Győri Ítélőtábla Pf.III.20.126/2018/4.szám A Győri Ítélőtábla a dr. Csiszér Kata ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Hegedűs Tamás ügyvéd által képviselt alperes ellen közgyűlési határozatok felülvizsgálata iránt indult perében a Veszprémi Törvényszék
- március 5-én kelt 14.P.20.750/2017/15/I. számú ítélete ellen a felperes által
- sorszámon benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő Ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg az alperesnek 38.100,(harmincnyolcezer-egyszáz) Ft másodfokú perköltséget. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította, és kötelezte a felperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg az alperesnek 127.000,- Ft perköltséget. Határozatának indokolásában rögzítette, hogy a fő tevékenységként erdészeti és egyéb erdőgazdálkodási tevékenységet folytató alperes alapszabálya szerint annak legfőbb szerve a közgyűlés, amelyet évente legalább egy alkalommal - annak időpontját legalább tizenöt nappal megelőzően - a napirendi javaslat közlésével a társulat elnökének, akadályoztatása esetén pedig az alperes képviseletére jogosult más elnökségi tagnak írásban össze kell hívnia. A meghívóban meg kell jelölni a közgyűlés időpontját, helyét, az elnök által javasolt napirendet, továbbá a napirend kiegészítésére irányuló esetleges indítványokat. A közgyűlés határozatképességének feltétele, hogy azon a társulatnak az összes szavazat több mint felét képviselő tagja jelen legyen; ha azonban a már előzetes meghívóval összehívott közgyűlés határozatképtelen, amennyiben az összes szavazat több mint negyedét képviselő társulati tag jelen van, a nyolc napon belül azonos napirendi ponttal összehívott újabb közgyűlés határozatképesnek nyilvánítja magát. Az alapszabály I/
- pontja arról is rendelkezik, miszerint a megismételt közgyűlés csak az eredeti napirendi javaslatban felvett kérdésekben hozhat határozatot, az alapszabályt azonban akkor sem módosíthatja, ha az eredeti közgyűlés napirendi javaslatában az szerepel. Az alapszabály I/
- pontja értelmében a közgyűlés megnyitásakor meg kell állapítani a napirendet, meg kell választani a jegyzőkönyvezetőt, és a két hitelesítő tagot. Az alapszabály I/
- pontja rendelkezik arról is, hogy a közgyűlés elnöke a társulat elnöke, akinek felkérésére a közgyűlés ülését más elnökségi tag, mint levezető elnök vezeti. A tagokat napirendi pontonként egyszeri, két perc időtartamú hozzászólási jog illeti meg; az időtartamot túllépő tagtól a levezető elnök a szót megvonhatja. Az alperes elnöke, ... a
- május 9-én kelt írásbeli meghívóval a társulat közgyűlését
- május 27-én 9 órára összehívta. A meghívó rögzíti, hogy „határozatképtelenség esetén a közgyűlést változatlan napirendi pontokkal -
- május 27-én 09,30 órára ismételten összehívjuk, és a megjelent tulajdoni képviselettel kimondjuk a határozatképességet". A meghívó a következő javasolt napirendi pontokat tartalmazta:
- Névjegyzék változások elfogadása Előadó: levezető elnök
- Beszámoló a
