gyanút erősíthette. Az egyik videófelvételen látható tabló átadása kapcsán kifogásolta azt, hogy azt olyan módon mutatták be, hogy bűnügyi tablót adott át a valóságban azonban a felperes által ... összekészített tabló, amelynek kapcsán személyes adattal visszaéléssel vádolják, nem nyomozásban készített tabló. A felperes külön sérelmezte azt, hogy egy, a ... elleni adócsalási ügyben, amelyben ő nem érintett, feltüntették a nevét és bemutatták a tabló átadásáról készült fotót, ezáltal valótlan kapcsolatba hozták az üggyel. [12] A felperes keresetében a II. rendű alperes (... című műsor) előadta, hogy a teljes nevét jogtalanul közölték, jogtalanul mutatták be a vesztegetését alátámasztani kívánt videó részletet, azt valótlan állításokkal kommentálták, valamint bemutattak egy másik felvételt azt állítva, hogy azon titkos anyagokat ad át .... [13] Az alperesek a kereset teljes elutasítását kérték a jogalap hiányára való hivatkozással. Az I. rendű alperes előadta, hogy a valóságnak megfelelően tudósított a felperessel szemben folyamatban lévő büntető eljárásról figyelembe véve az ügyészség, mint nyomozóhatóság által adott tájékoztatásokat és bizonyítékokat. Előadta, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség hozta nyilvánosságra azokat az anyagokat, amelyeket közléseiben bemutatott, illetve felhasznált. Az I. rendű alperes szerint a felperes közszereplőnek minősül, az I. rendű alperes szerint csak akkor lenne felelősségre vonható sajtószervként, ha tudomással bírt volna arról, hogy közlése lényegét tekintve valótlan, vagy azért nem tudott erről, mert hivatása foglalkozási szabályait megsértette volna. Előadása szerint nem lehetett tudomásuk arról, ha a közlések esetlegesen valamely részükben nem lettek volna valósak. Az I. rendű alperes utalt arra is, hogy e tekintetben véleménynyilvánítást gyakoroltak egy fontos közügyben. [14] Az alperesek hivatkoztak arra is, hogy valamennyi sérelmezett kijelentés tényekből levont okszerű következtetést jelenít meg, amennyiben pedig a való tények levont tartalmi következtetése nem okszerűtlen, nincs helye a jóhírnév megsértése megállapításának. Az alperesek hivatkoztak arra is, hogy a felperes arcát kitakarták, ezért azonosítása nem volt a képek alapján elvégezhető, miután pedig az ügyben több gyanúsított volt, ahol a felperes neve nem került külön feltüntetésre, hiányzik a felperes kereshetőségi joga. Az első- és másodfokú ítélet [15] Az elsőfokú bíróság az I. rendű alperest harmincnyolc közlés vonatkozásában marasztalta el személyiségi jogsértésben. Ezen közlések vonatkozásában az elsőfokú bíróság egyaránt megállapította az emberi méltóság, becsület és jóhírnév sérelmét.

