Fkf.754/2017/3 – Szegedi Ítélőtábla

(2)bekezdés] vádja alól felmentette. I.rendű vádlott neve I. r. vádlottat társtettesként elkövetett garázdaság bűntette [Btk. 339. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés

1. a)és
2. d)pont] és testi sértés bűntettének kísérlete [Btk. 164. §

(1)bekezdés és

(3)bekezdés] miatt halmazati büntetésül 1 év 4 hónap szabadságvesztésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. Megállapította, hogy a szabadságvesztés végrehajtása esetén azt börtönben kell végrehajtani, és abból I.rendű vádlott neve I. r. vádlott legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. II.rendű vádlott neve II. r. vádlottat társtettesként elkövetett garázdaság bűntette [Btk. 339. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés

1. a)és
2. d)pont] és testi sértés vétsége [Btk. 164. §

(1)bekezdés és

(2)bekezdés] miatt halmazati büntetésül 1 év 4 hónap szabadságvesztésre ítélte, amelynek végrehajtását 2 évre felfüggesztette azzal, hogy a szabadságvesztést annak végrehajtása esetén börtönben rendelte végrehajtani, és megállapította, hogy abból II.rendű vádlott neve II. r. vádlott legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. III.rendű vádlott neve III. r. vádlottat társtettesként elkövetett garázdaság bűntette [Btk. 339. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés

1. a)és
2. d)pont] és társtettesként elkövetett testi sértés vétsége [Btk. 164. §

(1)bekezdés és

(2)bekezdés] miatt halmazati büntetésül mint többszörös visszaesőt 1 év 10 hónap szabadságvesztésre és 3 év közügyek gyakorlásától eltiltásra ítélte azzal, hogy a szabadságvesztést börtönben rendelte végrehajtani, és megállapította, hogy III.rendű vádlott neve III. r. vádlott legkorábban a szabadságvesztés büntetés háromnegyed részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A szabadságvesztés tartamába beszámította III.rendű vádlott neve III. r. vádlott által előzetes fogvatartásban töltött időt. Rendelkezett az eljárás során lefoglalt bűnjelek elkobzásáról, kiadásáról, illetőleg megsemmisítéséről, és rendelkezett az első fokú eljárás során felmerült bűnügyi költség viseléséről is. A törvényszék ítélete IV.rendű vádlott neve IV. r., V.rendű vádlott neve V. r., ifjabb VI.rendű vádlott neve VI. r., ifjabb VII.rendű vádlott neve VII. r., VIII.rendű vádlott neve VIII. r., IX.rendű vádlott neve IX. r. és fk. X.rendű vádlott neve X. r. vádlottak vonatkozásában első fokon jogerőre emelkedett. A törvényszék ítéletének II.rendű vádlott neve II. r. vádlott vonatkozásában hozott felmentő rendelkezése is jogerőre emelkedett első fokon. Az első fokú ítélet ellen az ügyész I.rendű vádlott neve I. r., II.rendű vádlott neve II. r. és III.rendű vádlott neve III. r. vádlottak terhére jelentett be fellebbezést, I.rendű vádlott neve I. r. és II.rendű vádlott neve II. r. vádlottak esetében téves minősítés miatt, sértett sértett sérelmére elkövetett cselekménynek a Btk. 164. §

