Győri Ítélőtábla Pf.III.20.255/2017/5/I.szám A Győri Ítélőtábla a dr. ... pártfogó ügyvéd (fél címe 1) által képviselt I.rendű, és az I.r. felperes által képviselt VI.rendű, X.rendű, XII.rendű, XIII.rendű, XIV.rendű, XV.rendű, XVII.rendű, XVIII.rendű, XIX.rendű, XX.rendű, XXI.rendű, XXII.rendű, XXVII.rendű felpereseknek a által képviselt I.rendű, II.rendű, a dr. Sindler Ügyvédi Iroda által képviselt III.rendű alperesek ellen közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt indított perében a Szombathelyi Törvényszék
- február
- napján kelt 17.P.20.380/2014/113/I. számú ítélete ellen az I.rendű felperes által
- sorszámon benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő Ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Megállapítja, hogy a feljegyzett 90.000,- (kilencvenezer) Ft fellebbezési illeték az állam terhén marad. Kötelezi az I.rendű felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alpereseknek, mint egyetemleges jogosultaknak 20.000, (húszezer) Ft másodfokú perköltséget. Megállapítja, hogy a pártfogó ügyvéd munkadíja száz százalékban az I.rendű felperes terhére esik. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás A Szombathelyi Törvényszék a fellebbezéssel támadott ítéletével a felperesek kereseti kérelmét elutasította. Kötelezte a VI., X., XII., XIII., XIV., XV., XVII., XVIII., XIX., XX., XXI., XXII., XXVII. rendű felpereseket, hogy fizessenek meg egyetemlegesen 67.500,- Ft eljárási illetéket az államnak felhívásra. Kötelezte a felpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg az I. és III.r. alperesnek 50.000,- - 50.000,- Ft perköltséget. A törvényszék megállapította, hogy az I.r. felperes terhére eső illetéket az állam viseli. Az elsőfokú bíróság a határozatának tényállásában rögzítette, hogy a ... zártkertben lévő .... hrsz.-ú közutat az I.r. alperes képviselő-testületének 135/
- (IX. 29.) ÖKT. sz. határozatával beépítetlen területté minősítette át, a forgalomképtelen minősítést törölte, és az ingatlant értékesítésre jelölte ki. Később az ingatlan a ...i Körzeti Földhivatal 38.235/
- (05.27.) sz. telekegyesítési határozatával az .... hrsz.-ú ingatlanba olvadt be. Az I.r. alperes az
- március
- napján kötött adásvételi és tulajdonközösséget megszüntető szerződéssel az .... hrsz.-ú ingatlant különböző magánszemélyek részére értékesítette. A felperesek, mint a környékbeli ingatlantulajdonosok sérelmezték az .... hrsz.-ú közút lezárását, és az önkormányzat általi magánszemélyek részére történő értékesítését. Ezért az eredeti állapot és a közút minőség visszaállítása céljából közigazgatási illetve peres eljárásokat kezdeményeztek. A felperesek képviseletében eljáró I.r. felperes
- szeptember 13-án előterjesztett birtokvédelmi kérelmét ... Város Jegyzője 2524-6/
- számú határozatával elutasította arra hivatkozással, hogy a felperesek a közút tekintetében nem voltak birtokban, így őket birtokvédelem sem illetheti meg. A határozattal szemben előterjesztett kereseti kérelmet a ...i Városi Bíróság 3.P.20.314/2002/
- számú ítéletével elutasította. A fellebbezés folytán eljárt ... Megyei Bíróság az ítéletet 2.Pf.20.388/2002/
- sz. végzésével az eljárás lényeges szabályainak megsértése miatt hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot újabb tárgyalásra, újabb határozat hozatalára utasította. A ...i Városi Bíróságon a per 13.P.21.903/
- sz. alatt folytatódott. A felperesek keresetükben az .... hrsz.-ú útingatlanra közérdekű szolgalmi jog alapítását és használati jog biztosítását kérték, valamint ezen jogok illetve az elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését. Emellett kérték hogy a bíróság a ... Város Önkormányzata Jegyzőjének határozatát változtassa meg, és a birtokvédelmi kérelmüknek megfelelően az eredeti állapotot állítsa helyre. Az ingatlant megvásárló dr. ... VIII.r. alperes ingatlantulajdonossal szemben kereseti kérelmük a birtokháborítás megszüntetésére és az ingatlan felperesek birtokába adására és az út közforgalom számára történő megnyitására irányult. A felperesek kérték az
- március