2. június 26-i cikk: „Igaz, hogy ... esetében a rendőrség akkori belsőelhárítása nem igazolt vissza egyetlen olyan állítást sem, amelyet az alvilág egyes komoly, vagy komolytalan szereplői felhoztak ellene. Szemben a ..., ..., ... és ... igazoltnak látszó információkkal".
4. június 31-i cikk: „A ... friss cikke azt állítja, hogy ..., a ... birtokába került vallomása hamisítvány. Szerintük azt a két korrupcióval gyanúsított főzsaru ... és ... készítette azért, hogy annak segítségével havi ötmillió forintról hétmillió forintra emeljék a nemrég letartóztatott, a budapesti éjszaka császáraként emlegetett ... a rendőri védelemért havonta kicsikart összeget. A dokumentum forrását ismerve azonban kijelenthetjük, hogy a ... cikke téves információn alapszik".
6. július 17-i cikk. „A rendőr gyanúsítottak vezető pozícióban voltak, tehát nem arról volt szó, hogy rosszul kerestek, a megélhetésük miatt korrumpálódtak. Te hogy látod ezt? - Igen ez tény... Szervezet bűnözés ellen küzdő rendőrök borultak össze ügyfeleikkel... Sajtóhírek szerint a most eljárás alá vont rendőrvezetőktől szép számú vagyontárgyakat foglaltak le".
8. június 3-i cikk: „... megtört: terhelő vallomást tett rendőr bűntársaira". „A korrupt rendőrökre tett terhelő vallomást ..., ezért szüntették meg a múlt héten előzetes letartóztatását - értesült a ...". „Havi apanázs". „A fizetett rendőrök azonban arra is jók voltak, hogy ... a konkurenciát tönkretehesse, üzletüket megszerezhesse. „De a többi gyanúsított is jobban él, mint ami a hivatalos jövedelméből következne". Jogsértőnek minősítette az elsőfokú bíróság a felperes fényképének közzétételét is.
10. június 5-i cikk „... koncepciós per áldozata, amelyet a ... perben is érintett korrupt rendőrök kreáltak ellene". „... először spanyolországi hazahozatala után hozakodott elő azzal, hogy valójában korrupt rendőrök áldozata". „Akkor nem hittek nemek, most meg az akkor általam megnevezett rendőr börtönben van. Szerintem azóta fogalom az éjszakai életben a nevem, amióta a korrupt rendőrök, akik ... ügyében is érintettek, összeszerkesztették az ellenem szóló anyagot. Ezek a korrupt rendőrök találták ki, hogy én lennék egy bűnszervezetnek a vezetője, akkor ezt jeleztem is a nyomozó ügyészségnek." „A ... álláspontja szerint természetesen fenntartásokkal kell kezelni ezeket a kijelentéseket tekintve, hogy ... legfőbb célja most a maffia bűncselekmény miatt kirótt büntetés mérséklése, ami a korrupt rendőrök egész sorát érintő ... ügy farvizén akár sikerülhet is. Az elsőfokú bíróság jogsértőnek találta, hogy a cikkben megnyitható videó interjú közlése történt ....
12. augusztus 1-i cikk: „Bilincsben maradnak ... rendőrei" - az alkalmazott címet tekintette jogsértőnek.
14. augusztus 8-i cikk: „Hazamehettek ... rendőrei" cikk kapcsán jogsértőnek találta az elsőfokú bíróság, hogy a cikk mellett a felperes fényképe szerepel, amelyen őt megbilincselve vezetik a rendőrök.
16. augusztus 9-i cikk: „ Nem lehetnek nyugodtak „... rendőrei"„. „A táblabíróság megemlítette még ... betegségét...". „Az éjszaka császára és házi rendőrei". „... nagyjából
17. óta korrumpálhatta a rendőri vezetőket". Jogsértőnek ítélte az elsőfokú bíróság azt, hogy a cikk mellett szerepel a felperes fényképe, melyen megbilincselve vezetik a rendőrök, valamint a Fővárosi Ítélőtábla végzésének bemutatását, amely megszüntette a felperes előzetes letartóztatását.
19. december 5-i cikk: „... kamatra is fizetett milliókat a főrendőröknek". „ Kamura is fizetett ...". „A klasszikus védelmi zsarolás e kifinomultabb formájának eredményeként, valamint a 2005től több, mint háromszázhuszonegymillió forintot fizetett ki... ...". Az elsőfokú bíróság jogsértőnek találta azt, hogy a cikkhez illesztettek egy a házi őrizetet eltörlő végzést, valamint egy, a felperest ábrázoló fényképet is, amelyen bilincsben vezetik a felperest.
21. december 5-i cikk (
22. cikk). „Miniszterek kapnak ennyit leleplező videó a korrupt főrendőrökről". Az elsőfokú bíróság itt jogsértőnek találta azt, hogy bemutatták azt a videofelvételt, illetve annak részletét, melyet az ügyészség adott át: „A másik felvételen pedig a Nemzeti Nyomozó Iroda egykori főosztályvezetője ... rendőrségi szolgálati autójában - miközben korrupciós pénzekről beszélnek - egy csomagot vesz át ..., amelyben információk szerint hét és fél millió forint lapult". „A második felvételt tavaly április 27-én a békásmegyeri volt ... áruház parkolójában rögzítették. A videón az látható, amint az ... szolgálati Wolksvagenjébe átül .... Előtte azonban Mercedesének anyósüléséről egy papírtáskát vesz ki, amit magával visz ... rendőrautójába". „Bűnszervezetet alkottak".
24. december 18-i cikk: „Újra házi őrizetben a korrupcióval gyanúsított főrendőrök". Az elsőfokú bíróság jogsértőnek találta a felperes fényképének közlését, amint rendőrök vezetik bilincsben. Ehhez a cikkben társították a már említett videókat. „A fent említett főrendőrök és ... házi őrizetét két hete enyhítette a bíróság, melyről a pestisracok.hu elsőként számolt be. A portálunk tette elsőként azt a nemzeti védelmi szolgálat által rögzített videó felvétel, amely leleplezte … ...".
26. december 31-i cikk: „Ragadós kezű főzsernyákok lefizetését rögzítő NVSZ videó". „Miniszterek kapnak ennyit - leleplező videó a korrupt főrendőrökről". Jogsértőnek ítélte meg az elsőfokú bíróság a videóból kimontírozott fotót, amelynek aláírása „cuki ajándékos tasiban a gurigák", valamint azt a közlést, hogy „az év legdurvább leleplező videója lett belőle, amelyben az egykori NNI-s „év rendőre" ... a maffiával szövetkezik. Utóbbi ráadásul egy cuki kis pénzes szütyőt is átvesz a kivarrt kifutó fiútól. Mindezt szolgálati gépkocsiban elkövetve. Brrrr".
28. január 16-i cikk: „A ... nyilvánosságra hozta ... és ... leleplező videóját". Az elsőfokú bíróság jogsértőnek találta, hogy egy link útján beszerkesztve szerepel a videofelvétel, majd a „Bűnszervezetben elkövetett" cím után bemutattak a …. további szöveggel „A … leleplező videón ... egy hét és fél millió forinttal teli csomaggal száll be ... szolgálati kocsijába". „Pl. ... személyesen intézkedett azért, hogy a debreceni ... nevű szórakozóhelyen működést akadályozó rendőrségi razziát hajtsanak végre".
30. január 21-i cikk: „Szigorúan titkos információkkal is segítették ... a rendőrök".
32. január 22-i cikk: „Mentségére hozta fel, hogy „a korrupt rendőrökről" állítólag már elfogása után nem sokkal 2006-ban is beszámolt, megemlítve ...".
34. január 31-i cikk: „Titkosított bűnügyi adatokat is kaptak ...?" Az elsőfokú bíróság sérelmesnek találta, hogy fényképet emeltek ki a videóból a következő aláírással „a másik felvételen a ... egykori osztályvezetője ... rendőrségi szolgálati autójában miközben korrupciós pénzekről beszélnek - ... átvesz egy csomagot, amelyben a portál szerint hét és fél millió forint volt. Ide is beillesztették a teljes videót.
36. február 8-i cikk: Az elsőfokú bíróság sérelmesnek találta, hogy kiemeltek egy fényképet a felperesről, amelyen megbilincselve vezetik, közlik „Az ügyészségtől megkapták a ... titkosszolgálati módszerekkel rögzített, a ... ügy korrupcióval gyanúsított főrendőreit leleplező videóját", valamint közölték, hogy „a másik felvételen a ... egykori osztályvezetője ... rendőrségi szolgálati autójában - miközben korrupciós pénzekről beszélnek - ... átvesz egy csomagot, amelyben a portál szerint hét és fél millió forint volt".
38. március 10-i cikk: „Szintén e cikk szerzője írta meg két éve elsőként a ... hasábjain, hogy ...
39. előtt ... „védette" az üzleteit, de ő többszörösét kérte, mint amennyit később a korrupcióval gyanúsított főrendőrök". A ... korábbi cikkéből viszont az is tudható, a főrendőröket már 2005-től foglalkoztatta ....
41. március 31-i cikk: Az elsőfokú bíróság jogsértőnek találta, hogy a videóból kimontírozva közöltek képet a következő aláírásokkal: „Felvétel is készült a megvesztegetett főrendőrökről … a gyanúsítottak végig tagadták a vesztegetést, azonban a ... tavaly december 5-én egy olyan titkosszolgálati módszerekkel készült leleplező videót mutatott be, amely ellen nem lesz könnyű az ügyvédeknek védekezni, a ... által készített felvétel bizonyíthatja az ügyészségnek azt a feltételezését, hogy az éjszaka császára és magas rangú rendőrök között bűnös kapcsolat alakult ki.
43. április 1-i cikk: „Korrupt rendőrök és a féktelen terjeszkedés … ... célja volt még az erőszakos terjeszkedés, azaz a konkurencia ellehetetlenítése és felvásárlása. Utóbbit általában a megvesztegetett rendőrök által a konkurens üzletben elrendelt razziákkal érte el. A korrupt rendőrök a szakhatóságokat is távol tartották, vagy ha nem tudták, akkor az ellenőrzéseket előre jelezték, valamint büntető eljárásokat manipuláltak, bűnügyi információkat szereztek a bűnszervezetnek".
45. május 8-i cikk: „... korrupt rendőrei ... is dolgoztak?" „A jegyzőkönyvet ... állítólag ... juttatta el, akinek az osztálya foglalkozott - ... utasítására - amíg el nem évült 1990-es években elkövetett leszámolásos ügyekkel". „A ... gyilkosság tárgyalásán a nő el is mondta addig senki sem tudta volna vallomásra bírni, amíg a ... ügy miatt őrizetbe vett, ... kapcsolatban álló főrendőrök szabadlábon voltak … akiket 2005 óta korrumpálhatott".