(1)bekezdés,

(8)bekezdés

1. fordulata szerinti minősítése érdekében, a szabadságvesztés tartamának súlyosítása és a végrehajtás felfüggesztésének mellőzése érdekében. III.rendű vádlott neve III. r. vádlott esetében az ügyész a szabadságvesztés tartamának súlyosítása, a szabadságvesztés végrehajtási fokozatának fegyházban történő megállapítása iránt jelentett be fellebbezést. III.rendű vádlott neve III. r. vádlott elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés érdekében fellebbezett. A fellebbviteli főügyészség a III.rendű vádlott neve III. r. vádlott által bejelentett fellebbezést nem tartotta alaposnak, az ügyészi fellebbezést pedig akként módosította, hogy azt csak a büntetés súlyosítására vonatkozó részében tartotta fenn oly módon, hogy I.rendű vádlott neve I. r. és II.rendű vádlott neve II. r. vádlottak esetében hosszabb tartamú szabadságvesztés büntetés és hosszabb tartamú próbaidő kiszabására tett indítványt, míg III.rendű vádlott neve III. r. vádlott esetében hosszabb tartamú szabadságvesztést és közügyektől eltiltást, illetőleg a szabadságvesztés fegyház fokozatban való kiszabását indítványozta. A fellebbviteli főügyészség átiratában hivatkozott arra, hogy álláspontja szerint az elsőfokú bíróság eljárási szabályt sértett, amikor elmulasztott felmentő rendelkezést hozni I.rendű vádlott neve I. r. vádlott vonatkozásában a sértett sértett sérelmére elkövetett testi sértés bűntette [Btk.
2. §

(1)bekezdés,

(8)bekezdés

1. fordulat] vonatkozásában. A vádirat tényállása szerint ugyanis I.rendű vádlott neve I. r. és II.rendű vádlott neve II. r. vádlott közösen bántalmazta sértettt, azonban az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint csak II.rendű vádlott neve II. r. vádlott bántalmazta sértett sértettet. Észrevételezte a fellebbviteli főügyészség azt is, hogy az elsőfokú bíróság elmulasztotta a II.rendű vádlott neve II. r. vádlott tekintetében hozott felmentő ítélet jogerősítését, így indítványozta, hogy a másodfokú bíróság állapítsa meg, hogy az jogerőre emelkedett. Indítványozta továbbá a jogi indokolás kiegészítését a I.rendű vádlott neve I. r. és II.rendű vádlott neve II. r. vádlott terhére megállapított garázdaság bűntette vonatkozásában azzal, hogy a garázdaság bűntette esetükben azért volt megállapítható, mert vonatkozásukban súlyosabb bűncselekmény nem valósult meg, tekintettel arra, hogy I.rendű vádlott neve I. r. vádlott esetében az elsőfokú bíróság nem állapította meg azt, hogy részt vett volna a sértett sértett sérelmére elkövetett testi sértés elkövetésében, míg II.rendű vádlott neve II. r. vádlottat illetően a sértett sértett bántalmazásával kapcsolatban a cselekvőséget testi sértés vétségének [Btk.
2. §

(1)bekezdés és

(2)bekezdés] minősítette, illetőleg a II.rendű vádlott neve II. r. vádlott terhére megállapított testi sértés bűntettének kísérlete [Btk. 164. §

