Fővárosi Ítélőtábla 20.Gf.40.626/2017/10-II. A Fővárosi Ítélőtábla a ... ügyvéd (cím) által képviselt felperes neve. (felperes címe) felperesnek - a ... Ügyvédi Iroda (cím., ügyintéző ügyvéd: ...) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperessel szemben, akinek pernyertessége érdekében a ... Ügyvédi Iroda (cím., ügyintéző ügyvéd: ...) által képviselt beavatkozó neve (beavatkozó címe.) beavatkozó beavatkozott biztosítási szolgáltatás nyújtása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
- június
- napján kelt 24.G.44.915/2015/
- számú ítélete ellen az alperes
- sorszámon benyújtott fellebbezés folytán indult másodfokú eljárásban - tárgyaláson - meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 (tizenöt) napon belül 150.000 (százötvenezer) forint + áfa másodfokú perköltséget. Kötelezi a beavatkozót, hogy fizessen meg a felperesnek 15 (tizenöt) napon belül 50.000 (ötvenezer) forint + áfa másodfokú perköltséget. Ezen ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A légi utasszállítást értékesítő, perben nem álló ...
- november
- napján biztosítási szerződést kötött az alperesi biztosítóval. A biztosítási szerződés
- pontja alapján a biztosító vállalta, hogy a biztosított - az ... ügynökségi szerződés fizetési szabályozása szerint - átmeneti vagy teljes fizetésképtelensége esetén, az ... ... írásos kérésére az ...-tag légifuvarozó társaság részére az esedékes összeg kifizetését a biztosítási összeg erejéig teljesíti,
- január 01-
- december
- között értékesített repülőjegyek vonatkozásában. A biztosítási összeg 42 millió forint, a biztosítási szerződés érvénytartama
- január
- napjától
- december
- napjáig terjedő időszakra terjedt ki. A megállapodás
- pontjában rögzítésre került, hogy a biztosító teljesítéséhez az ...-tag légifuvarozó által ... ügynökségi szerződés fizetési szabályozása szerinti követelés írásos dokumentálása szükséges. A felperes légitársaság utazási szerződést kötött az utazásszervezést nyújtó ....-vel 130 utas .... útvonalon, oda-vissza repülőgéppel történő szállítására. Az utasok részére az ...
- november
- napján kiállította a repülőjegyeket. A felperes a szolgáltatást teljesítette. Az ... az úgynevezett ... (...) ... (...) rendszeren keresztül volt köteles jegykiállításig az utazásszállítási szerződésben írt utazási díj megfizetésére, mely kötelezettsége az
- április
- napján megkötött „utasértékesítési ügynöki megállapodás" alapján keletkezett. Az ... a repülőjegyértékesítésből származó fizetési kötelezettségét az ... légitársaságok felé, az esedékes
- november 17-i határnapon nem teljesítette.
- november
- napján az ... légitársaságok képviseletében az ... manager az ... fizetésképtelenségéről tájékoztatást küldött az alperes utasbiztosítási vezérügynöksége, az ... részére, jelezve a határidős fizetés elmulasztását, valamint az arról szóló tájékoztatást, hogy az ... Határozata értelmében a nevezett utazási irodánál
- november 18-i nappal a repülőjegy-kiállítás lehetőségét felfüggesztették. Az ... manager a rendezés végső időpontját elsődlegesen
- december 18-ával határozta meg. Az ... manager
- január
- napján kelt levelében utalva a tartozás rendezésének végső,
- december 31-ei időpontjának elmulasztásáról, arról tájékoztatta a biztosítási vezérügynökséget, hogy az ... .... Központja
- január 5-ével az ... Utasügynöki Szerződését felmondta és az utazási irodát törölte az ... utazási irodák listájáról. Felhívta egyúttal az ...-t, hogy az ...-vel fennálló biztosítási szerződése alapján intézkedjen a 42 millió forint megadott számlaszámra történő átutalásáról. A biztosítási szerződés alapján az alperes kifizetést a felperes felé nem teljesített. A Fővárosi Bíróság [jelenleg Fővárosi Törvényszék] 20.Fpk..../
- számú végzésével elrendelte az ... felszámolását. A felszámolási eljárás benyújtásának időpontja
- február
- napja, a közzététel időpontja
- június
- napja volt. A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest 36.233.174 Ft és ezen összegnek
- december
- napjától a kifizetés napjáig járó törvényes késedelmi kamatának a megfizetésére, valamint a perköltség viselésére. A felperes álláspontja szerint az alperes az ... szerződő féllel kötött biztosítási szerződése folytán a biztosított fizetésképtelensége esetén a szerződéses időszakban értékesített, de meg nem fizetett repülőjegyek ellenértékét a biztosítási összeg erejéig köteles megfizetni. Hivatkozott rá, hogy a biztosítási szerződésnek megfelelően a légitársaságok szervezete az alperes fizetési kötelezettségének beálltához szükséges felhívásokat megtette, az ahhoz szükséges iratokat megküldte. Hangsúlyozta, hogy a biztosított az ... ügynökségi szerződés alapján alkalmazni rendelt Cstv. 27.§
(2)bekezdés a) pontja értelmében fizetésképtelen volt. A fizetésképtelenség bekövetkeztére, illetve annak időpontja vonatkozásában a felperes az ...
