← Magyarország

Bf.348/2017/5 – Szegedi Ítélőtábla

ííííööáóÉőÉőáéíí A Szegedi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a Szegeden,

  1. május
  2. napján tartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozta a következő í t é l e t e t: A testi sértés bűntette és más bűncselekmények miatt VAS ANGÉLA ÉS TÁRSAI ellen indított büntetőügyben a Kecskeméti Törvényszék
  3. április
  4. napján kihirdetett 8.B.223/2016/
  5. számú ítéletet vádlott neve II. rendű vádlott vonatkozásában m e g v á l t o z t a t j a: A vádlott neve II. rendű vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés végrehajtását 3 (három) év próbaidőre felfüggeszti. Egyebekben az elsőfokú ítélet vádlott neve II. rendű vádlottra vonatkozó részét helybenhagyja. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság vádlott neve II. r. vádlottat 2 rb. testi sértés bűntette [Btk.
  6. §

(1)és
(3)bekezdés] és társtettesként elkövetett garázdaság bűntette [Btk. 339. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. a)és
  2. d)pont] miatt halmazati büntetésül 2 év szabadságvesztésre ítélte. Megállapította, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön. A szabadságvesztés tartamába beszámította az vádlott neve II. r. vádlott által előzetes fogvatartásban töltött időt és megállapította, hogy a II. r. vádlott legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének letöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett az eljárás során lefoglalt bűnjelek lefoglalásának megszüntetéséről és megsemmisítéséről, valamint a bűnügyi költség viseléséről is. A törvényszék ítélete I.rendű vádlott neve I. r., III.rendű vádlott neve III. r. és IV. rendű vádlott neve IV. r. vádlottak vonatkozásában első fokon jogerőre emelkedett. vádlott neve II. r. vádlott vonatkozásában az elsőfokú bíróság ítélete ellen ellenérdekű fellebbezések kerültek bejelentésre. Így az ügyész vádlott neve II. r. vádlott terhére hosszabb tartamú szabadságvesztés büntetés kiszabása érdekében, míg vádlott neve II. r. vádlott védője az ok és cél megjelölése nélkül jelentett be fellebbezést. A fellebbviteli főügyészség az ügyész által bejelentett fellebbezést fenntartotta. Indítványozta, hogy az elsőfokú bíróság további súlyosító körülményként értékelje a bűncselekmény elkövetése során használt eszköz különösen veszélyes voltát, valamint azt, hogy sértett 2 sértett arcán heg maradt. Összességében a törvényszék ítéletének megváltoztatására és vádlott neve II. r. vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés tartamának súlyosítására, egyebekben pedig az elsőfokú bíróság ítéletének II. r. vádlottra vonatkozó részének helybenhagyására tett indítványt. vádlott neve II. r. vádlott védője fellebbezésének indokolásában arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás megalapozatlan, figyelemmel arra, hogy a tényállás nem lett kellően felderítve. Kifejtette, hogy a bizonyítási eljárás eredményeként beszerzett bizonyítékok számos ellentmondást tartalmaznak, azokra megnyugtató módon tényállást alapítani nem lehet, illetve a törvényszék az ezzel kapcsolatos indokolási kötelezettségét is megsértette. Utalt arra, hogy a bizonyítékok értékelése és a vádlottakra terhelő bizonyítékok elfogadása során az elsőfokú bíróság egyoldalúan járt el, hiszen számos adat támasztotta alá azt, hogy a vádlottak és a sértettek között egy kölcsönös verekedés alakult ki. Álláspontja szerint mindezekből következően az elsőfokú bíróság ítélete a Be. 351. §