- évi gazdálkodásról Előadó: megbízott elnökségi tag
- A Felügyelő Bizottság beszámolója a
- évi ellenőrzések tapasztalatairól Előadó: megbízott F.B. tag
- A
- évi gazdálkodási terv előterjesztése és megvitatása Előadó: megbízott elnökségi tag
- Elnökválasztás és vezetőségi tagok pótlása Előadó: levezető elnök
- Közérdekű, vegyes ügyek A közgyűlésre szóló írásbeli meghívókat
- május 10-én egyszerű postai küldeményként küldték meg a tagoknak, amit a felperes - mint az erdőbirtokossági társulat tagja - nem vett kézhez, ugyanakkor
- május 17-én az alperes székhelyén megjelent, ahol észlelte a meghívót, és a közgyűlésen megjelent. A
- május 27-én 9 órára kitűzött közgyűlés nem volt határozatképes, ezért megismételt közgyűlés megtartására került sor, mely 42,41 százalékos jelenlét mellett határozatképes volt. ... elnök jegyzőkönyvvezetőnek felkérte ... t, hitelesítőknek pedig ... t és ... t, mely javaslattal szemben a felperes ellenvéleményét fejezte ki. Ezután az alperes közgyűlése 1/
- (V. 27.) számú határozatával az említett személyeket jegyzőkönyvvezetőnek, illetve hitelesítőknek megválasztotta. A közgyűlés 2/
- (V. 27.) számú határozatával a névjegyzék-változást tartózkodás és ellenszavazat nélkül - mások mellett a felperes szavazatával - elfogadta. Ezután a közgyűlés a
- napirendi pontra tért, és megkezdte az elnöknek a
- évi gazdálkodásról szóló, illetve a Felügyelő Bizottságnak az ugyanerre az évre vonatkozó ellenőrzések tapasztalatairól szóló beszámolóját. Az elnök beszámolóját ... és a vezetőség tagja, ... állították össze, az írásban előterjesztett beszámolót pedig ... betegségére tekintettel, és felkérése alapján ... ismertette. Ezután ..., a Felügyelő Bizottság tagja, illetve ..., a Felügyelő Bizottság elnöke ismertette a beszámolót, és a
- évre vonatkozó mérleget. A közgyűlés a 3/
- (V. 27.) számú határozatával a
- évi gazdálkodásról szóló beszámolót, majd a 4/
- (V. 27.) számú határozatával a Felügyelő Bizottság beszámolóját elfogadta. Ezt követően a közgyűlés 5/
- (V. 27.) számú határozatával a
- és az
- napirendi pontok tárgyalási sorrendjét felcserélte, majd ... és ... felolvasták lemondó nyilatkozataikat, és ezt követően ..., a Felügyelő Bizottság elnöke is bejelentette tisztségéről lemondását. Ezután a közgyűlés 6/
- (V. 27.) számú határozatával ..., ... és ... személyében jelölőbizottságot választott. A jelöléseket követően a közgyűlés a 7/
- (V. 27.) számú határozatával ... t a Felügyelő Bizottság tagjává választotta. Ezt követően a közgyűlés megtárgyalta a
- évi (helyesen:
- évi) erdőművelési és gazdálkodási tervet, melyet ... felkérése alapján ... ismertetett. A közgyűlés a 8/
- (V. 27.) határozatával e tervet elfogadta. A felperes kereseti kérelmében azt kérte a bíróságtól, hogy helyezze hatályon kívül az alperes
- május 27-én megtartott közgyűlésének valamennyi határozatát. Mindenekelőtt azzal érvelt, hogy a közgyűlés összehívása az erdőbirtokossági társulatról szóló
- évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Ebtv.)
