← Magyarország

Kfv.37597/2017/8 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A kizárás joghatálya nem az ajánlatkérői döntéssel, hanem a jogorvoslatot elbíráló döntőbizottsági határozat jogerőre emelkedésével áll be. Ez az időpont irányadó a későbbi közbeszerzésből való kizártságra. Közbeszerzési jogorvoslati eljárásban a Ket. 33/A.§-a nem alkalmazható. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.II.37.597/2017/

  1. A tanács tagjai:. Tóth Kincső a tanács elnöke . Márton Gizella előadó bíró . Rothermel Erika bíró A felperes: Felperes neve (címe) A felperes képviselője:. Sárvári Tamás Ügyvédi Iroda (dr. Sárvári Tamás ügyvéd, cím) Az alperes: Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság (1026 Budapest, Riadó utca 5.) Az alperes képviselője:. ... jogtanácsos és . ... kamarai jogtanácsos A per tárgya: közbeszerzési határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: A felülvizsgálni kért jogerős határozat:ékesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 13.K.27.308/2016/
  2. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 13.K.27.308/2016/
  3. számú ítéletét hatályában fenntartja; - kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 60.000 (hatvanezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget; - kötelezi továbbá a felperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. a f Indokolás Az ügy előzménye [1] [2] [3] Az É.
  4. január 15-én feladott hirdetményével a közbeszerzésekről szóló
  5. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) II. része szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított a hirdetményben meghatározott kiviteli tervek elkészítésére és építési munkák elvégzésére. Az ajánlattételi határidőre a felperes másik gazdasági társasággal együtt közös ajánlattevőként ajánlatot nyújtott be. A felperes az ajánlatában kapacitást rendelkezésre bocsátó szervezetet is feltüntetett. Az ajánlatkérő a Kbt. 77.§

(1)bekezdése alapján 2015. június 5-én tájékoztatta a felperest az ajánlatának a Kbt. 74.§
(1)bekezdés
  1. c)és
  2. d)pontja alapján történő érvénytelenné nyilvánításáról és a Kbt. 56.§
(1)bekezdés j) pontjára tekintettel a 75.§
(1)bekezdés b) pontja szerint az eljárásból való kizárásáról. Megállapította az érvénytelenség indokolása
  1. és
  2. pontjában, hogy az adatszolgáltatás során a felperes és a kapacitást nyújtó szervezet a két komphajó vonatkozásában olyan hamis adatot szolgáltatott, amivel a verseny tisztaságát veszélyeztette. Ugyanaznap az ajánlatkérő a Kbt. 56.§
(7)alapján tájékoztatta a Közbeszerzési Hatóságot, hogy az aznap meghozott döntése alapján a felperest és az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetet kizárta az eljárásból. A felperes jogorvoslati kérelmet nyújtott be, annak a második kérelmi elemében a hamis adatközlés miatti érvénytelenség megállapítását támadta. Az alperes a
  1. július 17-én kelt D.392/11/
  2. számú határozatában a felperes jogorvoslati kérelmét elutasította. Megállapította, hogy a felperes és a kapacitást nyújtó szervezet vonatkozásában a jogorvoslati kérelem elutasításával beállnak a Kbt. 56.§
(1)bekezdés f) pontjában foglalt (hamis adat közlése miatt) kizáró ok szerinti jogkövetkezmények. Felhívta a Közbeszerzési Hatóság Főtitkárát, hogy a felperes és a kapacitás nyújtó szervezet kizárásának tényét a Közbeszerzési Hatóság nyilvántartásában vezesse át és a honlapon tegye közzé. A felperes a határozat felülvizsgálata iránt
  1. július 31-én keresetet nyújtott be és kérte a határozat végrehajtásának felfüggesztését. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a
  2. szeptember 15-én meghozott 12.K.32.817/2015/
  3. számú végzésével a határozat végrehajtását a per jogerős befejezéséig felfüggesztette. Az alperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Törvényszék a
  4. január 27-én kelt 3.Kpkf.670.561/2015/
  5. számú végzésével az elsőfokú végzést megváltoztatta, a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet elutasította. Végzése indokolásában utalt arra, hogy a felperes az ajánlatkérői kizáró döntés közvetlen hatását kívánta a kérelme eredményeként elhárítani, amely a végrehajtás felfüggesztésével nem lehetséges, mert attól függetlenül, hogy az alperes a határozata rendelkező részében a [4] [5] [6] [7] jogkövetkezmények beálltát megállapította, az a Kbt. előírásai alapján már az ajánlatkérő döntésével beálltak, mint ahogy az átvezetésre vonatkozó rendelkezés sem befolyásolta a létező jogkövetkezmények érvényesülését. Időközben a perben az elsőfokú bíróság a
  6. december 10-én meghozott 12.K.32.817/2015/
  7. számú ítéletével az alperes határozatát megváltoztatta, megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 56.§
(1)bekezdés j) pontját, és a Kbt. 74.§
(1)bekezdés c) pontját, ezért megsemmisítette az ajánlatkérő 2015. június 5-i összegzéséből a felperesre vonatkozóan a két komphajó esetében a hamis adatközlésre vonatkozó megállapítást, a felperes kizárására és a felperesi ajánlat Kbt. 74.§
(1)bekezdés c) pontjára alapított érvénytelenségére utaló megállapítást. Az alperes és az ajánlatkérő fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Törvényszék a
  1. június 22-én kelt 3.Kf.650.021/2016/
  2. számú ítéletével az elsőfokú ítélet fellebbezett részét akként változtatta meg, hogy a megsemmisítő rendelkezésből a két komphajóra vonatkozó korlátozást mellőzte, ezt meghaladóan az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A felperes a Közbeszerzési Hatóság honlapján a kizárt ajánlattevők nyilvántartásában
  3. június 5-i kizárási időponttal szerepelt, mint kizárt ajánlattevő. Az É. a közbeszerzési eljárás eredményéről szóló tájékoztatóját
  4. augusztus
  5. napján adta fel és az a Közbeszerzési Értesítőben
  6. szeptember
  7. napján jelent meg. A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [8] A B. Zrt. a
  8. május
  9. napján feladott ajánlattételi felhívással a Kbt. III. része szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított „a
  10. évi hídfelújítások I. ütem tárgyban, amelynek három részéből a második rész „...”-ra vonatkozott. A felhívás III.2.