- napján kelt adásvételi szerződés semmisségének megállapítását is, és ennek jogkövetkezményeként az eredeti állapot helyreállítását. Az adásvételi szerződés érvénytelensége tekintetében arra hivatkoztak, hogy az adásvétel tárgya, azaz a helyi közút forgalomképtelen, ezért elidegenítése jogszabályba ütközik. A ...i Városi Bíróság 13.P.21.903/2007/103/I. számú határozatával a kereseti kérelmet elutasította. A felperesek fellebbezését elbírálva a ... Megyei Bíróság Pf.20.763/2007/
- sz. ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az eljárt bíróságok megállapították, hogy a felperesek nem tudtak olyan érvénytelenségi okot bizonyítani, ami megalapozza az adásvételi szerződés semmisségét. Az I.r. alperes a szerződéskötéskor az eladott terület ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonosa volt, a r.Ptk. 99.§. 112.§. alapján azzal rendelkezhetett, átminősíthette, értékesíthette. A 135/
- (XI. 29.) ÖKT sz. határozat a forgalomképtelenséget megszüntette, így ez az ingatlan értékesítésének akadályát nem képezte, ez okból az adásvételi szerződés nem tekinthető semmisnek . A perben nem merült fel adat arra vonatkozóan, hogy a közút az I.r. alperes önkormányzat törzsvagyonába tartozott volna. Az I.r. alperes az ingatlan tulajdonosa volt, így a vevők a tulajdonostól szerezték adásvételi szerződéssel tulajdonjogukat, amelynek ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésének nem volt akadálya.( A földhivatali határozatok, illetve közigazgatási határozatok felülvizsgálata iránti kereseti kérelmeket az eljárt bíróságok az azok elbírálására hatáskörrel rendelkező bírósághoz tették át.) Az út átminősítése, és beépítetlen területként értékesítésre kijelölése, a forgalomképtelenség törlése, a telekmegosztás engedélyezése az önkormányzat részéről a közhatalmi jog gyakorlása, amelynek körében kifejtett tevékenységet az önkormányzatok működése felett törvényességi felügyeletet gyakorló közigazgatási hivatal vizsgálhat. E körben jogszabálysértés megállapítására nem került sor, ezért a perbíróságoknak abból kellett kiindulni, hogy a felperes által sérelmezett önkormányzati döntések jogszerűek. A felperesek birtokvédelem iránti kérelmét a jegyző megalapozottan utasította el. A felperesek az általuk állított használati jogcímet - közérdekű használati jog- bizonyítani nem tudták. Közérdekű szolgalmi jog alapítására irányuló kérelmük megalapozatlannak bizonyult, mivel ingatlanaik egyéb közútról is megközelíthetők. A telekrendezéssel a .... hrsz-ú ingatlan megszűnt, ezért arra ez okból sem alapítható használati jog. Dr. ...(VIII.r.alperes ) a terület tulajdonjogát jogszerűen szerezte meg, így a birtoklás és használat jogára alappal tartott igényt. A fentiek miatt tehát a felperesek birtokvédelmi kérelmét el kellett utasítani. A felperesek kártérítési igényt is előterjesztettek, amelyet az eljárt első-és másodfokú bíróság elutasított. A ...i Földhivatal 41.673/
- sz. határozatával elutasította I.r. felperes kérelmét a ...i .... hrsz.-ú ingatlanra vonatkozóan, amelyben a felperesek közérdekű szolgalom és használati jog bejegyzését, valamint a bírósági jogorvoslati kérelem tényének feljegyzését kérték. A ... Megyei Földhivatal az elsőfokú határozatot 30.777/3/
- sz. határozatában helybenhagyta. Ezen közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perben a ... Megyei Bíróság 8.K.21.911/2003/
- sz. ítéletében szintén elutasította a felperesek kereseti kérelmét azzal az indokkal, hogy a felperesek a bejegyzés iránti kérelemhez nem csatoltak olyan okiratot vagy hatósági határozatot, amely alapján a kérelem teljesíthető lenne. Emellett a kérelemnek olyan egyéb hiányosságai is voltak, amely hiánypótlás keretében sem teljesíthető. A kérelem benyújtását megelőzően a kérelem tárgyát képező .... hrsz.-ú ingatlan telekegyesítés jogcímén beolvadt az .... hrsz.-ú ingatlanba, így bejegyzés ez okból sem teljesíthető. A közigazgatási perben a bíróság kimondta, hogy a földhivatalnak csak azt kellett vizsgálnia, hogy a felperes kérelme alapján a bejegyzés teljesíthető-e, nem jogosult azonban annak vizsgálatára, hogy az önkormányzat tulajdonszerzése, valamint a korábbi telekegyesítő határozat jogszerű volt-e, és nem állapíthatja meg az adásvételi szerződés érvénytelenségét sem, figyelemmel arra, hogy annak vizsgálatára kizárólag a polgári perben eljáró bíróság jogosult. Az e tárgyban folyamatban volt eljárás már jogerősen lezárult a felperesek számára eredménytelenül. A ... Megyei Bíróság
