A határozat elvi tartalma: Fogyasztói kölcsönszerződésben egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltételen alapuló egyoldalú szerződésmódosítási jogosultság tisztességtelen. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Gfv.VII.30.179/2018/
- A tanács tagjai: . Vezekényi Ursula a tanács elnöke . Osztovits András előadó bíró . Tibold Ágnes bíró A felperesek: I. rendű II. rendű Az alperesek: I. rendű II. rendű Az alperesek képviselője: Dr. Török László ügyvéd A per tárgya: szerződés érvénytelenségének megállapítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél/felek: A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Pécsi Ítélőtábla, Pf.VI.20.238/2013/
- számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Kaposvári Törvényszék, 24.P.21.505/2012/
- számú ítélet Rendelkező rész A Kúria az I-II. rendű felperesek előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezése iránti kérelmét elutasítja. A jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A peres felek
- augusztus 3-án kölcsönszerződést kötöttek, amely alapján az alperesek CHF alapú kölcsönt nyújtottak a felpereseknek lakásvásárlás céljára. E szerződés II.
- pontja szerint az alperesek a kölcsönszerződés fennállása alatt jogosultak a hiteldíjat (kamat és kezelési költség) egyoldalúan megváltoztatni. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [2] [3] A felperesek keresetükben a szerződés II.
- pontja érvénytelenségének megállapítását kérték. Arra hivatkoztak, hogy a támadott szerződéses rendelkezés a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (a továbbiakban: rPtk.)
- §-a szerint tisztességtelen, ezért semmis. Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Az első- és másodfokú ítélet [4] [5] [6] Az első fokú bíróság ítéletével megállapította, hogy a perbeli kölcsönszerződés II.
- pontjában érvénytelen azon szerződési kikötés, hogy az alperesek a hitel ügyleti kamatát, egyéb költséget és erre vonatkozó szerződési feltételt egyoldalúan módosíthatják, ha a hitelezők forrás valamint hitelszámlavezetési költsége növekszik vagy a lakossági hitelek kockázati tényezői a hitelezőkre nézve romlanak. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Megítélése szerint a támadott szerződéses rendelkezés formailag megfelelt a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló
- évi CXII. törvény (Hpt.) szerződéskötés időpontjában hatályos szabályainak, de annak a rendelkező részben idézett mondata sértette a jóhiszeműség és a tisztesség követelményét, ezért az a Ptk. 209/A. §
(2)bekezdése alapján tisztességtelen. A felperesek és az alperesek fellebbezései folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és megállapította a perbeli szerződés II.
- pontjának valamennyi rendelkezése érvénytelen. A fellebbezések indokaira tekintettel azt állapította meg: a Hpt. szerződéskötéskor hatályos
- §
(3)bekezdése lehetővé tette a pénzintézetek számára az egyoldalú kamatemelés jogának kikötését, a 213. §
(1)bekezdése azonban előírta, hogy a szerződésben részletesen meg kell határozni azokat a feltételeket, illetve körülményeket, amelyek esetében a hiteldíj megváltoztatható. Amennyiben ez az ún. oklista megfelel a hivatkozott Hpt. rendelkezésnek, valamint a 275/
- (XII.15.) Korm. rendeletben foglaltaknak, annak tisztességtelensége még mindig vizsgálható. A másodfokú bíróság ezért a 2/
- (XII.10.) PK véleményben adott iránymutatásra is figyelemmel vizsgálta a támadott szerződési feltétel tisztességtelenségét és megállapította, hogy az nem tesz eleget az átláthatóság elvének, ezért érvénytelen. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [7] Az alperesek felülvizsgálati kérelmükben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetet elutasító határozat meghozatalát kérték. Arra hivatkoztak, hogy a jogerős ítélet az rPtk.
- §
(1)és
(6)bekezdéseibe ütköző módon állapította meg a perbeli szerződési feltétel tisztességtelenségét. Utaltak arra, a jogvita eldöntése szempontjából a szerződéskötéskor hatályos jogszabályokat kell figyelembe venni, a perbeli szerződéses kikötés mindenben megfelel a Hpt. vonatkozó rendelkezéseinek és nem sérti a szerződő feleknek a jóhiszeműség és tisztesség követelményéből eredő szerződéses jogai és kötelezettségei közötti egyensúlyt sem. Álláspontjuk szerint a másodfokú bíróság tévesen értelmezte a 2/2012.(XII.10.) PK vélemény iránymutatását is. [8] A Kúria a Gfv.VII.30.366/2013/
- számú végzésével a felülvizsgálati eljárást a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló
- évi XXXVIII. törvény (DH
- tv.)
