A határozat elvi tartalma: A kezes helytállási kötelezettsége ahhoz a kötelezettséghez igazodik, amelyért kezességet vállalt. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.V.21.320/2017/
- A tanács tagjai: Dr. Bartal Géza a tanács elnöke Dr. Zumbók Péter előadó bíró Dr. Simonné dr. Gombos Katalin bíró A felperes: ... A felperes képviselője: dr. Poharánszki István ügyvéd Az alperes: ... Az alperes képviselője: dr. Feldmájer Péter ügyvéd A per tárgya: vételár megfizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Veszprémi Törvényszék 1.Gf.40.099/2016/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Veszprémi Járásbíróság 4.G.21.229/2014/
- Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi, az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Megállapítja, hogy a le nem rótt 1.032.500 (egymillióharminckétezer-ötszáz) forint fellebbezési illetéket az állam viseli. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperes részére 1.800.000 (egymillió-nyolcszázezer) forint másodfokú perköltséget és felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes jogelődje, az ... Kft. mint szállító és az alperes volt [2] [3] házastársa, ... által ügyvezetőként képviselt ... Kft. mint megrendelő
- november 18-án műszaki termékek értékesítésére szállítási keretszerződést kötöttek. A szerződés tartalmazta, hogy a szállító a megrendelő részére a leszállított áruk tekintetében bruttó 20.000.000 forint hitelkeretet biztosít, amelyre a változtatás jogát fenntartja. Az alperes
- augusztus 30-án készfizető kezességvállalásról szóló szerződést kötött a felperes jogelődjével, amelyben kijelentette, hogy a fenti szállítási keretszerződés rendelkezéseit ismeri. Az alperes a szerződésben készfizető kezességet vállalt a ... Kft.-nek mint kötelezettnek a keretszerződésből eredő tartozásának hiánytalan megfizetése érdekében. A szerződő felek rögzítették, hogy a kezességvállalás mértéke a kötelezett mindenkor fennálló összes tartozásának erejéig terjed ki. Ugyanezen a napon ... a felperes jogelődjével azonos tartalmú kezességi szerződést kötött. A ... Kft. a felperes jogelődje által 2011 szeptembere és novembere között leszállított termékek vételárát nem fizette meg. Az egymással szembeni számlatartozások kölcsönös elszámolásáról ugyan
- december 31-én egy kompenzáló számlalistát írtak alá, de abban az említett tartozás alapjául szolgáló számlák nem szerepeltek. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [4] [5] A felperes leszállított keresetében 12.905.748 forint és késedelmi kamatai megfizetésére kérte az alperes kötelezését. Előadta, hogy a ... Kft.-nek ekkora összegű vételártartozása keletkezett, és az alperes azt készfizető kezesként köteles megfizetni. A kereset jogalapjaként elsődlegesen a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.)
- §-át,
- §-át és
- §-át, másodlagosan - arra az esetre, ha a bíróság a kezességi szerződés érvénytelenségét állapítaná meg - a házasságról, a családról és a gyámságról szóló
- évi IV. törvény
- §-át jelölte meg, és az utóbbiak kapcsán hivatkozott arra, hogy az alperes a volt házastársa által kötött ügyletért felelősséggel tartozik. Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Kifejtette, hogy mivel nem lehet olyan tartozásért kezességet vállalni, amelynek nagyságáról a kezesnek nincs tudomása, ezért az általa kötött kezességi szerződés nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütközik, és ez okból semmis. Állította továbbá, hogy a szerződést nem az okiratban megjelölt helyen írta alá, és az aláíráskor tanúk nem voltak jelen. Beszámítási kifogást is előterjesztett, amelyet arra alapított, hogy a ... Kft. üzleteinek berendezési tárgyait az üzletek átadása óta a felperes használja, s így elsődlegesen vételárat, másodlagosan használati díjat köteles fizetni, harmadlagosan a jogalap nélküli birtoklás szabályai szerint köteles az ingókat kiadni, vagy azok átvételkori értékét megtéríteni. Mindezek hiányában az alperes a volt házastársának a felperessel szemben fennálló, és reá engedményezett követelését kívánta beszámítani. Az első- és másodfokú ítélet [6] [7] Az elsőfokú bíróság ítéletével a leszállított keresettel egyezően marasztalta az alperest. Az alperes érdemi védekezésével kapcsolatban rámutatott arra, hogy a kezességvállalás a Ptk.
