← Magyarország

Kfv.35149/2016/7 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A szociális lakástámogatások jogszerűségének felügyelete során, a hatáskörrel rendelkező államigazgatási szerv felelősségét nem csökkenti a folyósító hitelintézetnek a feladatellátással összefüggésben, jogszabályon alapuló, saját működési körében végzett tevékenységre szóló felhatalmazása. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.IV.35.149/2016/

  1. A tanács tagjai: Dr. Kozma György a tanács elnöke, Dr. Kalas Tibor előadó bíró, Dr. Balogh Zsolt bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője: Dr. Jeky Emese ügyvéd Az alperes: alperes neve Az alperes képviselője: Dr. Poloma László kormánytisztviselő A per tárgya: lakáscélú állami támogatás visszatérítése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.K.27.316/2014/
  2. számú ítélete Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.K.27.316/2014/
  3. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria - a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.K.27.316/2014/
  4. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és az alperes 25211/1/
  5. számú határozatát - az elsőfokú közigazgatási határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezi; - kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 30.000 (harmincezer) forint elsőfokú és 30.000 (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A kereseti és a felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes adásvételi szerződést kötött
  6. február
  7. napján a .C. Kft.-vel, mely alapján megvásárolta a P.s, III. kerület.../A/
  8. hrsz.-ú, P., Y. M.u. ...szám alatti ingatlan tetőterén, lakásként kialakítandó 43,91 m2 + 7,5 m2 terasz alapterületű társasházi öröklakás megnevezésű ingatlant összesen 8 millió forintért. Az eladó vállalta, hogy emeletráépítéssel kialakítja a lakást ... sz. építési engedély alapján. [2] A felperes a lakás megvásárlása céljából lakáscélú állami támogatást igényelt az O. T.és K. Bank Rt.-től (a továbbiakban: hitelintézet). Ennek összege 1.600.000 forint szoc. pol. támogatás plusz 400.000 forint ÁFA-támogatás. További 4.000.000 forint fedezetül a hitelintézet által állami kamattámogatás mellett nyújtott kölcsön szolgált. (2.000.000 forint foglaló és vételár pedig előleg címén került átadásra.) [3] Az adásvételi szerződésben a felperes mint vevő hozzájárulását adta, hogy mind a támogatások, mind a bankhitel az eladó részére kerüljenek közvetlenül folyósításra. [4] Az adásvételi szerződés szerint „az adásvétel tárgyát képező lakás átadási - birtokba adási határideje
  11. napja". [5] Az OTP jelzálogbank Rt. kérte a támogatások és a kölcsön
  12. június 24-én kelt 196/
  13. számú közjegyzői okiratba foglalt jelzálogszerződés alapján jelzálogjogának a Magyar Állam részére való bejegyzését. Az igényt a Pécsi Körzeti Földhivatal
  14. január 18-án kelt 49070/
  15. számú határozatával elutasította, mivel az ingatlanra vonatkozóan a társasház alapító okiratának módosítási kérelmét elutasították, így az ingatlan nem került kialakításra és nem került a felperes tulajdonába sem. [6] Az elsőfokú szerv jogelődje az alperes Baranya Megyei Igazgatóság azonban csak a hitelintézet
  16. február 26-án tett bejelentése alapján értesült arról, hogy a felperes a hitelintézet szerint nem tett eleget jogszabályban, illetve szerződésben foglalt kötelezettségének, mely alapján a támogatás visszafizetésének lehet helye. Ezen eljárásban kiderült, hogy a hitelintézet megelőzően
  17. december 11-én kelt levelében a támogatásokat az igénybevétel napjától számított kamatokkal visszavonta, és a támogatások visszafizetésére szólította fel a felperest. [7] A felszólításnak a felperes nem tett eleget. A jogelőd Lakástámogatási Hatóság pedig megállapította, hogy a támogatási szerződés megkötésekor a lakás építése még folyamatban volt, a befejezés egyértelmű határidejét a szerződések nem tartalmazták, csak a már fentebb idézett módon. Eljárása során az elsőfokú hatóság megállapította, hogy az ingatlan nem került kialakításra, és a felperes tulajdonába sem. Ennek folyományaként a pénzintézet
