A határozat elvi tartalma: Ha a munkaviszony megszüntetés módjára vonatkozó tárgyalásokat követően a munkáltató nem küld a munkavállalónak felmondást, hanem a munkavégzésre szólítja fel levélben, e kötelezettségét megszegő munkavállalóval emiatt közölt azonnali hatályú felmondás jogszerű. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Mfv.I.10.423/2017/
- A tanács tagjai: . Hajdu Edit a tanács elnöke, előadó bíró Dr. Tallián Blanka bíró Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna bíró A felperes: A felperes képviselője: Dr. Folcz József ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: Dr. Balázs István ügyvéd A per tárgya: munkaviszony jogkövetkezményei jogellenes megszüntetésének A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Gyulai Törvényszék 9.Mf.25.053/2017/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.M.302/2015/
- Rendelkező rész A Kúria a Gyulai Törvényszék 9.Mf.25.053/2017/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek - tizenöt nap alatt - 17.000 (tizenhétezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt 174.800 (egyszázhetvennégyezer-nyolcszáz) forint felülvizsgálati eljárási illeték az állam terhén marad. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] [4] [5] A felperes 4 órás részmunkaidőre szólóan
- június 22-étől határozatlan idejű munkaszerződést kötött az alperessel építőipari szakmai irányító munkakörben. Feladatát képezte az alperesnek a b. kormányablak építési kivitelezési munkálatai során a megrendelő képviselőjével a kapcsolattartás. E munkálatok befejeztével
- október 16-án történt meg az átadás-átvétel, amelyen a felperes is jelen volt, és ahol hibajegyzék készült. A felperes
- október 19-én és 20-án szabadságon volt.
- október 21-én reggel munkavégzésre megjelent az alperesnél, ahol az alperes képviseletében id. B.L. közölte vele, hogy a b. kormányablak projekt befejezése következtében már nincs munka, és kezdeményezi a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését. A felperes a felhívásra a tervrajzokat, fényképezőgépet és a mobiltelefont leadta, a közös megegyezésre vonatkozó alperesi ajánlatot nem fogadta el. Emiatt id. B.L. kilátásba helyezte: „fegyelmivel fogja elbocsátani". A felek abban maradtak, hogy
- október 22-én 16.00 órakor találkoznak. Ekkor a felperest az alperes képviseletében jelenlévők próbálták meggyőzni, hogy írja alá a közös megegyezést. A felperes álláspontja szerint azonban az alperesnek kell felmondania. A felek azzal váltak el, hogy a felperes várja az alperes felmondó levelét. Az alperes a
- október 22-én készült felszólító levélben rögzítette, hogy a felperes a héten nem jelent meg munkavégzésre,
- október 22-én a közös megegyezéssel történő munkaviszony megszüntetési ajánlatát elutasította. Az alperes rögzítette, hogy a felperes munkaviszonya jelenleg is fennáll, ezért a levél kézhezvételét követően haladéktalanul jelentkezzen a b. telephelyen a munkát felvenni. A levelet a felperes
- október 28-án vette át. E levél átvételét megelőzően a felperes
- október 25-én kelt alperest felszólító levelében rögzítette, hogy
- október 21-én a szabadsága alatt bement a munkahelyére, és ekkor, valamint a következő napon is a munkáltató a közös megegyezés aláírásának szükségességéről próbálta meggyőzni. Kérte, hogy nyolc napon belül a felmondást, vagy a „fegyelmi felmondást" írásban küldjék meg a részére. Jelezte továbbá, hogy érdemi válasz hiányában munkaügyi bírósághoz fordul. A felszólító levelet a felperes
- október 26-án adta fel. Az alperes felszólító levelének átvételét követően a felperes újabb levelet küldött az alperesnek
- október 29-én. Ebben jelezte, hogy az alperes felszólító levelét átvette, az abban foglaltakat vitatta, és megerősítette, hogy várja a felmondó levelet, a papírokat, az elszámolást és a szabadság kiadását. A munka felvételére irányuló alperesi felszólítást a munkáltatói felmondás lehetséges minősítése előkészítésének tartja. A munkahelyre nem [6] ment be, mert az előbbieket az alperes szóban jelezte, továbbá a telefont, a fényképezőgépet, és a tervdokumentációt már leadta. Az alperes
- október 29-én azonnali hatályú felmondással élt. Az indokolás szerint a felperes