  11. pontja tartalmazta, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő, akivel szemben a Kbt. 56.§
(1)bekezdésében szereplő kizáró okok valamelyike fennáll. A felperes a
  1. június 5-i ajánlattételi határidőre ajánlatot nyújtott be mindhárom részre. [9] Az ajánlatkérő
  2. augusztus 11-én küldte meg az összegzését az ajánlattevők részére. A felperes ajánlatát érvénytelenné nyilvánította mindhárom rész vonatkozásában a Kbt. 74.§
(1)bekezdés c) pontjára hivatkozással, mert azt állapította meg, hogy a felperes a kizárt ajánlattevőkről vezetett nyilvántartásban szerepel és a Döntőbizottság a felperes jogorvoslati kérelmét a D.392/11/2015. számú határozattal elutasította, amellyel beálltak a kizáró ok miatti jogkövetkezmények. Egyúttal a felperest az eljárásból a Kbt. 75.§
(1)bekezdés b) pontja alapján kizárta. [10] A felperes a sikertelen előzetes vitarendezési eljárást követően
  1. augusztus 28-án jogorvoslati kérelmet nyújtott be a második rész tekintetében. A Döntőbizottság a D.690/
  2. számon megindult jogorvoslati eljárást a
  3. szeptember 23-án kelt D.690/8/
  4. számú végzésével az előzményi közbeszerzési eljárást érintő perben a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem tárgyában hozott végzés elleni fellebbezés jogerős elbírálásáig felfüggesztette. E végzés ellen a felperes jogorvoslati kérelmet terjesztett elő és a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a
  5. február
  6. napján kelt 39.Kpk.46.481/2015/
  7. számú végzésével az eljárást felfüggesztő alperesi végzést hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. [11] A D.126/
  8. számon megindult eljárásban az alperes
  9. február 16-án kelt D.126/3/
  10. számú végzésével a jogorvoslati eljárást az előzményi közbeszerzési eljárást érintő perben hozott elsőfokú ítélet elleni fellebbezés jogerős elbírálásáig felfüggesztette. A felperes e végzéssel szemben is jogorvoslati kérelmet terjesztett elő és a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a
  11. június 8-án kelt 8.Kpk.50.031/2016/
  12. számú végzésével az eljárást felfüggesztő alperesi végzést hatályon kívül helyezte, az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. [12] Az újabb eljárás D.661/
  13. számon indult meg. Az alperes a
  14. július
  15. napján meghozott D.661/6/
  16. számú határozatával a felperesnek a perbeli közbeszerzési eljárás második része ellen benyújtott jogorvoslati kérelmét elutasította. Határozata indokolása szerint
  17. augusztus 11-én az összegzés megküldése időpontjában volt olyan közbeszerzési eljárás, amely megfelelt a Kbt. 56.§
(1)bekezdés f) pontjában foglalt követelményeknek: nem minősült 3 évnél régebben lezárult közbeszerzési eljárásnak, mert folyamatban volt és abból az eljárásból kérelmezőt a hamis adat szolgáltatása miatt kizárták. Hangsúlyozta, hogy a kizárás jogkövetkezményei az ajánlatkérői döntéssel beálltak, ezért az előzményi közbeszerzési eljárásban hozott döntéssel szembeni jogorvoslati kérelem folytán hozott határozat és az ellene benyújtott kereset a jelen közbeszerzési eljárás tárgyát képező ajánlatkérői döntésre nem volt kihatással. A kereseti kérelem és az alperesi ellenkérelem [13] A felperes keresetet nyújtott be az alperesi határozat felülvizsgálata iránt, melyben arra hivatkozott, 2015. augusztus 11-én a Kbt. 56.§
(1)bekezdés f) pontjában foglalt jogkövetkezményt nem lehetett alkalmazni: egyrészt azért, mert az összegzés időpontjában a másik közbeszerzési eljárás még nem zárult le, annak az eljárásnak az eredményéről szóló tájékoztató közzétételének a napja
  1. szeptember
  2. napja volt. Másrészt azért, mert Közbeszerzési Hatóság honlapján közzétett adat nem közhiteles, az ajánlatkérőnek vizsgálnia kellett volna, hogy az ott közzétett adat megfelel-e a valóságnak. Harmadrészt azért, mert az előzményi közbeszerzési eljárásban hozott D.392/11/
  3. számú alperesi határozat nem volt foganatosítható, mert ellene keresetet és végrehajtás felfüggesztésre iránti kérelmet nyújtott be, ezért a határozat a Polgári perrendtartásról szóló
  4. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 332.§
(2a)bekezdése értelmében a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem elbírálásáig nem volt foganatosítható,
  1. augusztus 11-én meghozott ajánlatkérői döntés időpontjában a határozat nem volt végrehajtható és a végrehajtás a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság részéről felfüggesztésre is került. A felfüggesztés időtartama alatt a kizárás következményeit nem lehet alkalmazni, sem a határozatot foganatosítani. Mindezekből következően
  2. augusztus 11-én, az ajánlatkérői döntéshozatal időpontjában a felperes nem állt kizáró ok hatálya alatt, ezért az ajánlatát nem lehetett volna érvénytelenné nyilvánítani. Álláspontja szerint az alperesnek jogorvoslati kérelem elutasítása helyett a jogsértő ajánlatkérői kizáró döntés kapcsán a jogsértést meg kellett volna állapítania és bírságot kellett volna az ajánlatkérővel szemben kiszabnia. [14] Sérelmezte továbbá, hogy a közigazgatási hatósági eljárásról és szolgáltatás általános szabályairól szóló
