Obsah (9)

Art. 1Art. 4Art. 31Art. 164Art. 94Art. 128Art. 2Art. 49Art. 50

A határozat elvi tartalma:

önellenőrzést és a visszaigénylést

adóhatósághoz formanyomtatványon kell előterjeszteni. A jogszabályi előírásoknak nem megfelelő beadványok előterjesztése nem hosszabbítja meg

elévülési időt. Elévült időszakra

adóhatóság nem tehet megállapítást. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság í t é l e t e

ügy száma: Kfv.V.35.443/2017/6 . A tanács tagjai: Dr. Lomnici Zoltán a tanács elnöke Dr. Kárpáti Magdolna előadó bíró Dr. Kurucz Krisztina bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője: Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvéd Iroda

alperes: alperes neve

alperes képviselője: dr. Takács Dániel András jogtanácsos A per tárgya: adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

1. május
2. napján kelt 26.K.32.664/2016/
3. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 26.K.32.664/2016/
4. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon alperesnek 15.000 (

az tizenötezer) eljárási költséget. belül fizessen meg

forint felülvizsgálati Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg

államnak felhívásra, 70.000 (

az hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] [4] [5] [6] A felperes

1. január 5-én szolgáltatási szerződést kötött a K. B. S. S.á r.l. magyarországi fiókteleppel (Fióktelep), amelyben a Fióktelepre ruházta át a kiszolgáló-adminisztratív és informatikai tevékenységeket. A felek megállapodtak abban is, hogy a szolgáltatásokért felszámított díjazás a felperes működése érdekében felmerült költség 20%-kal növelt összege. A szerződést a felek
2. június 22-én akként módosították, hogy a szolgáltatási díj szorzóját 5%-ra csökkentették. A szolgáltatási szerződés
3. január 11-i kiegészítése értelmében a 2009-es gazdasági évről a Fióktelep legkésőbb
4. december 31-ig elszámol, és kiállítja a végszámlát.

adóhatóság a Fióktelepnél

1. március
2. napján -
3. évekre, valamennyi adónemre kiterjedően - ellenőrzést kezdett. A felettes adóhatóság új eljárásra utasította

elsőfokú adóhatóságot, amelyre - egyebek mellett - előírta a felperesnél elvégzendő valamennyi adónemre kiterjedő bevallások utólagos vizsgálat lefolytatását.

e tárgyban hozott határozatot a Fióktelep 2015. július 17-én vette át.

elsőfokú adóhatóság a

1. október 16-án kelt megbízólevéllel a felperesnél 2009-
2. évekre bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést rendelt el valamennyi adóra és költségvetési támogatásra kiterjedően.

ellenőrzés a megbízólevél vélelmezett kézbesítésével

1. november
2. napján kezdődött meg, amelyről

elsőfokú adóhatóság

1. november 4-én - telefonon - értesítette a felperes képviselőjét. A felperes a
2. december
3. napján írásbeli nyilatkozatában arról tájékoztatta

elsőfokú adóhatóságot, hogy a

1. május 31-én adóhatósághoz benyújtott
2. évi társasági adóról és különadóról szóló bevallása tartalmilag helytelen, mivel

akkor rendelkezésre álló főkönyv nem

auditált végleges adatokat mutatta. Ez a nyilatkozat tartalmazta

t is, hogy a felperes a benyújtott adóbevallást alátámasztó és végleges auditált főkönyv közötti különbséget dokumentálta, mellékeli, és ezek alapján 120.845.000 Ft társasági adó és 31.343.000 Ft különadó visszaigénylést kíván érvényesíteni. A felperes kérte, hogy

ellenőrzésről szóló jegyzőkönyvben ez a visszaigénylés megállapításként kerüljön jegyzőkönyvezésre. A felperesnél lefolytatott ellenőrzésről szóló jegyzőkönyv 2016. március 16. napján kelt és egyebek mellett

t tartalmazza, hogy

adózás rendjéről szóló

1. évi XCII. törvény (Art.)
2. §

adóhatóság nem vizsgálta meg a felperes 2009. évre vonatkozó nyilatkozatát.