- §
(2)és
(3)bekezdéseibe ütközik, ugyanis a közgyűlést nem szabályszerűen, írásban, a napirendi javaslat közlésével a közgyűlés időpontját legalább tizenöt nappal megelőzően hívták össze; részére írásbeli meghívót nem küldtek, a közgyűlési meghívót pedig
- május 17-én az alperes székhelyén történő irattanulmányozáskor vette észre. Mindemellett álláspontja szerint a meghívó nem volt kellően részletes, annak alapján álláspontját kialakítani, kifejteni nem tudta. Az alperes 1/
- (V. 27.) számú határozata kapcsán azt kifogásolta, hogy nem kapott lehetőséget, hogy javaslattételi jogát gyakorolja. A 2/
- (V. 27.) számú határozat vonatkozásában érdeksérelmét abban jelölte meg, hogy utóbb tudomására jutott, hogy olyan személyeket is tagként vett fel az alperes, akik már nem élnek. Az alperes közgyűlésének 3/
- (V. 27.) és 4/
- (V. 27.) számú határozatai kapcsán sérelmezte, hogy az érintett beszámolókat nem az alperes elnöke, illetőleg a Felügyelő Bizottság bejegyzett elnöke ismertette; emellett e témákról előzetes írásbeli tájékoztatót nem kapott, így az alperes
- évi gazdálkodásáról nem nyerhetett valós képet. Az
- számú [helyesen: a 6/
- (V. 27.) szám alatti] határozatot érintően hangsúlyozta, a gazdálkodásról nem kapott valós képet, és a határozat meghozatalakor a határozatképességhez szükséges szavazati arány már nem volt meg; egyébként e határozat meghozatala előtt már maga is távozott. Az alperes közgyűlésének 7/
- (V. 27.) számú határozatát azért kifogásolta, mert ...t az adott tisztség betöltésére nem tartja alkalmasnak. A felperes érdeksérelmei körében azt is kiemelte, hogy nem kapott választ az alperes 140.000.000,Ft-ra vonatkozó számlájáról, valamint hogy kérdéseire nem kapott választ, és csak kétperces hozzászólási joga van. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Véleménye szerint a közgyűlést szabályszerűen hívta össze, a meghívókat a tagoknak postai úton küldte meg, amelyhez a postai borítékokat előzetesen megvásárolta. Feltételezhető, hogy a felperes is megkapta a meghívót, ugyanis azt a posta nem küldte vissza. Azt maga a felperes is elismerte, hogy a közgyűlésről tudott, ott megjelent, így ezzel összefüggésben érdeksérelem nem érhette. Hangsúlyozta, hogy a megismételt közgyűlés határozatképes volt, a felperes pedig a közgyűlésen a meghívó hiányát nem kifogásolta. A felperes valamennyi napirendi ponthoz hozzászólhatott, amit a közgyűlésről készült jegyzőkönyv tartalmaz is. A 2/
- (V. 27.) számú közgyűlési határozat kapcsán nem vitatta a tagnyilvántartás pontatlanságát, azonban e határozatot a felperes is megszavazta. Véleménye szerint nem jogszabálysértő az, hogy a beszámolókat súlyos beteg elnöke helyett az egyik elnökségi tag ismertette. Azzal is érvelt, nincs jelentősége annak, miként vélekedik a felperes a Felügyelő Bizottság újonnan megválasztott tagjáról. Az elsőfokú bíróság a keresetet alaptalannak ítélte. Abból indult ki, hogy a jogvita elbírálására az Ebtv. rendelkezései mellett - figyelemmel a Ptké.
- §
(4)bekezdésére, illetőleg arra, hogy az alperes
- április 18-án megtartott közgyűlésén az alapszabálynak a Ptk. rendelkezéseire való áttéréséről rendelkező módosítását elfogadta mögöttesen a Ptk. 3:
- §
(2)bekezdése alapján a jogi személyekre vonatkozó általános szabályokat is megfelelően alkalmazni kell. A törvényszék felhívta az Ebtv. 11. §
(1)bekezdését, 12. §
(1)és
(2)bekezdéseit, 13. §
(1)és
(2)bekezdéseit, 36. §
(2)bekezdését, és mindenekelőtt azt vizsgálta, hogy az alperes a közgyűlést szabályosan hívta-e össze; a régi Pp. 164. §
(1)bekezdése alapján az ezzel összefüggő tények bizonyítása az alperesre hárult. Mivel az alperes a közgyűlést
- május 9-én hívta össze
- május 27-ei időpontra, megtartotta az Ebtv.
