A határozat elvi tartalma: Az elévülés nyugvásának befejezésétől számított 6 hónapon belül terjeszthető elő a kártérítési igény. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Mfv.I.10.148/2017/
- A tanács tagjai: . Tallián Blanka a tanács elnöke . Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna előadó bíró . Hajdu Edit bíró A felperes: A felperes képviselője: Dr. Kulcsár István ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: Puskásné dr. Zorgel Enikő jogtanácsos A per tárgya: munkáltató egészségsértése miatti kárfelelősség A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nyíregyházi Törvényszék 4.Mf.20.682/2016/
- Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 6.M.314/2014/
- Rendelkező rész A Kúria a Nyíregyházi Törvényszék 4.Mf.20.682/2016/
- számú ítéletének felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érinti, egyebekben hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek - 15 nap alatt - 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A 354.600 (háromszázötvennégyezer-hatszáz) forint felülvizsgálati eljárási illeték az államot terheli. A teljes mértékben pervesztes felperes pártfogó ügyvédjének díját az állam viseli. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
- május 10-étől állt az alperes alkalmazásában rakodó munkakörben.
- június 24-én munkavégzés közben balesetet szenvedett, amelynek során jobb keze sérült. [2]
- április 23-án a felperes munkavégzés során bal lábával az úttest szélét szegélyező, abból kiemelkedő beton szegőre lépett, azon megcsúszott, elesett és bal térde rándulását, húzódását állapították meg az orvosok. A két balesettel összefüggésben a felperes 12%-os össz-szervezeti egészségkárosodást szenvedett. [3] A munkáltató
- augusztus 26-án kelt intézkedésével a felperes munkaviszonyát megszüntette. Ennek indokolása szerint „munkaviszonyának felmondással történő megszüntetésére az Ön egészségügyi alkalmatlansága miatt került sor. A P.K.Kft. F.E.SZ.
- július 26-án kelt munkaköri orvosi alkalmassági véleménye alapján Ön a rakodó munkakör betöltésére egészségügyi szempontból nem alkalmas. Az alkalmassági vélemény kiadását és a szabadságon töltött időt követően a munkáltató - anélkül, hogy erre jogszabály erejénél fogva köteles lett volna - felajánlotta az Ön számára a hulladék-válogató munkakört, amelyet Ön elfogadott. Természetesen az új munkakör betöltésének megkezdése előtt is munkaköri alkalmassági vizsgálatot kért társaságunk, melyben Ön alkalmas minősítést kapott.
- augusztus
- napján új munkakörének ellátására munkára jelentkezett, de még a munkavégzés megkezdése előtt közvetlen munkahelyi vezetőjével egyeztetve ismételt munkaalkalmassági vizsgálatot kért, amely a hulladékválogató munkakör ellátására is alkalmatlannak minősítette. Ezt a dokumentumot Ön - az egymást követő négy munkaszüneti napot követően -
- augusztus
- napján ismertette a munkáltatóval. A munkáltató
- augusztus
- napjára végső egyeztetésre hívta be, ahol a munkáltató segítő szándékkal udvari munkás munkakör betöltésére tett javaslatot, melyhez szintén alkalmassági vélemény beszerzését kérte. Ön gondolkodási időt kért, majd
- augusztus
- napján akként nyilatkozott, hogy ez a munkakör is olyan fizikai megterheléssel jár, amelynek ellátására Ön nem képes, újabb alkalmassági vizsgálat elvégzését szükségtelennek tartja. Mivel a munkáltatónál más, az Ön képzettségének, egészségi állapotának megfelelő üres álláshely nincs - a munkakörét pedig alkalmas munkaköri orvosi vélemény hiányában nem tudja ellátni - a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem". A munkáltató intézkedését a felperes keresettel nem támadta. [4] A felperes
- április 30-án megjelent a Ny. Járásbíróságon, ahol az egészségkárosodásával összefüggésben keresetlevelet kívánt benyújtani. A felperes kereseti kérelme és az alperes védekezése [5] [6] A felperes végleges keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest a
- április 23-án munkavégzés közben elszenvedett balesetével ok-okozati összefüggésben 1.000.000 forint nem vagyoni kártérítés és ennek kamata, valamint
- október 15-étől
- december 31-éig összesen 350.654 forint,
- január 1-jétől
- december 31-éig 1.756.488 forint,
- január 1-jétől
- március 31-éig összesen 439.122 forint elmaradt jövedelem (járadék), mint vagyoni kártérítés megfizetésére. Középarányos időponttól kamatot is igényelt. Perköltség iránt nem terjesztett elő kérelmet. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az első- és másodfokú bíróság ítélete [7] A Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 6.M.314/2014/
- számú ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 1.457.220 forintot elmaradt járadékként, mint vagyoni kártérítést ennek kamatával együtt. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Az ítélet rögzítette, hogy a pártfogó ügyvéd díjának viselésére a felek pernyertességük-pervesztességük arányában kötelesek. Kötelezte az alperest illeték fizetésére is. [8] A bíróság ítélete szerint a felperes részéről előterjesztett 1.000.000 forint összegű nem vagyoni kártérítés bírói úton az elévülésre figyelemmel nem érvényesíthető. Utalt arra, hogy a baleset
- április 23-án következett be és a felperes első ízben igényét a bíróság előtt
- április 30-án érvényesítette. Az elmaradt jövedelem mint vagyoni kártérítési követelés a három éves elévülési időn belül érvényesíthető, tekintettel arra, hogy a munkáltató az Mt.
- §
(3)bekezdése szerinti kötelezettségének nem tett eleget. [9] A munkáltató részéről nem került bizonyításra, hogy amikor
- április 23-án a baleset megtörtént, abban a munkavállaló vétkesen közrehatott volna. [10] A bíróság rögzítette, hogy a felperes nem tett eleget a kárenyhítési kötelezettségének. Ennek megfelelően az alperes jogi képviselője által becsatolt és a felperes által is elfogadott hulladék-válogató munkakörrel egyező udvari munkás munkakörre vonatkozó táblázat szerinti adatokat vette alapul a bíróság a munkavállaló elmaradt jövedelmének megállapítása során. [11] A felek fellebbezése folytán eljárt Nyíregyházi Törvényszék 4.Mf.20.682/2016/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és az alperes által fizetendő vagyoni kártérítés összegét leszállította, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Kötelezte a felperest perköltség viselésére, míg az alperest illeték fizetésre. [12] A másodfokú bíróság ítéletének indokolása szerint az elsőfokú bíróság a jogvita érdemi elbírálásához szükséges bizonyítást lefolytatta, a bizonyítékok figyelembevételével és mérlegelésével a tényállást a Pp.
- §
(1)bekezdésében foglaltaknak megfelelően helyesen állapította meg. [13] Alaptalannak találta a felperes nem vagyoni kártérítés iránti igényét elévülésre hivatkozással elutasító döntés elleni fellebbezést, mivel az elévülés nyugvásának szempontjából nem annak van jelentősége, hogy a felperesnek mikor jutott tudomására sérülésének végleges jellege, hanem annak, mikor szerzett ismeretet arról, hogy az alperesnél végzett munkája során bekövetkezett balesete miatti térdsérülése korlátozza a munkalehetőségét (nehéz fizikai munka), akadályozza eddigi munkakörének ellátását. [14] A beszerzett bizonyítékok alapján megállapítható, hogy a balesetet követően a felperes négy-öt hónapig keresőképtelen állományban volt, folyamatosan kezeléseken vett részt, ezt követően nyolc hónapig még rakodói munkakörében tovább dolgozott, majd ismételten a baleseti térdsérülése okán keresőképtelen állományba került. Újbóli munkába állásakor azonban
- július 25-én az üzemorvos rakodói munkakör ellátására alkalmatlannak minősítette, majd
- augusztus 18-án hulladék-válogatói munkakörben is alkalmatlanná nyilvánította és munkáltatója
- augusztus 26-án egészségügyi indokokra hivatkozással munkaviszonyát megszüntette. Mindezek alapján a felperes már az üzemorvosi alkalmatlanság megállapításakor, de legkésőbb munkaviszonyának megszüntetésekor tudomást szerzett arról, hogy a munkahelyi balesetének bekövetkeztében kialakult térdsérülése a nehéz fizikai munkavégzésében korlátozza. [15] Az orvosszakértői vélemény szerint a felperes térdsérüléséből adódó egészségkárosodás a baleset időpontjától,
- április 23-ától véleményezhető, azonban a felperes
- augusztus 26-áig nem rendelkezett teljes körű információval kártérítési igényének érvényesítéséhez, mert nem tudta, hogy egészségének károsodása a nehéz fizikai munka végzésében addigi munkakörének betöltésében akadályozza. Ezért az elévülés legkésőbb
- augusztus 26-áig nyugodott. [16] Az
- évi XXII. tv. (régi Mt.)
- §
(3)bekezdése alapján ezen időponttól számított hat hónapon belül a felperesnek érvényesítenie kellett volna nem vagyoni kártérítési igényét, amely legkésőbb
- február 26-án eltelt. Keresetét azonban
- április 30-án terjesztette csak elő, ezért helyes az elsőfokú bíróság által levont jogkövetkeztetés, miszerint a nem vagyoni kártérítési igény elévült. [17] Alaptalan a felperesnek a vagyoni kártérítési összeg felemelésére vonatkozó igénye. Az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta az Mt.
- § c) pontját. Ebből következően nem volt tekintettel arra, hogy udvari munkás munkakörben milyen jövedelmet érhetett volna el a felperes és tévesen nem a rakodói munkakörben elért és udvari munkás munkakörben elérhető jövedelem különbözetének összegére, hanem a rakodói munkakörben elért teljes elmaradt jövedelem megtérítésére kötelezte az alperest. Ezért e körben a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta. A felperes felülvizsgálati kérelme és az alperes védekezése [18] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet „megváltoztatását" kérte oly módon, hogy kötelezze a Kúria az alperest 1.000.000 forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére, vagyoni kártérítésként pedig 2.546.264 forint megtérítésére kamatokkal együtt. Kérte továbbá az alperes perköltségben való marasztalását. [19] A felperes álláspontja szerint az eljáró bíróságok a tényállást részben nem megfelelően állapították meg, abból nem megfelelő következtetést vontak le, így döntésük a Pp.
- §
(1)bekezdésének megsértése miatt jogszabálysértő. [20] A per elbírálása szempontjából alkalmazandó régi Mt. alapján meg kell téríteni a munkavállalónak azt a kárát is, amely nem vagyoni kár. Az ezzel összefüggő igény elévülése
- április 3-áig nyugodott. Ekkor volt az NRSZH-nál egy orvosi szakértői vizsgálat, amikor megállapították, hogy sérülésének jellege végleges. Ekkor ismerte fel, hogy a jövőben nehéz fizikai munkát nem tud végezni. Ebből adódóan eddig az időpontig a felperes igénye menthető okból nem volt érvényesíthető, így a régi Mt.
- §
(3)bekezdése alapján az akadály megszűnésétől számított hat hónapon belül volt az igény előterjeszthető, amire sor került. [21] A felperesi álláspontja szerint az eljáró bíróságok a kárenyhítési kötelezettségről is téves következtetést vontak le. A felajánlott hulladék-válogató munkakörre nézve az üzemorvos
- augusztus 16án „nem alkalmas" minősítést állapított meg. Az a tény, hogy az ÁNTSZ szakvéleménye alapján ez az alkalmassági vélemény nem volt jogszerű, nem írható felperes terhére, ugyanis erre csak a per folyamán került sor. Az udvari munkás munkakör esetében a foglalkoztatás valamennyi körülményét nem tisztázták, így annak elfogadásáról felelősen a felperes nem dönthetett. Ebből adódóan kárenyhítési kötelezettségét nem szegte meg, ezért a rakodó munkakörben elérhető munkabére figyelembevételével indokolt megállapítani a vagyoni kártérítés összegét. [22] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására és a felperes perköltségben való marasztalására irányult. [23] Hivatkozása szerint mindkét eljáró bíróság egyezően állapította meg hivatalból, hogy elévülés miatt a nem vagyoni kártérítési igény nem érvényesíthető. A másodfokú bíróság az elévülés nyugvását figyelembe vette és annak legvégső határát azon időpontban állapította meg, amikor a felperes számára nyilvánvalóvá vált, hogy a károsodás korlátozza a munkaköre ellátásában. [24] A felmondást megelőző rövid időszakban a felperes végig arra hivatkozott, hogy nem képes nehéz fizikai munkát végezni. Végül is ez vezetett a munkaviszony megszüntetéséhez. Nem valós tehát az a felperesi álláspont, hogy csak az NRSZH vizsgálatakor ismerte fel, hogy sérülése végleges, hiszen az egészségügyi alkalmatlanság miatti munkaviszony megszüntetést maga is kívánva éppen abban a reményben ment el a szakértő szervhez, hogy az részére jövedelemkiegészítő támogatást állapítson meg. [25] A tényekből látható, hogy a munkavállalónak érdekében állt a munkaviszony megszüntetése, az számára megfelelt. Erre utalt, hogy a felmondást nem támadta meg, ezért helyes az a bírói álláspont, ami az elévülés nyugvása szempontjából a felmondást tekinti a tudomásszerzés legkésőbbi időpontjának. [26] A felajánlott munkakörökkel a munkáltató a munkavállaló kárát akarta csökkenteni, de ezzel ő nem élt. Ennek épp a kárenyhítés miatt van jelentősége. Mivel a munkáltató szerint a hulladékválogató és az udvari munkás munkakörre a munkaviszony megszüntetésekor egyaránt alkalmas volt a munkavállaló, de a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat az ő okán nem állt rendelkezésre, a perben szakértői vélemény megállapítására kellett hagyatkozni. Nem állapítható meg a munkáltató terhére olyan vagyoni kártérítés, amely a munkavállaló pozitív hozzáállása, kárenyhítési kötelezettségének teljesítése esetén nem merült volna fel. A Kúria döntése és jogi indokai [27] A felülvizsgálati kérelem nem magalapozott. [28] A Pp.
- §
(2)bekezdése alapján a Kúria a jogerős ítéletet csak a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül. A Pp. 272. §
(2)bekezdése szerint pedig a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, azt, hogy a fél milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja, továbbá elő kell adni - a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése mellett -, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. [29] A felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő kötelező tartalmi kellékei tehát a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. Ezen együttes törvényi feltételeknek a fél akkor tesz eleget, ha egyrészt a megsértett jogszabályhelyet konkrétan megjelöli, másrészt pedig a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag is körülírja, az erre vonatkozó jogi álláspontját részletesen kifejti, vagyis a jogszabálysértésre való hivatkozása indokait is ismerteti [1/2016. (II.15.) PK vélemény 4-6.] A felperes felülvizsgálati kérelmében a Pp. 206. §-át jogszabálysértésként felhívta, ebben a körben azonban érdemi előadását nem terjesztette elő, így az nem volt vizsgálat tárgyává tehető. [30] Az Mt. 11. §-ának
(3)bekezdésére hivatkozás és érvelés megfelel a törvényi előírásoknak, ezért az erre alapított jogszabálysértést a Kúria vizsgálta. [31] A másodfokú bíróság helytállóan fejtette ki, hogy a felperes legkésőbb
- augusztus 26-áig nem rendelkezett teljes körű információval, nem volt tisztában azzal, hogy nehéz fizikai munka végzésében akadályozva van, ezért az elévülési idő legkésőbb
- augusztus 26-áig nyugodott. [32] A régi Mt.
- §
(3)bekezdése alapján ezen időponttól számított hat hónapon belül a felperesnek érvényesíteni lehetett volna vagyoni kártérítési igényét, amelynek nem tett eleget. Keresetét
- április 30-án, az elévülési időn túl terjesztette elő. [33] A felperes felülvizsgálati kérelmében alaptalanul állította, hogy az elévülés a
- április 3-áig nyugodott, mivel ekkor volt az NRSZH-nál orvosszakértői vizsgálaton, amely megállapította sérülése végleges jellegét. Az elévülés az igény esedékessé válásával kezdődik, ez pedig semmiképpen sem igazodhatott az orvosszakértői vizsgálathoz, így a felperes ezen felülvizsgálati kérelme alaptalan. [34] A felperes felülvizsgálati kérelmében arra is hivatkozott, hogy az eljáró bíróságok téves következtetésre jutottak a felperes kárenyhítési kötelezettségével összefüggésben. Ebben a vonatkozásban azonban jogszabálysértést nem jelölt meg, így ezen érvelés nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak. Ezért a jelen eljárásban nem volt mód ezen kérdéssel foglalkozni. [35] A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érintette, egyebekben hatályában fenntartotta a Pp.
- §-ának
(3)bekezdése alapján. Záró rész [36] A felperest terhelő perköltség viselési kötelezettség a Pp. 78. §ának
(1)bekezdésén alapult. [37] A felperest megillető munkavállalói költségkedvezményre tekintettel a felülvizsgálati eljárás illetéke az államot terheli az adott ügyben irányadó 6/
- (VI.26.) IM rendelet
- §-a alapján. [38] A pervesztes felperes pártfogó ügyvédjének díját az állam viseli (
- évi LXXX. törvény 15/A. §
(2)bekezdés). [39] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §-ának
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
- február
- Dr. Tallián Blanka s.k. a tanács elnöke, dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. előadó bíró, dr. Hajdu Edit s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Nné tisztviselő