  3. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 33/A.§-a alapján az alperesnek 2.220.000 forint igazgatási szolgáltatási díjat vissza kellett volna térítenie az ügyintézési határidő túllépése miatt. A jogorvoslati eljárás tizenöt napon belül nem fejeződött be, mert a
  4. szeptember 22én megindult jogorvoslati eljárásban az alperes csak
  5. július 29-én hozott határozatot. Előadta, hogy az alperesnek az eljárás felfüggesztése megszűnését követően nem új eljárást kellett volna indítania, hanem a korábbi eljárást folytatnia, ezért a felfüggesztés időtartama is beszámítandó az ügyintézési határidőbe. [15] Az alperes a kereset elutasítását kérte a határozatában foglaltakat fenntartva. Előadta, hogy a Kbt. 56.§
(1)bekezdés f) pontja szerint nem az a feltétel, hogy a korábbi közbeszerzési eljárás lezárult legyen, hanem a kizárás olyan közbeszerzési eljárásban megállapított hamis adatközlés miatti kizáró ok esetén alkalmazható, amely három évnél nem régebben zárult le. Ha egy közbeszerzési eljárás folyamatban van, akkor fennáll az a feltétel, hogy 3 évnél nem régebben lezárult, mert mivel nem zárult le, a lezárulásától nem telhetett el három év. Hangsúlyozta, hogy az ügyintézési határidő a Kbt. 151.§
(1)és
(5)bekezdése szerint 15+10 nap. A jogorvoslati eljárások két ízben felfüggesztésre kerültek, amelyekben az ügyintézési időtartam 1 és 4 nap volt, míg a harmadszorra megismételt jogorvoslati eljárásban 15+7 nap alatt határozat született, ezért nem történt ügyintézési határidő túllépés. Állította, hogy a Ket. 33/A.§ alkalmazásának nincs helye. Az elsőfokú ítélet [16] Elsőfokú bíróság a felperes keresetét alaptalannak találta. Tényként rögzítette a Közbeszerzési Hatóság honlapján a kizárt ajánlattevők nyilvántartásából, hogy a kizárás időpontja
  1. június
  2. napja volt, és amikor az ajánlatkérő
  3. augusztus
  4. napján az összegzését elkészítette, a felperes a kizárt ajánlattevők nyilvántartásában szerepelt. Ebből következően az ajánlatkérőnek a közzétett adatok alapján a kizárási ok fennállását meg kellett állapítania. Az ajánlatkérővel szemben - mivel a nyilvántartási adatok nem közhitelesek -, elvárás, hogy a közzétett adatok valóságtartalmáról meggyőződjenek. Ez a vizsgálat azonban a bíróság szerint nem terjedhet túl azon, hogy az ajánlatkérő meggyőződik arról, hogy a közzétett adat megfelel-e a valóságnak, tényleges ajánlatkérői döntés alapján került-e sor annak közzétételére. Nem jogosult ugyanakkor arra, hogy a másik ajánlatkérő döntését felülbírálja, sem arra, hogy a közzétett adatokat figyelmen kívül hagyja. Mindebből következően az ajánlatkérő köteles volt a honlapon közzétett adatokat figyelembe venni. Ezen túl nem volt abban a helyzetben, hogy a korábbi közbeszerzési eljárással kapcsolatosan indult jogorvoslati eljárást, illetve a peres eljárást figyelembe vegye. A közbeszerzési eljárás szigorú határidőkhöz kötött és az ajánlatkérőnek a döntéshozatal időpontjában rendelkezésre álló adatok alapján kell döntést hoznia. Minderre tekintettel a másik közbeszerzési eljárásban kialakult függő jogi helyzet, illetve folyamatban lévő jogorvoslati bírósági eljárásokban történt eljárási cselekmények bevárására nincs lehetőség, csak a döntéshozatal időpontjában jogerős döntés vehető figyelembe. [17] Kifejtette továbbá, hogy a kizáró ok hatályára a végrehajtás felfüggesztése nincs kihatással, mert a kizárás jogkövetkezményei az ajánlatkérő döntésével beálltak, ez a joghatás a végrehajtás felfüggesztésével nem hárítható el. A felperes a korábbi közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjétől kérhette volna az adat kijavítását, korrigálását, azonban erre az adatkorrigálására nem került sor, a nyilvántartásban a kizárás napja
  5. június
  6. volt, ezért azt kellett a jelen közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérőnek figyelembe vennie. Az előzményi közbeszerzési eljárásban indult peres eljárásnak sem volt kihatása a kizárásra, mert az alperes előkérdésnek tekintette a közigazgatási per eredményét és az eljárását erre tekintettel felfüggesztette, azonban a bíróság mindkét alkalommal a felfüggesztett jogorvoslati eljárás tekintetében a felfüggesztést megszüntette. Mindebből következően sem a másik perben elrendelt végrehajtás felfüggesztése, sem a jelen jogorvoslati eljárás korábbi közbeszerzési eljárással kapcsolatos peres eljárásra történő felfüggesztése a kizárás hatályára nem terjed ki, arra nincs kihatása. A korábbi közbeszerzési eljárással összefüggésben az ajánlatkérői döntés jogsértő jellegét jogerősen a Fővárosi Törvényszék a
  7. június 22-én meghozott ítéletével mondta ki, azonban a jelen perben vitatott ajánlatkérői döntés
  8. augusztus 11-én került meghozatalra, így erre a döntésre az egy évvel később meghozott jogerős bírósági ítélet nem hathatott ki. [18] A bíróság a Kbt. 56.§