- §-a alapján hivatalból felfüggesztette. [9] Az alperesek Gfv.VII.30.366/2013/
- számú beadványukban a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló
- évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló
- évi XL. törvény (DH
- tv.)
- §
(1)bekezdésére hivatkozással a felülvizsgálati eljárás folytatását kérte. [10] A felperesek Gfv.VII.30.209/2015/
- számú beadványukban szintén kérték az eljárás folytatását, egyúttal előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezését indítványozták arra hivatkozással, hogy a DH
- tv. és a DH
- tv. több rendelkezése nem felel meg a 93/13/EGK irányelvben megfogalmazott fogyasztóvédelmi céloknak, előírásoknak. A Kúria döntése és jogi indokai [11] A Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálata körében először azt vizsgálta: a jogvita eldöntéséhez szükséges-e a felperesek által megjelölt körben, vagy más jogkérdések vonatkozásában előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezése. A Kúria ennek eldöntéséhez abból indult ki, hogy a felülvizsgálati eljárás tárgya a jogerős ítélet, illetve annak vizsgálata, hogy az a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból jogszabálysértő-e. A Kúria döntését a jogerős ítélet meghozatalát követően kihirdetett törvények kivételes esetektől eltekintve - nem befolyásolhatják, mivel olyan jogszabályi rendelkezésbe nem ütközhet egy jogerős ítélet, amely annak meghozatalakor még nem volt hatályos. A perbeli eljárásra a DH
- tv.
- §-a ugyan kihatott, de nem az ügy érdemére. Az Európai Unió Bírósága vonatkozó joggyakorlata értelmében (C-428/
- sz. Monin Automobiles ügy,
- pont; C-434/
- sz. Lourenco Dias ügy,
- pont) olyan kérdés előzetes döntéshozatali eljárás tárgyát nem képezheti, amely az ügy érdemi elbírálását nem befolyásolja, ezért a Kúria a felperesek előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére irányuló kérelmét elutasította. [12] A Kúria ezért a jogerős ítéletet a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.)
- §
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta és azt az abban hivatkozott indokok alapján nem találta jogszabálysértőnek. [13] A Kúria érdemben - a fent hivatkozottakra tekintettel - csak azt az alperesi hivatkozást vizsgálta, hogy az eljárt bíróságok a perbeli szerződéskötés idején hatályos jogszabályok alapján, jogszabálysértés nélkül állapították-e meg a támadott rendelkezés tisztességtelenségét. Kúria utal arra, a tisztességtelenség rPtk.
- §-a szerinti meghatározása
- március 1-je óta változatlan tartalmú, ezért a perbeli,
- augusztus 3-án megkötött kölcsönszerződésre is alkalmazni kell. A kifejezetten a pénzügyi intézmények által egyoldalúan, előre meghatározott, az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tévő szerződéses rendelkezések tisztességtelenségének vizsgálatához fogalmazott meg a 2/2012.(XII.10.) PK vélemény - amelyet a 2/
- PJE határozat is, azt tovább értelmezve megerősített - szempontokat. Ezek közül a másodfokú bíróság egyaránt hivatkozott az átláthatóság elvének és a szimmetria elvének a sérelmére is, amely megállapításokat az alperes felülvizsgálati kérelmében vitatta. A Kúria úgy találta, hogy a támadott rendelkezés biztosan nem átlátható, mert az alapján nem állapítható meg, hogy milyen feltételek teljesülése esetén, milyen mértékben kerül sor további terheknek a felperesekre történő áthárítására. Ezen okból tehát a szerződéses rendelkezés tisztességtelensége a Ptk. 209/A. §
(2)bekezdése alapján biztosan megállapítható, a további, szintén a tisztességtelenség körében mérlegelendő szempontok vizsgálata szükségtelen. A Kúria rögzíti, az alperesek elszámolási kötelezettségüknek a rendelkezésre álló iratok alapján eleget tettek, tehát a szerződéses rendelkezés tisztességtelenségének jogkövetkezménye már levonásra is került. [14] A Kúria mindezekre figyelemmel az rPp. 275. §
(3)bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Záró rész [15] A felülvizsgálati eljárásban a felpereseknek - igazolt - költsége nem merült fel, ezért arról a Kúria az rPp. 270. §
(1)bekezdése szerint irányadó rPp. 79. §
(1)bekezdése alapján nem határozott. [16] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
- június
- Dr. Vezekényi Ursula sk. a tanács elnöke, Dr. Osztovits András sk. előadó bíró, Dr. Tibold Ágnes sk. bíró