A határozat elvi tartalma: A hibás adatokkal történő egyszerűsített foglalkoztatás bejelentése azt eredményezi, hogy a munkavállaló foglalkoztatását munkajogi jogviszonynak kell tekinteni. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Mfv.III.10.517/2017/
- A tanács tagjai: Dr. Zanathy János a tanács elnöke Dr. Farkas Katalin előadó bíró Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna bíró A felperes: Az alperes: Nemzetgazdasági Miniszter Az alperes képviselője: jogtanácsos A per tárgya: közigazgatási határozat felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Salgótarjáni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.M.1/2017/
- Rendelkező rész A Kúria a Salgótarjáni Közigazgatás és Munkaügyi Bíróság 1.M.1/2016/
- számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 20.000 (húszezer) forint elsőfokú peres és 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget, valamint a magyar államnak az illetékes Nemzeti Adó- és Vámhivatal Adóigazgatósága által meghatározott módon és időben 30.000 (harmincezer) forint elsőfokú bírósági és 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás Tényállás [1] Az alperes a
- július
- napján kelt ... számú határozatával a felperest, mint munkáltatót 200.000 forint munkaügyi bírsággal sújtotta, egyben megállapította, hogy ... és felperes között
- február
- és
- napján, ... és felperes között
- január
- napján munkaviszony állt fenn. Kötelezte a felperest, hogy a nevezetteket a munka törvénykönyvéről szóló
- évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) szabályai szerint foglalkoztassa és tegyen eleget a munkaviszony létesítésével kapcsolatos - az adóhatóság [2] felé fennálló bejelentési kötelezettségének. Kötelezte a felperest ..., ... és ... munkavállalók vonatkozásában a munkaidőnyilvántartásra vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartására. A másodfokú hatóság az elsőfokú hatóság határozatát a
- augusztus
- napján kelt ... számú határozataival helybenhagyta. A határozat indokolása szerint a munkáltató (felperes) azon túl, hogy ..., ... és ... munkavállalók vonatkozásában megsértette a munkaidő-nyilvántartás jogszabályi rendelkezéseit, ... és ... munkavállalók vonatkozásában nem tett eleget a határozatban megjelölt időpontokra nézve az adóhatóság felé fennálló bejelentési kötelezettségének, ez utóbbi munkavállalók és a felperes között nem egyszerűsített foglalkoztatási, hanem munkaviszony állt fenn. A felperes fellebbezésében foglalt állítása bejelentési kötelezettségének eleget tett, de helytelen adóazonosító jelet használt adminisztrációs hiba folytán - nem fogadható el, mivel az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony adóhatóság felé történő bejelentése csak akkor érvényes, ha hibátlan. A hiba utólagos kijavítására tett kísérlet a hibás bejelentés tényén nem változtat. Utólagos bejelentésre csak munkaviszony esetében van lehetőség. A bejelentés elmaradása eredményezi a jogsértés megvalósulását, annak oka irreleváns. A hatóságok határozataikat az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló
- évi LXXXV. törvény (továbbiakban: Efotv.)
- §
(1)bekezdése, 11. §
(1)és
(3)bekezdése, az Mt.
- §-ai,
- §
(1)bekezdése és
- §-a, valamint az adózás rendjéről szóló
- évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.)
- §
(4)bekezdése rendelkezéseire alapították. A felperes keresete és az alperes ellenkérelme [3] [4] A felperes kereseti kérelmében a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését és „a határozatot hozó szerv" új eljárásra kötelezését kérte a Ket.
- §-a megsértése miatt. A felperes állította: az érintett munkavállalók bejelentése és járulékaik befizetése megtörtént, az adóazonosító jel elírása adminisztrációs hibára vezethető vissza. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte jogszabálysértés hiányában. Az elsőfokú ítélet [5] [6] A munkaügyi bíróság a közigazgatási hatóság határozatait hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra kötelezte. A bíróság megállapította, hogy a felperes az érintett két munkavállaló vonatkozásában a határozatban megjelölt napokra egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló bejelentést nem tett, arra azonban nem merült fel adat, hogy ezen munkavállalók vonatkozásában közteher fizetési kötelezettségét elmulasztotta volna. A munkavállalók munkavégzése, annak időpontja és a foglalkoztatás jellege nem volt vitatott. [7] [8] A bíróság érvelése szerint az Art.
