Gfv.30672/2017/8 – Kúria

(1), 18/

1. Korm. rend.
2. §

(1)b), 18/

1. Korm. rend.
2. §

(1)j) A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Gfv.VII.30.672/2017/

1. A tanács tagjai: . Vezekényi Ursula a tanács elnöke . Osztovits András előadó bíró . Tibold Ágnes bíró A felperes: A felperes képviselője: Szabó Balázs Gábor Ügyvédi Iroda ügyintéző. dr. Szabó Balázs Gábor ügyvéd Az alperesek: I. rendű II. rendű Az I. rendű alperes képviselője: Nagy és Kiss Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Szelei Flóra Léda ügyvéd A per tárgya: szerződési feltétel tisztességtelenségének megállapítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Győri Ítélőtábla Pf.IV.20.227/2016/7/I. számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Veszprémi Törvényszék 1.P.21.407/2015/
2. számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű alperesnek 12.700 (tizenkettőezer-hétszáz) Ft felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2]
3. augusztus 14-én a felperes és a II. rendű alperes mint adósok és az I. rendű alperes mint hitelező deviza alapú kölcsönszerződést kötött. A kölcsönszerződés I.4 pontja az alábbi rendelkezést tartalmazta: „Felek kijelentik, és kötelezik magukat arra, hogy bármely elszámolási vita, illetve banki igény kielégítés esetére, vagy a jelen okirat szerinti kölcsönből mindenkor fennálló kölcsön- és egyéb tartozás mértékére, a folyósítás tényleges időpontja, a [3] [4] teljesítési kötelezettség lejárata, megállapítása, valamint bármely egyéb a közvetlen bírósági végrehajtás céljából szükséges tény, adat megállapítása tekintetében az Adós Banknál vezetett számlái és a Bank nyilvántartásai, könyvei alapján készült közjegyzői okiratba foglalt ténytanúsítványt fogadják el mint közhiteles, aggálytalan tartalmú bizonyítékot. Ennek megfelelően a kölcsön és járulékai nem, vagy nem szerződés szerinti megfizetése esetén a végrehajtás alapjául szolgáló, mindenkor fennálló kölcsön- és járuléktartozást, továbbá a fent hivatkozott tényeket jelen okirat mellett, az Adós Banknál vezetett számláiról, illetve a Bank nyilvántartásai, könyvei alapján készült közjegyzői okiratban foglalt ténytanúsítvány tanúsítja, amelynek elfogadására a Felek jelen okirat aláírásával kötelezettséget vállalnak. Felek/Adós felkérik a jelen okiratot szerkesztő közjegyzőt, vagy egyébként illetékességgel bíró közjegyzőt, hogy a fenti kölcsönből fennálló kölcsön és járulékai, továbbá egyéb tartozása mértékét, továbbá a fent hivatkozott tényeket, adatokat esetleges végrehajtási eljárás kezdeményezése esetén, a Bank felkérésére az Adósok banknál vezetett számlái, a Bank nyilvántartásai, könyvei alapján és nyilvántartásba való betekintéssel közjegyzői tanúsítványba foglaltan tanúsítsa, e tekintetben a banktitok megtartásának kötelezettsége alól a felmentést megadják". A kereseti kérelem és az alperesek védekezése [5] [6] A felperes módosított keresetében többek között a kölcsönszerződés I.
4. pont tisztességtelenségének megállapítását kérte a Polgári Törvénykönyvről szóló
5. évi IV. törvény (a továbbiakban: rPtk.) 209/A. §

(2)bekezdése és a fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételekről szóló 18/1999.(II.5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. §

(1)bekezdés

1. b)és
2. j)pontjaira hivatkozással. Arra hivatkozott, hogy a szerződés I.4. pontja a felperes mint fogyasztó hátrányára fordítja meg a szerződésből eredő követelések tekintetében a bizonyítási terhet. Az I. rendű alperes a kereset elutasítását kérte. A II. rendű alperes érdemi nyilatkozatot nem tett. Az első- és másodfokú ítélet [7] Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította a perbeli kölcsönszerződés I.4. pontja érvénytelenségét, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Megítélése szerint a I.4. pont rendelkezései a bizonyítási terhet a felperes hátrányára fordítják meg, valamint felhatalmazzák az I. rendű alperest arra, hogy a felperes teljesítésének szerződésszerűségét egyoldalúan megállapítsa, ezért a Korm. rendelet 1. §

(1)bekezdés

1. b)és
2. j)pontjai alapján tisztességtelen. [8] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének megfellebbezett rendelkezéseit megváltoztatta és a keresetet e tekintetben elutasította. A fellebbezés indokaira tekintettel azt állapította meg: a szerződés I.4. pontja nem biztosít kizárólag jogosultságot az alperesnek a felperes tartozása összegének megállapítására és a bizonyítási terhet sem módosítja a felperesre hátrányosan, ezért nem ütközik a Korm. rendelet 1. §

