Bfv.III.87/2008/5.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a
- évi május hó
- napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő v é g z é s t : A rongálás bűntette miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által védője útján benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Ráckevei Városi Bíróság 10.B.428/2004/
- számú ítéletét és a Pest Megyei Bíróság 1.Bf.635/2006/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. E végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Ráckevei Városi Bíróság a
- július
- napján hozott 10.B.428/2004/
- számú ítéletévela terheltet rongálás bűntette miatt 300 napi tétel, napi tételenként 200 Ft pénzbüntetésre ítélte. A megállapított tényállás a következő. A terhelt
- március
- és
- között - pontosabban meg nem állapítható napon - 10.00 óra körüli időben a vendéglő tulajdonosa által a telekhatárra felépített zajvédő falat szétverte, majd annak darabjait a vendéglő udvarára átdobálva egy ipari hűtő aggregátort és 2 db ipari olajsütő kosarat is megrongált. Az okozott 373.000 Ft kár nem térült meg. Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolása (elsőfokú ítélet
- oldal
- és
- bekezdés) tartalmazza a tényálláshoz tartozó azon megállapítást, hogy a vendéglő tulajdonosa szakszerűen építette meg a zajvédő falat, amely a terhelt kertje felől, illetőleg a sértett területéről volt csak megközelíthető, valamint hogy a cselekmény elkövetésének idején és helyén nem volt olyan nyomatékú szél, vihar, amely a zajvédő falat emberi közreműködés nélkül lerombolta volna. A Pest Megyei Bíróság a
- június
- napján kelt 1.Bf.635/2006/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét annyiban változtatta meg, hogy a pénzbüntetés napi tételeinek számát 200 napra enyhítette, a napi tétel összegének változatlanul hagyása mellett. A jogerős ügydöntő határozat ellen védője útján a terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt a Be. 416.§
(1)bekezdés a),
- b)és
- c)pontja alapján. A felülvizsgálati indítvány szerint a bíróság törvényes vád hiányában járt el. A vádirat ugyanis nem jelölte meg az elkövetés konkrét időpontját, ennek hiányában pedig a terheltnek a Be. 5.§ában írt garanciális jogának gyakorlására és védekezésének kifejtésére sem volt esélye. Ezzel összefüggésben az eljáró hatóságok a Be. 28.§-ában foglaltakat is megsértették. A vádirat kellékhiányos is, mert nem tartalmazza a Be. 217.§
(3)bekezdés
- b)és
- h)pontjában foglaltakat, nem írja le kellő részletességgel a büntetőjogi felelősség megállapításával összefüggő lényeges tényeket, nem tünteti fel a védelem tanúit. A bizonyítás során az eljáró bíróságok a Be. 75.§
(1)bekezdését is megsértették, a tényállás alapos és hiánytalan feltárása az elkövetés módjára, tárgyára, eszközére és eredményére vonatkozóan sem történt meg. Az elkövetési tárgy felderítésének hiányában további sorsának vizsgálata nélkül a kár bekövetkezése és annak összegszerűsége sem állapítható meg. Nem tisztázták, hogy a kár összege - amely a megrongált dolog helyreállítási költségével egyezik meg - meghaladja-e a szabálysértési értékhatárt. Az eljáró hagyták. bíróságok Be. 4.§
(2)bekezdését is figyelmen kívül Sérelmezte, hogy az eljáró bíróság a terhelt számos bizonyítási indítványát elutasította, a szakvélemény kiegészítésére vonatkozó védői kérelemnek sem adott helyt, a szakvélemény pontatlanságai ellenére új szakértőt nem rendeltek ki és mindennek a határozatban indokát sem adták. A bíróságok ítéleteinek indokolása sem felel meg a Be. 258.§
(3)bekezdésében foglaltaknak. Nem vizsgálták az eljárt bíróságok azt sem, hogy a terhelt szándéka kiterjedt-e a zajvédő falon túl elhelyezett dolgok megrongálására, amennyiben a terhelt el is követte volna a terhére rótt bűncselekményt, a zajvédő falon túl lévő tárgyak megrongálása tekintetében csak gondatlanság terhelné, ezért az azokban okozott kár mértéke nem lehet része az elkövetési értéknek. Ennek felderítetlensége miatt a bűncselekmény minősítése is jogszabálysértő. A Legfőbb Ügyészség BF.373/2008. számú átiratában és az ügyész a nyilvános ülésen is a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak találta és a megtámadott határozatok hatályában fenntartását indítványozta. A felülvizsgálati indítvány nem alapos. A felülvizsgálati eljárásban a Be. 423.§
(1)bekezdése értelmében a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, annak megalapozottsága nem vitatható. A bizonyítási eljárás és a tényállás felderítésének esetleges hibái, hiányosságai nem vizsgálhatók. Ezért az indítványnak az elkövetés idejével, eszközével, módjával, az elkövetés tárgyával és értékével kapcsolatban a megalapozatlanság körébe tartozó - a törvényes vád hiányára visszautaló - kifogásai nem képezhetik a felülvizsgálat tárgyát. A Be. 416.§
(1)bekezdés c) pontja eljárási okból a felülvizsgálatot kizárólag akkor teszi lehetővé, ha a bíróság határozatának meghozatalára a Be. 373.§-ának
(1)bekezdés I.
- b)vagy
- c)pontjában, illetve II-IV. pontjainak valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor. A bizonyítási indítványok elutasítása, az arra vonatkozó indokolás elmulasztása, a szakértői vélemény kiegészítésének, újabb szakértő bevonásának elmaradása, valamint a Be. 4.§
(2)bekezdésének a Be. 5.§-ának, a Be. 28.§-ának és a Be. 75.§-ának esetleges megsértése sem tartozik a felülvizsgálatot megalapozó eljárási szabálysértések közé. A törvényes vád hiánya a Be. 373.§
(1)bekezdés I.c) pontjára figyelemmel a Be. 416.§
(1)bekezdés a) pontja értelmében felülvizsgálati ok. A felülvizsgálati alaposok. indítvány erre hivatkozó érvei azonban nem A Be. 2.§
(2)bekezdése szerint törvényes a vád, ha a vádemelésre jogosult a bírósághoz intézett indítványában meghatározott személy pontosan körülírt, büntető törvénykönyvbe ütköző cselekménye miatt a bírósági eljárás lefolytatását kezdeményezi. E követelményeknek a vádirat megfelel. Jelen esetben a vádemelésre jogosult közvádló konkrétan megjelölt személy ellen kezdeményezte a bírósági eljárás lefolytatását. A vádirat tartalmazza a terhelt terhére rótt rongálás bűntettét megalapozó valamennyi szükséges tény leírását. Megjelölte az elkövetés helyét, az elkövetés tárgyát, annak megrongálásának módját, az okozott kár összegét és pontosan körülhatárolt időpontot rögzítve a cselekmény elkövetési idejét is. A vád tárgyává tett cselekmény szűkszavú megfogalmazása, a védelem tanúinak vádiratból kimaradása a vád törvényességét nem érinti és a vádiratot kellékhiányossá sem teszi. A Be. 4.§
(1)bekezdése értelmében ugyanis a vád bizonyítása a vádlót terheli, e körben pedig jogosult eldönteni, hogy mely bizonyítékot használja fel a vádban foglaltak alátámasztására. Ez azonban nem zárja el a terheltet és védőjét attól, hogy a védelem tanúinak megidézésére bizonyítást terjesszen elő. A zajvédő fal mögötti tárgyak hiányára hivatkozás is alaptalan. megrongálásában a szándékosság Az irányadó tényállás szerint a zajvédő falat a terhelt szétverte, majd annak darabjait a vendéglő udvarára átdobálta és ezzel egy ipari hűtő aggregátort és 2 db ipari olajsütő kosarat is megrongált. A tényállásból kitűnően a terhelt szándékosan verte szét a zajvédő falat, annak megrongálását, megsemmisülését akarta. Nem kétséges az sem, hogy a zajvédő fal darabjainak a sértett telkére átdobálása is szándékos magatartás. A terheltnek e cselekménye során számolnia kellett azzal, hogy a vendéglő udvarán tárolt gépeket, eszközöket a súllyal bíró, lendületben lévő, bizonytalan mozgású fadarabok eltalálják és azokban kárt okozhatnak. Bár ezt kifejezetten nem kívánta, de a várható következményekbe belenyugodott. Ezért a zajvédő fal megrongálása tekintetében a terheltet direkt szándék, míg a fal túloldalán lévő tárgyakkal kapcsolatban eshetőleges szándék terheli. Mindezekre tekintettel nem sértettek anyagi jogszabályt az eljárt bíróságok, amikor a terhelt bűnösségét megállapították. Törvényes a cselekmények jogi minősítése is. A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott határozatokat a Be. 426.§-a alapján hatályában fenntartotta. A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 3.§-ának
(4)bekezdése, felülvizsgálatát pedig a Be. 416.§
(4)bekezdése zárja ki. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 418.§-ának
(3)bekezdésén alapul. Budapest,
- május
- Dr. Akácz József s.k. a tanács elnöke, Dr. Demeter Ferencné s.k. előadó bíró, Dr. Márki Zoltán s.k. bíró. A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő N-né TH.