elsőfokú adóhatóság

ellenőrzés eredményét a

1. április
2. napján kelt határozatában realizálta, amelyben
3. évre nem tett megállapítást, 2010-
4. évekre társasági adónemben,
5. évre általános forgalmi adónemben tett a [7] [8] felperes terhére adó-megállapítást, akként, hogy

adóbírság kiszabásától eltekintett.

elsőfokú adóhatóság 2016. április 28-án módosította

elsőfokú határozatot, de e módosított határozata sem tartalmazott megállapítást a

1. évi társasági adó és különadó adónemekben. A felperes fellebbezése alapján eljárt alperes - a
2. június
3. napján kelt határozatában - a módosított elsőfokú határozatot helybenhagyta. Érdemi döntésének indokolása szerint a felperesnek a
4. évi társasági adóbevallás tekintetében - elévülés miatt -
5. december 31-ig állt fenn

önellenőrzési lehetősége.

adóellenőrzés

onban 2015. november 2-án megkezdődött, így ettől

időponttól beállt

önellenőrzési tilalom, ezért ezt követően a felperes a 2009. évi bevallását már nem önellenőrizhette. Rögzítette

alperes

t is, hogy a felperes 2011-ben, továbbá

ellenőrzés megkezdése előtt is tisztában volt

zal, hogy kötelezettségét magasabb összegben vallotta be, és mivel

adóhatósági ellenőrzés 2015. november hónapban indult, lett volna ideje

önellenőrzés benyújtására, ebben nem

adóhatóság akadályozta meg. A felperes által előterjesztett nyilatkozat nem minősül adó-visszaigénylésnek, joghatása csupán egy be nem nyújtott önellenőrzéssel egyezik meg. Tekintettel arra, hogy

önellenőrzést

adóhatósági ellenőrzés miatt már nem lehetett előterjeszteni, a felperes által kért adóhatósági megállapítást pedig

elévülés nem tette lehetővé,

elsőfokú adóhatóság a felperes által vitatott körben jogszerű döntést hozott. A kereseti kérelem és ellenkérelem [9] A felperes keresetében

adóhatósági határozatok hatályon kívül helyezését kérte a 2009. évi társasági adó és különadó adónemekben, és

elsőfokú adóhatóság új eljárásra kötelezését. [10]

alperes ellenkérelmében a felperes keresetének elutasítását kérte. A jogerős határozat [11]

elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. [12]

elsőfokú bíróság nem értékelte hatályon kívül helyezésre okot adó körülménynek

Art. 1. §

alapelvi szabályozásra figyelemmel, másrészt

adott tényállásra vonatkozó tételes jogszabályi rendelkezésekre vetítve vizsgálta. Ezek közül

Art. 1. §

elévülésre,

elévülés meghosszabbodására,

ellenőrzés lefolytatására,

önellenőrzésre, valamint a tényállás tisztázásra és bizonyítékok értékelésére vonatkozó felperes által hivatkozott jogszabályi rendelkezéseken keresztül vizsgálta. [13] A jogerős ítélet indokolása szerint

alperes nem alkalmazott a Fióktelepnél megállapítottaktól eltérő minősítést, mivel a felperes esetében

adó megállapításához való jog elévülését állapította meg.

alperes eljárása

zal, hogy a Fióktelep adóügyében hozott új eljárásra kötelező határozattól a felperes vonatkozásában

ellenőrzést 2009. év kapcsán elévülési időn belül nem fejezte be, összességében sérti a rendeltetésszerű joggyakorlást. Ez

onban nem adhat alapot hatályon kívül helyezésre és új eljárás elrendelésére, mivel elévüléssel

adó megállapításához való jog enyészik el, és elévült időszakra

adóhatóság a felperes javára sem tehet megállapítást. E körben utalt a KGD 2017.19. számú határozatban kifejtettekre is. [14]

elsőfokú bíróság nem találta alaposnak

t

Art. 4. §

elévülés meghosszabbodásának jogkövetkezménye.