(1)bekezdés f) pontja értelmezésénél kifejtette, hogy a korábbi, három évnél nem régebben lezárult közbeszerzési eljárásba beletartozik a folyamatban levő közbeszerzési eljárás is, mert álláspontja szerint a törvényi rendelkezés azt a legtávolabbi időpontot határozza meg, ameddig a hamis adatszolgáltatás miatti kizárási ok figyelembe vehető. Ezért nem annak van jelentősége, hogy a közbeszerzési eljárás lezárult-e, hanem annak a körülménynek, hogy legfeljebb három éven belüli adatokat lehet figyelembe venni. Hangsúlyozta, hogy a folyamatban levő eljárások figyelembevételét kizáró rendelkezés nincs Kbt.-ben. Mivel a Kbt. nem zárja ki a folyamatban levő közbeszerzési eljárásban megállapított kizárási ok figyelembevételét, a kizárás időpontja a perbeli esetben a hároméves határidőn belül volt, ezért a jelen perben érintett közbeszerzés kapcsán az ajánlatkérő köteles volt a honlapon közzétett, kizárásra vonatkozó adatot figyelembe venni. [19] Az ügyintézési határidő túllépése körében a bíróság rámutatott, hogy a Ket. 33/A.§-a, a Kbt. 134.§
(1)bekezdése, 151.§-a és a 288/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3.§
(1)bekezdése értelmében nem alkalmazható, mert ezek a rendelkezések a Ket. szabályaitól eltérő rendelkezéseket tartalmaznak. Megállapította, hogy az ügyintézés időtartama 27 nap volt, mert az ügyintézési határidő az új eljárás megindításával Ket. 32.§
(8)bekezdése értelmében nem kezdődött újra, ezért az ügyintézési időtartamokat össze kellett számítani. A Kbt. 151.§
(1)és
(5)bekezdése alapján meghosszabbított ügyintézési határidő 25 nap lett volna, ezt a határidőt az alperes túllépte, azonban ennek ellenére a Ket. 33/A.§ alkalmazásának kizártsága okán a felperes nem tarthatott igényt az igazgatási szolgáltatási díj visszatérítésére. [20] Mindezek alapján az elsőfokú bíróság a felperes keresetét alaptalannak ítélte, ezért azt ítéletével elutasította. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [21] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte annak hatályon kívül helyezését és a keresetének helyt adó határozat hozatalát. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Kbt. 56.§
(1)bekezdés f) pontját, 74.§
(1)bekezdés c) pontját, 75.§
(1)bekezdés b) pontját, 78.§
(1)bekezdését, 151.§
(1)bekezdését, 152.§
(2)bekezdés d) pontját,
(3)bekezdés e) pontját, a Pp. 332.§
(2a)bekezdését, 339/A.§-át, a Ket. 33/A.§-át, a 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm.r.) 2.§ e) pontját, 5.§-át, 13.§
(2)bekezdését. [22] Előadta, hogy az elsőfokú bíróság a Kbt. 56.§
(1)bekezdés f) pontját tévesen értelmezte. Az e rendelkezésben írt korábbi, 3 évnél nem régebben lezárult közbeszerzési eljárás alatt befejezett, lezárult közbeszerzési eljárást kell érteni és nem a folyamatban levő közbeszerzési eljárást. A közbeszerzési eljárás lezárultának időpontja az, amikor az ajánlatkérő közzéteszi az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót a Kbt. 30.§
(2)bekezdése értelmében. A korábbi közbeszerzési eljárás lezárultára
  1. szeptember 2-án került sor, így a
  2. augusztus 11-én meghozott ajánlatkérői döntés időpontjában a korábbi közbeszerzési eljárás még nem zárult le, ezért a kizárást nem lehetett volna figyelembe venni. A peres eljárás alatt az ezzel kapcsolatos érvelését nemcsak szakmai cikkre alapította, hanem a jogszabály elemzésére és a joggyakorlat bemutatására is. Az elsőfokú bíróság a kizárási okok összefüggéseit nem vizsgálta és azt sem vette figyelembe, hogy a döntési folyamat lezárását jelentő tájékoztató közzétételével válik mindenki számára megismerhetővé közbeszerzési eljárás befejeződése és a hozott döntés. Ezt a Közbeszerzési Hatóság honlapján közzétett és nem közhiteles adatok nem helyettesíthetik. A kizárás eseteit a Kbt. 75.§
(1)bekezdés b) pontja és 56.§
(1)bekezdés
  1. f)és
  2. j)pontja szerinti esetek tartalmazzák. Az ajánlatkérőnek az eljárásból ki kell zárni azokat, akiket más eljárásból, adott időtartamon belül a hamis adatszolgáltatás miatt kizártak, továbbá azokat, akikre nézve a hamis adatszolgáltatást jogerősen megállapították, a jogerősen megállapított időtartam végéig, továbbá azokat, akikről az általa indított eljárásban az ajánlatkérő maga állapítja meg a hamis adatszolgáltatás, hamis nyilatkozattétel tényét. A kizárás időtartama, annak kezdő időpontja eltérően alakul a különböző esetekben. Ha az ajánlatkérő zárja ki az ajánlattevőt a közbeszerzési eljárásból és e döntés ellen nem kér jogorvoslatot az ajánlattevő, akkor a kizárás hatálya a közbeszerzési eljárás lezárulása napján áll be. Ez a három éves időtartam kezdő időpontja. Amennyiben a Döntőbizottság megerősíti határozatával az ajánlatkérő hamis adatszolgáltatás miatti kizáró döntését, és ez ellen a határozat ellen bírósági felülvizsgálatot nem kérnek, a kizárás hatálya az ajánlatkérői döntéssel beáll, a hároméves időtartam kezdő időpontja a közbeszerzési eljárás lezárultának időpontja. A bíróság indokolatlanul állította, hogy a lezárult közbeszerzési eljárás lehet folyamatban levő is. A Kbt. egyértelműen kimondja, hogy mikor van a közbeszerzési eljárás folyamatban, mikor zárul le, ezért értelemszerűen