- november
- napján kelt felszólítását tekintette irányadónak. Alperes a felperes keresetének elutasítását és perköltségben történő marasztalását kérte. Vitatta a követelés jogalapját és összegszerűségét. Alperes perbe hívta az .....-t, aki a perbehívást elfogadta. Alperesi beavatkozó az alperesi ellenkérelemnek megfelelően a felperes keresetének elutasítását és perköltségben történő marasztalását kérte. A Fővárosi Törvényszék a felperes keresetét
- november
- napján kelt 24.G.44.841/2013/
- számú ítéletével elutasította, indoklása szerint a felperes neve. felperes kereshetőségi joga nem megállapítható. Indoklásában kitért továbbá a felperes terhén maradt fizetésképtelenség bizonyítatlanságára, valamint a bíróság osztotta az összegszerűség körében kifejtett alperesi álláspontot is. A Fővárosi Ítélőtábla
- november
- napján kelt 25.Gf.40.065/2015/
- számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra, valamint a felperes javára 2.690.500 Ft-ban, az alperes és az alperesi beavatkozó részére személyenként 190.500 Ft-ban megállapított másodfokú költség viselésére is kiterjedő újabb határozata hozatalára utasította. Indoklása szerint az elsőfokú bíróság a tényállást hiányosan állapította meg és nem voltak helytállóak a hiányos tényállásból levont jogi következtetései sem. A felperes keresetét változatlan tartalommal fenntartotta. Alperes és az alperesi beavatkozó a felperes keresetének elutasítását és perköltségben történő marasztalását kérte, korábbi előadásait változatlan tartalommal fenntartotta. A megismételt elsőfokú eljárást követően a bíróság
- sorszámú ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 36.223.174 forintot és ennek
- december
- napjától a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat hét százalékkal növelt összegét, valamint 4.574.799 forint perköltséget. A határozat indokolása szerint az ... azzal, hogy fizetési kötelezettségét nem tudta teljesíteni, a számla kifizetésének időpontjában fizetésképtelen állapotban volt. Kiemelte, hogy a felek közötti megállapodás nem tartalmaz rendelkezést arra nézve, hogy a fizetésképtelenség megállapításához bírósági eljárásra van szükség. Hangsúlyozta, hogy nyilvánvalóan a bíróság az adós fizetésképtelenségét azután tudja csak megállapítani a Cstv. 27.§
(2)bekezdésében foglaltak szerint, miután fizetésképtelenné vált. Nem osztotta azt az alperesi állítást, mely szerint azzal, hogy az adós társaság 2008. november 18-a után is értékesített repülőjegyeket és ebből származóan bevételei voltak azt jelentené, hogy a felperes felé fennálló tartozását is ki tudta egyenlíteni. A kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség körében az első fokon eljárt bíróság álláspontja szerint az, hogy a felperes nem azonnali fizetéssel értékesítette a perbeli repülőjegyeket, nem jelenti azt, hogy súlyosan gondatlanul járt el ezen kötelezettsége vonatkozásában. Az eljárás során meghallgatott tanúk vallomásaira utalva rögzítette, hogy az ilyen formában történő értékesítés a kialakult gyakorlatnak megfelelt, így az értékesítés perbeli módja kármegosztásra nem ad alapot. Az összegszerűség tekintetében a bíróság rámutat, hogy a biztosítási szerződés nem határozza meg, hogy az egyes károsultak milyen elszámolás alapján jutnak a biztosítási összeghez. A bíróság a felperesi keresetben megjelölt összegben kötelezte az alperest a biztosítási szolgáltatás nyújtására, figyelemmel a biztosítás összegére, arra, hogy az alperes nem vitatottan biztosítási szolgáltatást nem nyújtott, valamint alperes arra sem hivatkozott, hogy ezen biztosítási szerződés alapján más társaságok is igényt érvényesítettek vele szemben, illetőleg peres eljárást kezdeményeztek volna. Mivel az alperes fizetési kötelezettségével a Ptk. 298.