(2)bekezdés a) pontja szerinti megalapozatlansági ok fennállta miatt másodfokú felülbírálatra nem alkalmas. vádlott neve II. r. vádlott védője fellebbezésének írásbeli indokolásában elsődlegesen a törvényszék ítéletének hatályon kívül helyezését, másodlagosan a II. r. vádlott felmentését, harmadlagosan pedig a büntetés enyhítését indítványozta. vádlott neve II. r. vádlott védője a fellebbezési nyilvános ülésen az írásban előterjesztett fellebbezési indokolását akként módosította, hogy elsődlegesen a törvényszék ítéletének hatályon kívül helyezését, másodlagosan az vádlott neve II. r. vádlottal szemben kiszabott büntetés enyhítését indítványozta, míg a II. r. vádlott felmentésére már nem tett indítványt. Az ítélőtábla a fellebbezési eljárásban a Be. 348. §
(1)bekezdése és a Be. 349. §
(1)bekezdése alapján eljárva a törvényszék ítéletének vádlott neve II. r. vádlottra vonatkozó részét az azt megelőző bírósági eljárással együtt felülbírálta. Ennek során azt állapította meg, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályok maradéktalan megtartása mellett folytatta le eljárását. A törvényszék a tényállás felderítési feladatának is teljes körben eleget tett, és a vád tárgyát képező lényeges releváns tényekre vonatkozóan a szükséges és lehetséges körben és mélységben a bizonyítást felvette. Az elsőfokú bíróság a széles körű, körültekintően lefolytatott bizonyítási eljárás során beszerzett, egymással sok ponton ellentmondásos bizonyítékokat egyenként és összességében is mérlegelési körébe vonta, és indokolási kötelezettségének teljes mértékben eleget téve logikus, és az iratoknak megfeleltethető, kimerítő magyarázatát adta annak, hogy miért nem okozhatta vádlott neve II. r. vádlotton kívül más személy sértett 2 sértett sérülését. Iratszerű és logikus indokát adta annak is, hogy sértett 1 sértett sérülésével kapcsolatban miért a sértett tanúvallomását fogadta el, és a garázdaság bűntette tekintetében is részletesen számot adott arról, hogy mely tanúvallomások alapján állapította meg a vádlott neve II. r. vádlott kezdeményező szerepére vonatkozó tényállási részt. Az ítélőtábla megjegyzi, hogy a bizonyítékok értékelése a bizonyítási eljárást lefolytató elsőfokú bíróság feladata és kötelessége. A bizonyítékok mérlegelése során a törvényszék szabadon mérlegelheti, hogy mely bizonyítékokat fogad el és mely bizonyítékokat vet el. Amennyiben az elsőfokú bíróság ezzel kapcsolatban kifejtett indokolása iratszerű és a logika szabályainak megfelelő, úgy a másodfokú eljárás során a bizonyítékok eltérő értékelésére nincs törvényes lehetőség. Ebből következően vádlott neve II. r. vádlott védője által hatályon kívül helyezés érdekében bejelentett, lényegét tekintve a bizonyítékok mérlegelését támadó fellebbezés eredményre nem vezethetett. Az elsőfokú bíróság megalapozott tényállást állapított meg, amelyet a másodfokú bíróság a felülbírálat alapjául elfogadott. Az ítélőtábla az ítélet vádlott neve II. r. vádlott személyi körülményeire vonatkozó részét akként helyesbítette, hogy vádlott neve három kiskorú gyermek tartásáról gondoskodik saját háztartásában, figyelemmel arra, hogy időközben megszületett a II. r. vádlott harmadik gyermeke is. A megalapozott tényállásból a törvényszék okszerűen következtetett vádlott neve II. r. vádlott bűnösségére, és a II. r. vádlott által elkövetett bűncselekményeket is a törvénynek megfelelően minősítette. A büntetés kiszabása során figyelembe veendő körülményeket vizsgálva a másodfokú bíróság azokat az alábbiak szerint kiegészítette, illetőleg helyesbítette: A másodfokú bíróság a társas elkövetés helyett a társtetteként történő elkövetést vette súlyosító körülményként figyelembe a garázdaság bűntette vonatkozásában. Mellőzte a sérülések jellegének súlyosító körülményként történő értékelését, figyelemmel arra, hogy az irányadó tényállás szerint mind sértett 2, mind sértett 1 sérülései maradéktalanul gyógyultak, nincs tényállásbeli alapja annak megállapításának, hogy az irányadó minősítésen belül ez további súlyosító körülményként értékelhető legyen. További súlyosító körülményként vette figyelembe a másodfokú bíróság a garázdaság bűntette vonatkozásában azt, hogy a cselekmény két okból kifolyólag is súlyosabban minősül. Tekintettel arra, hogy időközben megszületett vádlott neve II. r. vádlott harmadik gyermeke, enyhítő körülményként azt vette figyelembe az ítélőtábla, hogy vádlott neve II. r. vádlott három kiskorú gyermek tartásáról gondoskodik. A törvényszék vádlott neve II. r. vádlott bűnösségét három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményekben állapította meg, így a halmazati szabályokra is figyelemmel a kiszabható büntetés három hónaptól négy év hat hónapig terjedő szabadságvesztés, a büntetés kiszabása során irányadó középmérték pedig kettő év négy hónap tizenöt nap volt. Az elsőfokú bíróság vádlott neve II. r. vádlottal szemben a középmértéket megközelítő tartamú, azt azonban el nem érő szabadságvesztés büntetést szabott ki. A fentiek szerint kiegészített, illetőleg helyesbített bűnösségi körülményekre figyelemmel helyesen jutott az elsőfokú bíróság arra a következtetésre, hogy vádlott neve II. r. vádlott esetében a büntetési célok eléréséhez az irányadó középmértéket megközelítő, de azt el nem érő tartamú szabadságvesztés büntetés kiszabása szükséges és egyben elegendő, így az általa kiszabott szabadságvesztés tartamának sem lényeges enyhítése sem lényeges súlyosítása nem volt indokolt. Ugyanakkor figyelemmel vádlott neve II. r. vádlott vonatkozásában megállapítható bűnösségi körülményekre, kedvező személyi és családi körülményeire, valamint arra, hogy a II. r. vádlott büntetlen előéletűként, a fiatal-felnőtt életkort néhány hónappal meghaladva követte el a terhére rótt bűncselekményeket, a fokozatosság elvére is tekintettel a másodfokú bíróság úgy ítélte meg, hogy a vele szemben kiszabott szabadságvesztés büntetés végrehajtása nélkül is elérhetőek a büntetés törvényi céljai. Erre figyelemmel az ítélőtábla az vádlott neve II. r. vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés végrehajtását a rendelkező részben írt időtartamra felfüggesztette a Btk. 85. §
(1)bekezdése alapján, figyelemmel a 85. §
(2)bekezdésére is. A másodfokú bíróság a 8/
  1. (IV. 17.) AB határozatban írtakra figyelemmel hivatalból vizsgálta, hogy vádlott neve II. r. vádlott érdemes-e a Btk.
  2. §
(1)bekezdése szerinti előzetes bírósági mentesítésre. Ezzel kapcsolatban arra a következtetésre jutott, hogy a II. r. vádlott az ittas állapotban elkövetett bűncselekmények jellegére figyelemmel nem érdemes a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli előzetes mentesítésre. Az elsőfokú bíróság egyéb rendelkezései vádlott neve II. r. vádlott vonatkozásában törvényesek voltak. A kifejtettekből következik, hogy az ítélőtábla az enyhítés érdekében bejelentett fellebbezést alaposnak, a hatályon kívül helyezés és súlyosítás érdekében bejelentett fellebbezéseket alaptalannak ítélte. A törvényszék ítéletét a Be. 372. §
(1)bekezdése alapján a rendelkező részben írtak szerint megváltoztatta, egyebekben pedig a Be. 371. §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. Az ítélet elleni fellebbezési jog kizárása a Be.
  1. §-án alapul. Szeged,
  2. május
  3. napján Dr. Mezőlaki Erik a tanács elnöke . Nagy Erzsébet előadó bíró . Halász Edina bíró A Szegedi Ítélőtábla Bf.II.348/2017/
  4. számú ítélete és a Kecskeméti Törvényszék 8.B.223/2016/
  5. számú ítéletének vádlott neve II. r. vádlottra vonatkozó része a jelen ítéletben foglalt változtatásokkal a mai napon jogerős és fel nem függesztett részében végrehajtható. Szeged, 2018.május
  6. napján Dr. Mezőlaki Erik a tanács elnöke

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.