ellenőrzés 2015. november 2-ai megkezdésével beállt

önellenőrzési tilalom is, ezért a felperesnek ezen időpontot követően nem volt lehetősége önellenőrzés benyújtására. A felperes a nyilatkozata szerint

ellenőrzés során kívánta

adó-visszaigénylést érvényesíteni, de ez nem minősíthető

előzőekben kifejtettek miatt önellenőrzésnek és adóvisszaigénylésnek sem, kizárólag a tényállás tisztázása körében értékelhető előadás. [15] Hangsúlyozta

elsőfokú bíróság

t is, hogy önellenőrzést, visszaigénylést kizárólag formanyomtatványon lehet benyújtani

Art. 31. §

alperes eljárása során elvégezte a felperesi nyilatkozat értékelését, és

Art. 164. §

elévülési idő meghosszabbodása nem áll fenn, ezért 2009. évre elévülés miatt nem tehet megállapítást.

alperes tehát

zal, hogy a felperes nyilatkozatát érdemben vizsgálta és értékelte, teljesítette a tényállás tisztázási kötelezettségét, de elévült időszakra nem hozhatott érdemi döntést. [16]

elsőfokú bíróság jogi álláspontja szerint

a felperesi érv, mely szerint Fióktelep vonatkozásában hozott új eljárást elrendelő határozat iránymutatása nem teljesült, nem ad lehetőséget a jelen perben felülvizsgálni kért alperesi határozat tekintetében jogszabálysértés megállapítására, új eljárás elrendelésére.

alperes valóban megsértette

Art. 94. §

ellenőrzést nem

adó és költségvetési támogatás megállapításához való jog elévülési időn belül folytatta le, de tekintettel arra, hogy

elévülés tényét megalapozottan és törvényesen állapította meg, nem kötelezhető új eljárásra, mivel egy új eljárás keretében sem tehet elévült időszakra vonatkozó megállapítást. [17] Tévesen hivatkozott a felperes

Art. 128. §

e körben kifejtett értelmezése figyelmen kívül hagyja

elévülési jogintézmények lényegét. Tévesen jelölte meg továbbá a felperes keresetében a pertárgy értékét is 163.207.000 Ft-ban, mivel

alperes a keresetben vitatott körben - 2009. évre - a felperes terhére és javára sem tett megállapítást, tehát nincs olyan alperesi döntés, amely pertárgyértéket képezhetne, ezért a meg nem határozható pertárgyértékre vonatkozó rendelkezést kellett a peres eljárás során alkalmazni. [18]

elsőfokú bíróság ítéletében

előzőekben ismertetettek alapján - összegezve -

t állapította meg, hogy

alperes határozata nem felel meg

Art. 2. §

adóhatósághoz benyújtott igényét peres eljárásban érvényesítheti. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [19] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte hatályon kívül helyezését és

indokolás részbeni megváltoztatásával

elsőfokú adóhatóság kötelezését új eljárásra. Nem vitatta

ítélet

on megállapításait, mely szerint

alperes határozata ellentétes

Art. 2. §

t sem, hogy polgári peres eljárás útján lehetősége van igényének alperessel szembeni érvényesítésére.

zal érvelt, hogy a jogerős ítéletnek

on részei, mely szerint

alperesi jogszabálysértések a perben elévülés miatt nem orvosolhatók, nem felelnek meg

Art. 4. §

elsőfokú bíróság nem megfelelően értelmezte a KGD 2017.19. számú eseti döntésben foglaltakat, hivatkozott arra is, hogy követelése nagyobb összegű, ezért

elsőfokú bíróság tévesen állapította meg a pertárgyértéket. [20] A felperes felülvizsgálati kérelmét - fenntartva a keresetében is előadottakat - a következőkkel indokolta: A