- §
(4)bekezdése, az Efotv. 3. §
(1)bekezdése,
- § (1-2) bekezdései a bejelentési kötelezettséget írják elő a munkáltató számára, melynek elmaradásához fűződik a munkaügyi ellenőrzésről szóló
- évi LXXV. törvény (továbbiakban: Met.) 6/A. §
(1)bekezdés b) pontja és
- §-a szerinti jogkövetkezmény. A jogszabályokból nem vezethető le, hogy csak a hibátlan bejelentés fogadható el teljesítettnek. A két munkavállaló (adataik alapján) beazonosítható volt függetlenül az adóazonosító jelük elírásától. A munkaügyi bírság kiszabására csak abban az esetben lett volna alperesnek lehetősége, ha a felperes a bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget. Az objektív felelősség azt jelenti, ha a munkáltató nem tesz eleget a bejelentési kötelezettségének közömbös, hogy a mulasztása milyen okra vezethető vissza. A felperesnek joga volt az adatok korrekcióját kérni az adóhatóságtól. A bíróság álláspontja szerint a felperes a bejelentési kötelezettségének ugyan részben helytelen adattartalommal, de eleget tett, így „magatartása sem csalárdnak, sem a költségvetés megkárosítására irányulónak nem tekinthető". A megismételt eljárásban a hatóság a bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt nem szabhat ki bírságot, csak a munkaidő-nyilvántartás vonatkozásában hozhat határozatot. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [9] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és „új határozat hozatalát", másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése mellett a bíróság új eljárásra utasítását kérte a Pp.
- §
(1)bekezdése, az Efotv.
- §-a és
- §
(1)bekezdése bíróság általi megsértését állítva. [10] Az alperes álláspontja szerint a jogerős ítélet indokolása ellentmondásos, mivel egyrészt a bíróság megállapítja (munkaszerződés és NAV adatszolgáltatás) dokumentumból, hogy a felperes a bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, majd későbbiek során rögzíti, hogy a felperes a bejelentési kötelezettségének eleget tett, így nem követte el a hatóság által terhére rótt szabályszegést. A bíróság téves álláspontra helyezkedve állapította meg, hogy a felperes hibás adatközlésével nem nyílt meg az alperes számára a mulasztáshoz fűzött jogkövetkezmény alkalmazásának, a munkaügyi bírság kiszabásának a lehetősége. [11] A NAV tájékoztatása szerint az érintett két munkavállaló meghatározott napokon történő egyszerűsített foglalkoztatásának bejelentése a nyilvántartásban nem található, a benyújtott adatlapokon szereplő nevekhez nem a feltüntetett adóazonosítók tartoznak, így nem felelnek meg az Efotv. által megkívánt bejelentésnek. A bejelentés elmulasztásának kimentésére az adminisztrációs hibára hivatkozás nem alkalmas. Bejelentésnek csak az a munkáltatói magatartás felel meg, amely az Efotv. 3. §-a és 11. §-a által meghatározott munkáltatói és munkavállalói magatartásokat megfelelően (hiánytalanul és hibátlanul) tartalmazza, e nélkül a bejelenteni kívánt munkavállaló nem beazonosítható. [12] A Met. 6. §
(1)bekezdése és 6/A. §
(1)bekezdés b) pontja rendelkezései az Art. 16. §
(4)bekezdés a) pontjában, illetve az Efotv.