- októberben több napon át nem jelent meg munkára, a munkáltatójának nem jelentette be a szabadságát, és írásbeli felszólítás ellenére sem jelentkezett munkára. A felmondás szerint a b. kormányablak kivitelezéssel kapcsolatban a munkavégzése során számos munkaszervezési hiányosság történt (pl. festés, mázolási munkálatoknál, párkányoknál). A felperes kereseti kérelme és az alperes védekezése [7] [8] A felperes a munkaviszonya jogellenes megszüntetését állítva jövedelempótló kártérítés megfizetésére kérte az alperes kötelezését. Előadta, hogy az alperesnek azért volt szüksége a szerződtetésére, mert megváltozott munkaképességű munkavállalóra volt szüksége a b. kormányablak kivitelezési munkálatai elnyeréséhez. Ennek befejezését követően az ahhoz szükséges munkaeszközöket felhívásra
- október 21-én leadta. Ezután a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére próbálták rávenni, de ennek sikertelenségét követően az alperes felmondást helyezett kilátásba, amelyet a felperes tudomásul vett. A
- október 28-ai munkába állásra felhívó levelet átvette, ezt a kijátszására irányuló előkészületnek tekintette. Valójában a b. kormányablak kivitelezési területen található iroda munkahelyként már nem létezett. Más építési területen művezetést az alperes nem ajánlott fel a részére. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Álláspontja szerint az azonnali hatályú felmondás mindkét indoka valós, és okszerűen alátámasztja a jogviszony azonnali hatállyal történő megszüntetése jogszerűségét. Az első- és másodfokú ítélet [9] A Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.M.302/2015/
- számú ítéletével kötelezte az alperest a felperes javára jövedelempótló kártérítés és az állam javára kereseti illeték megfizetésére. [10] Megállapította, hogy az azonnali hatályú felmondás indokolása belső ellentmondást tartalmaz: egyrészről az alperes kifogásolta és azonnali hatályú felmondásra okot adónak értékelte a felperes munkavégzését, másrészt azt rótta fel, hogy a felperes a munkavégzésre nem jelent meg. E körülmények és az aktuális alperesi érdek egybevetése alapján azt a következtetést vonta le, hogy az alperes felperesnek címzett munkavégzésre irányuló felhívása, illetve a további foglalkoztatásra irányuló szándéka nem volt őszinte. A felperes is azt a következtetést vonta le, amikor a munkaviszony „feszültségekkel terhelt időszakában" munkavégzés céljából az alperesnél nem jelent meg. Rögzítette továbbá, hogy az alperes a felszólító levél
- október 28-ai kézbesítését követően a felperes esetleges várható írásbeli válaszát be sem várva,
- október 29-én már intézkedett az azonnali hatályú felmondás kiadásáról. [11] A kivitelezési hibákra történő alperesi hivatkozást alaptalannak minősítette, és mindezekre tekintettel az azonnali hatályú felmondást a munka törvénykönyvéről szóló
- évi I. törvény (Mt.)
- §
(1)bekezdés a) pontjába ütközőnek ítélte, valamint az Mt. 82. §
(1)-
(2)bekezdése, 169. §
(1)bekezdése, 172. §
(2)bekezdése alapján állapította meg a felperesnek járó kártérítés összegét. [12] Az alperes fellebbezése folytán eljárt Gyulai Törvényszék 9.Mf.25.053/2017/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a keresetet elutasította. Mellőzte az alperes illetékfizetési kötelezettségét. Megállapította, hogy a kereseti és a fellebbezési illetéket az állam viseli. Kötelezte a felperest az alperes javára mindkét fokú perköltség megfizetésére. [13] A törvényszék kiemelte, hogy a felperes
- október 26 - 27 - 28án nem jelent meg munkavégzés céljából az alperesnél annak ellenére, hogy a munkaviszonyát még nem szüntették meg. A felperes
- október 25-ei levele alapján megállapítható, hogy tudatában volt annak, hogy a munkaviszonya nem szűnt meg, és annak is, hogy a felmondásra csak írásban kerülhet sor. A munkaviszony megszüntetésének hiányában a felperest az Mt.
- §
(1)bekezdésben foglalt kötelezettség terhelte. E kötelezettségének az alperes felhívása
- október 28-ai átvételét követően sem tett eleget. Ebből következően a munkáltatónak az Mt.
- §
(1)bekezdésére alapított azonnali hatályú felmondása nem jogellenes tekintettel arra, hogy az abban megjelölt egyik indok valós és okszerű volt. A felperes felülvizsgálati kérelme és az alperes ellenkérelme [14] A felperes a felülvizsgálati kérelmében hivatkozott arra, hogy az alperes a felszólító levél átvételét követően az esetlegesen várható írásbeli választ be sem várva adta ki másnap az azonnali hatályú felmondást. A törvényszék azon megállapítása, hogy a munkavégzésre felszólító alperesi felhívás október 28-ai átvételét követően másnap nem jelent meg a munkahelyén, nem helytálló.
- október 29-én erre nem volt köteles, hiszen a munkáltató felszólítására érdemi nyilatkozatban válaszolt. Erre tekintettel megállapítható, hogy a munkáltató az írásbeli felszólítása ellenére valójában nem kívánta továbbfoglalkoztatni, a munkaviszony minél előbbi megszüntetését sürgette. Ezen magatartása alapján az azonnali hatályú felmondásra okot adó körülmények nyilvánvalóan nem állhattak fenn. Minderre tekintettel a törvényszék döntése az Mt.
- §
(1)bekezdésébe és a 78. §
(1)bekezdésébe ütközik, ezért a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésével az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. [15] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában fenntartására irányult. Hangsúlyozta, hogy az alperes megvárta, amíg a felszólító levele tértivevénye a felperestől visszaérkezett, és mivel a felperes 2015. október 29-én ismételten nem jelent meg, jogszerűen szüntette meg a munkaviszonyt. A Kúria döntése és jogi indokai [16] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. [17] A Pp. 275. §
(2)bekezdés alapján a Kúria a jogerős ítéletet csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül. A Pp. 272. §
(2)bekezdés szerint pedig a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, azt, hogy a fél milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja, továbbá elő kell adni - a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése mellett -, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. [18] A felperes felülvizsgálati kérelme csak anyagi jogszabálysértéseket jelölt meg, ezért - a vonatkozó eljárásjogi jogszabályhely jogszabálysértésként történő megjelölése hiányában a felülvizsgálati eljárásban is irányadó volt a jogerős ítéletben megállapított tényállás. Ennek alapján kellett a Kúriának állást foglalnia arról, hogy a felperes a jogerős ítéletben hivatkozott Mt. 52. §
(1)bekezdésében foglalt lényeges, jelentős kötelezettségének szándékos vagy súlyosan gondatlan megsértése folytán a munkaviszonya azonnali hatályú megszüntetésére jogszerűen került-e sor. [19] A törvényszék jogszabálysértés nélkül rögzítette, hogy az Mt. 52. §
(1)bekezdés szerint a munkavállaló kötelezettsége, hogy a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenjen, illetve munkaidő alatt munkavégzés céljából munkára képes állapotban a munkáltató rendelkezésére álljon. E kötelezettségének nem vitatottan a felperes szándékosan nem tett eleget. A törvényszék helytálló következtetést vont le - az eset összes körülményét értékelve -, hogy a felperes ezen kötelezettségszegő magatartására jogszerűen alapíthatta az alperes az azonnali hatályú felmondást. [20] A felek között
- október 21-étől zajló megbeszéléseken a felperes számára világossá vált, hogy az alperes a munkaviszonyát meg akarja szüntetni, melynek felajánlott módját (közös megegyezés) nem fogadta el. Az irányadó tényállás szerint a megbeszéléseken elhangzott, hogy a munkáltató fel fog neki mondani, az utolsó,
- október 22-ei megbeszélést követően erre vonatkozó intézkedést a felperes nem kapott, hanem
- október 22-ei keltezéssel
- október 28-án munkavégzésre felszólító levelet vett át. Ezt követően az Mt.
- §
(1)bekezdésben foglalt kötelezettsége ellenére ezen felszólításnak nem tett eleget. További levelezésbe kezdett a munkáltatóval, kérve a munkaviszonya felmondással történő megszüntetését annak ellenére, hogy ez - alperes általi kilátásba helyezése ellenére -
- október 22-ét követően nem történt meg. Ezért a felperes kötelezettségszegését nem enyhíti, hogy a felszólító levél átvételét követően a munkáltató további levélre, felperesi ajánlatra nem várt, hanem a munkaviszonyt azonnali hatállyal megszüntette. [21] A fentiekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
- §
(3)bekezdés alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [22] A Kúria kötelezte a pervesztes felperest a Pp. 78. §
(1)bekezdés alapján az alperes felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére. [23] A felperest megillető munkavállalói költségkedvezmény folytán a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(1)bekezdése és
- § alapján az állam viseli. [24] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
- §-ának
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
- február
- Dr. Hajdu Edit s.k. a tanács elnöke, előadó bíró, dr. Tallián Blanka s.k. bíró, dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Nné tisztviselő