  18. március 18-án tett nyilatkozatával felmondta a lakóingatlan vásárlási kölcsönszerződés kiegészítő kamattámogatással elnevezésű megállapodást, mert a felperes a hitelszámlán mutatkozó hátralékát nem rendezte. Tartozása így azonnal esedékessé vált, melynek visszafizetésére a pénzintézet felszólította. A felszólítás eredménytelen maradt. [8] Az eljárás eredményeként a jegelőd elsőfokú hatóság megállapította
  19. június 30-án kelt 8829/7/
  20. számú határozatában, hogy a felperes jogosulatlanul vette igénybe a kedvezményt, az adó-visszatérítési támogatást, a kölcsön kiegészítő kamattámogatását, ezért elrendelte ezek visszafizetését, a
  21. december 18-ig esedékes kamatokkal, összesen 4.543.493 forintot. [9] A határozat ellen a felperes fellebbezéssel élt. Vitatta, hogy tartozása állna fenn. Indoklásában hivatkozott arra, a támogatás alapját képező lakás neki nem felróható okból nem épült meg. Vitatta az Államkincstár által közvetítéssel megbízott hitelintézet és az OTP Jelzálogbank eljárását a szerződéskötéstől kezdve. Kifejtette, hogy az építés határidejeként a jogszabály szolgál eligazításul. Eszerint három év után
  22. június 25-én lejárt ez a határidő a hitelintézettel való szerződéskötéstől számítva. A meghatározott feltételek mellett esetleg számításba vehető két év meghosszabbítás esetén is, az ötéves elévüléssel számolva a határidők leteltek (legkésőbb
  23. június 25-én) az igény érvényesítésére. A fellebbezés folytán eljárt alperes a
  24. október 3-án kelt 25211/1/
  25. számú [10] határozatával az elsőfokú határozat indoklásából törölte a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/
  26. (I. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.)
  27. §

(8)bekezdésére történő hivatkozást, és helyette az 1. §
(1)bekezdését illesztette. A határozatnak a módosítással nem érintett rendelkezéseit helybenhagyta. Megállapította, hogy az állami cél, a támogatott lakásépítés nem valósult meg, ezért a forrás felhasználása jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/
  1. (XII. 31.) Korm. r. szerint. A felperesi fellebbezés folytán alperes az elsőfokú határozatot mindezek alapján [11] helybenhagyta. A kereseti kérelem és az alperes védekezése A felperes keresetet nyújtott be a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon az alperes [12] határozata ellen azzal, hogy az jogszabályt sért. Indoklása szerint a hitelintézet a finanszírozás során nem vette figyelembe a lakás építésének készültségi fokát. A hitelfolyósítás mértéke jóval meghaladta a ténylegesen elvégzett munkálatokat. Emiatt a hitelintézetet jelentős mulasztás terheli álláspontja szerint. Vitatta továbbá, hogy külön meghatalmazást adott volna a kivitelezőnek a pénz felvételére. A lakóingatlan a kivitelező hibájából nem készült el. A felperes szerint ezt a magatartását a [13] hitelfolyósítás nem gondos volta inkább elősegítette. Vitatta a másodfokú határozatban a hivatkozás kijavítását. Az elsőfokú határozat által kiemelt jogszabályhely ugyanis az ő igazának alátámasztására alkalmas. Az R. szerinti határidő szempontjából releváns, hogy a használatba vételi engedély kiadására szóló határidő eredménytelenül telt el, és arra a továbbiakban sem került sor. A felperes hivatkozott arra, hogy a maga részéről más lakásvásárlókkal együtt megtette a szükséges lépéseket, így különösen büntető feljelentést tettek. Ennek azonban sajnálatosan nem lett eredménye. Alperes azonban a használatba vételi engedély hiánya miatt a határnapot követően semmiféle hivatalos eljárást nem indított. Noha a kivitelező cégét fölszámolták, ellene sem a hitelintézet, sem az alperes büntető eljárást nem kezdeményezett. Előadta, hogy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló [14]
  2. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)
  3. §-a értelmében a végrehajtáshoz való jog 5 év alatt elévül, melyre az elsőfokú határozat megtámadása során is hivatkozott. Utalt arra is, hogy mind a polgárjogi, mind a közigazgatási elévülési idő 5 év. Az alperes ellenkérelmében fenntartotta a határozatában foglaltakat. Hivatkozott az [15] adásvételi szerződésre, amelyik följogosította a hitelintézetet a kivitelező kezeihez való teljesítésre. Arra vonatkozóan, hogy a használatba vételi engedély megszerzésének elmaradása miatt miért nem indított eljárást, az alperes az R.