- §
(2)bekezdésének azt a rendelkezését, hogy a közgyűlést annak időpontját megelőző tizenöt nappal korábban kell összehívni. A meghívók megküldése egyszerű postai küldeményként történt, és a kézbesítés megtörténtének igazolására szolgál az a tény, hogy az alperes ebből a célból nagy számban vásárolt borítékot, illetőleg egyes tagok részére a postai szolgáltató a küldeményt visszakézbesítette. Valamennyi visszakézbesített küldeményen a feladás dátumaként
- május 10-e szerepel. Abból a tényből ugyan, hogy a postai szolgáltató a felperest érintő küldeményt nem kézbesített vissza, arra lehet következtetni, hogy az alperes részére is küldött írásbeli meghívót, e körülmény azonban a meghívó kétséget kizáró kézbesítésének igazolására nem elegendő. Mindemellett jelentősége van annak, hogy a felperes
- május 17-én a közgyűlés összehívásáról értesült, a közgyűlésen megjelent, tagsági jogait gyakorolta, és távozásáig az egyes határozati javaslatokhoz kapcsolódó szavazatait is leadta. Emiatt az elsőfokú bíróság szerint nem szenvedhetett olyan sérelmet, amely az általa hivatkozott okból az alperes határozatainak hatályon kívül helyezését indokolná. A felperesnek azon érvelése kapcsán, miszerint a meghívó kellő részletességgel a napirendi pontokat nem tartalmazta, az elsőfokú bíróság felhívta a Ptk. 3:
- §
(3)bekezdését, amely szerint a napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. Azt kell vizsgálni ebben a körben, hogy a döntéshozásban részt vevők megismerhették-e olyan mértékig a megtárgyalásra kerülő napirendi pontokat, hogy álláspontjukat azokkal kapcsolatban előzetesen kialakíthassák; a meghívó tartalmi hiányossága miatt pedig akkor jogszerűtlen a közgyűlés összehívása, ha a napirend olyan általános, felszínes módon kerül meghatározásra, hogy abból átlagos figyelem, értelmezés mellett nem állapítható meg annak mibenléte. A törvényszék szerint az adott esetben a közgyűlési meghívó tartalmát és érthetőségét illetően megfelel a Ptk. normatív követelményeinek, jogszabálysértést az alperes nem követett el. Az elsőfokú bíróság külön-külön vizsgálta az alperes
- május 27-ei közgyűlésén meghozott határozatokat az azokhoz kapcsolódó felperesi kifogások alapján. Az 1/
- (V. 27.) közgyűlési határozat kapcsán úgy foglalt állást, hogy a felperesnek a jegyzőkönyvvezető, illetve a hitelesítők személyére vonatkozó, az indítványtól eltérő álláspontja, és az a körülmény, hogy a felperesnek állítása szerint nem volt lehetősége a jelöltek személyére indítványt tenni, a határozat hatályon kívül helyezésére nem ad alapot. A 2/
- (V. 27.) számú, a névjegyzéket módosító határozat tekintetében a felperes a javaslatot maga is megszavazta, így a Ptk. 3:
- §
(2)bekezdése értelmében a döntést nem sérelmezheti. Az alperes közgyűlésének 3/
- (V. 27.) számú, a gazdálkodásról szóló elnöki beszámolót elfogadó határozata tekintetében a törvényszék rámutatott arra, hogy annak konkrét tartalmáról, és elfogadásáról - az Ebtv.