47. július 11-i cikk: „Amikor több, mint két évvel ezelőtt a rendőrség elfogott több magas rangú rendőri vezetőt és őrizetbe vette … ..., az átlagos olvasó még nem tudhatta, hogy ez az ügy már-már kriminológiai látlelet egy olyan országról, amelyiken mindenki aprópénzért megvehető. Legyen az rendőr, tűzoltó..." „Ebben a történetben az erőszakot és a bűnt a rendőrök képviselik... a nagy halak meg operatív anyagokat juttatnak ki a rendőrségről „egyeseknek", majd fénykép következik a felperesről egy évekkel korábban adott nyilatkozatáról a kép aláírása „... rendőrőrnagy 2010-ben az ... nyilatkozik a fővárosi alvilág helyzetéről. Ő már csak tudja...". Az elsőfokú bíróság jogsértőnek találta a következőket is: „A ... felgyújtására ... adhatott utasítást. Az ügyben akkoriban valóban ... dolgoztak és ... azt állítja, hogy ... vallomását, amelyben megnevezi megbízóit, a rendőrök ledarálták". Ezt követően jogsértőnek találta az elsőfokú bíróság, hogy idézetek kerültek közlésre ... vallomásából a felperest érintően „a bűnszervezet azonban
48. októberében már értesült, hogy a ... … ... nyomoz. Az információt ... szerint először ... hozta el. A ... érkezett levél igen személyes hangvételű és ... családjáról esik szó … ... testvére … H... polgármester azért mondott le
49. szeptemberében ... vezetői székéről, mert rendőr fivére hívására ... költözött, ahol alapítottak egy közös vállalkozást …. egy fedőcég lehetett, amelyben ... által megszerzett illegális pénzt mosták tisztára. Ekkor aztán
50. nyarán ... letartóztatták az egykori polgármester hazaköltözött, mert állítása szerint az addig jól menő üzlet befuccsolt". „ … ... szerint a nyugalmazott tábornok azt a feladatot kapta a belügyminisztertől, hogy takarítsa el ... és .... Ezt az információt ... osztotta meg ..., akinek az egykori maffia ellenes rendőr elvitte a ... ügyben koronatanúként szereplő keresztapa ... vallomását … azt az egyébként államtitoknak származó információt is megosztotta ... a bűnszervezettől rendszeres fizetést kapó rendőr".
52. augusztus 21-i cikk: „Vádat emelt az ügyészség az éjszaka császára és rendőrei ellen", „... nagyjából
53. óta korrumpálhatta a rendőri vezetőket".
55. szeptember 25-i cikk: „A ... birodalom tündöklése és bukása azért fizetett milliókat, mert zsarolták a rendőrök?". „Ők korrupt gazemberek".
57. november 6-i cikk: „A korrupt rendőrök a szakhatóságokat is távol tartották, vagy ha nem tudták, akkor az ellenőrzéseket előre jelezték, valamint büntető eljárásokat manipuláltak, bűnügyi információkat is szereztek a bűnszervezetnek".
59. november 25-i cikk: Az elsőfokú bíróság itt jogsértőnek találta, hogy elhelyeztek egy fényképet, amelynek az aláírása a következő volt: „A ... felvételén ... bűnügyi adatokat vesz át a ... egykori maffiaellenes osztályvezetőjétől, ...". Ezen kívül jogsértőnek találta a következő közlést „utóbbit általában a megvesztegetett rendőrök által a konkurens üzletekben elrendelt razziákkal érte el. De a korrupt rendőrök a szakhatóságokat is távol tartották, vagy ha nem tudták, akkor az ellenőrzéseket jelezték, valamint büntető eljárásokat manipuláltak, bűnügyi információkat szereztek a bűnszervezetnek".
61. december 4-i cikk: A cikkbe ágyazott linkek útján ismételten olvasható a
62. július 11-i és a július 25-i két cikk és a sérelmezett mondatok.
64. december 31-i cikk: - A megállapított jogsértés ugyanaz, mint az előző pontnál.
66. január 29-i cikk: „Már megemlítettük, hogy a korrupcióval vádolt főrendőrök milliókat remélve azzal is megkeresték az éjszaka császárát, hogy kezükben van ... terhelő vallomása, ami szerintük ugyan komolytalan, de azt akár ellene is fordíthatják, ha nem fizet". Ebben az esetben is jogsértőnek találta a linkekkel megnyitható
67. szeptember 25-i cikk elérhetővé tételét. Azt is jogsértőnek ítélte meg, hogy egy másik ügy ismertetése kapcsán a cikk leírta: „Igen ám, de akkoriban nem más vezette a BRFK ... amely a nyomozást folytatta - mint a ... ügyben vesztegetéssel vádolt ..., helyettese pedig a vádlott társa ... volt. Feltehetően ez a ...-aktákban nem szereplő tehát még jelenleg is titkos ... vallomás volt az, amivel később ... és ... megzsarolhatta ... és emiatt az éjszaka császára - a vád szerint - havi ötmillió forint védelmi pénzt fizetett a főrendőröknek … A piszkosnak tartott zsaruk számlái pedig erősen híztak". Az elsőfokú ítélet jogsértőnek találta a büntető iratokból kiemelt részleteket: „... általában azokon ... rendőralezredes is jelen volt … a bűnszervezet azonban már
68. októberében értesült, hogy az ... … ... nyomoz. Az információt ... … szerint elsőként ... hozta". Az elsőfokú bíróság jogsértőnek találta az egyik videóból kiemelt fényképet a következő aláírással „... a ... felvételén, ahol ... várakozik" valamint azt a fényképet, ahol a felperes bilincsbe verve szerepel alá az alábbi aláírással „... informálta elsőként ... az ellenük folyó nyomozásról?"
70. február 5-i cikk: „... az ügyészségen ugyan tagadták a terhükre rótt bűncselekményeket". Az elsőfokú bíróság jogsértőnek találta azt, hogy részleteket közöltek a felperes büntető ügyben tett vallomásából.
72. február 14-i cikk: „... az ... irányítója … milliós fizetést kapott a Vizó-birodalomtól".
74. június 20-i cikk: „Nemcsak titkos rendőrök, volt egyenruhások … dolgoztak ...". Az elsőfokú bíróság jogsértőnek ítélte meg azt, hogy nyomozati iratokat mutatott be az I. rendű alperes, majd ennek keretében közölte „nagy üzemben folyt a kábítószer terjesztés és ez nyílt dolog volt a rendőrök előtt is".
76. augusztus 28-i cikk: Az elsőfokú bíróság jogsértőnek találta az ott bemutatott fénykép aláírását: „... a ... felvételén, ahogy ... várakozik.
78. szeptember 21-i cikk: „Bemutattuk azt a … leleplező videót, amin látható, hogy … ... egy - állítólag pénzzel teli - zacskóval beszállt ... rendőrségi szolgálati autójába". Az elsőfokú bíróság jogsértőnek találta azt is, hogy ezen linkek útján két korábbi cikk olvasható, illetve egy fénykép látható a következő aláírással: „A ... felvételén ... egy bűnügyi tablót ad át ... a fővárosi ... Bevásárlóközpontban".
80. november 5-i cikk: „... egykori főrendőr: A ... miatt nem megy a szex!" című cikk kapcsán sérelmesnek találta az elsőfokú bíróság a felperesről készített a jelen per egyik tárgyalásán elkészült fényképfelvételt (arcának kitakarásával), illetve azzal a megjegyzéssel, hogy „... szerint miattunk nem tud az ágyban teljesíteni", valamint jogsértőnek találta a tárgyalás azon leírását, hogy „A főrendőr a cikkeink miatt gyakran kiborul nem tud koncentrálni, türelmetlen". Jogsértőnek találta azt a leírást is, hogy „Ha megtudja miket írtunk róla zavarttá válik nappalai, éjszakái nem nyugodtak, rosszul alszik". Jogsértőnek találta azt a tárgyalási leírást is az elsőfokú bíróság „de a vesztegetéssel vádolt egykor főzsaru ennél is tovább ment és azt állította, hogy még rossz szexuális életéért is az általunk közzétett írások a felelősek". Továbbá jogsértőnek találta az elsőfokú bíróság „ a ... nagyjából
81. óra korrumpálhatott több vezető és kisebb beosztású rendőrt" kitételt.
82. pont
83. december 31-i cikk: Az elsőfokú bíróság azt találta jogsértőnek, hogy a cikkbe ágyazott link útján bemutatták a
84. február 5-i cikket.
85. pont
86. január 20-i cikk: Az elsőfokú bíróság az itt bemutatott fényképet találta jogsértőnek, amelynek aláírása a következő volt: „ A ... felvételén ... éppen bűnügyi adatokat vesz át az ... egykori maffiaellenes osztályvezetőjétől".
87. pont
88. január 28-i cikk: Az elsőfokú bíróság azt találta jogsértőnek, hogy a cikkbe ágyazottan az I. rendű alperes bemutatta a felperessel összefüggő ügyben ... a felperesre vonatkozó vallomásrészletét, amelyben többször szerepel a felperes neve. [16] Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a II. rendű alperes megsértette a felperes jóhírnevét és becsületét
89. szeptember
90. napján, amikor az ... Televízió „..." című műsorában a felperesre vonatkozóan azt a kijelentést tette, hogy a leleplező videón ... átvesz egy táskát, amelyben ötszázezer forint van, illetve ... éppen titkos anyagokat ad át ... [17] Az ítélet rendelkező részében az I. fokú bíróság kötelezte az alpereseket, hogy a felperes teljes nevét és utolsó rendőri címét, rangját, beosztását valamennyi jogsértést megvalósító cikkből, illetve műsorból tizenöt napon belül távolítsák el oly módon, hogy a felperes nevét a ... megjelölésre cseréljék. Kötelezte az alpereseket, hogy elégtétel adásaként tizenöt napon belül különkülön küldjenek magánlevelet a felperes számára, amelyben az általuk a felperes terhére elkövetett személyiségi sérelmekért a jogsértések elkövetése miatt sajnálkozásukat kifejezésre juttatják. Az alpereseket a jövőre nézve eltiltotta a felperes személyiségi jogainak további megsértésétől. Kötelezte az I. rendű alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 7.600.000 forintot és ezen összeg után
91. júniustól járó törvényes kamatát, valamint 482.600 forint ügyvédi munkadíjat. Kötelezte továbbá az I. rendű alperest, hogy fizessen meg 456.000 forint feljegyzett eljárási részilletéket. A II. rendű alperest kötelezte arra, hogy fizessen meg a felperesnek 200.000 forint tőkét és annak