  4. §
(1)bekezdésére hivatkozott, miszerint a közvetlen és közvetett támogatások nyújtását, folyósítását, a törlesztés és a támogatások megállapítását, valamint ezeknek a központi költségvetéssel való elszámolását a hitelintézetek végzik. Az alperes csak a hitelintézet
  1. február 26-i bejelentése alapján szerzett tudomást arról, hogy a felperes nem tett eleget jogszabályból származó kötelezettségének, ezért a támogatás visszafizetésének lehet helye. Ezt követően indította hatósági eljárását. A végrehajtáshoz való jog elévülésének kezdő időpontja az alperes álláspontja szerint a Ket. [16]
  2. §-a alapján a kötelezettséget megállapító döntés jogerőre emelkedése. A végrehajtási jog eszerint nem évült el. Az elsőfokú ítélet Az ügyben eljárt Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 4.K.27.316/2014/
  3. számú [17] ítéletében a felperes keresetét elutasította. Hivatkozott az adásvételi szerződésre, amelynek azon pontjait, amelyek a hitelintézet számára a támogatásnak az eladó számlájára történő utalását lehetővé teszik, okirattal alátámasztott meghatalmazásként kell értelmezni. Ugyancsak jogszerűnek kell tekinteni a hitelintézet által teljesített állami támogatásmegállapítási és -folyósítási tevékenységet. Ugyanakkor a követelések érvényesítését az R.
  4. §
(5)bekezdésével egyezően az adózás rendjéről szóló
  1. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.)
  2. §
(6)bekezdése az alperes hatáskörében szabályozza. A kincstár közigazgatási hatósági eljárás keretében hozott jogerős határozatában szereplő követelés köztartozásnak minősül. Eszerint az eljárásra szubszidiáriusan a Ket. szabályai vonatkoznak, ideértve az elévülés általános szabályait is. A bíróság nem fogadta el a felperesnek az alperes mulasztásában megnyilvánuló jogsértésére [18] való hivatkozását. Döntőnek ugyanis azt minősítette, hogy a lakáscélú támogatás nem töltötte be célját, hiszen a lakás nem épült meg. A felperes által hivatkozott egyéb körülmények, így különösen az építtető felelőssége, közigazgatási perben nem érvényesíthetők, azokat a bíróság ezen eljárásban nem jogosult vizsgálni. A bíróság álláspontja szerint az alperes határozata nem sértett jogszabályt. A felülvizsgálati kérelem Felperes felülvizsgálati kérelmében kérte az ítélet megváltoztatását úgy, hogy a fizetési [19] kötelezettség alól mentesítse. Hivatkozott a Ket. 142. §-ára, a 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:22. §-ára, valamint alapelvi szinten a Ket. 1. §
(2)bekezdésére. Kifogásolta a felperes mindennemű intézkedésének elmaradását a használatba vételi [20] engedély kiadásának meghiúsulása után. A hitelintézet is több mint 10 éven keresztül mulasztotta el az alperest értesíteni. A hitelintézetnek az alperes megbízásából kellett eljárnia, tehát az alperes nem hivatkozhat ezzel összefüggésben a tudomás hiányáról, ha egyébként megfelelő gondossággal járt volna el. Az alperes érdemi ellenkérelmében a bíróság határozatának hatályában való fenntartását [21] kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [22] A felülvizsgálati kérelem alapos. A R. 20. §
(8)bekezdése szerint ha „a támogatások igénybevételének [23] alapját képező építési munkák a szerződésben meghatározott legfeljebb három éven belül vagy az ezt indokolt esetben amennyiben az építtető az építésügyi hatósági engedély hatályossága meghosszabbítását a hitelintézet részére az építési munkára a szerződésben meghatározott határidő letelte előtt igazolja legfeljebb öt évvel meghosszabbított határidőig nem készülnek el", a támogatásokat a támogatás folyósítója visszavonja. [24] Az Art. 72. §
(5)-
(6)bekezdése alapján az állami támogatások jogszerűségének ellenőrzését a hitelintézet megkeresése alapján az államigazgatási hatóság végzi. Az R. 18. §
(1)bekezdése szerint a támogatások igénybevételi feltételeinek meglétét a hitelintézet köteles ellenőrizni. A 18. §
(15)bekezdése szerint az államigazgatási szerv hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja az igénybevétel jogszerűségét és a törlesztési kötelezettség teljesítését, és szükség szerint hatósági határozatban intézkedik a tartozás visszatérítése iránt. Az R.