(1)bekezdés és

(3)bekezdés] sem büntetendő a garázdaság bűntetténél súlyosabban. Indítványt tett a jogi indokolás azzal történő kiegészítésére is, hogy I.rendű vádlott neve I. r. és III.rendű vádlott neve III. r. vádlottak egyaránt felismerték azt, hogy magatartásukkal 8 napon belüli sérülést fognak okozni, ezt kívánták is, így a testi épséget sértő cselekményüket egyenes szándékkal követték el. A fellebbviteli főügyészség összességében az első fokú ítélet I.rendű vádlott neve I. r., II.rendű vádlott neve II. r. és III.rendű vádlott neve III. r. vádlottra vonatkozó, fellebbezések folytán felülbírált részének megváltoztatására tett indítványt. Azt indítványozta, hogy az ítélőtábla I.rendű vádlott neve I. r. és II.rendű vádlott neve II. r. vádlottal szemben hosszabb tartamú, hosszabb időre felfüggesztett szabadságvesztés büntetést szabjon ki, míg III.rendű vádlott neve III. r. vádlottal szemben hosszabb tartamú, fegyházban végrehajtandó szabadságvesztés büntetést és hosszabb tartamú közügyektől eltiltást szabjon ki, egyebekben az első fokú ítélet I., II. és III. r. vádlottakra vonatkozó, fellebbezések folytán felülbírált részét hagyja helyben. I.rendű vádlott neve I. r. és II.rendű vádlott neve II. r. vádlottak védője a fellebbezési nyilvános ülésen az ügyész által bejelentett fellebbezést alaptalannak tartotta, és arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság hiánytalanul számba vette és megfelelően értékelte az I. és II. r. vádlottak vonatkozásában figyelembe vehető bűnösségi körülményeket. Esetükben a túlsúlyban lévő enyhítő körülményekre figyelemmel helyesen járt el álláspontja szerint a törvényszék, amikor a büntetés kiszabása során irányadó középmértéktől nagyobb mértékű eltérést tartott alkalmazhatónak I.rendű vádlott neve I. r. és II.rendű vádlott neve II. r. vádlott esetében. Véleménye szerint I.rendű vádlott neve I. r. és II.rendű vádlott neve II. r. vádlottak rendezett személyi körülményeire, valamint arra figyelemmel, hogy a jelen eljárás tárgyát képező cselekmény elkövetése óta nem indult ellenük újabb büntetőeljárás, indokolatlan lenne a kiszabott szabadságvesztés vagy a felfüggesztés próbaidejének súlyosítása. III.rendű vádlott neve III. r. vádlott védője a fellebbezési nyilvános ülésen kifejtette, hogy álláspontja szerint a III. r. vádlott a cselekmény teljes ideje alatt jogos védelmi helyzetben volt, így az elsőfokú bíróságnak a elkövetés helye1 és az elkövetés helye2 sarkán megvalósuló cselekménnyel kapcsolatban megállapított tényállása megalapozatlan. Hivatkozott arra, hogy III.rendű vádlott neve III. r. vádlott ezen cselekményrészre vonatkozó védekezését három tanú is alátámasztotta, hiszen a biztonsági kamera felvételét utóbb megtekintő rendőr, tanú neve1 csupán annyit mondott vallomásában, hogy látta III.rendű vádlott nevet, ahogy követi I.rendű vádlott neve I. r. és II.rendű vádlott neve II. r. vádlottat kezében egy eszközzel, azonban tettlegességet ő nem látott a felvételen, tanú neve2 tanú szintén úgy nyilatkozott, hogy nem látott bántalmazást III.rendű vádlott neve III. r. vádlott részéről, míg tanú neve2né eltérő tartalmú vallomásokat tett abban a tekintetben, hogy III.rendű vádlott neve III. r. vádlott bántalmazta-e, és ha igen, puszta kézzel, avagy valamilyen eszközzel I.rendű vádlott neve I. r. vádlottat. Álláspontja szerint III.rendű vádlott neve III. r. vádlott valóban tagja volt annak a csoportnak, amely a ... családot követte, azonban ez menthető félelemből, illetőleg felindulásból fakadt, hiszen az elsőfokú bíróság által jogos védelmi helyzetnek minősített szituációhoz ez térben és időben egyaránt közel volt, a két cselekményrész tulajdonképpen egy folyamatos cselekménysornak tekinthető. Így a jogos védelmi helyzet folytatódott, ezért III.rendű vádlott neve III. r. vádlott felmentésének van helye büntethetőséget kizáró ok miatt. Véleménye szerint amennyiben a második cselekményrészt illetően nem állapítható meg a jogos védelmi helyzet, úgy bizonyítottság hiánya okából kell III.rendű vádlott neve III. r. vádlottat felmenteni, hiszen nem lehetett kétséget kizáró módon bizonyítani azt, hogy valóban bántalmazta I.rendű vádlott neve I. r. vádlottat. Harmadlagosan a bűnösség megállapítása esetére a törvényszék által is hivatkozott enyhítő körülményekre, valamint a belső arányosítás követelményére tekintettel a kiszabott büntetés enyhítését indítványozta. Ezzel kapcsolatban utalt arra is, hogy a belső arányosságot nagymértékben sértené, ha a vádlottak közül kizárólag III.rendű vádlott neve III. r. vádlottat ítélné a bíróság végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre, kizárólag az előéletére figyelemmel. III.rendű vádlott neve III. r. vádlott a fellebbezési nyilvános ülésen előadta, hogy a két család között azóta rendeződött a helyzet, és a cselekmény során csupán édesanyját akarta védeni, nem állt szándékában megtorlás. Az ítélőtábla a fellebbezési eljárásban a Be. 348. §