92. szeptember 2től járó törvényes mértékű kamatát 25.400 forint munkadíjat és a le nem rótt 12.000 forint feljegyezett eljárási illetéket. Kötelezte ugyanakkor a felperest, hogy fizessen meg az I. rendű alperesnek 67.200 forint, a II. rendű alperesnek pedig 25.400 forint ügyvédi munkadíjat. A felperesre eső feljegyzett eljárási részilletéket (90.000 forint) a felperes költségmentessége folytán az állam viseli az elsőfokú bíróság megállapítása szerint. [18] Az elsőfokú bíróság szerint az I. rendű alperes cikksorozatban foglalkozott a büntetőüggyel, továbbá a sajtó további szereplői is beszámoltak a közérdeklődésre számot tartó eljárásról, ezért álláspontja szerint az egyes cikkekben a felperes akkor is beazonosítható volt, ha az adott cikkben teljes nevét nem írták ki. Az elsőfokú bíróság szerint „a korrupt rendőrök", „fizetett rendőrök", „korrupcióval gyanúsított főzsaruk" kifejezések az átlagos olvasó számára egyenes utalást jelentenek a felperes személyére és rajta kívül esetleges más vádlottak személyére is. Megállapította, hogy a felperes a közzétett képek alapján beazonosítható, így valamennyi közlés tekintetében megállapította, hogy a kijelentések a felperesre (is) vonatkoznak. Rögzítette, hogy miután képmással való visszaélés megállapítására irányuló kereseti kérelem nem volt, nem kell foglalkozni azzal a kérdéssel, hogy jogszerű volt-e a felperest ábrázoló képmások bemutatása. A közleményeket összességében vizsgálva az elsőfokú bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a cikkek az ügyészség által közöltek mentén a felperes bűnösségéről győzték meg az olvasókat. Az elsőfokú bíróság szerint nem volt kiegyensúlyozott a tájékoztatás, nem emelték ki azt, hogy a felperes konzekvensen úgy nyilatkozott a büntető eljárás során, hogy ártatlan az ellene emelt vádakban. Felrótta az I. és II. rendű alpereseknek, hogy nem mutatták be azt, hogy mivel kívánta ártatlanságát a felperes igazolni. [19] Az elsőfokú bíróság álláspontja az volt, hogy az alperesek csak az ügyészségi tájékoztatások, a sajtóközlések bemutatására törekedtek, és nem csupán annak közérthetőbb magyarázatára szorítkoztak, hanem egyoldalúan csak a felperes bűnösségére vonatkozó következtetéseit tárták a nyilvánosság elé és megsértették a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét. Az elsőfokú bíróság szerint a szélesebb közvélemény nem feltétlenül van tisztában azzal, hogy az ügyészség a vádló, mert a közléseket a felperes és társai bűnösségét illetően tényként kezeli, rendkívül súlyos korrupciós bűncselekményeiben. Felrótta azt is az alpereseknek, hogy nem szorítkoztak az ügyészségi tájékoztatás egyszerű közreadására, hanem ahhoz kommentárokat fűztek és azt a következtetést mutatták be az olvasóknak, hogy a felperes bűnössége kétségtelennek tekinthető. [20] Az elsőfokú bíróság rögzítette, hogy tényként csupán az rögzíthető, hogy az ügyészség megalapozottan gyanúsítja a felperest a büntető eljárás tárgyává tett magatartás megvalósításával, illetve vádolja a felperest ezen bűncselekmények elkövetésével. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a bűnösségre vonatkozó következtetés csupán valamennyi releváns adat ismeretében történhet és ilyen releváns adatnak kell minősíteni a meggyanúsított, illetve vád alá helyezett személy védekezését és az ezzel kapcsolt adatok, aggályok feltárását. Mindezt az elsőfokú bíróság szerint az alperesek elmulasztották. Az elsőfokú bíróság az alperesek terhére rótta azt is, hogy nem érzékelték, illetve érzékeltették, hogy az ügyészségi tájékoztatásban, tudósításokban szokatlan elemek voltak. Kihangsúlyozta az elsőfokú bíróság, hogy a bizonyítékok nyilvános bemutatása kizárólag egyértelmű hozzáfűzött magyarázat mellett lehetséges úgy, hogy az tükrözze az ügy aktuális állását, vagyis azt, hogy az eljárás csupán nyomozati szakban tart, azaz bíróság még nem foglalt állást a felmerült és közrebocsátott bizonyítékok hitelességéről, illetve tartalmáról. Az elsőfokú bíróság szerint a cikkekből nem derül ki, hogy a felperes vitatja a felvétel hitelességét, ha ennek ismerete is szükséges az olvasó számára ahhoz, hogy a felperes érveit véleménye alapjaként ugyancsak megismerhesse. [21] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen valamennyi peres fél fellebbezést nyújtott be (felperes, I. és II. rendű alperesek). A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részítéletnek tekintette, amelyben az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette (
93. december 6-i cikk - „Nagy vihart kavart a ...videó"). [22] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatta, megállapította, hogy az I. rendű alperes azzal, hogy a
94. június 17-i cikkben a felperesre nézve valótlanul állította, hogy szép számban foglaltak le tőle vagyontárgyakat; a
95. június 3-i cikkben a felperesre nézve valótlanul állította, hogy gyanúsítottként jobban él, mint ami a hivatalos jövedelméből következne; a
96. június 20-i cikkben valótlanul állította, hogy a felperes ... dolgozott és előtte is nyílt titok volt, hogy nagy üzemben folyt a kábítószer terjesztése, valamint a
97. január 20-i cikkben a felperessel szemben folyó eljárás bizonyítékként való bemutatásával azt a valós tényt, hogy a felperessel szemben büntető eljárás folyik abban a hamis színben tüntette fel, mintha Vizoviczki ellen költségvetési eljárás és annak az eljárásnak a tárgyává tett címben szereplő cselekmények miatt folyna vele szemben eljárás. Az I. rendű alperes megsértette a felperes jóhírnevét. [23] Ezt meghaladóan a fenti fellebbezéssel érintett cikkek kapcsán a jóhírnév sérelmére vonatkozó megállapítási, valamint a becsület megsértése és annak jogkövetkezménye iránti keresetet elutasította. Ugyanezen cikkek tekintetében az emberi méltóság megsértésének megállapítása, valamint a jóhírnév és az emberi méltóság megsértésének egyéb jogkövetkezményei iránti kereseti kérelmek tárgyában az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és e körben az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. [24] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének a
98. július 26-i, a
99. július 31-i, a
100. július 5-i, a
101. augusztus 1i, a
102. augusztus 8-i, a
103. augusztus 9-i, a
104. december 5-i első és
105. december 5-i második cikk, a
106. december 18-i, a
107. december 31-i, a
108. január 16-i, a
109. január 21-i, a
110. január 22-i, a
111. január 31-i, a
112. február 8-i, a
113. március 10-i, a
114. augusztus 21-i, a
115. november 6-i, a
116. november 25-i, a
117. december 11-i, a
118. december 31-i, a
119. február 5-i, a
120. február 14-i, a
121. augusztus 28-i, a
122. szeptember 21-i, a
123. november 5-i, a
124. december 31i és a
125. január 28-i cikkekben, valamint a ... című műsorban tett II. rendű alperesi kijelentésekre vonatkozóan a jóhírnév, a becsület megsértése és annak jogkövetkezményei tárgyában hozott rendelkezéseit megváltoztatta és e részben a keresetet elutasította, az emberi méltóság megsértése és annak jogkövetkezményei tárgyában hozott rendelkezéseit ezen cikkek vonatkozásában hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot e körben a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. [25] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének a
126. július 5-i, a
127. október 4-i, a
128. május 12-i, a
129. április 24-i és a
130. február 28-i cikkben kifogásolt kitételeket elutasító rendelkezését helybenhagyta. [26] Ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság ítéletét a
131. március 31-i, a
132. április 1-i, a
133. május 8-i, a
134. július 11-i és a
135. január 29-i cikkek vonatkozásában valamennyi kereseti kérelemre, valamint az elsőfokú bíróság perköltségre vonatkozó rendelkezéseire is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot e keretben is a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. [27] Az elsőfokú bíróság ítéletében részbeni hatályon kívül helyezése körében a felek másodfokú perköltségét 20.000-20.000 forintban állapította meg. [28] A másodfokú bíróság megállapította, hogy a felperes fellebbezése nem alapos, az alperesek fellebbezése sem alapos, egyebekben a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte. Az elsőfokú bíróságot alapvetően a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. [29] Rögzítette, hogy a
136. december 6-i cikk vonatkozásában a kereset elutasító rendelkezésével szembeni fellebbezések azt nem érintették, ezért az ott született elutasító rendelkezés jogerőre emelkedett (keresetlevél
137. pontja). [30] A keresetlevél
138. pontja (
139. január 12-i cikk) tekintetében megállapította, hogy arról az elsőfokú bíróság érdemi döntést nem hozott, a felperes azonban ezen kereseti kérelmét a másodfokú tárgyaláson tett nyilatkozata alapján nem tartotta fenn (ezen kereseti kérelmétől eláll), így ez a felülbírálat tárgyát már nem képezhette. [31] A másodfokú bíróság alapvetően észlelte, hogy az elsőfokú bíróság ítéletének rendelkező része és indokolása több kereseti pont tekintetében egymással feloldhatatlan, a döntés tartalmára kiható ellentétben áll. Az emberi méltósághoz való jog megsértését az elsőfokú bíróság a rendelkező részében valamennyi jogsértőnek minősített cikknél megállapította részletes indoklása azonban csupán a kereset
140. és
141. kereseti pont vonatkozásában találta e személyiségi jog tekintetében a keresetet alaposnak. A II. rendű alperes tekintetében (