a folyamatban levő eljárás nem lehet lezárult eljárás. A jogkövetkezmény a korábbi közbeszerzési eljárás lezárultához kapcsolódik, ezért nincs jelentősége annak, hogy a honlapon a kizárásra vonatkozó információk mikor és milyen tartalommal voltak elérhetőek. A bíróság és az alperes jogértelmezése oda vezet, hogy bizonytalanná és következetlenné válik a három éves időtartam számítása, amely jogbizonytalanságot okoz. [23] Előadta továbbá, hogy a 2015. augusztus 28-án benyújtott jogorvoslati kérelmében tájékoztatást adott arról, hogy a korábbi közbeszerzési eljárásban hozott határozat ellen bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújtott be és kérte a végrehajtás felfüggesztését. A végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem benyújtása azt eredményezi, hogy a másik közbeszerzési eljárásban hozott határozat nem foganatosítható vele szemben, a határozatban megállapított jogkövetkezmények a végrehajtás felfüggesztése tartama alatt nem alkalmazhatók, és a határozatban foglalt rendelkezések nem válthatnak ki joghatást. Az előzetes vitarendezési kérelmében is tájékoztatta az ajánlatkérőt a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemről, ezért az ajánlatkérőnek az összegzést módjában állt volna módosítania. [24] Az elsőfokú ítélet meghozatalát követően a Kúria a 2017. május 2-án kelt Kfv.III.38.101/2016/5. számú ítéletében a korábbi közbeszerzési eljárást érintő perben hozott másodfokú ítéletet hatályában fenntartotta. Az elsőfokú bíróság előtt azonban ismert volt a másodfokú ítélet, amely a kizárást kimondó ajánlatkérői döntést megsemmisítette. A Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az eljárás felfüggesztése körében hozott végzése is utal arra, hogy a hamis adatközlésre vonatkozó megállapítás és a kizárás jogkövetkezménye nem alkalmazható, mert a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság másik közbeszerzési eljárást érintő perben hozott ítélete az alperesi határozatot a hamis adatközlés miatti kizárásra vonatkozó rendelkezés tekintetében megsemmisítette. A bíróság ezeket a döntéseket az ítélete meghozatalakor törvénysértően hagyta figyelmen kívül, és törvénysértően állapította meg, hogy az ajánlatkérői döntés jogszerűségére nem hat ki a később meghozott bírósági ítélet. Az elsőfokú bíróság saját érvelésének ellentmond az, hogy ugyanakkor a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet elutasító végzést mégis irányadónak tekintette, és azt az ítélkezése során figyelembe vette. [25] Hangsúlyozta, hogy a honlapon közzétett adatok nem közhitelesek, ezért az ajánlatkérőnek ellenőriznie kellett volna, hogy a kizáró ok valóban fennáll-e. Tévedett a bíróság, amikor a honlapon közzétett adat alapján azt állapította meg, hogy az ajánlatkérő köteles volt a felperest kizárni a közbeszerzési eljárásból. A kizáró ok ellenőrzésére nem a közbeszerzési hatóság honlapja szolgál, arra nem alapítható az ajánlattevőt a közbeszerzési eljárásból kizáró döntés. Ez különös jelentőséggel bír, mert az ajánlatkérőt mind az előzetes vitarendezési kérelmében, mind a jogorvoslati kérelmében tájékoztatta arról, hogy a másik közbeszerzési eljárásban jogorvoslattal élt, illetve bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. A Közbeszerzési Hatóság honlapja is figyelmeztet arra, hogy a nyilvántartásban szereplő lista ténylegesen csak tájékoztató jelleggel bír, és nem mentesíti az ajánlatkérőket azon kötelezettség alól, hogy annak valóságtartalmáról meggyőződjenek mielőtt súlyos, az eljárásból kizáró döntést hoznak. Álláspontja szerint az ajánlatkérő döntése időpontjában figyelembe vehető tények körébe beletartozott az is, hogy a kizáró okot eredményező ajánlatkérői döntés a bíróság részéről később jogerősen megsemmisítésre került. Nem szolgáltatott hamis adatot más közbeszerzési eljárásban, ezért a hamis adatszolgáltatásból adódó jogkövetkezmények nem maradhatnak fenn másik közbeszerzési eljárást érintően sem. Mindebből következően az összegzés módosítása indokolt és szükséges lett volna. [26] Mindezek alapján álláspontja szerint az eljárást lezáró döntés jogsértő volt, mely jogsértés miatt az ajánlatkérővel szemben bírság kiszabásának lett volna helye. Sérelmezte ezért, hogy a bírság kiszabása elmaradt. [27] Az ügyintézési határidő túllépése kapcsán arra hivatkozott, hogy az eljárás felfüggesztésének időtartama csak akkor nem számít bele az elintézési határidőbe, ha arra jogszerűen került sor. Az alperes mindkét esetben a jogsértően történt eljárás felfüggesztés megszűnését követően új számon folytatta a jogorvoslati eljárást, amely ezért, indokolatlanul, közel egy évig elhúzódott. A bíróság törvénysértően zárta ki a Ket. 33/A.§ alkalmazását, a Kbt. rendelkezései ebben a körben eltérő rendelkezéseket nem tartalmaznak a Ket.-hez képest. Utalt arra, hogy a Ket. 33/A.§-a az ügyintézési határidő alcím alatt került elhelyezésre a törvényben, és az elsőfokú bíróság másik tanácsa egy másik ügyben a Ket. 33/A.