1. évre vonatkozó adó-megállapítási időszak
2. december 31-én nem évült el, mert a
3. december 17-én benyújtott nyilatkozatában jelzett adó-visszaigénylés miatt

elévülési idő 6 hónappal meghosszabbodott.

adó megállapításhoz való jog elévülése nem mentesíti

adóhatóságot a tényállás tisztázási kötelezettség teljesítése alól.

elsőfokú bíróság jogszabálysértően állapította meg, hogy

adóhatóságnak e kötelezettsége csak

elévülés és

elévülés meghosszabbodása körében állt volna fenn, mivel 2009. év vonatkozásában is számszerűsíthető módon kellett volna feltárnia a tényállást.

önellenőrzés egy jogosultság, amelynek elmaradása nem mentesíti

adóhatóságot

eljárási kötelezettségének teljesítése alól,

az

alól, hogy elévülési időn belül feltárja és megtegye a felperes javára szóló megállapításokat.

elsőfokú bíróság tévesen állapította meg, hogy

alperes által elkövetett súlyos, ügy érdemére is kiható eljárási jogszabálysértések miatt

adóhatósági határozatok nem helyezhetők hatályon kívül és nem utasítható

elsőfokú adóhatóság új eljárásra.

új eljárás elrendelésével ugyanis

elévülési idő 12 hónappal meghosszabbodik, ezért a jogszabálysértésből származó igénye nem kizárólag polgári jogi úton orvosolható. [21]

alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [22] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [23] A Kúria a Pp. 275. §-a alapján eljárva - a felülvizsgálati kérelem által vitatott körben a rendelkezésére álló iratok alapján -

t állapította meg, hogy a jogerős ítélet tényállása hiánytalan, iratszerű, megfelel a Pp. 206. §

on nem terjed túl, hivatkozik

okra a jogszabályi rendelkezésekre is, amelyen

érdemi döntés alapul, megjelöli

okat

adatokat, tényeket, törvényhelyeket, amelyek miatt a keresetet nem találta alaposnak. [24] A Kúria álláspontja szerint a jogerős ítélet kapcsán nem állapítható meg olyan ügy érdemi eldöntésére kiható eljárási jogszabálysértés, amely hatályon kívül helyezésre alapot adhatna.

elsőfokú bíróság ítélete megfelel a perrel érintett jogvita eldöntésére irányadó jogszabályi rendelkezéseknek. A Kúria egyetért

elsőfokú bíróság ítéletében kifejtett jogi állásponttal

alábbiakban részletezésre kerülő okok miatt. [25]

Art. 4. §

adó-visszaigénylés és

adó-visszatérítés tekintetében a költségvetési támogatásra vonatkozó szabályokat rendeli alkalmazni.

adóbevallásnak-

Art. 31. §

adó és a költségvetési támogatás alapjának, összegének megállapításához szükséges adatokat. Ugyanezen törvényhely lehetővé teszi

adóhatóság számára, hogy ne csak

adóbevallásra, hanem a költségvetési támogatás igénylésére is nyomtatványt rendszeresítsen. [26]

Art. 49. §

önadózás útján megállapított adót, költségvetési támogatást

adózó önellenőrzéssel helyesbítheti

adóhatósági ellenőrzés megkezdése előtt, elévülési időn belül.

önellenőrzés

adóalap, a feltárt adó, illetve költségvetési támogatás megállapítása, a helyesbített adó, illetve költségvetési támogatás igénylése.