  1. §-a szerint a meghatározott lakástámogatási kölcsönök nyújtását, folyósítását a törlesztés és a támogatások megállapítását, valamint ezeknek a központi költségvetéssel való elszámolását a hitelintézetek végzik. [25] A Kúria értelmezése szerint ebből következően a hitelintézet jogszabály rendelkezése alapján államigazgatási feladat ellátásában vesz részt. A támogatások jogszerűségének biztosítása tekintetében azonban a feladat ellátásának alapvető kötelezettje az államigazgatási szerv. Korábban a Kúria Kfv.IV. 35.304/2013/
  2. számú döntésében (KGD
  3. 70.) hasonló eredményre jutott, miszerint a „alperes az előírt feltételek nem teljesülése esetén nemcsak a pénzintézet útján, hanem önállóan is visszaigényelheti a szociálpolitikai támogatást". Általában véve pedig az adott feladat tekintetében irányítási jogkörben kell úgy meghatároznia a munkaszervezés módját, hogy a támogatások rendeltetésszerű felhasználásának kontrollja hatékonyan ellátható legyen. [26] Jelen esetben ebből nyilvánvaló, hogy olyan rendszernek kell működnie, amelyben az R.
  4. §
(8)bekezdés szerinti fentebb idézett határidők leteltéről (3, illetve 5 év az építési munkák elkészültére) értesülnie kellene. Nem az ügyfél dolga, hogy a hatáskör gyakorlója és a feladat ellátásában közreműködő hitelintézet között ez milyen rendben kerül kialakításra. Mindennek jelentősége van a felülvizsgálati kérelemben vitatott jogkérdés, az elévülés [27] tekintetében. A Ket.
  1. §-a szerinti elévülés kezdő időpontjaként aligha tekinthető a hatóság részéről való szubjektív tudomásszerzés az építés meghiúsulásáról, ha egyszer az R. a jogosultság érvényesítésére 3 (indokolt esetben 5) év jogvesztő határidőt ír elő. Ennek leteltéről az alperesnek tudomással kellett volna bírnia. Jelen ügy szempontjából nem releváns, hogy ennek hiánya a hitelintézet vagy az alperes működésében keresendő okra vezethető vissza. A földhivatali bejegyzési kérelmet
  2. január 18-án elutasították, mivel a lakást nem [28] alakították ki, az adásvételi szerződésben foglaltak szerint. Innentől kezdve a hitelintézetnek és az alperesnek feladatkörükben intézkedniük kellett volna a jóváírt támogatások visszafizetése iránt. Ennek lett is volna jelentősége, hiszen a támogatási szerződés megkötéstől (
  3. június 25.) számított, jogszabály szerinti 3 év a lakás elkészültére még nem telt le. A hitelintézet azonban csak
  4. december 11-én élt jelzéssel erről a körülményről. Hogy ekkora késedelem lehetséges volt, az a fentiek szerint az alperes felelőssége is. Rá nézve is a tudomásszerzés napjaként a földhivatali bejegyzési kérelem elutasítása jogerőre emelkedésének időpontja irányadó az elévülés kezdeteként. A Ket.
  5. §-a szerint a végrehajtáshoz való elévülési jog 5 év. Ennél fogva a vitatott [29] követelés a felperessel szemben elévült. A támogatásfelhasználás további körülményei, a valószínűsíthető jogsértések nem képezik jelen közigazgatási per tárgyát. Az elévülésnek mindazonáltal jelen esetben tartalmilag is van jelentősége. Időben [30] kezdeményezett hatósági intézkedések mellett több lehetőség lett volna a károk minimalizálására és a kivitelező részéről feltehetően fennálló jogellenesség feltárására. Ezzel szemben a jogbiztonságot veszélyezteti, ha az államigazgatási szerv a feladatellátásával összefüggő irányítási viszony keretében való tudomásszerzése tekintetében elfogadnánk, hogy annak rendjére egyáltalán nincs befolyással. Minderre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
  6. §
(4)bekezdése alkalmazásával [31] hatályon kívül helyezi. Az első és másodfokú közigazgatási határozatokat jogszabálysértés címén, elévülés miatt ugyancsak hatályon kívül helyezi. A döntés elvi tartalma A szociális lakástámogatások jogszerűségének felügyelete során, a hatáskörrel rendelkező [32] államigazgatási szerv felelősségét nem csökkenti a folyósító hitelintézetnek a feladatellátással összefüggésben, jogszabályon alapuló, saját működési körében végzett tevékenységre szóló felhatalmazása. Alkalmazott jogszabályok 2003. évi XCII. törvény 72. §
(5)-
(6)bekezdés,
  1. §; 12/
  2. (I. 31.) Korm. rendelet
  3. § [33]
(1)bekezdés, 20. §
(8)bekezdés,
  1. §, Záró rész [34] Az illetékről való rendelkezés az illetékekről szóló
  2. évi XCIII. törvény 5 §-án alapul. Budapest,
  3. január
  4. Dr. Kozma György sk. a tanács elnöke, Dr. Kalas Tibor sk. előadó bíró, Dr. Balogh Zsolt sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.