§-át alkalmazhatónak ítélte. [28] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte. Hangsúlyozta, hogy a Kbt. nem ad lehetőséget az ajánlatkérő számára arra, hogy figyelembe vegye egy másik közbeszerzési eljárásban jogorvoslati kérelem van vagy volt folyamatban. Azt az ajánlattevőt kell kizárni az adott közbeszerzési eljárásból, amelyet egy három évnél nem régebben lezárult közbeszerzési eljárásban hamis adatszolgáltatás miatt kizártak. 2015. augusztus 11-én volt olyan közbeszerzési eljárás, amely nem zárult le három évnél régebben, ezért a kizárás jogszerű volt. Előadta, hogy az ügyintézési határidő az egyes jogorvoslati eljárásokban nem került túllépésre, az ügyintézési határidő is újra kezdődik minden egyes megismételt eljárásban. A Kúria döntése és jogi indokai [29] A felperes felülvizsgálati kérelme az alábbiak szerint alaptalan. [30] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 272.§
(2)bekezdése és 275.§
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között, az abban konkrétan megjelölt jogszabálysértések körében vizsgálta felül. [31] A felülvizsgálati eljárásban az egyik jogvitás kérdés az volt, hogy a Kbt. 56.§
(1)bekezdés f) pontjának első fordulatát, a korábbi közbeszerzési eljárásból való kizárásra vonatkozó rendelkezését miként kell értelmezni. E rendelkezés szerint az eljárásban nem lehet ajánlattevő, aki korábbi - három évnél nem régebben lezárult - közbeszerzési eljárásban hamis adatot szolgáltatott és ezért az eljárásból kizárták. A kizáró ok fennállása folytán a Kbt. 75.§
(1)bekezdés b) pontja szerint az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból azt az ajánlattevőt, aki részéről a kizáró ok az eljárás során következett be, továbbá a Kbt. 74.§
(1)bekezdés c) pontja folytán az eljárásból kizárt ajánlattevő ajánlatát érvénytelennek kell minősíteni. Az ajánlatkérőnek a kizáró ok miatt alkalmazott jogkövetkezményeket tartalmazó döntésével szemben az ajánlattevő előzetes vitarendezést kezdeményezhet [Kbt. 79.§
(1)bekezdése], illetve a Kbt. 133.§
(1)bekezdése értelmében a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz jogorvoslattal élhet. [32] A Kbt. 56.§
(1)bekezdés f) pontja értelmezésénél elsőként a Kúria azt vizsgálta, hogy a kizárásról szóló döntés milyen időponttól vált ki joghatást. Ennek vizsgálatánál különbséget kell tenni két eset között: ha a kizárt fél nem élt jogorvoslattal, illetve amikor jogorvoslattal élt a kizáró döntés ellen. Az előbbi esetben az eljárásból kizáró, az ajánlatot érvénytelenné nyilvánító döntés (a perbeli esetben a 2015. június 5-i ajánlatkérői döntés) abban az esetben vált ki joghatást a döntés meghozatalakor, ha a felperes a döntés ellen nem élt jogorvoslattal. Azaz ebben az esetben kizárás jogkövetkezményei az ajánlatkérői döntéssel érvényesülnek. Más az eset, ha a kizárt fél jogorvoslati kérelmet nyújt be az ajánlatkérői döntés ellen. Ebben az esetben, figyelemmel arra, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására a Kbt. 134.§
(1)bekezdése értelmében - a Kbt., valamint a Kbt. felhatalmazása alapján alkotott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni, a Döntőbizottság jogorvoslati kérelemre hozott határozata/végzése a fellebbezés kizártsága folytán a Ket. 73/A.§
(1)bekezdés c) pontja és
(3)bekezdése szerint a közléssel jogerős és ezáltal végrehajtható. Azaz az ajánlatkérői kizáró döntés alapján a kizárás joghatálya a Döntőbizottság határozatának jogerőre emelkedésének napján állnak be. A Kúria e körben azonos álláspontot fogadott el a Kúria Kfv.III.338.175/2016/7. számú ítéletében kifejtettekkel. Az elsőfokú bíróság ezért tévesen érvelt azzal, hogy a kizárás jogkövetkezményei az ajánlatkérői döntéssel beálltak. [33] Amennyiben ugyanis az összegzésben a kizárása és az emiatt az ajánlata érvénytelenné nyilvánítása ellen jogorvoslattal él a kizárt fél, úgy abban az esetben az ajánlatkérő eljárást lezáró döntése nem hajtható végre, a nyertes ajánlattevővel a Kbt. 124.§
(7)bekezdése értelmében a szerződés nem köthető meg (szerződéskötési moratórium), az eljárást lezáró döntés csak a Döntőbizottság határozatának közlésével - Ket. 73/A.§
(1)bekezdés c) pontja és
(3)bekezdése szerint - válik jogerőssé, végrehajthatóvá, a szerződés megköthetővé. A kizárás joghatálya ebben az esetben a Döntőbizottság határozata alapján a jogerőre emelkedés napján következik be. A perbeli esetben ez a
  1. július 17-én meghozott D.392/11/
  2. számú határozat közlésével állt be. [34] Mindezekre figyelemmel nem osztotta a Kúria a Fővárosi Törvényszék 3.Kpkf.670.561/2015/
  3. számú végzésében kifejtett azt az álláspontot, amely szerint a korábbi közbeszerzési eljárásban a kizárás jogkövetkezményei az ajánlatkérői döntéssel beálltak és a jogorvoslatnak a jogkövetkezményekre nem volt kihatása, sem halasztó hatálya. A Fővárosi Törvényszék ezt a megállapítását a Kbt. 144.§-ában szabályozott ideiglenes intézkedés intézményére figyelemmel tette meg. A szerződéskötésig elrendelhető, a közbeszerzési eljárást felfüggesztéséről rendelkező ideiglenes intézkedés az eljárást lezáró döntés elleni jogorvoslat esetében nem bír különös jelentőséggel a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre magára és a szerződéskötési moratórium szabályára tekintettel, továbbá a Kbt. 142.§