- június
- napján kelt 2.K.20.594/2007/
- sz. végzésében a felperesek keresetlevelét idézés kibocsátása nélkül elutasította, figyelemmel arra, hogy a ...i Körzeti Földhivatal 39.056/
- sz., illetőleg a jegyző 360-2/
- sz. határozatának bírósági felülvizsgálatát a felperesek anélkül kérték, hogy a közigazgatási eljárásban bármely fél a jogorvoslati jogát kimerítette volna. A ... Község Önkormányzata 135/
- (IX. 29.) ÖKT sz. határozata pedig nem minősül hatósági határozatnak, ezért annak bírósági felülvizsgálata kizárt. A ...i Körzeti Földhivatal 39.056/
- sz. határozattal a .... hrsz.-ú ...i ingatlanra a ... Község Önkormányzat tulajdonjogának bejegyzését rendelte el, míg az
- március 17-én jogerős 3602/
- sz. jegyzői határozat a telekhatár rendezést engedélyező rendelkezés volt. A fenti végzést a Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.27.416/2007/
- sz. végzésében helybenhagyta, amellyel szemben előterjesztett felülvizsgálati kérelmet a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Kfv.II.37.203/2008/
- sz. végzésében elutasította. A Szombathelyi Törvényszék rögzítette, hogy a felperesek ingatlanai közútról megközelíthetőek. A felperesek közigazgatási jogkörben okozott kár címén kérték az alperesek marasztalását 1.125.000,- Ft többlet-üzemanyag költségből álló kár megtérítésére, amely az .... hrsz.-ú közút lezárása miatt az ingatlanaik nehezebb megközelíthetőségéből ered. Érvelésük szerint ez egyúttal a területeik értékcsökkenéséhez is vezet. Kérték továbbá évi 12.500,- Ft összegű, a peres eljárás során felmerült fénymásolati és postaköltség, valamint az időráfordítással kapcsolatos költség megtérítését. A felperesek kérelme az ingatlannyilvántartási bejegyzések kijavítására és az eredeti állapot helyreállítására is kiterjedt. Álláspontjuk szerint az önkormányzat tulajdonszerzési jogcíme is érvénytelen, az I.r. alperes tulajdonjogát érvénytelen bejegyzéssel rögzítették az ingatlan-nyilvántartásban. Az I.r. alperes a forgalomképtelen törzsvagyonát jogsértő módon elidegenítette. A fentiekből következően a vevőkkel a későbbiekben kötött adásvételi szerződések is érvénytelenek és ezek alapján a vevők tulajdonjogának bejegyzésére is jogszerűtlenül került sor. A földhivatal jogsértő módon a felperesek kérelmére nem igazította ki az érvénytelen bejegyzéssel nyilvántartott tulajdonszerzést, és a ... Város Önkormányzata Jegyzője törvénysértő határozattal nem adott helyt a felperesek birtokvédelmi kérelmének. Sérelmezték, hogy a ... Megyei Földhivatal kizárólag
- augusztus 5-én kelt beadványukat bírálta el, és figyelmen kívül hagyta a
- február 16-ai és a
- október 6-i bejegyzési kérelmeket. Az alperesek a kereset elutasítását és a felperesek perköltségben marasztalását kérték. Az I.r. alperes arra hivatkozott, hogy a ...i ....hrsz.-ú ingatlan az
- évi II. tv. 16.§-a alapján került a tulajdonába. Ezt követően ... Község Önkormányzata jogszerű határozatával az ingatlant beépítetlen területté minősítette, a forgalomképtelenségét megszüntette, ezáltal jogszerűen értékesíthette azt a vevők részére. Az ... hrsz.-ú úton keresztül a felperesek ingatlanai megközelíthetők, ezt az utat az önkormányzat a közlekedés szempontjából biztonságossá tette. A felpereseket tehát nem érte kár abból eredően, hogy a .... hrszú ingatlan közút minősége megszűnt, majd telekegyesítés következtében beolvadt a ... hrszú ingatlanba. A II.r. alperes arra hivatkozott, hogy a felperesek által sérelmezett földhivatali határozatokat a ... Megyei Bíróság 8.K.21.911/
- sz. folyamatban volt ügyében felülvizsgálta, és keresetüket elutasította, a földhivatali határozatokat tehát jogszerűnek találta. A II.r. alperes felróható jogellenes magatartása hiányában a felperesek kártérítési igénye nem lehet megalapozott. Utalt arra is, hogy a felperesek nem bizonyították, hogy milyen jellegű és mértékű kár érte őket. A III.r. alperes arra hivatkozott, hogy a birtokvédelmi kérelmet elutasító közigazgatási határozat nem volt jogszabálysértő, a felperesek keresetének jogalapja hiányzik. Az elsőfokú bíróság a kereseti kérelmet a korábban hatályos
- évi IV. tv. (r.Ptk.) 339.§
(1)és 349.§
(1)bekezdése, valamint a PK.