142. kereseti pont) az emberi méltósághoz való jog megsértésének való elbírálása az elsőfokú ítéletből a jogerős ítélet szerint nem volt megállapítható. E körben az elsőfokú bíróság az egyes cikkeket is részletesen vizsgálta és egyes cikkek bizonyos közlése tekintetében indoklása alapján részben nem állapított meg jogsértést, viszont a rendelkező részben ezzel ellentétes megállapításokat tett (25., 26.,
144. kereseti pontok). A jogerős ítélet úgy ítélte meg, hogy ebben a vonatkozásban a döntés, illetve az indokolás tartalma nem tárható fel. A jogerős ítélet ezért e lényeges, a jogorvoslati jogot korlátozó eljárási szabálysértés folytán az érintett cikkeket és jogokat elbíráló kereseti kérelmek tekintetében az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, a rendelkező részben foglaltak szerint. Rögzítette, hogy miután egy keresetben előterjesztett különböző személyiségi jogok megsértése miatt az alkalmazni kért jogkövetkezmények a megállapításon túl egységesen bírálhatóak el, a hatályon kívül helyezés az ügy érdemében megállapítható személyiségi jogsértés, illetve a megismételt eljárásban elbírálandó további személyiségi jogsértés egyéb jogkövetkezményeire vonatkozó ítéleti rendelkezésekre is kiterjedt. Utasítást adott az elsőfokú bíróságnak arra, hogy el kell bírálni a másodfokú bíróság ítéletének rendelkező része szerinti hatályon kívül helyezéssel érintett kereseti kérelmeket, a kereset pontosításnak megfelelő tartalom figyelembevételével. Ítéletének indokolásával számot kell adni arról, hogy a hatályon kívül helyezéssel érintett cikkek, állítások, keresetben kifogásolt alperesi magatartások és érvényesített jog tekintetében, hogy az adott személyiségi jogsértést milyen okból állapítja meg, illetve milyen okból mellőzte az adott személyiségi jog megsértésnek megállapítását. Rendelkezni kell továbbá a jogerős részítélet szerint megállapított jogsértés, illetve a megismételt eljárás során esetlegesen megállapított jogsértés keresetben kért jogkövetkezményeiről is. [32] Ugyanakkor rögzítette a jogerős ítélet azt, hogy mivel egyes kereseti kérelmek az érintett jogok és cikkek tekintetében elkülöníthetőek voltak, nem volt szükség a teljes ítélet hatályon kívül helyezésére és az eddig felsorolt eljárási szabálysértésekkel nem érintett jóhírnév és becsület megsértése miatti kereseti kérelmek (keresetlevél 1., 2., 3., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 12., 13., 14., 15., 16., 18., 19., 20., 21., 22., 23., 24., 30., 31., 32., 33., 35., 36., 37., 38., 41., 42., 43., 44., 45., 46., 47., 48.,
145. és
146. pontja) a jóhírnév, becsület, emberi méltóság megsértése miatti kereseti kérelmek (keresetlevél
147. pontja) tekintetében a jogsértés megállapítási kérelmeken túli megállapítható jogsértés további jogkövetkezményeinek alkalmazásának tárgyát kivéve érdemben elbírálhatóak voltak. Ebben a vonatkozásban hozott a másodfokú bíróság részítéletet. [33] A jogerős részítélet megállapította, hogy az elsőfokú bíróság helytállóan mellőzte a képmás közlésének jogszerűségével, illetve a személyes adatok közlésével kapcsolatos jogsértések részletes vizsgálatát, mert ezekre nézve konkrét kereseti kérelem nem született. A jogerős részítélet kiemelte, hogy az érintett büntető ügy a szervezett bűnözés és a rendőrség kapcsolatát, köznyugalmát érintő kiemelt súlyú és abban rendőri vezetőként a felperes nyomozó és láthatóság szerinti kiemelkedő szerepe vizsgálandó. A jogerős ítélet szerint fokozott érdek fűződött ahhoz, hogy az érintett cselekményekről, eljárásokról, bizonyítékokról a társadalom a sajtó útján is széles körben ismereteket szerezzen, az információk ellenőrizhetőek legyenek. Fontos érdek fűződött ahhoz, hogy a társadalom megfelelő ismeretekhez jusson, ezek ellenőrizhetőek legyenek, vagyis az eljárásról a közügyekről való tájékoztatásra vonatkozó szempontok figyelemvételével a sajtószerv igenis beszámolhatott és ennek során az érintett rendőri vezetők nevét és egyes esetekben képmását a személyiségi jogok megsértésének következményei nélkül feltüntethette és megjeleníthette. [34] A jogerős ítélet általánosságban rögzítette azt, hogy a tényállást az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, helyesen ismertette az alkalmazandó jogszabályokat, az irányadó Alkotmánybírósági határozatokat és kollégiumi állásfoglalásokat, a levont következtetésekkel azonban csak részben értett egyet. [35] A jogerős ítélet álláspontja szerint a felperes neve több esetben teljes névvel megjelent már a peresített cikkekben, helytálló volt az elsőfokú bíróság azon értékelése, hogy a sorozatjellegre figyelemmel az olvasó a korrupt rendőrökkel, főrendőrökkel kapcsolatos kijelentéseket általában a felpereshez társíthatták. Az alperesek tehát alaptalanul kifogásolták a felperes beazonosíthatóságának hiányát a perbeli cikkek vonatkozásában. [36] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságtól eltérően ítélte meg a bűnügyi tudósítás lehetséges kereteit. Az álláspontja szerint amennyiben a nyomozás egészét és az eljárás szabályosságát fokozott sajtófigyelem övezi, nem szorítható a sajtó kizárólag arra, hogy a hivatalos tájékoztatásokat bemutassa, lehetséges a felmerülő körülmények az egyes, a büntető eljárás szempontjából fontosnak tartott bizonyítékok sajtón keresztül történt bemutatása, közlése. Amennyiben a feltárt adatok a büntető eljárás részét képezik, a büntető eljárás szempontjából relevánsak, bemutatásuk a valós tényeket önmagában nem tünteti fel hamis színben. Nem értett egyet az elsőfokú bírósággal abban, hogy a valóságnak megfelelő tudósítás azonos lenne a vád és védelem szempontjából történő egyenlő arányú, vagy kiegyensúlyozott tájékoztatással. A jogerős ítélet szerint a cikkek megfelelően utaltak az eljárás alapfázisaira, amikor a felperest fő gyanúsítottként, ott pedig már vádlottként nevezik meg. A gyanúsítás tartalmának a közlemények egészéből kell kitűnnie, köztudomásúnak tekinthető, hogy nyomozati szakban vagy a vádemeléskor bíróság még nem állapítja meg az érintett személyek kétséget kizáró bűnösségét. Nem kell ezért minden egyes mondatban elhelyezni a „gyanú szerint" vagy „a nyomozás" szerint fordulatokat, kifejezéseket. A jogerős ítélet szerint a „korrupt rendőrök", „megvesztegetett rendőrök", „bűntársak", „... rendőrei" és az ehhez hasonló kifejezések lényegében megfeleltek a gyanúsítás tartalmának, a közfelfogás szerinti kapcsolatok megfogalmazását jelentik a bulvársajtó stílusában. [37] A jogerős részítélet rögzítette a bűnügyi tudósítás alapvető kívánalmait: a megfelelő közlés kötelezettsége nem foglalja magába a bizonyítékok sajtó általi értékelésének követelményét, a sajtónak nem kell akár a vád, akár a védelem szempontjából a bizonyíték súlyát, hitelességét kifejezetten értékelnie, nem kell kétségbe vonnia a hivatalos tájékoztatást. A valós bemutatást az sérti, ha manipulálja a bizonyítékokat, torzítja azokat, vagy elhallgatja a sajtószerv. A jogerős részítélet az elsőfokú bírósággal szemben megállapította, hogy a cikkek nem keltenek olyan látszatot, hogy a felperes ne vitatná a bűnösségét, ennek közlése mindig az összes cikkben nem szükséges. Megjegyezte a jogerős ítélet, hogy a felperes álláspontja a
148. és a
149. cikkben kifejezetten közlésre került. [38] Az elsőfokú ítélettel szemben a másodfokú bíróság ott találta megállapíthatónak a jóhírnév sértést, ahol az eljárás folyamatban léte nem tűnik ki az átlagolvasó számára, továbbá más felperessel szembeni büntető eljárás tárgyát nem képező ügyben a felperesre nézve bűncselekmény gyanúját felvető állítással hozták összefüggésbe a felperest, egyébként korrupt rendőrnek bemutatva. Ezekben az esetekben ugyanis az eljárás folyamatban léte elsikkadt. Külön kiemelte a jogerős ítélet azt az Alkotmánybíróság határozataira való hivatkozással, hogy a rendőri korrupció lehetősége kiemelt jelentőségű eseménysor, ezért a sajtó-és a véleménynyilvánítás szabadságának fokozottan kell érvényesülnie. [39] Nem értett egyet az elsőfokú ítélettel a jogerős részítélet annyiban, hogy nem minden egyes cikkben külön-külön kell az ellentétes álláspontokat egyidejűleg megjelentetni. Nem jogsértő tehát, ha az egyik cikkben a vád álláspontja jelenik meg, majd a cikksorozat következő epizódjában a védelem érvelését jelenítik meg. [40] A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletben a kereset egyes elemeit elutasító rendelkezéseket helyénvalónak találta és ennek a részletes indokát adta, kiemelve azt, hogy a kifogásolt, a felperest bilincsben ábrázoló kép tekintetében külön kereseti kérelem nem kerül előterjesztésre. A korruptsággal kapcsolatos kifejezések használata összefüggésben állt a gyanúsítás konkrét tárgyával. A jogerős ítélet kiemelte azt, hogy a kifejtett vélemény közérdeklődésre számot tartó ügyben helyességétől vagy helytelenségétől függetlenül védett. A sajtószerv ezért jogszerűen engedhetett teret a maffiával és a korrupciós kapcsolatokkal összefüggésben vélemény bemutatására. [41] A jogerős részítélet a kereset
150. pontjában, illetve
151. pontjában helytállóan ítélte meg a jóhírnév megsértésének megállapítását, mert itt a büntető eljárás adataival nem alátámasztható valótlan tényállítások, illetve tényalap nélküli következtetések történtek (hivatalos jövedelménél jobb élet, lefoglalt vagyontárgyak sokasága). A keresetlevél