- §-ában rögzített bejelentési kötelezettség elmulasztása esetében a munkaügyi bírság kiszabásának mellőzését nem teszik lehetővé. A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló
- évi XXXIV. törvény (továbbiakban: Kktv.) 12/A. §
(1)bekezdése szerinti bírság kiszabása helyett figyelmeztetés alkalmazására az alperesnek nem volt lehetősége tekintettel arra, hogy a közigazgatási határozat alapját képező jogsértést már megelőzte a felperes más, a munkaügyi hatóság a
- január
- napján jogerőssé vált határozatával (jelen jogsértést megelőző 3 éven belül) megállapított jogsértése. [13] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indokai [14] A felülvizsgálati kérelem megalapozott az alábbiak szerint. [15] A perben a közigazgatási határozatok felülvizsgálattal támadott indokai körében azt kellett vizsgálni, hogy a felperes a hibás adóazonosító számok megjelölésével megküldött bejelentésével az Efotv. szerinti bejelentési kötelezettségét teljesítette-e az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott két munkavállaló tekintetében. [16] Az alperes által a tényállás tisztázása érdekében belföldi jogsegély keretében megkeresett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Nógrád Megyei Adóigazgatósága tájékoztatás szerint az érintett munkavállalók (... és ...) vitatott napjaira (a nyilvántartásában) egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló bejelentés nem található. [17] Az Efotv.
- §-a értelmében az egyszerűsített foglalkoztatás céljából létrejött jogviszony a
- § szerinti bejelentési kötelezettség teljesítésével keletkezik. [18] Az Efotv.
- §
(1)bekezdése a munkáltató bejelentési kötelezettségét, a
(2)bekezdése a bejelentési kötelezettség teljesítésének módját, a közlendő adatokat határozta meg azzal, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás céljából létesített munkaviszonyra vonatkozó bejelentési kötelezettségének a munkáltató az adatok (így munkavállaló neve, munkáltató adószáma, munkavállaló adóazonosító és társadalombiztosítási jele, egyszerűsített foglalkoztatás jellege, munkaviszonyainak száma) közlésével tesz eleget. [19] A bejelentési kötelezettségének a munkáltató akkor tesz eleget, ha az Efotv. 11. §-a alapján kötelezően bejelentendő adatokat jól és határidőben megadja. A törvény lehetővé teszi a bejelentés módosítását az Efotv. 11. §
(8)bekezdésében írtak szerint és határidőn belül, amely egyidejűleg egy törvényi vélelmet jelent arra vonatkozóan, hogy módosítás vagy visszavonás hiányában az adatlapon közölt adatoknak megfelelően valósult meg a foglalkoztatás. Az adóazonosító jel elírása (más adóazonosító jelének megadása) azt eredményezi, hogy a munkáltató nem beazonosítható személyt jelent be, így mivel a bejelentésben foglalt személy nem létezik, a bejelentéshez joghatás nem fűződik. Amennyiben a munkáltató a hibát határidőn túl észleli, akkor már csak az egyszerűsített foglalkoztatás normál munkaviszonnyá minősítésével teheti meg. Az Efotv. 11. §- megköveteli a fokozott odafigyelést a bejelentéskor, ugyanis a foglalkoztató elveszíti az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó kedvező szabályokat, ha a hibát a munkavégzés megkezdését követően tárja fel. [20] A fentiekből következően csak a helyes adatokkal történő bejelentés fogadható el, a téves adattal (adatokkal) való bejelentés és bejelenteni kívánt személy beazonosítására nem alkalmas, ezért vonatkozásában a bejelentés megtörténte sem állapítható meg. [21] Helytállóan hivatkozott az alperes a felülvizsgálati kérelmében arra, hogy a Met. 6/A. §
(1)bekezdés b) pontja a bejelentési kötelezettség, az Efotv.
- §-a megsértése esetére nem teszi lehetővé a bírság kiszabásának a mellőzését. [22] Mindezekre figyelemmel a Kúria a Pp.
- §
(3)bekezdése alkalmazásával a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét elutasította. A döntés elvi tartalma [23] Az Efotv.
- §-ában írtaknak nem megfelelően - hibás adatok bejelentésével - eszközölt egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony bejelentése, beazonosítható személy hiányában, joghatás kiváltására nem alkalmas. Záró rész [24] A Kúria a felperest a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperes elsőfokú bírósági és felülvizsgálati eljárásban felmerült költsége megfizetésére. [25] A felperes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. §
(1)bekezdése alapján köteles az elsőfokú bírósági eljárás és az
- §-a alapján a felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére. [26] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálta el (Pp.
- §
(1)bekezdés). Budapest,
- május
- Dr. Zanathy János s.k. a tanács elnöke, Dr. Farkas Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő