A határozat elvi tartalma: Kivételes méltánylást érdemlő körülmény hiányában a méltányossági kérelem elutasítása jogszerű. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.II.37.300/2017/
- A tanács tagjai:. Tóth Kincső a tanács elnöke . Márton Gizella előadó bíró . Rothermel Erika bíró A felperes: Felperes neve (cím) Képviselője:. Szentkirályi-Holota Szabolcs ügyvéd (cím) Az alperes: Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (korábbi nevén Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal) (1117 Budapest, Budafoki út 60.) Képviselője:. ... jogtanácsos A per tárgya: idegenrendészeti határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 29.K.32.983/2016/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria - a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 29.K.32.983/2016/
- számú ítéletét hatályában fenntartja; - kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 40.000 (negyvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget; - kötelezi továbbá a felperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] A kínai állampolgárságú felperes az olasz hatóságok által kiállított vízum birtokában utazott be a Schengeni tagállamok területére
- november 11-én. A vízum érvényességének ideje alatt,
- december
- napján tartózkodási engedély iránti kérelem Magyarországon való előterjesztéséhez szükséges méltányossági kérelmet és egyéb célú tartózkodási engedélykérelmet terjesztett elő az alperes Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóságán. A méltányossági kérelmét azzal indokolta, hogy Magyarországon szeretne hosszabb ideig tartózkodni, ismerkedik az országgal, későbbiekben munkalehetőséget szeretne keresni és itt kíván dolgozni. [3] Az elsőfokú idegenrendészeti hatóság a
- december
- napján kelt 106-1-107242/1/2015-T. számú határozatával a méltányossági kérelmet elutasította, egyidejűleg a 106-1-107247/1/2015-T. számú végzésével az egyéb célú tartózkodási engedély kérelem tárgyában indult eljárást felfüggesztette a méltányossági kérelem jogerős elbírálásáig. [4] A felperes fellebbezett a határozat ellen, amelynek elbírálása során az alperes a
- január
- napján kelt 106-T-660/2/
- számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Utalt arra, hogy a felperes a kérelemben kivételes méltánylást érdemlő körülményt nem jelölt meg, ezért a kérelem elutasítása jogszerű volt. Kereseti kérelem és ellenkérelem [5] A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt. Arra hivatkozott, hogy igazolta a tartózkodása célját, megélhetését, lakhatását. Állította, hogy a hazája szerinti külképviseleti ügyintézés hosszadalmas, hazájában ugyanazokat a dokumentumokat nyújtaná be, mint tette azt az elsőfokú hatóságnál, ezért az alperesi hatóság eljárása ellentétes az egyszerűség, a költséghatékonyság és a költségtakarékosság elvével. A hatóság elmulasztotta a fél akaratán kívüli cselekmények, történések vizsgálatát, nem tett eleget a tényállás tisztázási kötelezettségének. Állította, hogy a hatóság megsértette a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló
- évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) 13.§
(1)bekezdését, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 1.§
(1)bekezdését, 2.§
(1)bekezdését, 7.§-át, 50.§
(1)-
(6)bekezdéseit. [6] Az alperes a kereset elutasítását kérte a határozatában foglalt indokok alapján. Az elsőfokú ítélet [7] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét ítéletével elutasította. Ítéletének indokolásában utalva a Harmtv. végrehajtására kiadott 114/2007.(V.24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 47.§
(4)bekezdés a) pontjában,
(4a)bekezdésében foglaltakra, kifejtette, hogy a magyarországi kérelmezés feltétele a kivételes méltánylást érdemlő körülmény fennállása. Kivételes méltánylást érdemlő körülmény csak olyan körülmény vagy élethelyzet lehet, amely nem kizárólag a kérelmező érdekkörében következett be. A külföldi kérelmezés költség- és időigénye általános körülmény, minden kérelmező esetében fennáll, amelyet a jogalkotó a jogszabály megalkotásakor értékelt és a főszabály - a külföldi kérelmezés előírásakor súlytalannak ítélt. Rámutatott a bíróság, hogy a felperes az előterjesztendő iratok azonosságára való hivatkozással sem alapozta meg a méltányossági kérelmét, mert ez, a benyújtandó iratok köre a méltányossági kérelem elbírálásánál nem bír jelentőséggel. A felperes által hivatkozott alapelvek a hatóságra és nem a kérelmezőre vonatkozó követelmények, ezért azok nem sérthetők meg a főszabály szerinti kérelmezés előírásával. A felperes ugyan állította a tényállás tisztázatlanságát, de a kérelem megalapozottságát alátámasztó bizonyítékok szolgáltatása a kérelmező kötelezettsége, nem a hatóság feladata a kérelmező helyett a kivételes körülmény fennállásának bizonyítása. A bíróság szerint a hatóság a tényállást tisztázta, a felperes által hivatkozott körülményeket helytállóan értékelte, a határozatában foglalt döntés megalapozott és törvényes volt. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [8] [9] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen a keresetének helyt adó döntés hozatalát, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára történő utasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet sérti a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 339.§
(1)bekezdését, 339/A. §-át, a Vhr. 47.§