(3)bekezdése lehetőséget ad az ajánlatkérőnek arra, hogy az eljárását a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásának megindulására figyelemmel maga is felfüggessze. Mindebből következően az ajánlatkérői döntéssel szemben benyújtott jogorvoslatnak halasztó hatálya van a döntésben alkalmazott jogkövetkezményekre. Hasonló álláspontot foglalt el a Fővárosi Ítélőtábla a 3.Kf.27.498/2010/4. számú ítéletében, amikor kimondta, hogy a döntőbizottsági határozat jogerőre emelkedésétől számított három évig áll az érintett szervezet a kizárás szankciója alatt. [35] A kizárás joghatályaként bekövetkező, a további közbeszerzésekből három éves időszakra történő kizárás kapcsán a Kúria megvizsgálta a felperesnek az ezzel kapcsolatos érveit is. A közbeszerzési eljárás a Kbt. 30.§
(2)bekezdése szerint az eljárás eredményéről szóló tájékoztató közzétételével zárul le. A Kbt. 56.§
(1)bekezdés f) pontjában foglalt „három évnél nem régebben lezárult közbeszerzési eljárás” kifejezés azt az időben legtávolabbi időpontot határozza meg, ameddig még a kizárás jogkövetkezménye a korábbi eljárásból kizárt ajánlattevőre alkalmazható. A perbeli esetben a felperes érvelésével szemben a kizárás joghatályát nem 2015. szeptember 2ával kezdődően kell megállapítani, mert a közbeszerzési eljárás lezárulása nincs közvetlen összefüggésben a fentiekben is kifejtettekre tekintettel a kizárás joghatálya beálltának időpontjával. Az elsőfokú bíróság félreérthetően és tévesen jutott arra a következtetésre, hogy „a három évnél nem régebben lezárult közbeszerzési eljárás” kifejezés alatt a Kbt. 56.§
(1)bekezdés f) pontja miatti kizárással érintett, folyamatban levő közbeszerzési eljárást is érteni kell. A kizárás figyelembe vehetősége nem a közbeszerzés lezárultától, illetve folyamatban lététől függ. A kizárás tényének és ennek más közbeszerzésben való figyelembe vételére csak akkor kerülhet sor, ha a kizárás joghatálya az ajánlatkérői döntéssel beállt (jogorvoslat hiányában) vagy az ajánlatkérői döntés elleni jogorvoslatot elbíráló döntőbizottsági határozat jogerőre emelkedett. [36] A Kúria ezt követően azt vizsgálta, hogy a Döntőbizottság D.392/11/2015. számú határozata ellen benyújtott keresetnek és a keresetben kért, a határozat végrehajtása felfüggesztése iránti kérelemnek a kizárás joghatályára van-e kihatása a felperes által hivatkozott Pp. 332.§
(2a)bekezdése alapján. A Pp. - 2015. július 31-i perindításkor hatályos szövegű - 332.§
(2a)bekezdése szerint a végrehajtás a kérelemnek a végrehajtást foganatosító szerv tudomására jutásától annak elbírálásáig nem foganatosítható, kivéve, ha a hatóság a határozatot végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemre tekintet nélkül végrehajthatónak nyilvánította. [37] A Kúria a következőkre mutat rá: a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem benyújtásának akkor van, lehet jelentősége, ha a keresettel támadott határozat végrehajtható intézkedést tartalmaz, amelynek végrehajtása a végrehajtás felfüggesztéséről való rendelkezés esetén megakasztható, a végrehajtás nem kényszeríthető ki. Jogorvoslati kérelmet elutasító határozat esetén a határozat végrehajtható rendelkezést nem tartalmaz, ezért a végrehajtás felfüggesztésének nincs helye, a végrehajtás nem függeszthető fel. Önmagában az a rendelkezés, hogy a Döntőbizottság a határozatban felhívta a Közbeszerzési Hatóság Főtitkárát, hogy a felperes és a kapacitás nyújtó szervezet kizárásának tényét a Közbeszerzési Hatóság nyilvántartásában vezesse át és a honlapon tegye közzé, nem olyan intézkedés, amely befolyásolta volna kizárásról való döntés joghatályát, illetve a kizárás jogkövetkezményét, ezért erre az intézkedésre tekintettel sem volt az megállapítható, hogy volt olyan végrehajtható rendelkezés, amely összefüggésben állt volna a kizárással, továbbá arra is figyelemmel, hogy az ajánlatkérő már 2015. június 5-én tájékoztatta a Közbeszerzési Hatóságot a Kbt. 56.§
(7)bekezdése alapján a felperes kizárásáról, önmagában a nyilvántartásba való feltüntetésnek nem volt a kizárásra és joghatályára kihatása. A fentiekben kifejtettekre tekintettel a Kúria osztotta a Fővárosi Törvényszéknek a 3.Kpkf.670.561/2015/3. számú végzéséből azt a megállapítást, hogy a kizárás jogkövetkezményei a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemmel nem voltak elháríthatók. [38] A Kúria a felperes egyéb érveire reagálva hangsúlyozza, hogy a kizárt ajánlattevők nyilvántartása nem közhiteles nyilvántartás, ezért a jelen perrel érintett közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérőnek a kizárás kimondása előtt meg kellett volna győződnie arról, hogy a korábbi eljárásban alkalmazott kizárás mikortól joghatályos, a kizárás jogkövetkezménye alkalmazható-e, vagy annak alkalmazását kizáró körülmény áll-e fenn. Az elsőfokú bíróság tévesen hivatkozott arra, hogy a