§ b) pontja alapján késedelembe esett, ezért az elsőfokú bíróság a Ptk. 301/A. §
(1)bekezdése szerinti kamat megfizetésre kötelezte az alperest. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben az ítélet megváltoztatásával a felperes keresetének egészbeni elutasítását, perköltségben történő marasztalását indítványozta. Kifejtett álláspontja szerint téves és iratellenes az elsőfokú bíróság azon megállapítása, miszerint a biztosítási szerződés alapján az alperes azt vállalta, hogy a biztosított „átmeneti vagy tartós vagy teljes" fizetésképtelensége esetére kifizetést teljesít. Érvelése szerint azt vállalta, hogy a biztosított „átmeneti teljes" fizetésképtelensége esetére teljesít kifizetést. Az átmeneti vagy tartós fizetőképtelenség értelmezése kapcsán hiányolta az ... ügynökségi szerződés teljes terjedelmű becsatolását. Álláspontja szerint az ... szerződés vitathatatlanul az utazási iroda elleni felszámolási eljárásnak, vagy ahhoz hasonló jogi eljárásnak tulajdonít jelentőséget, így a fizetésképtelenséget nem lehet a Cstv. szerinti fizetésképtelenségi vélelem alapján megítélni. Jogorvoslati kérelmében hangsúlyozta, hogy az elsőfokú bíróság a Cstv. 27. §
(2)bekezdésében írt vélelem felállításával összefüggésben elmulasztotta vizsgálni a Cstv. 27.§
(3)bekezdésében előírtakat. A fellebbezésben foglaltak szerint, amennyiben a vélelem helyt kapna, a fizetésképtelenség legkorábbi időpontja a Cstv. 27.§
(3)bekezdése szerinti fizetési felszólítás átvételének időpontja, melyet a felperes
- sorszám alatt maga csatolt,
- június 05-i keltezéssel,
- június 23-i fizetési határidővel. Sem ez, sem a
- február 07-i fizetési határidőt megjelölő, F/3 számon csatolt fizetési emlékeztető alapján nem minősülhet a biztosított fizetésképtelennek ezen határidők lejárta előtt. Álláspontja szerint az ... által az ... részére küldött levelek nem minősülnek fizetési felszólításnak. Alperesi álláspont szerint a fizetésképtelenség időpontja biztosítási szerződés megszűnése utánra esik. Kiemeli, hogy az ... szerződésben foglalt jogi eljárások, mely jelen ügyben a felszámolási eljárás bíróság általi elrendelése, a biztosítási szerződés megszűnése utáni időszakra esik, melyért alperes szolgáltatási kötelezettséggel nem tartozik. Alperes fenntartotta az elsőfokú eljárásban, a felperes kereshetőségi joga körében kifejtett érveit, miszerint a biztosítási szolgáltatásra az ... lenne jogosult, ezáltal vitatja az elsőfokú ítéletet az összegszerűség körében is. A beavatkozó az alperesi fellebbezés teljesítését indítványozta. Felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást az alábbiakkal egészíti ki. A másodfokú eljárás során az ítélőtábla az ... „f.a." adós ellen ... számon folyamatba tett felszámolási eljárás iratanyagát a Fővárosi Törvényszéktől hivatalos felhasználás céljából bekérte. Az iratanyag szerint az ...-vel, mint adóssal szembeni felszámolási eljárást az .... kezdeményezte,