Art. 50. §

önellenőrzést kizárólag

erre rendszeresített nyomtatvány benyújtásával lehet teljesíteni. [27] A felperes 2009. évre adott be bevallást, ezt

adóhatósági ellenőrzés megindulásáig -

előző pontokban ismertetett törvényi követelményeknek megfelelően - nem helyesbítette, nem önellenőrizte, annak ellenére, hogy már

adóellenőrzés megindulása előtt is tudott arról, hogy kötelezettségét magasabb összegben vallotta be. A felperes 2015. december 17-i beadványa - ahogyan erre

elsőfokú bíróság rámutatott -

Art. 31. §

elévülés meghosszabbodására, amely a

1. évre vonatkozóan
2. december 31-én bekövetkezett.

elsőfokú bíróság ezért helytállóan állapította meg, hogy a felperes 2015. december 17-i nyilatkozata nem válthatja ki

elévülés meghosszabbodását. „A felperesi nyilatkozat tényállás tisztázás keretében történő felhasználása, bizonyítékként való értékelése esetén sem rendelkezhetett

alperes a felperes javára szóló adó-megállapításról (visszajáró adóról), így a tényállás tisztázása szempontjából a 2009. év vonatkozásában

elévülés és

elévülés meghosszabbodása körében értékelhető tényeknek, körülményeknek volt relevanciája". A felperes felülvizsgálati kérelmében kifejtett érvelés kapcsán utal a Kúria arra is, hogy 2015. december 31-ig nem került meghozatalra olyan jogerős határozat, amely alapján

adóhatóság a felperes folyószámlájára könyvelhetett volna, adó-megállapítás pedig jegyzőkönyvben nem tehető, és olyan esemény sem történt, amely

elévülést megszakíthatta volna. [28]

Art. felperes által hivatkozott 164. §

adóhatóság határozatát a bíróság felülvizsgálja, a másodfokú adóhatósági határozat jogerőre emelkedésétől a bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig, felülvizsgálati kérelem esetén a felülvizsgálati kérelem elbírálásáig

adó megállapításához való jog elévülése nyugszik".

elsőfokú bíróság ítéletében iratszerűen rögzített tényállásból egyértelműen megállapítható, hogy

alperes a keresettel támadott határozatát

1. június
2. napján hozta meg, és

is, hogy a 2009. évre vonatkozó adó-megállapításhoz való jog már

alperesi határozatot megelőzően, a jegyzőkönyv meghozatala idején elévült.

elévülés nyugvását csak

elévülés bekövetkezte előtt lehet értelmezni.

Art. 164. §

ért nem alkalmazható, mert a keresettel támadott határozat jogerőre emelkedésekor

elévülési időből már nem maradt olyan időszak, amely a bírói döntésekig nyugodhatott volna. [29] A Kúria egyetért

elsőfokú bíróság ítéletében rögzített

on megállapítással is, mely szerint

alperes terhére jogerős ítéletben rögzített eljárási szabálysértések nem adnak lehetőséget

Art. 164. §

on oknál fogva, hogy

alperest a már határozatának meghozatala idején is elévült időszak tekintetében a bíróság nem kötelezheti új eljárásra, elévült időszakra egy új eljárás keretében sem tehető adómegállapítás. [30] A felperes felülvizsgálati kérelmében a megsértett jogszabályhely megjelölése nélkül - vitatta

elsőfokú bíróság által elvégzett pertárgyérték megállapítást, ezért

e körben előadott érvelését a Kúria - a Pp. 272-273.§-aiba foglalt szabályozásra figyelemmel - érdemben nem végezte el, de utal a következőkre:

alperes határozata a kereset által vitatott körben nem tartalmaz a felperes javára vagy terhére szóló fizetési kötelezettséget. A felperes által megjelölt 1.000.000 Ft-ot meghaladó értékhatár a Pp. 340/A. §

elsőfokú bíróság a felperes számára kedvezően határozta meg

illeték összegét. [31]

előzőekben kifejtettekre figyelemmel a Kúria a jogerős ítéletet - a Pp. 275. §

illetékekről szóló

1. évi XCIII. törvény
2. §