(1)és

(2)bekezdése, és a Be. 349. §

(1)bekezdése alapján eljárva a törvényszék ítéletének I.rendű vádlott neve I. r., II.rendű vádlott neve II. r. és III.rendű vádlott neve III. r. vádlottakra vonatkozó, fellebbezéssel támadott részét az azt megelőző bírósági eljárással együtt felülbírálta. Ennek során azt állapította meg, hogy az elsőfokú bíróság nem vétett olyan eljárási szabálysértést, amely a felülbírálat akadályát képezné. Részben osztotta az ítélőtábla az ügyésznek az eljárási szabálysértésekre irányuló észrevételét. Az elsőfokú bíróság ugyanis valóban elmulasztotta a II.rendű vádlott neve II. r. vádlott vonatkozásában hozott, és fellebbezésekkel nem érintett felmentő rendelkezés jogerejének megállapítását, ezt azonban a másodfokú bíróság nem tudja pótolni, hiszen valamely első fokon jogerőre emelkedett rendelkezés jogerejének megállapítása az elsőfokú bíróság feladata. Az ügyésznek a vád kimerítésével összefüggésben tett eljárási szabálysértésre irányuló észrevételét a később kifejtendő indokokra figyelemmel nem tartotta alaposnak az ítélőtábla. A törvényszék a tényállás felderítési feladatának teljes körben eleget tett, és a vád tárgyát képező releváns tényekre vonatkozóan a szükséges és lehetséges körben és mélységben a bizonyítást felvette. A bizonyítási eljárás során beszerzett, egymással részben ellentétes tartalmú bizonyítékokat egyesével és egymással is összevetve a mérlegelési körébe vonta. Ennek során az indokolási kötelezettségét teljesítette, és az iratoknak, valamint a logika szabályainak egyaránt megfeleltethető magyarázatát adta annak, hogy az egymással ellentmondásban álló bizonyítékok közül melyeket, milyen indokok alapján fogadott el, és másokat miért vetett el. Az elsőfokú bíróság ennek során elfogadható indokát adta annak, hogy III.rendű vádlott neve III. r. vádlott azon védekezését, amely szerint ő már nem ment a távozó ... család után, miért vetette el, és a tényállás megállapítása során miért fogadta el II.rendű vádlott neve II. r. vádlott vallomását abban a tekintetben, hogy III.rendű vádlott neve III. r. vádlott több alkalommal megütötte baseball ütővel I.rendű vádlott neve I. r. vádlott fejét. Ezzel kapcsolatban a törvényszék az iratoknak megfelelően utalt arra, hogy tanú neve1 tanúvallomása alátámasztotta II.rendű vádlott neve II. r. vádlottnak III.rendű vádlott neve III. r. vádlottnál lévő eszközzel kapcsolatos vallomását és tanú neve3 tanú sem zárta ki vallomásában annak lehetőségét, hogy III.rendű vádlott neve III. r. vádlott eszközzel is bántalmazta I.rendű vádlott neve I. r. vádlottat. A másodfokú bíróság mindenben osztotta az elsőfokú bíróság ezzel kapcsolatban kifejtett okfejtését. A bizonyítékok mérlegelése a bizonyítást felvevő elsőfokú bíróság feladata. Ennek során az elsőfokú bíróság szabadon dönthet azzal kapcsolatban, hogy mely bizonyítékokat fogad el, és melyeket vet el. Ezzel kapcsolatban az elsőfokú bíróságnak a bizonyíték mérlegelő tevékenységét azonban indokolnia kell oly módon, hogy az iratszerű és a logika szabályainak is megfeleltethető legyen. Amennyiben az elsőfokú bíróság bizonyíték értékelő tevékenysége ezen kritériumoknak megfelel, úgy a másodfokú bíróságnak nincs törvényes lehetősége a bizonyítékok eltérő értékelésére. Éppen ezért III.rendű vádlott neve III. r. vádlott által a bizonyítékok hiánya okából történő felmentés érdekében bejelentett fellebbezése, amely lényegét tekintve a bizonyítékok mérlegelését támadta, eredményre nem vezethetett. Az ítélőtábla a Be. 352. §