- február 12-én kelt kérelmében. Indoklása szerint a
- évben vállalati kártyát igénylő adóst
- december 17-én írásban felszólították a kártyaszámláin felhalmozódott „tekintélyes tartozás" rendezésére. Adós a felszólítást figyelmen kívül hagyta, tartozását a közölt
- december 31-i határnapig nem egyenlítette ki. Mivel az adót társaság a kintlévőség behajtásával megbízott társaság felszólítására sem teljesített, a hitelező a bíróságtól az adós fizetésképtelenségének megállapítását és felszámolásának elrendelését kérte. A Fővárosi Bíróság
- június
- napján jogerőre emelkedett határozatával megállapította az adós fizetésképtelenségét és elrendelte a felszámolást. A felszámolási zárójelentés alapján, határidőn belül nyilvántartásba vett hitelezői követelések száma 16 darab volt, melyből a felperes neve. képviselője 36.233.174 Ft tőke összeg és 100.000 Ft nyilvántartásba vételi díj követelést jelentett be. A kijelölt felszámoló az eljárás egyszerűsített módon történő befejezésére tett javaslatot, figyelemmel arra, hogy az eljárás technikailag lebonyolíthatatlan, illetőleg az adós vagyona az ismert hitelezők követelésének kielégítésére sem volt elegendő. A Fővárosi Bíróság [jelenleg Fővárosi Törvényszék]
- január
- napján kelt .... számú végzésével, a felszámoló kérelmére és írásbeli előkészítése alapján a felszámolási eljárást egyszerűsített módon befejezte, az
- évi XLIX. törvény (Cstv.) 63/B. §-a alapján elrendelte az adós megszüntetését, cégnyilvántartásból való törlését. Az elsőfokú bíróság ítélete ezen tényállásbeli kiegészítéssel érdemben felülbírálhatóvá vált. Az alperes fellebbezése az alábbiak szerint alaptalan. A felperes által csatolt Biztosítási Szerződés
- pontja rögzíti azokat a feltételeket, melyek teljesülése esetén a biztosító helytállással tartozik. Ezek szerint „A Biztosító vállalja, hogy a Biztosított - a ... ügynökségi szerződés fizetési szabályozása szerint - átmeneti vagy teljes fizetésképtelensége esetén, az ... ... (cím.) írásos kérésére a ...-tag légifuvarozó társaság részére az esedékes összeg kifizetését a biztosítási összeg erejéig teljesíti, a
- 01 -
- között értékesített repülőjegyek vonatkozásában. Az ... és az ... között
- április 30-án létrejött ügynökségi szerződés
- pontja rendelkezik a fizetési kötelezettségről, átutalásról. Az ügynökségi szerződés 7.
- pontja szerint a forgalmi dokumentum közvetlenül azt követően kerül kiállításra, hogy az Ügynök (jelen perben: ...) kézhez vette a jelen megállapodás alapján értékesített légi utasszállítás, illetve az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások ellenértékét és az Ügynök köteles a forgalmi dokumentum tekintetében fizetendő összeget a légitársaságnak átutalni. Az ügynökségi szerződés 7.2 pont szerint az Ügynök által a jelen megállapodás alapján értékesített utasszállítási és kapcsolódó szolgáltatások ellenében beszedett valamennyi összeg a Légitársaság tulajdonát képezi és az Ügynök köteles azt a Légitársaság számára vagy nevében mindaddig bizalmi vagyonkezelésben tartani, amíg a Légitársaság felé megfelelően elszámolásra nem kerülnek. Az ügynökségi szerződés 7.