- §
(2)bekezdésében foglalt rendelkezésen túl - sem az Ebtv., sem az alapszabály további rendelkezéseket nem tartalmaz, így a határozat nem ütközhetett sem jogszabályba, sem az alapszabályba, és közömbös az is, hogy megfelelt-e a beszámoló a felperes elvárásainak. Mindemellett a beszámoló konkrét adatokat tartalmaz a bevételekről és a kiadásokról, rögzíti az alperes gazdálkodásának legfontosabb adatait, így alkalmas arra, hogy a tagok a tárgyév gazdálkodásának eredményét értékelni tudják. Kifejtette azt is, miszerint nincs akadálya annak, hogy a beszámolót az elnök az elnökség egyik tagjával közösen készítse el; ettől függetlenül az az elnök beszámolójának minősül. Nincs döntő jelentősége annak sem, hogy a beszámolót nem az elnök, hanem az elnökség egyik tagja olvasta fel. Az alperes közgyűlése 4/2017. (V. 27.) számú határozata tekintetében az elsőfokú bíróság abból indult ki, hogy a Felügyelő Bizottság beszámolójának az erdőgazdálkodási tevékenység legfontosabb adatait, valamint az előterjesztő véleményét, megállapításait tartalmazó első része kapcsán az Ebtv., illetve az alapszabály további rendelkezést nem tartalmaz, s közömbös, hogy megfelel-e a felperes elvárásainak. A beszámoló második részét a számvitelről szóló 2000. évi C. tv. 4. §
(1)bekezdése, 8. §
(2)bekezdése, az Ebtv. 11. §
(2)bekezdésének e) pontja, 28. §
(1)bekezdése, valamint 29. §
(4)bekezdése szabályozza, és az egyszerűsített éves beszámoló a jogszabályi előírásoknak megfelel, az alperes által elfogadott mérleg tartalmi felülvizsgálata, a társulat gazdálkodásának és döntéseinek gazdasági-célszerűségi szempontokból történő felülvizsgálata pedig nem képezheti per tárgyát. A beszámolót ... nem terjeszthette elő, mivel lemondása folytán már nem volt a Felügyelő Bizottság elnöke, így megalapozatlan volt a felperes arra vonatkozó hivatkozása, hogy a Felügyelő Bizottság tagjaitól, ...tól és ... tól származó előterjesztést jogosulatlan személyek tették volna. A közgyűlés 5/
- (V. 27.) és 6/
- (V. 27.) számú határozatai kapcsán a felperes maga sem hivatkozott érdeksérelemre. A Felügyelő Bizottság tagjának megválasztásáról rendelkező 7/
- (V. 27.) számú közgyűlési határozat, mint személyi kérdésben hozott döntés felülvizsgálata nem tartozhat a bíróság hatáskörébe, így közömbös, hogy a megválasztott személy a tisztség betöltésére alkalmas-e. A közgyűlés 8/
- (V. 27.) számú határozata vonatkozásában az elsőfokú bíróság ugyancsak arra mutatott rá, hogy nincs hatásköre a gazdálkodással kapcsolatos kérdések tartalmi felülvizsgálatára. Az elsőfokú bíróság kitért végül arra, miszerint a jegyzőkönyvből és a meghallgatott tanúk vallomása alapján is megállapítható, hogy a közgyűlés levezető elnöke a jelenlévők arányát folyamatosan figyelemmel kísérte, és megállapítható, hogy a
- és
- (helyesen:
- és 8.) számú határozatok meghozatalára 42 százalékos jelenlét mellett került sor. Az ítélet ellen a felperes fellebbezett; annak megváltoztatását úgy kérte, hogy a bíróság helyezze hatályon kívül az alperes a
- május 27-én megtartott közgyűlésének valamennyi határozatát. Hangsúlyozta, hogy a közgyűlés összehívásáról szóló írásbeli meghívót tartalmazó postai küldeményt számára nem kézbesítették; a közgyűlésről az alperes székhelyén
- május 17-én értesült, ahol iratbetekintés céljából jelent meg. A kézbesítés elmaradását már ekkor szóvá tette, amit ... ... társulati tag tanúkénti meghallgatása során megerősített. Álláspontja szerint az Ebtv.