(1)bekezdés a) pontja alapján az elsőfokú ítéletnek I.rendű vádlott neve I. r., II.rendű vádlott neve II. r., illetőleg III.rendű vádlott neve III. r. vádlott személyi körülményeire vonatkozó részét, valamint a megállapított tényállást az alábbiak szerint kiegészítette az iratok tartalma alapján: I.rendű vádlott neve I. r. és II.rendű vádlott neve II. r. vádlottak sem a cselekmény elkövetésének idején nem szenvedtek, sem jelenleg nem szenvednek az elmeműködés olyan kóros állapotában, amely képtelenné teszi vagy korlátozza abban, hogy a cselekmény következményeit felismerjék, vagy e felismerésnek megfelelően cselekedjenek. III.rendű vádlott neve III. r. vádlott kettő kiskorú gyermeke után tartásdíjat fizet, míg egy kiskorú gyermekének tartásáról saját háztartásában gondoskodik. A kft neve1 Kft.-nél részmunkaidőben dolgozik, havi jövedelme 34.500.-Ft. III.rendű vádlott neve III. r. vádlott vonatkozásában az 1.) és 2.) pont alatt hivatkozott büntetésekkel kapcsolatos feltételes szabadság

1. június
2. napján telt le. Az ítélet
3. oldalának
4. bekezdését kiegészítette azzal, hogy III.rendű vádlott neve III. r. vádlott maximum közepes erővel ütötte több alkalommal fejen I.rendű vádlott neve I. r. vádlottat. Egyebekben az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás megalapozott volt, így az a felülbírálat alapját képezte. A megalapozott tényállásból a törvényszék helyesen következtetett I.rendű vádlott neve I. r., II.rendű vádlott neve II. r. és III.rendű vádlott neve III. r. vádlottak bűnösségére, és az általuk elkövetett bűncselekményeket is a törvénynek megfelelően minősítette. Nem osztotta a másodfokú bíróság III.rendű vádlott neve III. r. vádlott védőjének a jogos védelmi helyzetnek a cselekmény egészére való fennállásával, illetve annak túllépésével kapcsolatos okfejtését. Az elsőfokú bíróság helyesen jutott arra az álláspontra, hogy a cselekmény kezdetén III.rendű vádlott neve III. r. vádlott az édesanyját, sértettt ért jogtalan támadásra figyelemmel még jogos védelmi helyzetben bántalmazta II.rendű vádlott neve II. r. vádlottat. Ugyanakkor az irányadó tényállásból megállapíthatóan ez a jogos védelmi helyzet megszűnt akkor, amikor I.rendű vádlott neve I. r. és II.rendű vádlott neve II. r. vádlottak a támadó magatartásukkal felhagytak, és a helyszínt elhagyva otthonuk felé indultak. Így III.rendű vádlott neve III. r. vádlott azzal a magatartásával, hogy a I.rendű vádlott neve I. r. és II.rendű vádlott neve II. r. vádlottat megtorló szándékkal követő csoporthoz csatlakozott, és a megtorlás érdekében eszközt is vett magához, immár a jogtalanság talajára lépett. Ezen időpontban ugyanis már nem kellett attól tartania, hogy akár őt, akár édesanyját további támadás érhetné I.rendű vádlott neve I. r. vagy II.rendű vádlott neve II. r. vádlott részéről, így a további cselekvőséget csupán az édesanyját ért támadás miatti bosszú motiválta. Erre figyelemmel az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg azt, hogy III.rendű vádlott neve III. r. vádlott I.rendű vádlott neve I. r. vádlott bántalmazásakor már nem volt jogos védelmi helyzetben. III.rendű vádlott neve III. r. vádlott ezen cselekvőségét nem a korábbi jogos védelmi helyzetet megalapozó támadással egy helyszínen, annak megszűnését követően nyomban fejtette ki, hanem a cselekménysor egy időben elhúzódó, térben változó, elhúzódó jellegű, folyamatos cselekménysor volt, amelynek során a korábbi jogos védelmi helyzet megszűnt. Nem osztotta az ítélőtábla a fellebbviteli főügyészség azon álláspontját, amely szerint eljárási szabályt sértett a törvényszék, amikor nem hozott felmentő rendelkezést I.rendű vádlott neve I. r. vádlott esetében az életveszélyt okozó testi sértés bűntette [Btk.
5. §

