A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Bfv.III.113/2008/5.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a
- év április hó
- napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő v é g z é s t : A több emberen elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Somogy Megyei Bíróság B.457/2006/
- számú és a Pécsi Ítélőtábla Bf.II.213/2006/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárás során felmerült 6.000 (hatezer) forint bűnügyi költséget az állam viseli. E végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Somogy Megyei Bíróság a
- október 17-én meghozott - és a Pécsi Ítélőtábla Bf.II.213/2006/
- számú ítélete folytán
- február 9-én jogerőre emelkedett - B.457/2006/
- számú ítéletével a terheltet több emberen elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt 10 évi fegyházbüntetésre és 8 évi közügyektől eltiltásra ítélte. Egyidejűleg elrendelte a terhelttel szemben korábban kiszabott 10 hó börtönbüntetés utólagos végrehajtását is. A tényállás a következőket tartalmazza: A terheltet a Kaposvári Városi Bíróság a
- február 27-én jogerőre emelkedett 5.B.50/2006/
- számú ítéletével személyi szabadság megsértésének bűntette és más bűncselekmény miatt 10 hó - végrehajtásában 2 évi próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre ítélte. A terhelt 2005 szeptemberében elvált feleségétől, aki szüleinek, az ügy sértettjeinek a házába költözött.
- március 6-án reggel a terhelt közepes fokú ittas állapotban elment a sértettek házához. A konyhába belépve odament az éppen reggeliző apósához és a nála lévő 9,4 cm pengehosszúságú késsel minden előzmény nélkül közepes erejű, határozott szúró mozdulattal őt hasba szúrta. A sértett felállva védekezni próbált a terhelt szúrásai ellen, eközben a mellkasfalának jobb oldalán, a bal felkarján, bal arcfelén és a bal kézháton szenvedett el metszett sérüléseket, a metszések ereje kis-közepes volt. Dulakodás közben a terhelt és a sértett a folyosóra került, ahol a terhelt egy nagy erejű, metsző mozdulattal elvágta a sértett nyakának bal oldalát. A sértett kiáltozására a terhelt anyósa és volt felesége is kilépett a folyosóra. A terhelt ekkor azt kiáltva, hogy „megígértem, hogy megölök mindenkit" rájuk támadt és anyósát közepes erővel az arcának bal oldalán megvágta. A sértett egy kisbaltát ragadott fel, amellyel védekezésül a terhelt feje irányába csapkodott, három kis erejű ütés a terhelt fejét el is találta. Közben azonban a terhelt továbbra is csapkodott a sértett felé a késsel, s ennek során - közepes erővel - a sértett bal felkarját elvágta, illetve a bal kezének kézfején metszett sérülést okozott. Ez utóbbi sérülés a sértett feje, nyaka vagy felsőteste irányába leadott közepes erejű szúrás elhárításakor keletkezett. A terhelt elvált felesége ekkor a kiskonyhában telefonálni próbált, de ezt a terhelt megakadályozta. Ezt követően B.-né a szobába menekült, s bezárkózott. A terhelt viszont az anyósa által eldobott baltát felvette és azzal a szobaajtót betörte, B.-nének azonban sikerült a terhelt kezéből kivenni a baltát. A terhelt végül feleségét nem támadta meg, hanem a kést is odaadva neki, megvárta a kiérkező rendőrséget. Miközben a terhelt a szobaajtót igyekezett betörni, apósa kimenekült a lakásból, s a szomszédtól kért segítséget. Ugyanakkor a ház előtt elhaladó tehergépkocsi vezetője is észlelte az eseményeket, megállt segítséget nyújtani és ugyancsak értesítette a rendőrséget, illetve a mentőket. A terhelt apósa hasüregbe hatoló, többszörös bélsérülést okozó szúrt sebzést, a nyak bal oldalának 15 cm hosszú, a fejbiccentő izom teljes átvágásával, a garat megnyílásával, a bal oldali gyűjtőér-ág sérülésével járó metszett sebzését, a jobb mellkasfél 6-8 cm hosszú, 1 cm mélységű sebzését, valamint a bal kézhát, a bal arcfél és a bal felkar metszett sérülését szenvedte el. A sértett a kórházba szállításakor közvetlenül életveszélyes állapotban volt, sérüléseinek tényleges gyógytartama 4-6 hetet tett ki. A terhelt anyósa az arcának bal oldalán szájüreget is megnyitó, 10 cm hosszú metszett sérülést, a bal felkar központi harmadának 10 cm hosszúságú sebzését, továbbá a bal kéz II-III. ujjai közti redőben 2,4 cm-es, a II. ujj feszítő inainak teljes átmetszésével együtt járó sebzését szenvedte el. E sértett sérülései nem voltak életveszélyesek, azok 4-6 hét alatt gyógyultak. A nyak, illetve a fej felé irányított szúrások halálos sérülést is okozhattak volna, amennyiben a sértett nem védekezik. A tényállásban leírt cselekmény jogi értékelése során az első- és a másodfokú bíróság egyaránt arra a jogi álláspontra helyezkedett, hogy a terhelt egyenes ölési szándékkal cselekedett, mivel a sértettek halála bekövetkezésének lehetőségébe nem csupán belenyugodott, hanem azt kifejezetten akarta. A jogerős ügydöntő határozat ellen a terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 416.§-a
(1)bekezdésének b/ pontjára alapozottan. Ebben arra hivatkozott, hogy ölésre utaló kijelentést nem tett, nem is állt szándékában a sértettek életének kioltása. Apósa sérelmére életveszélyt okozó testi sértést követett el, a baltával rátámadó anyósa felé pedig védekezésként csapkodott a késsel, így e cselekmény súlyos testi sértés bűntetteként értékelhető. A cselekmények ekkénti halmazati minősítése viszont a szabadságvesztés enyhítését indokolja. A Legfőbb Ügyészség a BF.398/2008. számú nyilatkozatában - és a nyilvános ülésen jelenlévő ügyész is - alaptalannak tartva a felülvizsgálati indítványt - a megtámadott határozatok hatályban tartását indítványozta. A védő álláspontja szerint - figyelemmel a sebzések metszett jellegére - a terhelt anyósát érintően a terhelt ölési szándékára nem vonható következtetés, ennek folytán a cselekmény több emberen elkövetett emberölés bűntettekénti értékelése téves. A felülvizsgálati indítvány nem alapos. A Be. 423.§-ának
(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban a jogerős ügydöntő határozatban rögzített tényállás az irányadó, az nem vitatható. Ebből következően a Be. 416.§-a
(1)bekezdésének b/ pontjában írt felülvizsgálati ok - nevezetesen az, hogy a cselekmény téves jogi minősítése törvénysértő büntetés kiszabásához vezetett - alátámasztásául felhozott érvek kizárólag a bíróság által megállapított tényekre épülhetnek. Amikor tehát a terhelt az indítványában tagadta a „megígértem, hogy mindenkit megölök" kijelentés megtételét, a tényállást támadta, amelyet azonban a felülvizsgálati eljárásban a perjogi szabályok tilalmaznak. A cselekménysor egészét vizsgálva pedig a terhelt egyenes ölési szándékához nem férhet kétség. Az apósa sérelmére véghezvitt cselekmény kapcsán a használt eszköz ölésre alkalmas voltából, a célba vett - életfontosságú képleteket magában foglaló - testtájékból, az erőkifejtés mértékéből, a véghezvitel kitartó módjából és abból a körülményből, hogy a szúrások, vágások folytán közvetlen életveszélyes állapot állt be, okszerűen következik, hogy a terhelt - közepes fokú ittassága ellenére - tisztában volt a sértett halála bekövetkezésének reális lehetőségével és azt kívánva cselekedett. A terhelt az odaérkező anyósát észlelve hagyta abba apósának bántalmazását, s „megmondtam, hogy mindenkit megölök" kijelentést téve anyósát is a halálos eredmény előidézésére alkalmas módon támadta, hiszen szúrásait a sértett feje, illetve nyaka felé irányozta. Ennek következtében anyósa csupán - életveszéllyel nem járó - metszett sebzéseket szenvedett ugyan, ám a súlyos eredmény kizárólag azért maradt el, mert a sértett - kezét maga elé tartva, illetőleg baltát ragadva fel - szívósan védekezett. A terhelt anyósának bántalmazásával pedig csak azért hagyott fel, mert elvált felesége telefonon segítséget próbált hívni, s célja most már ennek megakadályozása volt. Mindezek alapján a terhelt egyenes ölési szándéka az anyósával szemben megvalósított cselekmény kapcsán sem tehető vitássá. Ez utóbbi tevőlegességgel összefüggésben a terhelt javára (ugyanis arra hivatkozott, hogy védekezésként csapkodott késével a baltával rátámadó sértett felé) a jogos védelmi helyzet értelemszerűen fel sem merülhet, miként - önmagában abból a tényből, hogy befejezett kísérletről van szó - az önkéntes elállás kérdése sem. A terhelt cselekményének több emberen elkövetett emberölés bűntette kísérletekénti minősítése tehát törvényes, így - mivel más, a büntetés mértékére kiható anyagi jogi szabálysértés sem állapítható meg - a fő- és mellékbüntetés tartamának felülvizsgálatára a Be. 416.§-a
(1)bekezdésének b/ pontja értelmében nem kerülhetett sor. Ezért a Legfelsőbb Bíróság - nem adva helyt a felülvizsgálati indítványnak - a megtámadott határozatokat a Be. 426.§-a alapján hatályukban fenntartotta. A felülvizsgálati eljárásban felmerült bűnügyi költség viselésére vonatkozó rendelkezés a Be. 429.§-a
(1)bekezdésének záró fordulatán, míg a fellebbezés és a felülvizsgálat, valamint az indítvány megismétlésének tilalmára vonatkozó figyelmeztetés a Be. 3.§-ának
(4)bekezdésén, 416.§-a
(4)bekezdésének b/ pontján, illetve 418.§-ának
(3)bekezdésén és 421.§-ának
(2)-
(3)bekezdésén alapszik. Budapest,
- április
- Dr. Demeter Ferencné s.k. a tanács elnöke, Dr. Akácz József s.k. előadó bíró, Dr. Márki Zoltán s.k. bíró. A kiadmány hiteléül: írnok MV