nyilvántartásban szereplő adathoz kötve volt az ajánlatkérő, és az adatellenőrzést a szoros határidők kizárják. Tényadatok ellenőrzéséről van szó, amely kötelessége az ajánlatkérőnek, enélkül megalapozott döntést hozni nem lehetséges. Az ajánlatkérő e kötelezettségének elmulasztása azonban érdemi hibát a közbeszerzési eljárásban nem eredményezett. [39] A Kúria nem tartotta megalapozottnak a felperesnek azt a hivatkozást, hogy a hamis adatszolgáltatás hiányát kimondó jogerős ítéletet figyelembe kellett volna venni. A közbeszerzésből kizárt ajánlattevőnek az újabb közbeszerzési eljárásból való kizárása jogszerűségének megítélésénél a kizárás joghatálya bekövetkezésének időpontja bír jelentőséggel, a hamis adatszolgáltatás miatti kizárás tárgyában ezt követően, később született jogerős ítéletnek és e döntéssel a kizárás jogsértő jellege kimondásának nincs visszamenőleges kihatása a jelen perrel érintett közbeszerzésből való kizárásra. [40] Mindebből következően megállapítható volt, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 56.§
(1)bekezdés f) pontja, 75.§
(1)bekezdés b) pontja és 74.§
(1)bekezdés c) pontja alapján jogszerűen járt el, amikor a
  1. július 17-én meghozott D.392/11/
  2. számú határozattal bekövetkezett kizárás joghatálya jogkövetkezményeként a felperest a
  3. augusztus 11-i döntésével a felperest a vele szemben fennálló kizáró okra tekintettel az eljárásból kizárta, az ajánlatát érvénytelennek nyilvánította. A kizárás jogkövetkezménye alkalmazásának nem volt akadálya, melyből következően jogszerűen járt az alperes is, amikor a D.661/6/
  4. számú határozatával a jogorvoslati kérelmet elutasította. Az elsőfokú bíróság e körben az indokolás pontosítása mellett érdemben helytálló ítéletet hozott, amikor a kizárás jogkövetkezményeként a jelen perrel támadott közbeszerzésből való kizárás jogszerűségét megállapítva, a felperes ez irányú keresetét elutasította. [41] A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmét a Ket. 33/A.§-a alkalmazhatósága kérdésében is alaptalannak találta. A Kbt. 134.§
(1)bekezdése értelmében a Ket. mögöttes szabály, elsődlegesen a Kbt. rendelkezései alkalmazandók. Mindkét jogszabály tartalmaz rendelkezéseket az ügyintézési határidőkre, az eljárási költségekre, köztük az igazgatási szolgáltatási díjra. A két szabályrendszert összehasonlítva a Kúria azt állapította meg, hogy a Kbt. 151.§-a a Ket.-hez képest eltérően szabályozza az elintézési határidőket és a jogorvoslati eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjra is külön szabályokat állapít meg. A Kbt. szabályai olyan speciális, zárt szabályrendszert alkotnak, amelyek olyan részletesen szabályozzák az igazgatási szolgáltatási díjra vonatkozó lerovási, viselési, visszatérítési szabályokat, hogy az teljes körűen lefedi a szabályozási területeket, ezáltal a Ket. 33/A.§ alkalmazását kizárja. Hasonlóképpen foglalt állást erről a kérdésről a Fővárosi Ítélőtábla a 3.Kf.27.612/2011/3. számú ítéletében is, attól a Kúria eltérni nem kívánt. [42] Hangsúlyozza a Kúria, hogy a felperes felülvizsgálati kérelme nem támadta az ügyintézési határidő számítását, annak túllépését, ezért az alperesnek - felülvizsgálati kérelem előterjesztése nélkül csak a felülvizsgálati ellenkérelemben hivatkozott, az ügyintézési határidő túllépése téves megállapítására vonatkozó kifogása érdemben nem volt elbírálható. [43] Mindezek alapján a Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmét alaptalannak találta, a jogerős ítéletet a Pp. 275.§
(3)bekezdése alapján az indokolás részbeni pontosítása mellett hatályában fenntartotta. Az döntés elvi tartalma [44] A Kbt. 56.§
(1)bekezdés f) pontja szerinti korábbi közbeszerzési eljárásban alkalmazott kizárás joghatálya attól az időponttól következik be, ha az érintett szervezet az ajánlatkérő döntése ellen jogorvoslattal élt, amikor a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogorvoslat tárgyában hozott határozatát közölte az érintettekkel. [45] Amennyiben a kizárt ajánlattevő a Közbeszerzési Döntőbizottság határozata ellen végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet tartalmazó keresetlevelet nyújt be, annak a kizárás joghatályára, jogkövetkezményére nincs kihatása. [46] A közbeszerzési jogorvoslati eljárásban a Ket. 33/A.§-a nem alkalmazható. Záró rész [47] A pervesztes felperes a Pp. 78.§
(1)bekezdése alapján köteles az alperes jogi képviselettel felmerült felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére. [48] A felperes a tárgyi illetékfeljegyzési jog okán le nem rótt felülvizsgálati illetéket a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13.§
(2)bekezdése alapján köteles az államnak külön felhívásra megfizetni. A felülvizsgálati illeték mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 39.§
(3)bekezdés d) pontja, 50.§
(1)bekezdése határozza meg. Budapest,
  1. június
  2. Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke, Dr. Márton Gizella s.k. előadó bíró, Dr. Rothermel Erika s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.