(1)bekezdés és

(8)bekezdés

1. fordulat] tekintetében. A Btk.
2. §

(1)bekezdése alapján aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, míg a Btk. 339. §

(2)bekezdése

1. a)és
2. d)pontja szerint a büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a garázdaságot csoportosan, vagy felfegyverkezve követik el. A garázdaság bűncselekményének szubszidiárius jellegéből fakadóan, ha az ezzel összefüggésben megvalósított testi sértés bűncselekménye súlyosabban büntetendő, úgy kizárólag a testi sértés megállapításának van helye, az alaki halmazat látszólagos, míg ha nem büntetendő súlyosabban, akkor az alaki halmazat valóságos, s az elkövető cselekményét kettő bűncselekménynek, garázdaságnak és testi sértésnek kell minősíteni. Tekintve azonban, hogy az elsőfokú bíróság a I.rendű vádlott neve I. r. vádlott által megvalósított garázdasággal alaki halmazatban nem állapította meg az I. r. vádlott terhére a sértett sérelmére elkövetett életveszélyt okozó testi sértést, ezért az I. r. vádlott cselekményét helyesen nem minősítette életbeszélyt okozó testi sértés bűntettének is, hanem csak garázdaságnak. Ugyanakkor a vád szerinti alaki halmazatra tekintettel helyesen nem hozott felmentő rendelkezést a testi épség elleni bűncselekmény vonatkozásában, hiszen arra csak anyagi halmazat esetén kerülhetett volna sor. A büntetés kiszabása során irányadó körülményeket vizsgálva az ítélőtábla azokat az alábbiak szerint kiegészítette, illetőleg helyesbítette: I.rendű vádlott neve I. r., II.rendű vádlott neve II. r. és III.rendű vádlott neve III. r. vádlottak esetében további súlyosító körülményként vette figyelembe a másodfokú bíróság, hogy a csoportosan elkövetett garázdaság bűntettét társtettesként követték el. III.rendű vádlott neve III. r. vádlott esetében további súlyosító körülményként értékelte az ítélőtábla a többszörös visszaesőkénti minősülést megalapozón túli elítéléseit, míg enyhítő körülményként a megváltozott személyi körülményeire figyelemmel azt vette figyelembe, hogy egy kiskorú gyermekének tartásáról saját háztartásában gondoskodik és két kiskorú gyermeke után tartásdíjat fizet. Az így kiegészített, illetőleg helyesbített bűnösségi körülményekre figyelemmel is helytállóan jutott az elsőfokú bíróság I.rendű vádlott neve I. r. és II.rendű vádlott neve II. r. vádlott vonatkozásában arra a következtetésre, hogy esetükben a büntetési célok végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés kiszabásával is elérhetőek. III.rendű vádlott neve III. r. vádlott esetében pedig figyelemmel arra, hogy korábban már ugyanilyen bűncselekmények miatt végrehajtandó szabadságvesztés büntetés került vele szemben kiszabásra, helyesen jutott a törvényszék arra a következtetésre, hogy a büntetési célok eléréséhez mindenképpen szükséges a végrehajtandó szabadságvesztés alkalmazása. I.rendű vádlott neve I. r., II.rendű vádlott neve II. r. és III.rendű vádlott neve III. r. vádlott esetében ugyanis a halmazati szabályokra is figyelemmel egyaránt 3 hónaptól 4 év 6 hónapig terjedő szabadságvesztés volt kiszabható, így a büntetés kiszabása során irányadó középmérték mindhárom vádlott esetében 2 év 4 hónap 15 nap. A bűncselekmény elkövetése óta eltelt hosszabb időre figyelemmel az elsőfokú bíróság helyesen jutott arra a következtetésre, hogy I.rendű vádlott neve I. r. és II.rendű vádlott neve II. r. vádlottak esetében az irányadó középmértéktől nagyobb mérvű eltérés indokolt a vádlottak javára. III.rendű vádlott neve III. r. vádlott esetében pedig helyesen állapította meg a törvényszék, hogy az összességében nem túl jelentős tárgyi súlyú bűncselekmények elkövetésére és a jelentős időmúlásra figyelemmel még a többszörösen büntetett előéletű, többszörös és különös visszaesőnek minősülő III. r. vádlott esetében is indokolt az irányadó középmértéktől a vádlott javára történő eltérés. Erre figyelemmel az ítélőtábla azt állapította meg, hogy a törvényszék által kiszabott büntetés I.rendű vádlott neve I. r., II.rendű vádlott neve II. r. és III.rendű vádlott neve III. r. vádlott vonatkozásában egyaránt arányos, így sem azok lényeges súlyosításának, sem azok lényeges enyhítésének nem volt helye. Észlelte a másodfokú bíróság, hogy a törvényszék elmulasztotta a 8/2015. (IV. 17.) AB határozatban írtak alapján annak hivatalból történő vizsgálatát, hogy a végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetésre ítélt I.rendű vádlott neve I. r. és II.rendű vádlott neve II. r. vádlottak érdemesek-e a Btk. 102. §