(1)bekezdés b), illetve j) pontjába. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [9] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen a keresetének helytadó, másodlagosan az elsőfokú bíróságot új eljárásra, új határozat hozatalára utasító határozat meghozatalát kérte. Arra hivatkozott, hogy a szerződés I.4. pontja tisztességtelenségének vizsgálata körében az eljárt bíróságok jogszabálysértő módon értelmezték a Korm. rendelet 1. §

(1)bekezdés

1. b)és
2. j)pontjait. Állította, hogy a szerződéses rendelkezés a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. tv. (a továbbiakban: rHpt.) 51. §

(1)bekezdésébe, valamint a polgári perrendtartásról szóló

1. évi III. tv. (a továbbiakban: rPp)
2. §-ába és
3. §-ába ütközik. [10] Az I. rendű alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [11] A Kúria a jogerős ítéletet az rPp.
4. §

(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta. Megállapította, hogy az a hivatkozott indokok alapján nem jogszabálysértő. [12] A felülvizsgálati kérelemben megjelölt eljárási szabályokat a jogerős ítélet nem sérti, az adott ügyben a bizonyítékok mérlegelésre nem kellett, hogy sor kerüljön, csakis az adott szerződési rendelkezések értelmezésre. A bíróság pedig indokolási kötelezettségének a szükséges mértékben eleget tett. [13] A szerződés I.

1. pontja tisztességtelenségének vizsgálata körében a Kúria utal az EBH2018.G.
2. számon közzétett elvi határozatban kifejtettekre, azt maradéktalanul irányadónak tekinti ebben a perben is. Az adott ügyben a perbelivel tartalmilag megegyező szerződéses rendelkezés tekintetében a Kúria akként foglalt állást, hogy az a bizonyítási terhet a fogyasztó hátrányára nem fordítja meg. Rámutatott, az a szerződéses rendelkezés, amely szerint a pénzügyi intézmény a saját nyilvántartásai alapulvételével jogosult a fogyasztói tartozások kimutatására, és a szerződő felek az e kimutatás alapján készült, közokiratba foglalt ténytanúsítványt tekintik irányadónak, nem minősül joghatályos tartozáselismerő nyilatkozatnak, ezért a bizonyítási terhet a fogyasztó számára hátrányosan nem változtatja meg és nem korlátozza a fogyasztó jogszabályon alapuló igényérvényesítési lehetőségét sem. Döntésének jogi indokolásában hangsúlyosan hivatkozott az rPtk.
3. §-ában, a bírósági végrehajtásról szóló
4. évi LIII. tv.
5. §-ában, a közjegyzőkről szóló
6. évi XLI. tv.
7. §

(1)bekezdésében, a Korm. rendelet 1. §

(1)bek.

1. i)és
2. j)pontjaiban írtakra. Jogi érvelését a perbelivel egyező szerződéses rendelkezés tekintetében a BH2018.146 számú határozatában további érvekkel kiegészítette. A Kúria tehát egyetértett a másodfokú bírósággal abban, hogy a perbeli szerződéses rendelkezés a bizonyítási terhet nem fordította meg. [14] A másodfokú bíróság helyesen értelmezte a Korm. rendelet 1. §

(1)bekezdés b) pontját is. Amint azt a BH

2. számon közzétett eseti döntés indokolása is tartalmazza, ezen jogszabályi rendelkezés értelmében az olyan szerződési feltétel tisztességtelen, amely a fogyasztóval szerződő felet arra jogosítja fel, hogy a saját - tehát nem a fogyasztó - teljesítésének szerződésszerűségét megállapíthassa. Az I. rendű alperes szerződés szerinti főkötelezettsége a kölcsön nyújtása volt, a vitatott I.
3. pont nem ezt szabályozza, így az a Korm. rendelet hivatkozott pontja alapján sem tisztességtelen. [15] Az rHpt. rendelkezésének megsértését a Kúria érdemben nem vizsgálhatta, mivel ez a megelőző eljárás tárgya nem volt. Ilyen jogkérdés pedig a felülvizsgálati eljárásban mint rendkívüli jogorvoslati eljárásban nem vizsgálható (EBH2000.653). [16] A Kúria mindezek alapján nem találta megállapíthatónak a felperes által megjelölt jogszabálysértéseket, ezért a jogerős ítéletet az rPp.
4. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [17] A felülvizsgálati eljárásban pervesztes felperest az rPp. 270. §

(1)bekezdése szerint irányadó rPp. 78. §

(1)bekezdése alapján kötelezte az I. rendű alperes - figyelemmel a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3. §

(3),

(5)és

(6)bekezdéseire, az I. rendű alperes jogi képviselője által ténylegesen kifejtett ügyvédi tevékenységgel arányban álló - felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. [18] A Kúria a döntését tárgyaláson kívül hozta meg. Budapest, 2018. június 4. Dr. Vezekényi Ursula sk. a tanács elnöke, Dr. Osztovits András sk. előadó bíró, Dr. Tibold Ágnes sk. bíró