- §
(2)bekezdésének megfelelően írásban történt, a kezességi szerződés érvényessége azonban nincs teljes bizonyító erejű magánokirati alakhoz kötve, emiatt nem lehetett jelentősége annak, ha az alperes az okiratot valóban máshol, tanúk jelenléte nélkül írta alá. A nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütközés miatti semmisséget pedig azért nem lehetett megállapítani, mert az alperes számára a kezességvállaláskor ismert volt a szállítási keretszerződésben biztosított hitelkeret összege, és a felperes ennél kisebb összegű kereseti követelést érvényesített. Az elsőfokú bíróság a Ptk. 273. §
(1)bekezdésére és 337. §
(3)bekezdésére hivatkozással kifejtette, hogy az alperes a kereseti követelésbe nem számíthatta be a vele egyetemlegesen kötelezettek, vagyis a főadós és a másik készfizető kezes követeléseit. Minthogy a beszámítási kifogásban megjelölt ingók tulajdonjoga a ... Kft.-t illette, az azokkal összefüggő követelés engedményezésére az alperes volt házastársa nem volt jogosult, és azt az alperes beszámításra nem használhatta fel. Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatta, az alperest terhelő marasztalás összegét 715.977 forintra és késedelmi kamataira leszállította, míg - az elsőfokú perköltségről szóló rendelkezés megváltoztatása mellett - az elsőfokú bíróság ítéletét egyebekben helybenhagyta. (Fellebbezéssel nem támadott rendelkezése ugyanakkor az elsőfokú ítéletnek nem volt, a másodfokú bíróság az indokolás egy részét tekintette nem fellebbezettnek.) Egyetértett az elsőfokú bíróságnak a kezességi szerződés érvényességével és a beszámítási kifogás alaptalanságával kapcsolatos indokaival, nem osztotta ugyanakkor a kezesi kötelezettségvállalás terjedelmét illetően kifejtett jogi álláspontját. Abból indult ki, hogy az alperes számára bizonyítottan csak az a körülmény volt ismert, hogy egy 20.000.000 forint összegű hitelkeretet tartalmazó szállítási keretszerződésből eredő tartozásért vállalt kötelezettséget. E szerződés ugyan tartalmazta, hogy a szállító a hitelkeretet egyoldalúan emelheti, de ez nem jelenthette a kezességvállalási keret felső határának egyértelmű és összegszerű meghatározását, ha a hitelkeret emeléséről és annak mértékéről az alperesnek nem volt tudomása. Ehhez képest egyértelmű, bizonyított tájékoztatás a felperes részéről nem volt, amelynek alapján az alperesnek a kezességi szerződés aláírásakor tudnia kellett volna, hogy az általa ismert, a szerződésben rögzített hitelkeret 20.000.000 forintról 32.000.000 forintra emelkedett. A jogerős ítélet indokolása szerint ebből az következik, hogy az alperes kezességvállalási kötelezettsége csak 20.000.000 forint hitelkeretig állt fenn, a kötelezettségének terjedelme ehhez igazodott, és az számára nem válhatott terhesebbé. Ezen értelmezés alapján pedig a 20.000.000 forint hitelkerethez igazodó, a felperes által sem vitatottan 19.284.023 forint összegű kompenzáció beszámításának eredményeként az alperes tartozása 715.977 forint. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [8] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását, másodlagosan a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Megsértett jogszabályhelyként a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 220. és 221. §-ait, valamint a Ptk. 273. §
(1)és
(2)bekezdéseit jelölte meg. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság eljárásjogi jogszabályt sértett azzal, hogy az indokolási kötelezettségének nem tett eleget. A jogerős ítélet indokolásából ugyanis nem derül ki, hogy a kompenzáció összegének levonását követően az alperesnek mely számlákból és mikortól áll fenn fizetési kötelezettsége. A felperes a fenti anyagi jogi jogszabályhelyek téves alkalmazását azért állította, mert nézete szerint elfogadhatatlan a másodfokú bíróságnak az a következtetése, hogy az alperes kezességvállalási kötelezettsége a 20.000.000 forint összegű hitelkeret erejéig állt fenn, és az számára nem válhatott terhesebbé. Ezzel szemben a kezességi szerződés a kötelezettség terjedelmét nem 20.000.000 forintban határozta meg, az alperes a mindenkor fennálló összes tartozás erejéig vállalt kezességet. A felülvizsgálati kérelem szerint egyébként a hitelkeret folyamatosan növekedett, és a perben nem merült fel arra vonatkozó adat, hogy a kezesi szerződés aláírásakor mekkora összegű volt a tartozás, de az csak később érte el a 32.000.000 forintot. Az alperesnek a kezességvállaláskor csupán azzal kellett tisztában lennie, hogy szállítási szerződéses jogviszony állt fenn, és a szerződés alapján a felperes jogelődje 20.000.000 forint hitelkeretet biztosított, amelyet egyoldalúan jogosult volt megemelni. A felperes felülvizsgálati hivatkozása szerint még ha elfogadható is lenne a másodfokú bíróságnak az az álláspontja, hogy az alperes kezesi kötelezettsége 20.000.000 forint erejéig állt fenn, akkor is téves az a következtetés, hogy az alperest csupán 715.977 forint tartozás terheli. Mindebből ugyanis csak az következik, hogy ha a felperesnek bármilyen összegű követelése is áll fenn az adóssal szemben, a kezestől legfeljebb 20.000.000 forintot követelhet. Az adott esetben pedig a kereset ennél kisebb összegű marasztalásra irányult, ami azt kell, hogy eredményezze, hogy az alperes ezen összegért a szerződés alapján helytállni [9] tartozik. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában fenntartását kérte. a jogerős ítélet A Kúria döntése és jogi indokai [10] A felülvizsgálati kérelem megalapozott. [11] A Kúria a Pp. 275. §
(2)bekezdése alapján, a felülvizsgálati eljárás eredményeként azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet a Pp. 221. §
(1)bekezdését nem sérti, míg egyebekben a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból jogszabálysértő. [12] A felperes eljárási szabálysértésként hivatkozott arra, hogy a másodfokú bíróság az indokolási kötelezettségét nem teljesítette. Az erre vonatkozó előírást a felülvizsgálati kérelemben feltüntetett jogszabályhelyek közül a Pp. 221. §
(1)bekezdése tartalmazza; ehhez képest a Pp.
- §-a az ítélet kötelező tartalmi elemeit határozza meg, míg a Pp.
- §
(2)-
(5)bekezdései a rövidített indokolás kivételes eseteiről rendelkeznek, s emiatt inadekvát jogszabályi hivatkozásoknak minősültek. A felülvizsgálati kérelemben előadottakkal szemben a másodfokú bíróság a jogerős ítéletet megfelelően indokolta: kifejtette az alperes kezesi helytállási kötelezettségének terjedelmével kapcsolatos, az elsőfokú bíróságétól eltérő jogi álláspontját, és ismertette azt a számítást, amelynek eredményeként az alperest terhelő marasztalás összegét jelentős mértékben leszállította. A Kúriának ezen érvek helyességéről a felülvizsgálati kérelemben felhívott anyagi jogi jogszabályhelyek alkalmazásával kapcsolatban kellett állást foglalnia. A jogerős ítélet ezért a Pp. 221. §
(1)bekezdését nem sérti. [13] A felperes által további megsértett jogszabályhelyként megjelölt Ptk. 273. §
(1)és
(2)bekezdései a kezesség járulékos jellegének megfelelően rögzítik, hogy a kezes kötelezettsége ahhoz a kötelezettséghez igazodik, amelyért kezességet vállalt, és ez a kötelezettség nem válhat terhesebbé, mint amilyen elvállalásakor volt. Az alperes mint készfizető kezes helytállási kötelezettségének terjedelmét a közte és a felperes jogelődje között létrejött kezességi szerződés határozta meg. E szerint a kezességvállalás mértéke a kötelezett mindenkor fennálló összes tartozásának erejéig terjed ki. [14] Az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy a tartozás összege a szállítások és a kifizetések függvényében folyamatosan változott. Az alapul szolgáló szállítási keretszerződés az alperes előtt is ismert volt, és erről a kezességi szerződés megkötésekor külön is nyilatkozott. A szállítási keretszerződés tartalmazta azt is, hogy a felperes jogelődje szállítóként a megrendelő részére a leszállított áruk tekintetében bruttó 20.000.000 forint hitelkeretet biztosít, amelyre a változtatás jogát fenntartja. Ebből azonban a kezességi szerződés fenti rendelkezésére tekintettel nem következett az, hogy az említett összegű hitelkeret jelentette az alperes kezesi helytállási kötelezettségének felső határát. (A hitelkeret kifejezés használata egyébként pontatlan volt: a felperes jogelődje és a ... Kft. nem a Ptk. 522. §
(1)bekezdése szerinti hitelszerződést kötöttek, hanem a felperes jogelődje a nevezett társaság meghatározott összegű vételártartozása ellenére is teljesítette az újabb megrendeléseket.) [15] Mindkét fokú bíróság hivatkozott arra, hogy kezességvállalás esetén nem feltétlenül szükséges a pénzben járó főkötelezettség összegének meghatározása, de a kezes felelősségét nyilvánvalóan nem lehet kiterjeszteni a kötelezettnek a kezes által ismert körülményeihez képest túlzott összegű tartozására (BH1998.277.). Az adott esetben az alperes a már ismertetett tartalommal, a kötelezett mindenkor fennálló összes tartozásának erejéig vállalt készfizető kezességet, és bár tudott arról, hogy az ily módon biztosított szállítási keretszerződés a hitelkeret összegét 20.000.000 forintban rögzítette, de azzal is tisztában volt, hogy a felperes jogelődje ezt egyoldalúan módosíthatta. Ebből következően - a jogerős ítélet indokolásában foglaltakkal szemben - annak sem volt jelentősége, hogy a felperes az alperest külön tájékoztatta-e a hitelkeret emeléséről. A jogerős ítélet ezért sérti a Ptk. 273. §
(1)és
(2)bekezdéseit, a másodfokú bíróság e törvényhelyek téves alkalmazásával változtatta meg az elsőfokú bíróság érdemben helyes ítéletét, és szállította le az alperest terhelő marasztalás összegét. [16] Mindezekhez képest a Kúria csupán utal arra, hogy a kereset a kezesi helytállási kötelezettség terjedelmének 20.000.000 forintban való meghatározása esetén is teljesítendő lett volna. Az elsőfokú bíróság által megállapított, és a másodfokú bíróság által is irányadónak tekintett tényállás szerint a szállítási keretszerződés alanyai a
- december 31-i kompenzáló számlalista kiállításakor az egymással szembeni számlatartozásokat kölcsönösen elszámolták, és ebben az elszámolásban a kereseti követelés alapjául szolgáló számlák nem szerepeltek. Az elsőfokú bíróság ezzel összefüggésben a jogi indokok között - azt is rögzítette, hogy a perbeli számlák ellenértéke nem került beszámításra, és annak kifizetését az alperes sem állította. Ennélfogva a számlakompenzációval nem érintett, keresettel érvényesített vételár-követelés megfizetésére az alperes a kezesség terjedelmének 20.000.000 forintban való meghatározása esetén is köteles lett volna. [17] A Kúria a kifejtettekre figyelemmel, a Pp.
- §
(4)bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságnak - a leszállított keresetnek teljes egészében helyt adó ítéletét helybenhagyta. Záró rész [18] A Kúria a Pp. 270. §
(1)bekezdése folytán alkalmazott Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint, a 32/
- (VIII.22.) IM rendelet
- §
(5)bekezdésére tekintettel kötelezte az alperest a felperes részéről felmerült 300.000 forint - ügyvédi munkadíjból álló - másodfokú perköltség, valamint 1.500.000 forint - az ügyvédi munkadíj mellett a lerótt felülvizsgálati eljárási illetéket is tartalmazó felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére. [19] Az alperes személyes költségmentessége miatt le nem rótt fellebbezési illetéket a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 14. §-a értelmében az állam viseli. [20] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján - a felperes kérelmére - tárgyaláson bírálta el. [21] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 271. §
(1)bekezdésének e) pontja zárja ki. Budapest,
- május
- . Bartal Géza s.k. a tanács elnöke, Dr. Zumbók Péter s.k. előadó bíró, Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin s.k. bíró