- pont szerint, amennyiben az Ügynök felszámolásra kerül vagy a rendes üzletmenetét érintő egyéb jogi eljárás indul vele szemben, a Légitársaságot jelen megállapodással kapcsolatban megillető vagy a Légitársaság számára bizalmi vagyonkezelésben tartott valamennyi pénzösszeg azonnali hatállyal esedékessé válik, a jelen megállapodás szerinti rendes fizetési eljárásokra való tekintet nélkül. A biztosító helytállása - a felek megállapodása alapján - átmeneti vagy teljes fizetésképtelenség esetében következik be. A fellebbezésben hivatkozott „vagy tartós" kifejezés a megállapodásban nem szerepel, így a biztosító helytállása már akár átmeneti fizetésképtelenség esetében is fennáll. A felperes a biztosító helytállásához szükséges értesítési előírásnak eleget tett, az ... ... a biztosítási időszak alatt, írásban jelezte az alperes felé az esedékessé vált pénzösszeg kifizetésének elmaradását, majd a megadott teljesítési határidő leteltét követően kérte a biztosító általi teljesítést. A követelés a biztosított által, a biztosítási időszak alatt értékesített repülőjegyek tekintetében keletkezett. Az ... az értékesített légi utasszállítás és kapcsolódó szolgáltatás ellenértékét megkapta, azonban annak a szerződés
- pontja szerinti átutalásáról nem gondoskodott. Tekintettel arra, hogy a biztosítási szerződés utal az ügynökségi szerződés előírásaiban foglaltakra, annak
- pontja akként rendelkezik, hogy a megállapodás értelmezésére minden tekintetben a magyar jog irányadó. Az ítélőtábla osztja azt az alperesi álláspontot, hogy a fizetésképtelenség értelmezése körében az ... szerződés vitathatatlanul az utazási iroda elleni felszámolási eljárásnak vagy ahhoz hasonló jogi eljárásnak tulajdonít jelentőséget. Kiemeli azonban az ítélőtábla, hogy a felperes a szerződésben meghatározott jogi eljárás megindítási kötelezettségét bírói bizonyossággal megállapíthatóan teljesítette. Ezen jogi eljárás az ügynök ellen folyamatba tett felszámolási eljárásban eszközölt hitelezői igénybejelentés. Ezért szerezte be az ítélőtábla a felszámolási eljárás iratanyagát, amelyből megállapítható a felperesi határidőben eszközölt hitelezői igénybejelentés ténye. Külön kiemeli az ítélőtábla, hogy a jogi eljárás megindítása nem azonosítható a jogi eljárás kezdeményezésével, azaz jogi eljárás indításának minősül az is, ha a biztosított - mint jelen esetben hitelezői igénybejelentést tesz. Az ügynök de iure, illetőleg de facto fizetésképtelenségét bizonyítja az adós felszámolásának elrendelése, illetőleg a felszámolási eljárás egyszerűsített befejezése. A Cstv. 6.§
(1)bekezdése szerint a felszámolási eljárás az adós székhelye szerint illetékes törvényszék hatáskörébe tartozó nemperes eljárás. A Cstv. 27.§
(2)bekezdés a) pont szerinti fizetésképtelenség a felszámolási eljáráshoz kapcsolódik, annak vizsgálata a felszámolási eljárást lefolytató bíróság kizárólagos hatásköre, következésképpen ha perbíróság a felszámolást lefolytató bíróság hatáskörét nem veheti át, és a perben joghatályosan a Cstv. szerinti fizetésképtelenséget nem vizsgálhatja. A másodfokú bíróság nem osztotta a fellebbezésben foglalt, a felperes kereshetőségi joga körében előadott alperesi érvelést. Mint arra az ítélőtábla
- számú végzésében rámutatott, a biztosítási szerződés
- pontjából egyértelműen az állapítható meg, hogy a kedvezményezett a felperes. Az iratokhoz F/
- számon csatolt ... levélben feltüntetett teljes összegnek része a felperesi követelés is. Alperes az elsőfokú eljárás alatt nem tudta bizonyítani, hogy az ... légitársaságok közt létrejött szerződés alapján az igényérvényesítési jog az ...-t illeti meg. Az elsőfokú bíróság összegszerűség körében tett indoklása helytálló, a bíróságnak a biztosítási szerződésből kellett kiindulnia, mely maximum 42 millió forint biztosítási összegre terjedt ki. Felperes a biztosítási megállapodás, valamint a ügynökségi szerződés keretei között eljárva érvényesítette igényét, alperes kifizetést nem teljesített, további igényjogosulti bejelentést nem tett. A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét - a fellebbezés tükrében szükséges tényállás megállapítás és indokolás kiegészítésével és változtatásával a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján - helybenhagyta. Az alperes fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért az ítélőtábla a Pp.
- §-a alapján kötelezte az alperest és az alperesi beavatkozót az ügyvédi költségekről szóló 32/
- (VIII.22.) IM rendelet
- §
(3)és
(5)bekezdésében foglaltak alapján meghatározott mértékű ügyvédi munkadíjnak a felperes részére történő megfizetésére. Az ügyvédi munkadíj összegének meghatározásánál figyelembe vette az ítélőtábla, a felhívott jogszabályhelyen túl a per nehézségi fokát, továbbá a kifejtett képviseleti tevékenység módját és körét. Az alperes és a beavatkozó pervesztessége okán másodfokú perköltségét maga viseli. Budapest, 2018. május 2. . Senyei György s.k. a tanács elnöke, előadó . Ócsai Beatrix s.k. bíró . Bicskei Ildikó s.k. bíró A kiadmány hiteléül: