Pfv.I.20.580/2007/6.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága dr. Novák Zoltán ügyvéd (...) által képviselt ... felperesnek - dr. Szitás Benedek ügyvéd, majd a felülvizsgálati eljárásban dr. Nagy Andrea ügyvéd (...) által képviselt ... alperes ellen közös tulajdon megszüntetése iránt a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróságon 8.P.22.330/
- szám alatt folyamatban volt, majd a Debreceni Ítélőtábla
- november
- napján meghozott Pf.II.20.528/2006/
- számú ítéletével befejezett perében, az említett számú másodfokú határozat ellen az alperes részéről
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Debreceni Ítélőtábla Pf.II.20.528/2006/
- számú ítéletének felülvizsgálattal támadott részét hatályában fenntartja. Kötelezi az felperesnek alperest, 50.000 hogy - (Ötvenezer) 15 nap forint alatt - fizessen felülvizsgálati meg a eljárási költséget. A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s : A felperes módosított keresetében a per tárgyává tett ingatlan közös tulajdona megszüntetését kérte oly módon, hogy a bíróság jogosítsa fel az alperes ½ tulajdoni illetőségének megváltására az ingatlanforgalmi igazságügyi szakértő által véleményezett 18.000.000 forintos lakott forgalmi értéken, tekintettel arra, hogy az alperes az ingatlanból nem hajlandó kiköltözni. Beszámítását kérte a megváltási felbontásától árba kezdődően az alperessel általa kötött megfizetett házassága lakásfenntartási költségek - alperesre eső - fele összegét, azaz 1.044.033 forintot. Az alperes a többször módosított ellenkérelmében a közös tulajdon megszüntetését nem ellenezte. Tett olyan nyilatkozatot: ha a bíróság a felperest jogosítja fel az alperes tulajdoni hányadának megváltására, az ingatlanból feljogosítását a felperes nem hajlandó tulajdoni kiköltözni. illetőségének Kérte a megváltására; majd a fellebbezési kérelmében a közös tulajdonú ingatlan árverési értékesítésének elrendelését. Vitatta megállapított forgalmi értéket. megfizetett lakásfenntartási a szakértői Elismerte a költségek véleményben felperes által összegszerűségét; egyidejűleg kérte az általa megtérített lakásfenntartási költség fele összegének a felperes terhére történő elszámolását. Az elsőfokú bíróság ítéletével a peres feleknek a ... hrsz. alatt nyilvántartott ... ingatlanon fennálló közös tulajdonát akként szüntette meg, hogy az alperes ½ tulajdoni illetőségét 9.000.000 forint megváltási ár megváltási árba beszámított, amelynek ellenében 1.044.033 a felperes forint eredményeként tulajdonába lakásfenntartási arra kötelezte a adta. A költséget felperest, hogy 60 napon belül fizessen meg az alperesnek 7.955.967 forint megváltási árat. Megkeresni rendelte az illetékes körzeti földhivatalt, hogy az ítélet jogerőre emelkedését követően jegyezze föl az ingatlan tulajdoni lapján a "közös tulajdon megszüntetésének tényét", és a megváltási ár megfizetésének igazolását követően jegyezze be a tulajdonjogot az alperes ½ tulajdoni illetőségére a felperes javára, közös tulajdon megszüntetése címén. Az elsőfokú bíróság döntését a következőkkel indokolta. Az adott esetben a közös tulajdon megszüntetése a Ptk.
- §-a és a
- §
(2)bekezdése alapján rendelhető el. A perbeli ingatlan forgalmi értékét az aggálytalannak talált, és emiatt ítélkezése alapjául elfogadott szakvélemény forintban, igazságügyi alapján lakott üres, ingatlanforgalmi beköltözhető állapotban 18.000.000 állapotban forintban szakértői 30 millió határozta meg azzal, hogy a saját bentlakása folytán előállt értékcsökkenést méltánylandó körülmények alperesnek kell érdek indokolta. sem viselnie; tulajdonostársakat lakásfenntartási fennállásának A hiányában - az ettől való eltérést Ptk.
- §-a szerint tulajdoni hányaduk költségekből a a bentlakó családvédelmi számolta arányában felperes által el a terhelő megfizetett 2.221.791 forintot. Az alperes által megfizetett 133.726 forintot; az elszámolás eredményeként a felperesnek megtérítendő 1.044.033 forintot beszámította az alperes részére megítélt megváltási árba; ennek megfelelően kötelezte a felperest 7.955.967 forint megfizetésére. Érvelése szerint az alperes a teljesítőképességét nem igazolta, biztosítékaként viszont a értékelte, hitelközvetítő hogy a nyilatkozatát felperes annak banki hitel igénybevételével - méltányos határidőn belül - képes megfizetni az alperesnek járó megváltási árat. Az ítélet ellen az alperes élt fellebbezéssel, amelyben az elsõfokú bíróság ítéletének megváltoztatásával a közös tulajdon árverés útján való megszüntetését kérte akként, hogy a legkisebb árverési vételárat 30.000.000 forintban határozza meg a bíróság. Nem ellenezte a felperest megillető 1.044.033 forint beszámítását a neki jutó vételárba. A felperes csatlakozó fellebbezésében az elsõfokú bíróság ítéletének a perköltségre vonatkozó rendelkezése megváltoztatását kérte oly módon, hogy a perköltség teljes összegét az alperes viselje. A másodfokú bíróság a per főtárgyára vonatkozó elsőfokú ítéleti rendelkezést helybenhagyta. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást valójában elfogadta ítélkezése alapjául; egyetértett az ítéletben kifejtett előadottakat nem jogi állásponttal tartotta alkalmasnak is. a Az alperes szakértői által véleményben foglaltak megdöntésére. Megítélése szerint az alperes a felperes által felajánlott, a közös tulajdon megszüntetésének minden módját elutasította; mindvégig a közös tulajdon megszüntetésének meghiúsítására törekedett. Nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a rendelkezésre álló teljesítőképességét bíróság az adott tanúvallomás valószínűsítettnek esetben a közös alapján a felperes tekintette. Az elsőfokú tulajdon megszüntetésének a "legcélravezetőbb módját választotta". A felperes csatlakozó fellebbezését viszont alaposnak találta, és a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának
- számú állásfoglalása VI/g. pontja alkalmazásával - az alperes perindítás előtti és a per alatt tanúsított magatartását figyelembevéve - a felperes részéről felmerült költségek - általa előlegezett szakértői díj, jogi képviselőjének munkadíja - teljes összege megfizetésére az alperest kötelezte. Az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben a másodfokú bíróság elsődlegesen az ítéletének hatályon kívül helyezését, elsőfokú bíróság ítéletének és részbeni megváltoztatásával a felperes kötelezését kérte "15.000.000 forint megváltási ár megfizetésére"; másodlagosan az elsőfokú bíróságnak új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását. Hivatkozása szerint az eljáró teljesítőképesnek. bíróságok A tévesen tekintették teljesítőképesség a felperest vizsgálatának egyik legcélravezetőbb módja, ha a bíróság a felet a megváltási ár bírói letétbe helyezésére kötelezi. Ehhez képest a felperes egy általános banki hiteligérvénnyel rendelkezik, amelyet a bank bármikor visszavonhat. Az elsőfokú bíróság iratellenesen állapította meg, hogy az alperes 30.000.000 forint beköltözhető forgalmi érték mellett nem hajlandó az ingatlanból kiköltözni. Az elsőfokú bíróság egyébként elmulasztotta e kérdésben nyilatkozattételre felhívni az alperest, ezzel lényeges eljárási szabályt sértett. "E körben jelenleg is nyilatkozatot tesz…" arra vonatkozóan, hogy 15.000.000 forintos megváltási ár mellett kiköltözik az ingatlanból. További érvelése szerint "az elsőfokú bíróság megsértette a Pp.
- §
(3)bek.-ét…", amikor a jogi képviselő nélkül eljáró alperest nem oktatta ki arra: neki kell bizonyítania azt, hogy a lakottságból eredő értékcsökkenést nem lehet reá hárítani. Az elsőfokú bíróság megsértette a Pp.
- §-ában foglaltakat is, a lakásfenntartási költségek alperesre terhelhető összegének mértéke tekintetében. Tévesen tért el a másodfokú bíróság a PK.
- számú állásfoglalás VI/g. pontjában foglaltaktól, mert az adott esetben az alperes nem tanúsított rosszhiszemű magatartást, "az egész per során és már előtte is a megegyezés szándéka vezette." A felperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott részének hatályban tartását kérte. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Pp.
- §
(2)bekezdése szerint a jogerős ítélet felülvizsgálata jogszabálysértésre hivatkozással kérhető. A Pp. 275. §
(2)bekezdése szerint a Legfelsőbb Bíróság a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati keretei között felülvizsgálati kérelem és a vizsgálhatja kérelem csatlakozó felülvizsgálati felül. Legfelsőbb elbírálása A során a iratok alapján dönt (Pp. 275. §
(1)bekezdés). kérelem Bíróság rendelkezésre a álló A per adatai nem igazolják azt az alperesi állítást, amely szerint mindkét fokú bíróság lényeges eljárási szabálysértéssel hozta meg döntését. Az első- és a másodfokú eljárásban nem sérültek a Pp. 3. §
(3)bekezdésében és a 7. §
(2)bekezdésében foglalt eljárási alapelvek. A bíróság képviselő nélkül tájékoztatási eljáró féllel kötelezettsége szemben - kizárólag - a jogi a perbeli eljárási jogok és kötelezettségek tekintetében áll fenn. Kizárólag az érdekelt felek joga annak eldöntése, hogy mely igényeket kívánnak érvényesíteni, és milyen tartalommal. A Legfelsőbb Bíróság
- számú Polgári Kollégiumi állásfoglalása I. pontjához fűzött indokolásában foglaltak szerint a közös tulajdon megszüntetésénél a lakottságból eredő értékcsökkenést nem lehet a bentlakó tulajdonostársra hárítani, ha ez méltánytalan eredménnyel járna. Az alperesnek kellett volna előadnia, illetőleg hivatkoznia azokra a tényekre, - megjelölve az erre vonatkozó bizonyítékait amelyek bizonyítottságától függően lett volna elbírálható: vannak-e olyan méltánylandó körülmények, amelyek miatt nem lehet - részben vagy egészben - reá hárítani a bentlakásából eredő értékcsökkenést. Az alperes az elsőfokú eljárásban, de a jogi képviselővel előterjesztett fellebbezésében sem hivatkozott arra: mely okból nem kötelezhető az említett értékcsökkenés viselésére. Mindezekből következően sem az első- sem a másodfokú bíróságot nem terheli mulasztás. Az előzőekben másodfokú kifejtetteknek bíróság a azért rendelkezésre van álló jelentősége, peradatok mert alapján a okkal jutott arra a következtetésre, hogy az alperes részéről a másodfokú eljárásban igényelt megszüntetési móddal - a perbeli ingatlan árverési értékesítésével - szemben az elsőfokú bíróság "az adott esetben a legcélravezetőbb módját választotta a közös tulajdon megszüntetésének." A megváltási ár megállapításának alapjául szolgáló szakvélemény elfogadását sem sérelmezheti alappal az alperes; tekintettel arra is, hogy a fellebbezési és felülvizsgálati eljárásban maga is 30 millió forintban jelölte meg a közös tulajdonú, perbeli ingatlan beköltözhető forgalmi értékét; azonos összegben a szakértő által véleményezett másodfokú forgalmi bíróság értékkel. annak is, Elfogadható hogy az adott indokát adta peradatok a mellett valószínűsítettnek tekinthető a felperes teljesítőképessége. Nem alapos az szabálysértés alperesnek a megvalósulását Pp. állító
- §-ban érvelése foglalt sem, eljárási illetőleg nem bírálható el a felülvizsgálati eljárásban, mivel a lakásfenntartási költségnek a felperes általi beszámíthatósága és annak mértéke nem vitatható, alperes mert nem az erre tette vonatkozó elsõfokú ítéleti fellebbezése tárgyává; döntést határozattan az úgy nyilatkozott: nem ellenzi, hogy a felperes 1.044.033 forintot, az alperesnek jutó ½ vételárba beszámítson (Pp.
- §
(1)bekezdés b) pont). Helytálló megváltoztató rendelkezést hozott a másodfokú bíróság a perköltség viselése tárgyában is a PK.
- számú állásfoglalás VI/g. pontjának alkalmazásával; helyesen értékelve az alperes peren kívüli és per alatti magatartását, perbeli eljárási cselekményeit. A Legfelsőbb Bíróság az bizonyítékok okszerű mérlegelésén felülvizsgálati hivatkozott kérelemben előzőekben támadott jogszabálysértések kiemeltekre alapuló érdemi hiányában - jogerős alapítottan a ítéletnek a rendelkezéseit a Pp.
- § a
(3)bekezdésében foglaltak alkalmazásával hatályában fenntartotta. Az alperest a Legfelsőbb Bíróság a - Pp. 270. §
(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban is irányadó - Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte arra, hogy térítse meg a felperesnek az ellenkérelme előterjesztésével felmerült képviseleti költségét. Az eredménytelen személyes felülvizsgálati költségmentessége kérelmet folytán le nem előterjesztő rótt alperes felülvizsgálati eljárási illetéket - a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(1)bekezdése és a
- §-a alapján - az állam viseli. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
- §
(1)bekezdése értelmében tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
- november
- Dr. Szőke Irén sk. a tanács elnöke, Dr. Csentericsné Dr. Ágh Bíró Ágnes sk. előadó bíró, Dr. Orosz Árpád sk. bíró