(4)bekezdésének közelebbről meg nem jelölt rendelkezésében foglaltakat. Állította - a keresetében foglaltakkal egyezően -, hogy igazolta a tartózkodása célját, megélhetését, lakhatását. Állította, hogy a hazája szerinti külképviseleti ügyintézés hosszadalmas, hazájában ugyanazokat a dokumentumokat nyújtaná be, mint tette azt az elsőfokú hatóságnál, ezért az alperesi hatóság eljárása ellentétes az egyszerűség, a költséghatékonyság és a költségtakarékosság elvével, a belföldi kérelmezéshez képest a külföldi kérelmezés során semmilyen új körülmény nem merülne fel, csak indokolatlan terhet, költséget róna a felperesre. A hatóság elmulasztotta a fél akaratán kívüli cselekmények, történések vizsgálatát, nem tett eleget a tényállás tisztázási kötelezettségének. [10] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet terjesztett elő, a jogerős ítélet hatályban tartását kérte. [11] Az alperes elnevezésében jogszabályon alapuló változás következett be, amelyet a Kúria a 361/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet 1.§-a és 7.§-a alapján megállapított. A Kúria döntése és jogi indokai [12] A felülvizsgálati kérelem alaptalan. [13] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 272.§
(2)bekezdése és 275.§
(2)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelem keretei között, az abban konkrétan megjelölt jogszabálysértések körében vizsgálta felül. A Kúria a Vhr. 47.§-ának megsértésére való hivatkozást akként vizsgálta, hogy az a Vhr. 47.§
(4)bekezdés a) pontjának megsértésére vonatkozott az eljárás során alkalmazott jogszabályokra figyelemmel. [14] A Kúria a perben rendelkezésre állt adatokból, bizonyítékokból azt állapította meg, hogy az elsőfokú bíróság megfelelő alapossággal feltárta és rögzítette az ügyben irányadó tényállást, és abból helytálló jogi következtetést vont le a kivételes méltánylást érdemlő körülmények fennállásának hiányára, a másodfokú határozat megalapozottságára. [15] A Vhr. 47.§
(4)bekezdés a) pontja szerint a Magyarország területén tartózkodó harmadik országbeli állampolgár tartózkodási engedély iránti kérelmét a szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságon is előterjesztheti, amennyiben a belföldi kérelmezést kivételes méltánylást érdemlő körülmény így különösen családegyesítés vagy gyógykezelés - indokolja. A Kúria egyetért az elsőfokú bírósággal abban, hogy a felperes olyan többlet indokra, amely a kivételes méltánylást alátámasztja, nem hivatkozott. [16] A Kúria álláspontja szerint kivételes méltánylást érdemlő körülménynek a földrajzi távolság miatti jelentősebb összegű utazási költség sem tekinthető, mert annak fedezetével a Harmtv. 13.§
(1)bekezdés f) pontja értelmében a felperesnek rendelkeznie kell. Ez alól a kötelezettség alól a költséghatékonyság, költségtakarékosság elvére való hivatkozás sem menti fel a felperest, tekintve, hogy ez a hatósági eljárás alapelve és nem a kérelem elbírálásának egyik szempontja. A bizonyítási kötelezettség a felperest terhelte a Pp. 164.§
(1)bekezdése folytán, neki kellett belföldi kérelmezés engedélyezéséhez szükséges méltányossági körülményeket megjelölnie és igazolnia, azt nem a hatóság kötelezettsége volt feltárni, kutatni vagy bizonyítani. A felperes a tényállás tisztázásának hiányát iratellenesen állította. A hatóságnak a felperes által benyújtott kérelmet a felperes által szolgáltatott bizonyítékok alapján kell elbírálnia, a kérelem megalapozottságának ellenőrzésére folytathat bizonyítást. A hatóság a felperes által hivatkozott körülményeket volt köteles vizsgálni, értékelni, mérlegelni. A felperes a külföldi ügyintézés 21 napot meghaladó időtartamára hivatkozott, de ez nem állt összefüggésben a belföldi kérelmezést megalapozó körülményekkel, mert az ezzel összefüggésben hivatkozott alapelvek nem a kérelmezőre, hanem a hatóságra vonatkoznak, az ügyintézés elhúzódása kapcsán egyéb, a kérelem elbírálásakor értékelhető kivételes méltánylást érdemlő körülményre a felperes nem utalt. A benyújtandó iratok azonossága nem alapoz meg kivételes méltánylást érdemlő körülményt, mert a tartózkodási cél, a tartózkodási engedély kérelmezése, az abban az eljárásban vizsgálandó tények nem kivételes méltánylást érdemlő körülmények, hanem a megalapozott kérelmezés esetén az engedély megadására vezető bizonyítékok. [17] A felperes által hivatkozott körülmények sem egyenként, sem összességükben a méltányossági kérelem megalapozottságát nem eredményezhették, mert nem voltak kivételes méltánylást érdemlő körülménynek tekinthetők. A távolság, az utazás és kint tartózkodás költség- és időigénye, a külföldi kérelmezés időtartama nem olyan körülmények, amelyekkel a felperesi kérelmezőnek nem kellene számolnia, és akadályoznák a származási országa szerinti ügyintézésben, ezért kivételes méltánylást nem tesznek lehetővé, emiatt a Vhr. 47. §
(4)bekezdés a) pontja az eljárás során megsértésre nem került. [18] A rendelkezésre álló iratokból megállapítható, hogy alapelvi és eljárási jogsértésre, illetve az ügy érdemére kiható jogsértésre nem került sor, az elsőfokú bíróság jogszerűen járt el, amikor az alperesi jogelőd határozatát a Pp. 339/A.§-ára utalással megalapozottnak és törvényesnek tekintve a felperes keresetét a Pp. 339.§
(1)bekezdése alapján elutasította. [19] Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275.§
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [20] Az alperesnek a felülvizsgálati eljárásban a jogi képviselet folytán költsége merült fel, ezért annak megfizetésére a Pp. 270.§
(1)bekezdés folytán alkalmazandó Pp. 78.§
(1)bekezdése alapján a felperest kellett kötelezni. [21] A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 39.§
(3)bekezdés d) pontja és 50.§
(1)bekezdése szerinti felülvizsgálati illeték viselésére a felperes a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13.§
(2)bekezdése értelmében köteles. Budapest,
- március
- Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke, Dr. Márton Gizella s.k. előadó bíró, Dr. Rothermel Erika s.k. bíró