- sz. állásfoglalásban foglaltak szerint bírálta el. Rámutatott, hogy az r.Ptk. 349.§-a alapján közigazgatási jogkörben okozott kár jogcímén csak az államigazgatási jellegű, tehát a közhatalom gyakorlása során kifejtett szervező, intézkedő tevékenységgel, illetve ennek elmulasztásával okozott kárigény érvényesíthető. A fenti rendelkezések a közjog által szabályozott jogalkotási körben okozott kárért fennálló felelősségre nem vonatkoztathatók. E körben az elsőfokú bíróság rámutatott, hogy a felperesek által az I.r. alperes vonatkozásában jogellenes magatartásként megjelölt, az ingatlan átminősítése illetve annak értékesítésre való kijelölése a közhatalmi jog önkormányzat általi gyakorlása körébe vonható. Ez pedig az önkormányzatok működése feletti törvényességi felügyeletet gyakorló szerv hatáskörébe tartozik. Utalt az ún. immunitás elvére, mely szerint a jogalkotással okozott károsodás a jogalkotó és a károsult között polgári kártérítési jogi jogviszonyt nem keletkeztet (EBH.1999.14., Győri Ítélőtábla Pf.III.20.479/2009/4.). Az immunitás elve alól csak azon esetek tekinthetők kivételnek, ha a jogalkotás diszfunkcionális, azaz ha a jogalkotó normatív szabályozási tárgykörben ténylegesen egyedi döntést hoz. Ekkor ugyanis a jogszabályi formát öltő rendelkezés valójában egyedi, az adott ügyre szabott aktusnak, azaz tartalma szerint jogalkalmazói döntésnek minősül (5/
- (II. 27.) AB. Határozat, Fővárosi Ítélőtábla 5.Pf.21.829/2010/
- ügy). Az I.r. alperesnek tehát önkormányzati rendeletével illetve határozatával (7/
- sz. rendelet, 135/
- ÖKT:sz. határozat) az útingatlan beépítetlen területté történő átminősítéséről való döntése, illetve a forgalomképtelenség törléséről való eljárása nem hatósági jogkörben való eljárás, így a felperesek ezen I.r. alperesi tevékenységgel összefüggésben nem hivatkozhatnak az r.Ptk.349.§
(1)bekezdésében foglaltakra. A felperesek azon érvelésére, miszerint az I.r. alperes tulajdonjoga ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése érvénytelen, a törvényszék kifejtette, hogy az I.r. alperes javára a tulajdonjogot bejegyző hatósági határozatot a felperesek jogorvoslattal nem támadták, így - a r. Ptk. 349.§. által előírt különös feltétel hiányában - a bíróság a felpereseknek ezzel összefüggésben érvényesített közigazgatási jogkörben okozott kár címén előterjesztett igényét nem is vizsgálta. A rendes jogorvoslat elmulasztása pedig csak akkor nem eredményezi a közigazgatási jogkörben okozott kár címén előterjesztett igény érvényesítésének kizártságát, ha a károsult a hatóság hibája miatt nem vehette igénybe a jogorvoslati lehetőséget. Erre azonban a felperesek a perben nem hivatkoztak. A felpereseknek a törzsvagyon elidegenítésére és az elidegenítő határozat alapján a földhivatalok változásbejegyzésére, illetve a két érvénytelen bejegyzésére való hivatkozás körében a törvényszék kiemelte, hogy az 1999. március 17. napján kelt adásvételi és tulajdonközösséget megszüntető szerződés semmissége és az eredeti állapot helyreállítása körében jogerős döntés született (a ...i Városi Bíróság 13.P.21.903/2003/103/I. sz. ... Megyei Bíróság 1.Pf.20.763/2007/7. sz. határozatok). Az 1952.évi III.tv. (r.Pp.) határozatok jogerejére vonatkozó 229.§
(1)bekezdése, valamint a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló
- évi CLXI. tv. 6.§-a, mely szerint a bíróság határozata mindenkire kötelező. Ezen rendelkezések kizárják, hogy a bíróság ezen kérdéseket jelen perben újra vizsgálja. A II.r. alperessel szemben előterjesztett kereset vonatkozásában a törvényszék arra hivatkozott, hogy a
- február 16-i és a
- október 6-i bejegyzési kérelmeket a földhivatal intézkedés nélkül irattárba helyezte, azonban az ügyfél erről értesítést kapott. Az I.r. felperes ezen értesítés ismeretében terjesztette elő a