- §
(2)bekezdésének helyes értelme szerint a közgyűlés összehívása akkor szabályszerű, ha annak határnapját megelőző legalább tizenöt nappal a tagok számára a meghívót kézbesítik; az említett időköz a meghívóban részletezett napirendi pontokra való felkészülés és álláspont-kialakítás mellett azt a célt szolgálja, hogy a tagok a közgyűlés időpontjára szabaddá tudják tenni magukat, vagy helyettesítésükről meghatalmazás útján gondoskodhassanak. Kiemelte azt is, abból a tényből, hogy a postai szolgáltató a meghívót az alperesnek nem küldte vissza, nem lehet azt a következtetést levonni, hogy számára az alperes valószínűsíthetően küldött meghívót. Az alperest e kötelezettsége megtartása alól nem mentesíti az sem, hogy több mint 400 tagja van. Mivel az alperes számára nem biztosította azt a jogát, hogy tagsági jogai gyakorlásárhoz és a döntéshez szükséges alapvető információkat a közgyűlés határnapját megelőző legalább tizenöt nappal megismerhesse, valamennyi közgyűlési határozat vonatkozásában számára sérelmet okozott. A felperes sérelmezte azt is, hogy a közgyűlési meghívó nem felel meg a Ptk. 3:17. §
(3)bekezdésében írt követelményeknek. Az egyes napirendi pontok esetében további dokumentumok csatolására lett volna szükség ahhoz, hogy a tagok álláspontjukat kialakíthassák; így a
- évi gazdálkodásról szóló beszámoló mérleg és eredmény-kimutatás csatolása nélkül nem volt alkalmas arra, hogy a tagok véleményüket kialakíthassák. Az alperes az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte; annak indokaival egyetértett. Hangsúlyozta, hogy a közgyűlési meghívókat határidőben küldte ki, azok a tárgyalandó napirendi pontokat megfelelően tartalmazzák, a megismételt közgyűlés pedig végig határozatképes volt, és nem került sor olyan jogsértésre, mely bármely határozat hatályon kívül helyezéséhez vezethetne. A fellebbezés alaptalan. Az ítélőtábla mindenekelőtt azt rögzíti, hogy az elsőfokú bíróság ítéletét a régi Pp.
- §
(3)bekezdése alapján csak a fellebbezési kérelem és a fellebbezési ellenkérelem korlátai között bírálta felül. Ebből következően egyrészt azt kellett vizsgálnia, hogy az alperes
- május 27-én megtartott közgyűlése összehívásáról szóló írásbeli meghívót tartalmazó postai küldeményt a felperes számára kézbesítették-e, illetve ha nem, úgy e tény a meghozott határozatok hatályon kívül helyezését eredményezi-e; másrészt pedig azt, hogy a közgyűlési meghívó tartalma illeszkedik-e a Ptk. 3:
- §
(3)bekezdésében foglalt előíráshoz. A felperes tévesen hivatkozott arra, miszerint a közgyűlés határnapját megelőző legalább tizenöt nappal a tagoknak az arra szóló meghívót kézbesíteni kell. Ezzel szemben az Ebtv. 12. §
(2)bekezdése, valamint tartalmilag ezzel egyezően az alperes alapszabályának I/
- pontja a közgyűlés összehívásának időpontját határozza meg, függetlenül attól, hogy ez mikor jut a tagok tudomására. Nem követett el tehát jogszabálysértést az alperes, amikor elnöke
- május 9-én
- május 27ére hívott össze közgyűlést. Nem tudta ugyanakkor az alperes bizonyítani azt, hogy az állítása szerint egyszerű küldeményként postára adott meghívót a felperes kézhez is vette. Tény, hogy a tagok a részükre szóló meghívót általában megkapták (erről a meghallgatott tanúk is beszámoltak), míg számos nem kézbesített borítékot a postai szolgáltató az alperesnek visszaküldött, azonban mindebből még nem vonható megalapozott következtetés arra, hogy a meghívót a felperes is megkapta. Az alperes székhelyén
- május 17-én történt iratbetekintéskor, majd ezt követően is a felperes azt jelezte, hogy ő nem kapott meghívót (... ... tanú vallomása - Veszprémi Törvényszék 14.P.20.750/2017/
- számú jegyzőkönyv
- oldala). Helyesen hivatkozott ugyanakkor az elsőfokú bíróság arra, hogy a felperes saját állítása szerint is
- május 17-én a közgyűlésről értesült, azon megjelent, tagsági jogait gyakorolta, távozásáig szavazott is. A meghívó korábbi kézbesítésének állítása szerinti elmaradása jogai gyakorlásában őt nem akadályozta, a hátralévő másfél hét - főleg annak tükrében, hogy a
- május 10-én postázott meghívók kézbesítésére is csak egy-két nappal korábban kerülhetett volna sor - a felkészülésre elegendő volt. A felperesnek a Ptk. 3:
- §
(3)bekezdésében foglalt rendelkezés megsértésére vonatkozó érvelése kapcsán az ítélőtábla abból indult ki, hogy a közgyűlési meghívónak a napirendi pontokat olyan részletességgel kell tartalmaznia, hogy a tag a döntésekre felkészülhessen, álláspontját előzetesen kialakíthassa (BDT.
- III.). A Kúria Pfv.IV.21.491/2016/
- számú ítéletében leszögezte azt is, az egyes napirendi pontok tekintetében annak megítélése, hogy azokhoz mi a mellőzhetetlen írásbeli előterjesztés, az adott kérdés tartalmától függ, és mérlegelni kell azt is, hogy a nagyrészt laikus tagság számára indokolt-e, és milyen terjedelemben a mellékletek előzetes megküldése, a részletesebb tájékozódáshoz szükséges anyagok pedig mennyire hozzáférhetőek. Bár nem vitás, hogy a mérleg- és eredmény-kimutatásnak a meghívóval együtt történő megküldése a tagok felkészülését elősegíti, de erre vonatkozó kötelezettsége az alperesnek nem volt. Az adott esetben a közgyűlési meghívó megfelelő érthetőséggel tartalmazta a napirendi pontokat, és a felperesnek tudnia kellett arról, hogy az alperesnek a
- üzleti évre vonatkozó, az Sztv. alapján elkészített egyszerűsített éves beszámolóját az üzleti év mérlegforduló napját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe kell helyeznie. A beszámoló mellékletét képező, a
- január 1-je és a
- december 31-e közötti időszakra készített mérleg- és eredmény-kimutatás a peradatok szerint
- május 18-án elkészült, így nem volt attól a felperes elzárva, hogy ennek adatait előzőleg kérelmére megismerhesse. A közgyűlési jegyzőkönyvből mindemellett azt tűnik ki, hogy a
- és
- napirendi pontok szerinti beszámolókat is felolvasták, ekként az abban szereplő adatokat a jelenlévő tagok megismerhették, és ennek alapján döntöttek az érintett határozati javaslatok elfogadásáról. A közgyűlés e szakaszán a felperes jelen volt, így lehetősége volt kérdések intézésére is. Mindezek alapján az ítélőtábla a régi Pp.
- §
(2)bekezdése és 254. §
(3)bekezdése alapján a törvényszék ítéletét - lényegében annak helyes indokaira visszautalással, az indokolás fenti kiegészítésével - helybenhagyta. A másodfokú bíróság a régi Pp. 78. §
(1)bekezdésére hivatkozással kötelezte az eredménytelenül fellebbező felperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg az alperesnek 38.100,- Ft másodfokú perköltséget; ez az összeg a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 2. §
(1)bekezdésének a) pontja és 4/A. §
(1)bekezdése szerint az általános forgalmi adót tartalmazóan meghatározott, az alperes és jogi képviselője között
- november 13án létrejött megbízási szerződés
- pontja szerint számított ügyvédi munkadíjat foglalja magában. Győr,
- május
- Dr. Világi Erzsébet sk. a tanács elnöke . Szabó Péter sk. . Sarmon Hedvig sk. előadó bíró bíró A kiadmány hiteléül: kiadó