152. tétele kapcsán megjegyezte, hogy az eljárás folyamatban létére még csak érintőlegesen sem utal a cikk. Ebben is utalt a gyanúsítás tartalmára sem. A keresetlevél
153. pontja tekintetében is alaposnak találta az elsőfokú döntést a másodfokú bíróság azzal, hogy a költségvetési csalással kapcsolatos büntető eljárásnak a felperes nem részese, nem vádlottja. A jogerős ítélet szerint az alperes ebben a részben alaptalanul hivatkozott arra, hogy az ügyek elkülönítésük ellenére összefüggnek egymással. Rögzítette a jogerős részítélet: a megállapított jogsértés vonatkozásában nem önmagában a cikkek közlése volt jogsértő, hanem abban a valótlan tartalmú állítások vagy valós tények hamis színben való feltüntetése. A jogerős ítélet az egyes keresettel érintett cikkek részletes elemzésével ezt követően bemutatta azt, hogy mire alapozta a részbeni elutasító döntését, alapvetően azzal indokolva azt, hogy a közhangban álltak az eljárás akkori állásával, illetve bizonyos minősítő jelzők, kifejezések, gyanúsítás köznapi értelmezését szolgálták, annak megfeleltek. Büntető ügyben közölt gyanúsítás lényege valóban az volt, hogy ... rendőri vezetőket korrumpált (köztük a felperest is). Ehhez képest a korrupt rendőrök „a ... rendőrei" „házi rendőrök" kifejezések nem lépték túl az adott eljárás kereteit. [42] Az ügyészség által a sajtószervnek átadott videó kapcsán rögzítette, hogy a videó feltételezett tartalmát a cikkek helytállóan mutatták be, a felvételek tartalmának értékelése nem volt jogsértő. [43] A szilveszteri cikkekkel kapcsolatban a jogerős ítélet kifejtette, hogy a provokatív, gunyoros stílus annak színvonalától függetlenül a véleménynyilvánítás nem jogsértő eszköze, valótlan ténytartalom hiányában jóhírnév megsértésére nem alkalmas. A stílus kifogásolt kifejező eszközei nem érik el az indokolatlanul sértő, bántó, gyalázkodó kifejezésmódot. [44] A bemutatott videó felvételek tekintetében a jogerős ítélet kifejtette, hogy azok tartalma összhangban áll a gyanúsítások tárgyával. [45] A II. rendű alperessel szemben előterjesztett keresettel kapcsolatban a jogerős ítélet kifejtette, hogy a II. rendű alperesnek a videofelvétel kommentálása során elkövetett magatartása gyakorlatilag a videón látottak és hallottak észlelését foglalja össze abból levonható következtetés. Annak értékelése, hogy a videó, illetve a pillanatfelvétel mélyebb elemzéssel mit bizonyít, milyen alternatív értelmezési lehetőségeket vet fel az elsődleges értelmezésen túl az értékelés véleménynyilvánítás körébe tartozik. [46] ... vallomásának közzététele kapcsán (keresetlevél
154. pont) a jogerős ítélet kifejtette, hogy ebben a vallomásban ténylegesen szerepel az, hogy őt zsarolták. Ehhez képest a cikk címében szereplő kérdés a cikk valós tartalmát tükrözi és a címben elhelyezett kérdőjel annak valóságtartalmát bizonytalanná teszi, a vallomás részét képezi a rendőrökre történő azon utalás, mely szerint azok „gazemberek". A jogerős ítélet szerint a cikk egészéből kiderül, hogy itt nem sértő öncélú véleményről van szó, hanem egy nem öncélúan bemutatott vélekedésről. A jogerős ítélet az adatok átadásával kapcsolatos videó kapcsán is kifejtette azt, hogy annak kommentálása megfelel a videó tartalmának és az eljárás részét képezi. [47] A jogerős ítélet külön foglalkozott azzal a kereseti kérelemmel amely a perbeli eljárás egyik tárgyalásáról közölt tudósításhoz kapcsolódik. Ezzel kapcsolatban külön kifejtette azt, hogy a bíróság hatáskörét a keresetmódosítás elbírálása nem sértette, az elsőfokú bíróság nem a saját ügyében járt el, vagyis az elbírálás a tárgyalás megismétlését igénylő szabálysértésnek nem minősült, azt a jogerős ítélet érdemben elbírálta. A jelen eljárás, vagyis a felperes által az I. rendű alperes ellen indított per nem a büntető eljárásról szóló beszámoló (keresetlevél
155. pont) itt a felperes legszemélyesebb szféráját, szexuális életét, pszichés állapotát különleges adatokat is érintő közlések voltak, amelyek nem élvezik a véleménynyilvánítási szabadság közügyekben fennálló fokozottabb oltalmát. Nem értett egyet a jogerős ítélet az alperes álláspontjával abban, hogy önmagában az, hogy a polgári perben a felperes nem kért zárt tárgyalást, hozzájárulást jelentett volna különleges adatainak, magánszférájának legbelsőbb részeinek nyilvános közléséhez. Kiemelte ugyanakkor és az elutasítás alapjául szolgálónak tekintettel jogerős ítélet, hogy az esetlegesen jogszerűtlen adatközlés a felperesnek nem a becsületét vagy a jóhírnevét sértette, annak megítélése pedig, hogy ezek a közlések az emberi méltóságot sértették-e, az eljárás folytatása során elbírálandó kérdés. A jogerős ítélet álláspontja szerint a cikkek újabb elérhetővé tétele nem minősül önálló jogsértésnek. [48] A jogerős ítélet kifejtette, hogy a részítéletre és a hatályon kívül helyezésre tekintettel vonatkozóan nem volt döntés hozható, ezért a másodfokú perköltséget a jogerős ítélet csupán megállapította. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [49] A jogerős részítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Ebben a felperes kérte az elsőfokú ítélet általa nem fellebbezett részét helybenhagyni, a fellebbezett, de keresetet jogerősen elutasító rész megváltoztatását és a keresetnek helyt adó ítélet meghozatalát, továbbá perköltségre tart igényt. A felperes előadta, hogy a keresetlevél
156. pontja tekintetében valóban jogerőre emelkedett az elsőfokú ítélet elutasító rendelkezése. A felperes előadta, hogy öt kereseti pont tekintetében valóban elállt az igényétől (4., 11., 17.,
157. és
158. kereseti pont), illetve a keresetlevél
159. pontjában hozott döntést korábban nem fellebbezte meg, ezért nem volt szükséges elutasító döntés hozatala. A felperes előadta, hogy az elsőfokú bíróság a keresetlevél
160. pontja tekintetében nem hozott döntést. A felperes külön kifogásolta a II. rendű alperes javára megfizetendő perköltség nagyságát, illetve tényét. A felperes szerint a másodfokú bíróság helytelenül állapította meg a rendelkező rész és az indokolás ellentmondását, fenntartotta azon álláspontját, hogy a cikksorozat állandóan befejezett bűnösséget megállapító kifejezéseket használ a felperesről, amikor őt ... rendőrének, korrupt rendőrnek, megvesztegetett rendőrnek, illetve bűntársnak nevezte. Előadta, hogy nem elfogadható az az alperesi magatartás, hogy csak a felperes személyére terhelő bizonyítékokat, vagy indítványokat, előadásokat tárta elő érdemben, míg a felperes álláspontjával nem foglalkozott. [50] Külön kiemelte azt, hogy adott ügyben a vádirat a nyilvánosság számára nem megismerhető. A felhasznált videofelvételek nem bírtak „leleplező" vagy „döntő" tartalommal. Utalt arra is, hogy az általa hasonló tárgyban a ... szemben indított perben az eljárt bíróságok részben eltérő megállapításokra, következtetésekre jutottak, több tekintetben állapítottak meg jogsértést. A felperes kiemelte azt is, hogy a korábbi cikkek beágyazása, illetve hivatkozhatósága, vagyis a linkek elhelyezése igenis jogsértő magatartásnak minősül. A felperes előadta azt is, hogy a véleménynyilvánításnak minősített kitételek gyalázkodó tartalmat hordoztak, amikor a felperest „... rendőrének, házi rendőrének, korrupt rendőrének, bűntársnak, havi apanázst kapó korrupt rendőrnek" írta le, illetve őt akár „gazembernek" is nevezték. Külön érthetetlennek nevezte a minősítése szerint alpári színvonalú „szilveszteri vicceskedés" tartalmának elfogadását, vagyis a kereset ebben a tekintetben történő elutasítását. A felperes előadta azt is, hogy bizonyos személyes adatok, így egészségügyi adatok, vagy a szexuális életre vonatkozó adatok jogosulatlan közlése egyben általános személyiségi jogokat is sértenek. A felperes általánosságban előadta, hogy a jogerős ítélet által elfoglalt jogi álláspont veszélyes precedenst teremt, ezért a perbeli döntésnek elvi jelentősége is van: helyt ad-e a bírói gyakorlat az egyoldalú, elfogult sajtóközléseknek, amelyek a közhangulat befolyásolására is alkalmasak. [51] Az I. és II. rendű alperesek felülvizsgálati ellenkérelmükben a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérték és perköltséget igényeltek. Az alperesek jogi álláspontja szerint a felperes nem jelölt meg konkrétan az általa kifogásolt jogsértéseket, illetve a megsértett jogszabályhelyet. Az ellenkérelemben foglaltak szerint a jogerős részítélet helytállóan ítélte meg a fennálló jogi kérdéseket, összhangban van a kialakult bírói gyakorlattal. Előadta, hogy alapvetően egy folyamatban lévő büntető eljárás aktuális állásáról számoltak be, eleget téve közlési kötelezettségüknek. Az alperesek kiemelték azt, hogy nem kötelesek bizonyítani a büntető eljárás során felmerült bizonyítékok megalapozottságát. A polgári bíróság tartalmilag nem értékelheti a büntető eljárás során keletkezett bizonyítékokat, az kizárólagosan a büntető bíróság hatáskörébe tartozik. Valamennyi cikkből megállapítható volt, hogy azok folyamatban lévő büntető eljárásról számoltak be. Az alperesek szerint kiemelten kell figyelembe venni azt, hogy az úgynevezett Vizoviczki-féle vesztegetési ügy közügynek minősül. A Kúria döntése és jogi indokai [52] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet nem találta alaposnak, ezért a jogerős részítéletet a Pp.
161. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [53] A Pp. 275. §