- augusztus 5-i kérelmét, amelyet azonban a földhivatalok első-és másodfokon is elbíráltak. Ezen közigazgatási határozatot pedig a bíróság felülvizsgálta, és azt jogszerűnek ítélte (... Megyei Bíróság 8.K. 21.911/2003./5.). Ezen döntése pedig a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránti perben is irányadó, azaz a közigazgatási bíróság azon megállapítása, hogy a földhivatal határozata jogszerű volt, a jelen kártérítési perben is irányadó. A III.r. alperes vonatkozásában a felperesek kizárólag arra hivatkoztak, hogy a III.r. alperes törvénysértő határozattal nem adott helyt a felperesek birtokvédelmének. E körben az elsőfokú bíróság arra utalt, hogy a korábbi jogerős peres eljárásokban a birtokvédelmi határozat felülvizsgálata megtörtént, a felperesek keresetét e körben a bíróságok elutasították ( ... Megyei Bíróság1.Pf.
- 763/2007./7.) . A felperesek tehát alperes részéről jogellenes magatartást bizonyítani nem tudtak, erre tekintettel a törvényszék a felperesek kereseti kérelmét jogalap hiányában elutasította. Az elsőfokú ítélettel szemben a felperesek terjesztettek elő fellebbezést (118.irat). A Pp. 252.§
(3)bekezdése alapján kérték az ítélet hatályon kívül helyezését annak megalapozatlansága okán, és az elsőfokú bíróság új tárgyalás tartására, új határozat hozatalára utasítását. Állították, hogy az elsőfokú bíróság a keresetet nem merítette ki (Pp. 213.§
(1)bekezdés). Az eredeti birtokvédelmi eljárás a ... Tája Szövetkezet II.r. alperessel szemben még nincsen elbírálva, annak az ügynek az iratait indokolt beszerezni. Az „I. és II.r. alperesek között" közterületre létrejött adásvételi szerződés jogszabályba ütközés okán érvénytelen. Érvénytelen a képviselő-testület olyan rendelete, amelyik magasabb szintű jogszabállyal ellentétes rendelkezést tartalmaz. A fenti érvénytelenségi okok ellenére a ...i Földhivatal a tulajdonjog változást az ingatlannyilvántartásba bejegyezte, az érintett felek erről határozatot nem kaptak. Állították, hogy a településrendezési eljárás nem volt törvényes. I. és III.r. alperesek a fellebbezési ellenkérelmükben az elsőfokú ítélet helybenhagyását és a felperes perköltségben marasztalását indítványozták. A felperesek fellebbezése alaptalan. Az ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást lefolytatta, annak felülvizsgálata során a másodfokú bíróság az ítélet hatályon kívül helyezésére alapot adó lényeges eljárási szabálysértést nem észlelt. Az elsőfokú bíróság megalapozott tényállásból helytálló jogi következtetést levonva utasította el a felperesek kereseti kérelmét. A döntés indokaival az ítélőtábla egyetért, azok ismétlését mellőzi. A felperesek a kereseti kérelmüket - a fellebbezésben foglaltak tükrében - arra alapították, hogy magasabb szintű jogszabállyal ellentétes, tehát érvénytelen határozattal szüntette meg az I.r. alperes a perbeli terület forgalomképtelenségét, biztosítva ezzel az ingatlan értékesíthetőségét, megfosztva a felpereseket az út használatának lehetőségétől. Az elsőfokú ítéletben e körben kifejtett érvelést az ítélőtábla az alábbiakkal egészíti ki. A helyi önkormányzatokról szóló korábban hatályos 1990. évi LXV. tv. 1.§
(1)bekezdése értelmében a helyi önkormányzat a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi érdekű közügyekben önállóan jár el. A közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlása körében a helyi önkormányzat - a törvény keretei között - önállóan szabályozhatja, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladatés hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság illetve a bíróság, és kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül. A
(6)bekezdés b./ pontja értelmében a helyi önkormányzat a törvény keretei között önkormányzati tulajdonával önállóan rendelkezik. A PK.
- számú állásfoglalás kimondja, hogy az r.Ptk. 349.§-ának alkalmazása szempontjából államigazgatási jogkörben okozott kárnak csak azt a kárt lehet tekinteni, amelyet államigazgatási feladatot ellátó szerv alkalmazottja illetőleg tagja államigazgatási jellegű, tehát a közhatalom gyakorlása során kifejtett szervező - intézkedő tevékenységgel, illetőleg ennek elmulasztásával okozott. A fentiek összevetéséből megállapítható, hogy az I.r. alperes felperesek által sérelmesként megjelölt magatartása nem államigazgatási jellegű, azaz nem szervező - intézkedő tevékenység körébe tartozik, hanem a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, az önkormányzati jogok gyakorlásán belül az önkormányzati tulajdonnal való önálló rendelkezést valósít meg. A fentiek okán a Ptk. 349.§-a alapján a felperesek által sérelmezett önkormányzati határozat (135/
- ÖKT. ) kártérítési felelősséget nem alapozhat meg. A felperesekre sérelmes, az önkormányzat gazdálkodása körében született határozat tartalmi felülvizsgálatára jogi lehetőség nincs. Az I.r. felperes joghatályos fellebbezésében (118.irat) kifejtés nélkül, utalásszerűen felhozott fellebbezési okokra tekintettel az ítélőtábla kiemeli, hogy azok az elsőfokú bíróság helytálló érdemi döntésének megváltoztatására nem adnak alapot. A fellebbezési érveket - nem beazonosítható módon megjelölt, sérelmes földhivatali határozatok, településrendezési eljárás „törvénytelensége", adásvételi szerződés érvénytelensége -- az eljárt bíróságok a tényállásban részletesen ismertetett jogerős ítéleteikkel érdemben vizsgálták, és azokat megalapozatlanként elutasították. Helytállóan hivatkozott az elsőfokú bíróság arra, hogy a felperesek jelen keresetükben lényegileg a korábbi jogerős közigazgatási és bírósági döntések számukra kedvezőtlen tartalmát támadják. Az alperesek jogellenes, és a r.Ptk 349.§.
(1)bekezdésén alapuló kártérítési felelősség alapjaként szolgáló károkozó magatartásaként/eljárásaként a korábbi birtokvédelmi, földhivatali tulajdonjog bejegyző, illetve felperesi kérelmeket elutasító határozatok tartalmát jelölték meg, amelyek tárgyában már jogerős bírósági ítéletek születtek. A r.Pp. 229.§.
(1)bekezdése és a
- évi CLXI. 6.§. kizárja annak lehetőségét, hogy a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránti per a felekre sérelmes határozatok tekintetében további jogorvoslati fórumként szolgáljon. (BH. 1993.32., BDT.
- 1496., BDT.
- 2855.) A fentiekre tekintettel az ítélőtábla a törvényszék ítéletét a r.Pp.253.§.
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A másodfokú bíróság az eredménytelenül fellebbező I.r. felperest a r.Pp. 78.§.
(1)bekezdése értelmében kötelezte a 32/2003.(VIII.22.) IM.r.
(3)
(5)
(6)bekezdései alapján megállapított mértékű ügyvédi munkadíjból álló perköltség alperesek, mint egyetemleges jogosultak részére történő megfizetésére. A pervesztes I.r. felperes terhére eső fellebbezési illetéket az I.r. felperes teljes személyes költségmentessége okán az állam viseli.( r.Pp. 84.§.
(1)bekezdés 6/
- (VI. 26.) IM r. 13.-14.§. ) Az I.r. felperest képviselő pártfogó ügyvéd másodfokú eljárásban felmerült munkadíjáról az ítélőtábla a r. Pp. 87.§. alapján rendelkezett. Győr,
- február
- Dr. Világi Erzsébet sk. a tanács elnöke Dr. Sarmon Hedvig sk. előadó bíró Dr. Szabó Péter sk. bíró A kiadmány hiteléül: kiadó