(1)bekezdése szerinti előzetes bírósági mentesítésre, ezért az ítélőtábla azt pótolta. Ennek során a másodfokú bíróság arra a következtetésre jutott, hogy I.rendű vádlott neve I. r. és II.rendű vádlott neve II. r. vádlottak az általuk elkövetett bűncselekmények jellegére figyelemmel nem érdemesek a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesítésre. Az elsőfokú bíróság egyéb rendelkezései I.rendű vádlott neve I. r., II.rendű vádlott neve II. r. és III.rendű vádlott neve III. r. vádlottak vonatkozásában törvényesek voltak. A kifejtettekből következik, hogy az ítélőtábla a bejelentett fellebbezéseket alaptalanoknak ítélte, és a törvényszék ítéletének I.rendű vádlott neve I. r., II.rendű vádlott neve II. r. és III.rendű vádlott neve III. r. vádlottakra vonatkozó, fellebbezések folytán felülbírált részét a Be. 371. §

(1)bekezdése alapján helybenhagyta azzal, hogy megállapította, hogy az ítéletet az elsőfokú bíróság a

1. szeptember
2. napján megtartott nyilvános tárgyalás alapján hozta meg, figyelemmel arra, hogy ezen a napon a tárgyalást elölről kezdte. Mivel II.rendű vádlott neve II. r. vádlott lakóhelyének címe megváltozott, új lakóhelyének címét a másodfokú bíróság megállapította. A végzés elleni fellebbezési jog kizárása a Be.
3. §-án alapul. Szeged,
4. június
5. napján Dr. Mezőlaki Erik a tanács elnöke . Nagy Erzsébet előadó bíró . Halász Edina bíró A Szegedi Ítélőtábla Fkf..II.754/2017/
6. számú végzése és a Szolnoki Törvényszék 8.Fk.1165/2016/
7. számú ítéletének I.rendű vádlott neve I. r., II.rendű vádlott neve II. r. és III.rendű vádlott neve III. r. vádlottakra vonatkozó, fellebbezések folytán felülbírált része a jelen végzés folytán a mai napon jogerős és fel nem függesztett részében végrehajtható. Szeged,
8. június
9. napján Dr. Mezőlaki Erik a tanács elnöke