(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének helye nincs. A Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A

(2)bekezdés szerint a Kúria a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül. Fontos, általános szempont a felülvizsgálati eljárásban a felülmérlegelés tilalma. Ez azt jelenti, hogy a felülvizsgálati eljárásban főszabályként nincs helye a bizonyítékok ismételt egybevetésének és értékelésének. Ez alól kivételt csak az jelent, ha a bizonyítékok mérlegelése kirívóan okszerűtlen, vagy nyilvánvalóan ellentétes a véleményalkotás elemi szabályaival (BH 2013. évi 119. jogeset). [54] Az Alaptörvény I. cikk

(1)bekezdése értelmében az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége. A

(2)bekezdés szerint Magyarország elismeri az ember alapvető egyéni és közösségi jogait. A

(3)bekezdés értelmében az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható. A VI. cikk

(1)bekezdése szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy magánés családi életét, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák. A IX. cikk

(1)bekezdése értelmében mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. A

(2)bekezdés szerint Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit. A

(4)bekezdés értelmében a véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának a megsértésére. [55] A 2014. április 30-ig hatályos 1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 75. §

(1)bekezdése értelmében a személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani ezen jogok a törvény védelme alatt állnak. A

1. § értelmében a személyhez fűződő jogok megsértését jelenti különösen... az emberi méltóság és a becsület megsértése. A
2. §

(1)bekezdése értelmében személyhez fűződő jog megsértését jelenti különösen a jóhírnév megsértése. A

(2)bekezdés értelmében a jóhírnév sérelmét jelenti, ha valaki másról, az sértő, valótlan tényt állít, híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel.

1. május 1-ét követően megjelent cikkekben kifogásolt kitételek tekintetében ugyanakkor már az új Ptk. (
2. évi V. törvény) rendelkezéseit kell alkalmazni. [56] A
3. évi V. törvény 2:
4. §

(1)bekezdése szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között személyiségét így különösen a magán és családi élet, az otthon, a másokkal való - bármilyen módon, illetve eszközzel történő kapcsolattartás és a jóhírnév tiszteletben tartásához való jogát szabadon érvényesíthesse, és hogy abban őt senki ne gátolja. A

(2)bekezdés értelmében az emberi méltóságot és az abból fakadó személyiségi jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani, a személyiségi jogok e törvény védelme alatt állnak. A 2:

1. § d., pontja szerint a személyiségi jogok sérelmét jelentik különösen a becsület és a jóhírnév megsértése. A 2:
2. §

(1)bekezdése szerint a becsület megsértését jelenti különösen a más személy társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására alkalmas, kifejezésmódjában indokolatlanul bántó véleménynyilvánítás. A

(2)bekezdés szerint a jóhírnév megsértését jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó és e személyt sértő, valótlan tényt állít, vagy híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel. [57] Az állandó bírói gyakorlat az általános személyiségi jogi perekben is alkalmazza a Legfelsőbb Bíróság által eredetileg a sajtó helyreigazítási perekre nézve kidolgozott kollégiumi állásfoglalásokban rögzített vizsgálati szempontokat. Ennek megfelelően a PK.

1. számú állásfoglalás alapján kifogásolt sajtóközleményt a maga egészében kell vizsgálni. A kifogásolt közléseket, kifejezéseket nem formális megjelenésük, hanem valós tartalmuk szerint kell megítélni. A közlemény egymással összetartozó részeit összefüggésükben kell értékelni, és az értékelésnél tekintettel kell lenni a társadalmilag kialakult közfelfogásra is. A jogosult személynek megítélése szempontjából közömbös részletek, pontatlanságok, lényegtelen tévedések nem adnak alapot jogsértés megállapítására. Véleménynyilvánítás, értékelés, bírálat, valamint a társadalmi, gazdasági, politikai, tudományos vagy művészeti vita önmagában nem lehet jogsértés megállapításának alapja. A PK.
2. számú állásfoglalás II. és III. pontja szerint nincs helye jogsértés megállapításának, ha a sajtószerv valamely büntető eljárás jogerős befejezése előtt a valóságnak megfelelően tájékoztatta olvasóit a vádirat tartalmáról, a nyilvános tárgyalásról, vagy a nem jogerős büntető bírósági ítéletről. Ha a büntető eljárás nem vezet elmarasztalásra, a sajtószerv az érintett személy kívánságára köteles az olvasókat erről is tudósítani. [58] A sajtószervek alapvető jogairól és kötelességeiről a
3. évi CIV. törvény rendelkezik. A
4. §

(1)bekezdése értelmében Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét. A

(3)bekezdés értelmében a sajtószabadság gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, nem sértheti a közerkölcsöt, valamint nem járhat mások személyiségi jogainak sérelmével. A

1. § értelmében mindenkinek joga van arra, hogy megfelelően tájékoztassa a helyi, az országos és az európai közélet ügyeiről, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről. A médiarendszer egészének feladata a hiteles, gyors, pontos tájékoztatás ezen ügyekről és eseményekről. A
2. § értelmében a tájékoztatási tevékenységet végző lineáris médiaszolgáltatások kötelesek a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró események vitatott kérdésekről az általuk közzétett tájékoztató, illetve híreket szolgáltató műsorszámban kiegyensúlyozottan tájékoztatni. A
3. §

(1)bekezdése szerint a médiaszolgáltatónak az általa közzétett médiatartalomban tiszteletben kell tartani az emberi méltóságot. [59] A felülvizsgálati eljárásban a Kúria az ismertetett jogszabályi rendelkezések alapján a következő általános szempontokat érvényesítette a felülvizsgálati eljárásban érvényesülő felülmérlegelési tilalom mellett: a Kúria szerint a másodfokú bíróság helytállóan járt el akkor, amikor több vonatkozásban a hatályon kívül helyezés mellett döntött, mert a rendelkező rész és az indokolás összhangja valóban hiányzott a jogsértések megállapítása körében, ráadásul az elsőfokú ítélet indokolásában több esetben kifejezetten hiányzott annak kimondása, hogy pontosan milyen jogsértést is állapított meg a bíróság, miközben a rendelkező rész elején gyakorlatilag az összes jogsértés tekintetében mindhárom jogtárgy (becsület, emberi méltóság és jóhírnév) sérelmét deklarálta. [60] A Kúria álláspontja szerint a másodfokú bíróság helytállóan, jogszabálysértés nélkül alkalmazta a bűnügyi tudósítások megítélése tekintetében kialakult újabb, a korábbinál jóval megengedőbb bírói gyakorlatot. A PK.14.számú állásfoglalás általánossá vált kiterjesztő értelmezése mellett a sajtószerv a büntető eljárás bármely szakaszáról beszámolhat, a tudósítással szembeni általános követelmény az, hogy összhangban álljon az adott eljárás aktuális állásával és ne tartalmazzon előzetes ítélet mondást, vagyis tartsa tiszteletben az ártatlanság vélelemének alkotmányos alapelvét. [61] A bírói gyakorlatot jelentős mértékben befolyásolják az Alkotmánybíróság határozatai, különös tekintettel a 7/

1. és a 28/
2. számú határozatokra. Ezek az egyéni személyiségi jogok védelme kapcsán előtérbe helyezik magát a sajtó által tárgyalt ügyet - amennyiben kiemelt jelentőségű közügy tárgyalása történik, a szabad véleménynyilvánításhoz a sajtószabadsághoz való jog kerülhet előtérbe az egyéni személyiségi jogokkal szemben. Jelen esetben a Kúria szerint nem vitatható, hogy itt egy kiemelkedő jelentőségű, közérdeklődésre számot tartó korrupciós (vesztegetési) ügyről van szó, amelyben magas rangú rendőri vezetők is érintettek voltak. Fontos általános szempont az is, hogy a bíróságoknak a vizsgálatuk során külső objektív szemléletmódot kell alkalmaznia, vagyis nem a jogosult szubjektív sértettség érzéséből kell kiindulnia vizsgálata során. [62] A felperes szerint elbírálatlanul maradt kereseti kérelem (
3. kereseti pont) tekintetében a Kúria megállapította, hogy az elbírálás elmaradása nem volt jogsértő, mert ezen kereseti kérelmétől a felperes a
4. sorszámú előkészítő iratában elállt, és ezen nyilatkozatát később sem változtatta meg. [63] Ugyancsak fontos vizsgálati szempont az, hogy a szabad véleménynyilvánításhoz való jog a következetes bírói gyakorlat szerint alapvetően a vélemény kifejtésének lehetőségét védi függetlenül a kifejtett vélemény érték- és valóságtartalmától is. Amennyiben a bíróság egy-egy kitételt véleményként értékel, nem vizsgálhatja annak érték és valóságtartalmát, mert az nem a feladata. Az értékítéletre, az egyén személyes véleményére a véleménynyilvánítási szabadság minden esetben kiterjed, függetlenül attól, hogy a kifejtett vélemény értékes vagy értéktelen, igaz, vagy hamis, érzelmen, vagy észérveken alapul. A jelen esetben fontos kiemelni azt is, hogy nyilvánvalóan a nyomozást nem az alperesek végezték, a bemutatott bizonyítékokat (videó felvételeket) nem az alperesek állították elő. Nem feladata a következetes gyakorlat szerint a sajtónak az, hogy a büntető eljárás során keletkezett bizonyítékokat felülmérlegelje, bizonyító erejét megítélje. Nincs elzárva ugyanakkor a sajtószerv attól, hogy a büntető eljárás (nyomozás) során, a nyomozóhatóságtól kapott felvételeket kétségbe vonja, ezek a felvételek, iratok ugyanakkor a véleménynyilvánítás szintén értékelhetőek. Nyilvánvalóan nem lehet feladata a jelen per bíróságának az, hogy a büntető ügyben eljáró hatóságok, illetve bíróság helyett, vagy azt megelőzően bizonyítékok bizonyító erejéről akár csak közvetetten is állást foglaljon. Ugyancsak nem lehet feladata a bíróságnak az a jelen eljárás keretei között, hogy az ügyészség magatartását minősítse abban a tekintetben, hogy az adott eljárásra vonatkozó felvételeket, bizonyítékokat a sajtó számára milyen módon tesz megismerhetővé, „szivárogtat" adatokat vagy sem. [64] A Kúria álláspontja szerint a sajtó birtokába került nyomozati iratok - ha azok titkosított adatokat nem tartalmaznak - a sajtó által ismertethetőek, ha megjelölik, hogy pontosan milyen iratról van szól. A Kúria szerint a jogerős ítélet okszerűen, jogszabálysértés nélkül állapította meg azt mérlegeléssel, hogy a cikksorozat-jellegre is figyelemmel: az írásokból alapvetően kitűnik az, hogy folyamatban lévő nyomozásról van szó, vagyis a felperes bűnösségét a hatóság (bíróság) még nem állapította meg, a bűnösségről, vagy ártatlanságról pedig a büntető eljárásban a bíróság hivatott végleges döntést hozott az olvasók és a befogadók számára egyértelmű. [65] A Kúria szerint korábbi cikkek beágyazással történő elérhetővé tétele (ún. link elhelyezése) önmagában még nem minősül személyiségi jogot sértő önálló magatartásnak, különösen, ha korábbi írást önállóan sem minősült jogsértőnek. [66] A Kúria álláspontja szerint személyiségi jogi szempontból a büntető eljárás adatainak valós közlése esetén önmagában a teljes név közlése nem minősül jogsértőnek figyelemmel arra is, hogy az érintett neve a leírt tisztségekből önmagában is kikövetkeztethető. A név feltüntetése egyébként a közlés hitelességének i fontos eleme lehet. [67] A „Vizoviczki rendőrei", a „korrupt rendőrök" és hasonló fordulatok a Kúria álláspontja szerint önmagukban nem jogsértőek, hiszen ezek a konkrét vádak és gyanúk, mint a büntető eljárás tárgyainak hétköznapi, illetve búvár szintű leképezéseiként értékelhetőek. A büntető eljárás ténye, az ott felmerült gyanúk és vádak az alperesektől függetlenül létező ténykérdések. [68] Az I. rendű alperesnek a jelen polgári per egyik elsőfokú tárgyalásáról készült tudósítás az eljárás folytatása során lesz tárgyalható az emberi méltóság megsértése megállapítására irányuló kereseti kérelem körében. személyes adatok védelmével kapcsolatos személyiségi jogi igény jelen körben, illetve képmás védelme iránti kereseti kérelem nem került előterjesztésre, ebben a körben is helyesen foglalt állást a jogerős ítélet a Kúria álláspontja szerint. [69] A jogerős ítélettel egyezően a Kúria is fontosnak tartja kiemelni azt, hogy amennyiben a büntető eljárás nem vezet a felperes elmarasztalására (részben vagy egészben), a felperes a jelen per eredményétől függetlenül jogosult (lesz) ezen körülmény, tény közzétételére az alpereseknél eljárni a PK.
5. számú állásfoglalás alapján. [70] Szükségesnek tartja a Kúria általánosságban rögzíteni azt, hogy az ártatlanság vélelme tiszteletben tartása körében az egyes közlemények egészéből kell kitűnnie annak, hogy ténylegesen nem ítéleti megállapításokról van szó. Valóban nem követelmény tehát a „vád szerint", „nyomozás adatai szerint" fordulatok folyamatos (mondatonként történő) alkalmazása. [71] A Kúria szerint mindezen általános szempontok figyelembevételével történt meg a jogerős részítéletben az egyes kereseti kérelmek értékelése, azok felülmérlegelésére okot a Kúria nem talált. Mindezekre figyelemmel a Kúria az alapelveknek megfelelő jogerős részítéletet hatályában fenntartotta. [72] Miután a jelen részítélettel az eljárás még nem zárult le és így pontosan nem állapítható meg a pernyertesség, pervesztesség végeleges aránya, a Kúria a jelen felülvizsgálati eljárással felmerült költségeket csupán megállapította. A jogkövetkezmények alkalmazása sem független attól, hogy végelegesen mi lesz a pernyertesség-pervesztesség végleges aránya. Jogerős részítélet által előírt további eljárási cselekmény elvégzését követően lesz mindez érdemben megállapítható. Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat [73] Alaptörvény I. cikk

(1),

(2)és

(3)bekezdése, VI. cikk

(1)bekezdése, IX. cikk

(1),

(2)és

(4)bekezdése, 1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 75.§

(1)bekezdése,

1. §,
2. §

(1)és

(2)bekezdése,

1. évi V. törvény (új Ptk.) 2:
2. §

(1)és

(2)bekezdése, 2:

1. § d., pontja, 2:
2. §

(1)és

(2)bekezdése,

1. évi CIV. törvény (Smtv.)
2. §

(1)és

(3)bekezdése,

1. §,
2. §, Pp.
3. §

(1)bekezdése, 206. §

(1)bekezdése, 275. §

(3)bekezdése, 213. §

(2)bekezdése. Budapest,

1. március
2. Dr. Baka András s.k. a tanács elnöke, Dr. Pataki Árpád s.k. előadó bíró, Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: S.K. bírósági ügyintéző